Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1984. március 9., péntek JURIJ Juríj Gagarin Pécsett 1961 nyarán Ai első űrhajós két kislányával, Lenocskával és Gáljával • <'*>'• »; •»• • Szinte hihetetlen: mér # ötvenéves (énné! J u -r rij Gagarin arca 27 évesen, derűs és ifjú mo­sollyal tekint ránk az em­lékezet homályából. Ahogy felvillan, fájó érzés hasít belénk: még mindig csak ötvenéves lenne, ha 34 éve­sen nem oltja ki életét az a tragikusan végződött pró­barepülés ... Emlékszem, amikor a hí­rek szárnyán megismerked­tünk vele, a világ első űr­hajósával, csodáltuk és tisz­teltük öt. A fiatalok, az egé­szen kicsinyektől a nagyob- bakig, mind űrhajósok akar­tak lenni. Az idősebbek hi­tetlenkedtek a híren: Em­ber a világűrben?!!! Igen, személyében az első ember jutott ki a kozmoszba, ő vóit az első ember, aki megvalósította ősi álmun­kat. Mielőtt útra kelt, ezt mondta: „Boldog vagyok-e most, amikor űrrepülésre indulok? Természetesen na­gyón boldog vágyóit, hiszen az emberek számára min­den időben és korban az volt a legnagyobb boldog­ság, hogy új felfedezések részesei lehettek . Felelős­séggel tartozom? Igen, mégpedig nemcsak az em­berek tucatjai, a kollektíva, hahém a szovjet nép, az egész emberiség, az embe­riségjelene és jövője előtt.” ’Majd’ 23 esztendő telt el azóta, hogy 1961. április 12-én a Vosztok—1 űrhajó Jurij Gagarin repüiőőmagv- gyál a magasba emelkedett. Száznyolc percet töltött a világűrben, s ez a 108 perc I . új fejezetet nyitott az em­beriség történetében. Meg­kezdődött az űrkorszak. Ma már természetes, hogy űr­hajósok tartózkodnak a vi­lágűrben, hogy a Szaljut űrállomáson most is éppen három szovjet kozmonauta végez kutatásokat. Napjain­kig 57 szovjet űrhajós járt a kozmoszban, sokan közü­lük kétszer-háromszor, ve­lük tartottak az utóbbi években más országok kül­döttei, így hazánk képvise­letében Farkas Bertalan is. Az első utazásokon a tech­nikai berendezéseket, az ember űrhajós tevékenysé­gét, biológiai reakcióit vizs­gálták. aztán komoly kuta­tásokba kezdtek, amelyek eredményeit a Szovjetunió békés célokra, az emberiség javára használja fel. Annak idején, 27 évesen Gagarin is így képzelte a világűr meghódítását: a bé-. két, az emberiség javát kell vele szolgálni. így képzel­tük mi is, amikor e tehet­séges, életvidám fiatal em­bernek szurkoltunk. Annál megdöbbentőbb hallani, hogy az Egyesült Államok vezető politikusai ma már a „csillagok háborúja” esz­telen gondolatával játsza­doznak. Gagarin, s utódai nem ezt az örökséget hagy­ták ránk! Három éve Vla­gyimir Dzsanibekov, az első űrhajós útjának folytatója ezt mondta: „A világűrből a Föld olyan kicsinek tűnik — meg kell tanulnunk élni rajta.” K. M. HSZíC p^ienli Iiiiüllséi Dr. Rainer Barzelnek. az NSZK szövetségi parlamentje elnökének vezetésével csü­törtökön hivatalos látogatás­ra parlamenti küldöttség ér­kezett hazánkba a magyar országgyűlés meghívására Az NSZK szövetségi parla­mentjének küldöttsége meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően az Országházban megkezdőd­tek a hivatalos megbeszélé­sek a két ország törvényho­zásának képviselői között. A tárgyalócsoportokat Apró An­tal és dr. Rainer Barzel ve­zette, s az eszmecserén részt vett Norman Dencker, az NSZK nagykövete is. Közös § tárgyalásé Kádár János Siazoiatazoít Jusgosztäwiäüöt (Folytatás az I. oldalról) Kádár János hivatalos ba­ráti látogatását befejezve délután elutazott Belgrádból. Az MSZMP KB első titkárát- és kíséretét á magyar és .ju­goszláv zászlókkal díszített béig rád-topes ideri pályaud­varon Dragoszlav Markovics, Dobrivoje Vidics, Szlavko Veszelinov, a Vajdasági Kom­munisták Szövetsége tarto­mányi bizottságának elnöke, a JKSZ KB Elnökségének tagjai, Vlado Janzsics, a .IKSZ KB Elnökség végrehaj­tó titkára, Radisa Gacsics, a Szerb Kommunisták Szövet­sége KB elnökségének titká­ra és Ivan Stambolics. a JKSZ Belgrádi városi Párt- bizottságának elnöke búcsúz­tatta. Jelen volt Milovan Zi- dar, Jugoszlávia budapesti és Simon Pál, Magyarország belgrádi nagykövete. Ott vol­tak a magyar nagykövetség és kereskedelmi képviselet munkatársai. Kis úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégnek, majd Kádár Jánossal és kí­séretével kigördült a pálya­udvarról a különvonat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meghívására 1984. március 7-én és 8-án hivatalos ba­ráti látogatást tett Jugo­szláviában. A látogatás során Kádár János, az MSZMP KB első titkára, megbeszéléseket foly­tatott Dragoszlav Marlco- viccsal, a JKSZ KB Elnök­ségének elnökével és Mika Spiljakkal. a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság Elnökségének elnökével. Kádár János tiszteletére Dragoszlav Markovics dísz­vacsorát adott, amelyen po­hárköszöntők hangzottak el. Kádár János virágot helye­zett el Joszip Broz Tito sír­emlékénél. A megbeszélések az MSZMP és á JKSZ, valamint a két ország kapcsolatait jellemző szívélyes és baráti légkör­ben, a kölcsönös tisztelet és bizalom szellemében foly­tak. Kádár János és Dragosz­lav Markovics megelégedés­sel állapította meg, hogy a két párt és a két ország együttműködése és kapcso­latai kiegyensúlyozottan és eredményesen fejlődnek. Megerősítették, hogy a ma­gyar—jugoszláv baráti kap­csolatok a szuverenitás és a területi integritás, a függet­lenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvein nyugsza­nak, a szocialista építés kü­lönböző útjainak, tapaszta­latainak és gyakorlatának a két ország nemzetközi hely­zetében meglevő különbsé­geknek a figyelembevételé­vel fejlődnek. A magyar— jugoszláv legfelső szintű ta­lálkozókon rögzített és az élet által igazolt elvek ké­pezik az alapját a sokolda­lú, kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfej­lesztésének, ami jól szolgál­ja Magyarország és Jugo­szlávia népei, az egyenjogú nemzetközi együttműködés, a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus tartós ér­dekeit. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a JKSZ, vala­mint a két ország politikai kapcsolatainak fejlesztésében fontos szerepet játszik a különböző szintű párbeszéd és rendszeres véleménycse­re. Megerősítették, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatják. A megbeszéléseken meg­állapították, hogy a két or­szág gazdasági együttműkö­dése eredményesen fejlődik, s ebben jelentős szerepük van a korszerű együttmükö­Kódár János belgrádi szálláshelyén találkozott Mika Spiljakkal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének el­nökével. dési formáknak. Fontosnak tartják a szakosítás, a koope­ráció, a hosszú távú, ipari együttműködés és az áru­csere-forgalom bővítését. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a két szomszédos or­szág népgazdaságának fej­lettségi szintje, egymást ki­egészítő jellege, további le­hetőségeket nyújt a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok bővítésére. Rámu­tattak, hogy a gazdasági együttműködés eredményes fejlődéséhez még kedvezőbb feltételeket kell teremteni. A felek pozitívan értékel­ték a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődését a tu­domány, a technika, a kul­túra, a tájékoztatás terüle­tén is, és rámutattak az együttműködés gazdagításá­nak lehetőségein'. . £.. Hangsúlyozták; hogy .a Ma-, gyár Népköztársaság, vala­mint a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság szocialista köztársaságai gs autonóm tartományai, a har- tármenti területek és váro­sok, a helyi társadalmi és politikai szervezetek egyre bővülő, közvetlen együttmű­ködése és a lakossági kap­csolatok a két ország jó­szomszédi viszonyának fon­tos tényezőit alkotják. Kádár János és Dragosz­lav Markovics hangsúlyozta annak a szerepnek a jelen­tőségét, amelyet a Magyar Népköztársaságban élő hor- vát, -szerb és szlovén nem­zetiségűek és a JSZSZK-ban élő magyarok töltenek be a jószomszédi kapcsolatok fej­lesztésében, a két szomszé­dos szocialista ország népei közötti bizalom és barátság erősítésében. Kiemelték a sajátos nemzetiségi igények teljesebb, sokoldalúbb kielé­gítésének jelentőségét, ami hozzájárul a két ország né­pei együttműködésének és barátságának erősítéséhez. A felek aggodalmukat fe­jezték ki amiatt, hogy a nemzetközi helyzet tovább­ra is bonyolult és feszült. Felerősödtek a világ béké­jét és biztonságát veszélyez­tető folyamatok. Fokozódott a fegyverkezési hajsza. Új válsággócok keletkeztek, mi­közben a régieket nem sike­rült felszámolni. Nehezíti a helyzetet a világgazdasági válság elhúzódása is. A köl­csönös bizalom csökkenése miatt nehezebbé váltak az államok közötti érintkezés feltételei. Ebben a helyzetben külö­nösen fontos, hogy a világ valamennyi állama, minden békeszerető, haladó és de­mokratikus erő részt vállal­jon az enyhülési folyamat megóvásában és továbbvite­lében, a kedvezőtlen folya­matok felszámolásában, az égető nemzetközi problé­mák megoldásában. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a békés egymás mellett élés megszilárdítása a világ békéjének és bizton­ságának elengedhetetlen fel­tétele, és egyben tartós, szi­lárd alapját képezi a külön­böző társadalmi rendszerű államok együttműködésének. A tárgyaló felek támogat­nak minden olyan konstruk­tív kezdeményezést és javas­latot, amely hozzájárul a fe­szültség csökkentéséhez, a nemzetközi problémák meg­oldásához, a fegyverkezési hajsza korlátozásához, illetve megállításához és a leszere­léshez, a bizalom helyreállí­tásához, az államok közötti együttmü ködés fejlesztésé­hez. Pozitívan értékelték Eu­rópa és a világ békemozgal­mainak tevékenységét is. Aggodalmukat fejezték ki a nehéz világgazdasági helyzet miatt. Hangsúlyozták a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok igazságos és demokrati- ... kus-rendezésének• szükséges- ~ selcl. ...................." c . * r • » ­Aláhúzták az európai biz­tonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének je­lentőségét, és rámutattak az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia fon­tosságára. Kifejezték remé­nyüket, hogy a konferencia hozzájárul a nemzetközi kap­csolatok kedvezőtlen alakulá­sának feltartóztatásához, az együttműködés fejlesztéséhez. A felek támogatják mind­azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a Balkánon és a Föld­közi-tenger térségében erő­södjék a béke, a biztonság és az együttműködés. A tárgyalásokon hangsú­lyozták, hogy az el nem kö­telezett mozgalom, mint je­lentős nemzetközi tényező különösen fontos szerepet játszik a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben a vi­lágbékéért, a biztonságért, a feszültség csökkentéséért, a* együttműködésért és a világ­politikai és világgazdasági kérdések megoldásáért Coiyö küzdelemben. Az MSZMP KB első titká­ra .és a JKSZ KB Elnökségé­nek elnöke véleményt cserélt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a világ más haladó' mozgalmai­nak időszerű kérdéseiről. Ügy értékelték, hogy a kom­munista, a munkás-, a szocia­lista és más haladó pártok és mozgalmak jelentős eredmé­nyeket érnek el a haladó társadalmi átalakulásért vi­vőit harcban. Rámutattak arra, hogy a szocializmusért folyó küzdelem tartalma és formái egyre gazdagabbá válnak az egyes országok­ban. Aláhúzták, hogy a kom­munista és munkáspártok és minden más haladó mozga­lom — országa társadalmi, gazdasági és politikai felté­teleiből, nemzeti sajátossá­gaiból, valamint a saját mun­kásosztálya és népe iránti fe­lelősségből kiindulva — ön­állóan és szuverén módon alakítja ki politikáját, törtér nelmi céljai elérésének útját és módját. Rámutattak az ismert de­mokratikus elvek következe­tes tiszteletben tartásának je­lentőségére valamennyi hala­dó és demokratikus párt, mozgalom együttműködésé­nek fejlesztésében. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik társadal­mi-gazdasági cs politikai fej­lődéséről. Kádár János tájé­koztatást adott a szocialista építőmunka magyarországi eredményeiről és feladatai­ról, az MSZMP XII. kong­resszusa határozatai megva­lósításának időszerű kérdé­seiről, a gazdaság kiegyensú- lyozotj.ós hatékonyabb fejlő­dése érdekében telt erőfeszí­tésekről. Dragoszlav Marko­vics szólt a JKSZ XII. kong­resszusa határozatainak meg­valósításáról, a JKSZ-nek a szocialista önigazgatás to­vábbfejlesztése, különösen a gazdasági stabilizáció hosszú távú programjának megvaló­sítása és Jugoszlávia gazda­sági fejlődése időszerű kérdé­seinek megoldása terén foly­tatott tevékenységéről. Mind­két fél kifejezte meggyőző­dését, hogy Kádár János Ju­goszláviában tett baráti láto­gatása, a nyílt és konstruktív tárgyalások tovább ösztönzik a magyar—jugoszláv kapcso­latok és együttműködés sok­oldalú fejlődését, a két szom­szédos szocialista ország né­pei közötti barátság további erősítését. Kádár János, az MSZMP KB első titkára magyarorszá­gi látogatásra hívta meg a JKSZ KB Elnökségének el­nökét, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Kistermelők, figyelem! Ar 1984. évben érvényes élő vágósertés szerződéses alap­árai: 95-115 kg közötti hús és húsjellegű 35,50 Ft4<g 116-125 kg közötti hús és húsjellegű 34.50 Ft/kg 125 kg feletti hús és húsjellegű 31,50 Ft/kg 170 kg feletti, tenyésztésbe logott sertés 30,— Ft/kg, továbbá minden, 1984 első negyedévében átadott sertés esetén o korábban meghirdetett több éves szerződéses fel­árakon lelül kg-onként + 1 Ft időszakos felárat fizetünk. B.-A.-Z. MEGYEI AllATFORGAlMI ES HÚSIPARI V i

Next

/
Oldalképek
Tartalom