Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 I * 1984. január 19., csütörtök Nézőtéri meditáció Kopecky csábítószerepben A mától látható Cicák és titkárnők című csehszlovák film egyik kockája: Jirina Jirásková és Milos Kopecky t A ma kezdődő filmhéten . három új film látható a mis- , kolci premiermozikban: a . gyermekekhez szól a Mist j Mókus kalandjai, a krimi i kedvelőihez a Vámhivatal és a gyermekeket leszámítva ' mindenkihez a Cicák és tit- j kárnök. Bővebben erről a j filmről esik szó az alábbiak; ban. * • Mirrt a fenti képen is látható, ismerős főszereplője van a Cicák és titkárnők című csehszlovák filmnek, s italán sokak számára legfőbb vonzerő ez a színész Igen, a Kórház a város szélén című nagy sikerű tévésorozat népszerű Strossmajer doktorát játszotta az a Milos Kopecky, aki most Ciruvka mérnökként kerül szórakoztató kalandokba a Zdenek Podskal- sky rendezte íiknvigjátélcban. Ám . a Cicák, és titkárnők nemcsak ezért jelent kellemes «zórakozást. Vígjátékokra kiéhezett korunkban örömmel jfogadjuk, ha egy film eleve szórakoztatni akar, ha min- «riennapjaink életének egy-két ■jelenségét úgy mutatja fel, hogy azon nevetni tudunk, ,9va felismerjük a fonákságokat, a visszás helyzeteket, ha az előttünk pergő játék de- j-űt fakaszt. Noe, a Cicák és titkárnők — nem tartozik ugyan a vi- tég vígjátéktermésének halhatatlanságra számot tartó kis hányadáha, ám — hetvenöt percnyi felhőtlen, köny- nyed szórakozást kínál. A szituációk ismerősek, nemcsak csehszlovák környezetben, nálunk is előadódhatnak: a nagy tervezőintézetben a vezető beosztásúak versengnek, kinek milyen cicababa a ■titkárnője,, ki kivel jár vadászni, ki kinek a kedvesét tudja elcsábítani, smég a tulajdonképpen szerény Ciruvka mérnök is mégpróbálkozik az effajta „menő” életmóddal, amikor öregedő, ám annál dörzsöltebb titkárnője erre biztatja. Persze, aki nem gyakorlott a csábító szerepkörében. s kicsit idősecske is már, sokféle bonyodalomba is keveredik, ha ilyesmibe kezd, olyan szituációkba cseppen, amelyek számára szokatlanok, s mindenféle következményekkel is járhatnak. A helyzetet mentendő még egy falusi keresztelőt is kell hirtelen szervezni a feleség gyanújának eloszlatása végett, meg végigélni egyéb szokatlan dolgokat, ám Milos Kopecky személyisége, a Slross- majer-figurából — és egyéb filmszerepeiből is — jól ismert visszafogott humora mindenkor fölébe kerekedik a nehézségeknek, s őszinte örömmel fogadhatjuk, amikor a film végén — a vígjátéki szokásoknak megfelelően — hősünk nemhogy bűnhődne megkísérelt kilengéséért,’ hanem ő költözik be az intézet megüresedett igazgatói székébe. Kopeckyn kívül remek alakítást nyújt titkárnője alakjában Jirina Jirásková, ellenlábasként a nagyon sok- filmszerepből — köztük az égjük új magyar film, A csoda vége egyik főszerepéből is — ismert Vlastimil Brodsky, s egy sor ragyogó epizódalakítást is élvezhetünk a fordulatos, nem túlzottan nagyigényű, ám mindvégig derűs és enj'hén izgalmas történetben. Érdemes lenne e filmnek esetleg nagyobb megtekintési lehetőséget biztosítani. * A hét további két filmjéről röviden, előzetes tájékoztatásként.: Vámhivatal címmel szovjet krimit láthatnak a bűnügyi játékok kedvelői. Az Alek- szandr Muratov rendezte filmben egy fehérhajón történt csempészés felderítésének izgalmas fordulatai peregnek. Misi Mókus kalandjai- a legkisebb mozinézőket várják; Tersánszky Józsi Jenő meséjéből Foky Ottó rendezett 72 perces bábfilmet, illetve a korábbi tévésorozatot mozifilmmé egészítette ki, s bizonyára kellemes szórakozást ad majd a kicsinyeknek, meg az „őket kísérő felnőtteknek is. (bcncdek) Gábor Andor-díj r Gábor Andor költő, publicista, kritikus, a magj'ar szocialista irodalom egyik sokoldalú egyénisége születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából szerdán átadják a Gábor Andor-dijat a • Magyar Írók Szövetségében. A Gábor Andor özvegye által 1958-ban létesített alapítvány összegéből kétévenként egy-egy írót vagy költőt jutalmaznak. Az idén a díjról határozó bizottság Mezei Andrásnak ítélte a. jutalmat, s azt’Goda Gábor Kossuth-dí- ías író, a bizottság tagja adta át. Az ünnepségen I-Iubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke emlékezett meg Gábor Andorról. Lesz még tennivalója a honismereti szakkör tagjainak a házon és környékén, míg megnyithatják az emlékszobát az érdeklődök előtt. „A falut Tardonának hitták..." Emiékliáz Jókai Mórnak A hót moflett tábla öt5MB meg Jókai emlékét a tardonai templom faián is. A hety rejtőzködésre # talán még ma is alkalmatos. Innen az út már csak visszafelé vezet, vagy néhány ösvény a hegyekbe, a rengetegbe. A szabadság- harc leverése után, 1849- ben ... no, de a többit mondja el maga Jókai. „Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám, a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr. Álnév alatt rejtegettek; tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok, senki sem árult el. A falut Tardonának hítlák ...” És hívják természetesen ma is. Két emléktábla őrzi Jókai Mór emlékét a faluban: az eltelt százharminc- négy. esztendő súlyát nem bírta el a ház. amelyben az 1849-es esztendő utolját az író itt töltötte, várva, hogy kinn a világban fogyjon a megtorlók ereje, apadjon dühük,. s így talán elkerüli a felelősségre vonást. Az élet különb megoldást tartogatott számára, semmint tétlenségben tölteni éveket az eldugott bükki faluban. Karácsony táján érkezett Tardo- nára a Komáromban szerzett menlevéllel Laboríalvy Róza, az író felesége, s ha Petőfi megéri ezt a napot, alighanem megváltozik véleménye Jókaidéról. A bátor, szemfüles asszonyka Komárom várának védőit tartalmazó listára íratta föl urának nevét is, ily módon szerezvén menlevelet a várvédőkkel együtt Jókai számára is. Űj épület áll már Jókai hajdani lakhelyén, de azért Tóth József kádármester szívesen vállalkozik rá, hogy a portát megmutassa. A helytől nem messze ott az egykori iskolaépület, amelynek frissen vakolt falán a márványtábla, Jókai soraival. Némileg hasonlít a felirat az általunk idézett részletre, némileg, mert a házigazda nevét csak az író találta méltónak art a, hogy halhatatlanná tegye. Ezerkilenc- százötvermégyben az emléktábla készíttetői úgy gondolhatták, nem ildomos dolog Csányi Béni nemes úr nevét emlegetni, még ha olyan jeles embert is rejtegetett, mint Jókai Mór. Napjainkra változott a helyzet, g bér Csányi Béni neve aligha kerül föl a táblára, az emlékszobában talán megtalálhatja majd a nevét a Tardonára látogató turista. De addig még hátra van egypár hét. A helybéli honismereti szakkör tagjai — a már említett Tóth József kádármester vezetésével — nekiláttak, hogy a hajdani iskolaépületben Jókai-em- lékszobát alakítsanak ki. Némileg különös tán, hogy kádármester vezeti a honismereti szakkört, de legalább igazolja a tételt, miszerint a gyermekkor a legalkalmasabb arra, hogy az efféle érdeklődéssel beoltasson az ember. A kádármester ózdi szakmunkástanuló korában kóstolta meg a kutatás ízét, s felnőve, nem tudott elszakadni tőle. Egykori iskolatársaival. a mai boltossal» postamesterrel és a többiekkel együtt tizenöt éve szervezte meg a kört, amely legfőbb feladatának 1 a Jókai- emlékek kutatását tartja. Al tanács pénzügyi támogatásáJ val a kör tagjai végezték ei az épület renoválását, amelyben helyet kap a Jókai-enrv- lékszoba. Kéziratok megszerzésén munkálkodnak, ezek lennének a legjelesebb darabjai a szobának, a festményeken, s a díszes Jóka* életműsorozaton kívül. Igaz, addig, míg az első látogatók megtekinthetik az emlékeket, még sok a feladat. Az épületet festeni kell, hasonlóképp az ajtókat, ablakokat. rendbe hozni az elr ső szoba után a másik kettőt is.i Ezekben cserépedényeket és paraszti bútorokat) szeretnének elhelyezni, azok közül válogatva, amelyeket a falubeliek ajánlottak fel a nemes célra. Hátra van még a tornáé reparálása, az udvar rend- behozatala, kerítés építése, a terméskő aljzat. kijavítása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A szakkör tagjai szabad idejükben szeretnék mindezt elvégezni, remélve, márciusra elkészülnek vele, így idén, Jókai Mór halálának 80. esztendejében már nyitva áll a tardonai emlékszoba az érdek-, löd ők előtt. (csendes) Amikor — az elmúlt év szeptem herében — a televízió és a rádió jóvoltából az ország nyilvánossága előtt is elhangzott az új Nemzeti Színház felépítésére összeszólító felhívás, hetekig ez volt a beszédtéma. A régóta- szuny- nyadó vágy íelparázsolva végigmelegítette az em berek- közösségek szívét. Aztán a figyelmet — ez az élet rendje — más dolgaink osztották szét Ám így is, időről időre a közvélemény figyelmének fókuszába került az ÜGY, folyamatosa n tájékozódhatunk a felajánlásokról, sikeres kezdeményezésekről kapunk híreket. A buzgalom, a segítő akarat ébrentartására szükség is lesz, hiszen több éves „mozgalomról” van- szó. A január elejétől fiókomban őrzött levél dátumát, meg e kézirat születésének napját összevetve ágy tűnhet, magam bizony megfeledkeztem a miskolci Pécsi Sándor Színpad vezetőjének — „Szép Laci bácsi” — aláírásával kapott üzenetről. Illetve hát úgy áll a dolog, hogy „üzenetet” ők várnak. Mindez személyes ügynek tetszhet, amiért mégis előveszem a nyilvánosság előtt, annak jó oka van. A levélben ugyanis az ÜGYRŐL van szó: „A Pécsi Sándor Színpadom vállalja, hogy egy önálló színházi estet tart a budapesti Nemzeti Színház építése javára. Ügy gondolnánk, hogy az Ady ban rendeznénk még, rendes nyitott bevételes előadással... ügy érzem, ilyen még nem volt az országban, hogy egy amatőr színjátszó együttes a „hivatásos” színház építésére tart előadást. Az sem lenne baj, ha az előadás alkalmával a léglajegyeket árulnák az Ady- ban és az lenne a belépőjegy ... e gondok foglalkoztatnak most bennünket, ha jónak , találod az ötletünket, úgy kérlek, állj mellénk és adj segítséget, mi úgy érezzük, klassz dolog lenne !" Igen, jó is lenne, ha amatőrjeink, akik eddig is sok nemes áldozattal tanúsították művészetszeretetüket, közösségi hűségüket — megint megmutatnák magukat. A miskolci Pécsi Sándor Színpad felajánló lelkesedését is csak segítő szó és támogató cselekedet kísérheti. De ha már itt tartunk,-az ötletnél: lehetne talán ezt a bizonyos estet több amatőr színpadunk bemutatkozó fórumává szervezni. Jó válogatással színvonalas szórakozást nyújtana a nézőknek a repertoár. S talán — mert egyúttal =i Nemzeti Színházért hangozna a hívó szó — közelebb is kerülne a közönség az amatőr színjátszáshoz, színjátszókhoz. Vagy, ha kevés a bizalom: garantáltan jó színvonalú, változatos szórakozást nyújthatna több művészeti ág képviselőinek a bemutatója. Vagy, már elkanyarodtam volna az eredeti tervtől?.Ha így van, csak azért, mert úgy vélem, érdemes megfontolásra (csak ne „fontoskodva”) a BAÉV miskolci Pécsi Sándor Színpadának felajánlása, lis főleg tettekkel támogatni kellene. Bizonyára akad vállalkozó művelődési ház, amely megfelelő körülményeket, jó feltételeket teremt egy, a Nemzeti Színház felépítését a maga szerény módján segíteni kívánó amatőr-bemutatónak. S bizonyára lesznek buzsó- ságbun elöl járó népművelők, akik a szakember eszével és szívével megtalálják ennek az ötletnek a legjobb megvalósítási formáját. (U. i.: Tudod. Laci bácsi, ..a .sajtón” nem múlik.) ) Téniury József Amatőrök a nemzetiért avagy: lehet, Laci bácsi... a Kontex helyén (Vándor S. u. 1-3.) Iparcikkek, műszaki áruk, háztartási felszerelések nagy választékban. önálló OTP-ügyintózés.
