Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

1983. december 9., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Beszélgetés Porkoláb Albert megyei tanácséi nök-helyettessel Az 1DT6. évi első törvény társadalmunk egészére vonatkozóan átfogóan határozta meg hazánk honvédelmi képessége tejlesz- tésének feladatát, irányát. Ebben az átfo­gó feladatkörben szerepelnek — a fejlesz­tés határozott igényével — az iskolai hon­védelmi nevelés és benne a hazafias hon­védelmi oktatás tennivalói is. Az elmúlt években az általános és középiskolákban fokozatosan új tantervet vezettek be, ame­lyek azt célozzák, hogy a tanintézmények­ben a korábbinál következetesebben és konkrétabban foglalkozzanak a honvédelmi neveléssel. — Az új tanterv kialakítása óta az iskolák milyen eredményeket mutattak jel a tenni­valók megvalósításában, hogyan fogadták és hogyan hajtották vége a tantervben megjo- goAmazott célkitűzéseket? Az eddig végzett munkáról és a tapasztalatokról Porkoláb Al­berttól, a megyei tanács elnökhelyettesétől kértünk tájékoztatást. — A hazafias honvédelmi nevelés első­storban csapatmunka. Ebben a feladatkör-, ben részt vállal az iskola, a család, a tár-! sadalmi szervek és a fegyveres testületek is. A tantervben előirt anyag elsajátításá­ban azonban az iskoláit nagy segítséget kapnak a polgári védelemtől és az MHSZ- től. De ezek mellett igen jelentős a határ­őrség segítsége is, hiszen egy-egy határ­menti településen az általános iskolák hon­védelmi napjait ma el sem lehetne kép­zelni, a Határőrség, vagy az MN magasabb egysége katonáinak közreműködése nélkül. Az általános iskolákban korábban, a kö­zépiskolákban pedig 1981/82-ben vezették be a honvédelmi oktatás új tantervét. A be­vezetés igen gyors volt, lényegében mind a négy évfolyamban egyszerre történt meg és így a munka nem volt kellően előké­szítve, nem voltak meg a tapasztalatok sem, az iskolák rá voltak és rá vannak szorulva a szakemberek, a katonák segít­ségére. Ez nyilván szorosabbá, folyamato­sabbá tette az együttműködést. A bevezetett tanterv előnye, hogy a hon­védelmi nevelés-oktatás ráépül a különbö­ző tantárgyak anyagára. Testnevelési órán alaki kiképzés, a földrajz-, történelem- és biológiaórákon pedig számos olyan foga­lomkör elsajátítása szerepel, amely a hon­védelmi ismeretek megszerzését szolgálja. A tanterv milyen elsajátítható isme­reteket, témaköröket tartalmaz és mire Tűi­vel? W. A tant err a fiókát a honvédelmi kö­telezettség teljesítésére készíti fel. Képet a»d tehát azokról a feladatokról, amelyet nwwt katonáknak majd teljesíteniük kell. A lányokat pedig a polgári védelem egész­ségügyi feladatára oktatjuk. Ezek az isme­retek természetesen kiegészülnek olyan po­litikai nrformációkfcaL, amelyek formálják a fiatotok marxista—leninista világnézetét, alakítják erkölcsi, politikai arculatukat, hogy tudatosodjon bennük a szocializmus védelmének: szükségessége. Ez az ismeret­anyag sokat tesz azért is, hogy a fiatalok napjaink: bonyolult problémáiban el tudja­nak igazodni, és nem kell hangsúlyozni azt, hogy borwnkbaa ennek milyen jelentősége van. •Mfest minden tantárgynak, a honvédelmi neveSésnek Ss varrnak tárgyi feltételei. E feltétetek körülbelül 70 százalékban már kiaSakottak. az általános iskolákban 18 ön­álló, vagy közög szaktanterem működik és .a középiskolákban is több &] szaktanter- onet létesítettek. Ezt a munkát így most már a középiskolákban 20 szaktanterem se­gíti. A szaktantermek létesítésének folya­matában az a szerencsés, hogy olyan, ko­rábban az oktatásra alkalmatlan termet alakítottak ki erre a célra, amelyben nem folyt nevelés. Tehát az iskolákban sikerült olyan lehetőségeket feltárni, Hogy közben nem növekedett a zsúfoltság. E szaktanter­mek kialakításában a tanintézményeknek igen nagy segítséget nyújtottak a fegyveres testületek, elsősorban a polgári védelem. A tárgyi feltételeken kívül a megye városai­ban és a járásoknál az iskolák számára sok segítséget adtak a polgári védelmi kabine­tek, amelyek tablókkal, különféle segéd­anyagokkal, filmekkel és egyéb szemlélte­tőeszközökkel segítették ezt a munkát. A végső cél természetesen az, hogy majd min­den tanintézmény rendelkezzen ilyen szak­tantermekkel, amelyben a tanítás, az is­meretek oktatása magas színvonalon tör­ténhet. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ed­dig a honvédelmi nevelés új tantervének oktatása során? — Elsőként talán azt említeném, hogy a bevezetése után sok volt a zavaró körül­mény, mint már említettem, mind a négy középiskolai osztályban egy időben történt meg az új ismeretanyag bevezetése és a rövid felkészülési idő miatt, csak elkésve, későn jelentek meg a dokumentumok is. így nyilván hiányoztak az oktatás tárgyi feltételei. Az elmondottakhoz azt is hozzá kell tenni, hogy igen magas, százból kö­rülbelül nyolcvan a női pedagógusok ará­nya, ők nyilván nem ismerhetik úgy e té­makört, mint a férfiak. Ilyen előzmények után az első dolog az volt, hogy elérjük, egységesen, értelmezzék a tantervet. Döntő volt viszont az, hogy a tantestületek, álta­lában a jelentőségének megfelelően kezel­ték és megértették, az új témakör társa­dalmi fontosságát. Igyekeztek olyan kap­csolatrendszert kiépíteni a fegyveres testü­letekkel, a polgári védelemmel, az MHSZ, a Magyar Néphadsereg és a Határőrség alakulataival, ahonnan jól képzett előadók besegíthettek ebbe a munkába. így például igen jó kapcsolat alakult ki a 100. és 104. számú Szakmunkásképző Intézet, valamint a szerencsi Bocskai és a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium között, ahol jól sike­rült honvédelmi napokat tartottak a nép­hadsereg katonáinak bevonásával. — Az eddig megtett út tehát jelentős és ez alapjó,n hogyan fejlődik tovább az is­kolákban a honvédelmi nevelés? — Mint említettem, az elmúlt időszak­ban számos tanintézményben kialakultak azok a szaktantermek, amelyek bázisai az oktatásnak és ez a folyamat tovább tart majd. Tovább javulnak tehát a tárgyi fel­tételek és fokozódik rt pedagógusok felké­szültsége azáltal, hogy a képzésükbe be­kapcsolódik a Pedagógus Továbbképző In­tézet. Az a célunk, hogy honvédelmi fele­lősök beállításával minden iskolában létre­jöjjenek a személyi feltételek és ez termé­szetesen kihat majd az oktatás színvonalá­nak további emelkedésére. Azzal, hogy a honvédelmi nevelés beletartozik a nevelő­munka komplex egészébe, tulajdonképpen kialakult az a háttér, amely hosszabb tá­von a honvédelmi hazafias nevelést biz­tosítja majd. Ebben a munkában pedagó­gusaink hosszabb távon számítanak a Ma­gyar Néphadsereg katonáira, a polgári vé­delem, az MHSZ és a Határőrség tisztiéi­nek közreműködésére is. H. G. illegve éeíüéí HpÉÍEZfii Merenciája ** X pedagógusokat képző házai főiskolák könyvtárve­zetőinek kétnapos tanácsko­zása kezdődött csütörtökön Szombathelyen. A 22 magyar óvónő-, tanító- és tanárkép­ző főiskola képviselői kon­ferenciájukon ajánlásokat dolgosnak ki a felsőoktatás korszerűsítéséhez kapcsolódó könyvtárfejlesztéshez, illetve a könyvtárszakos hallgatók képzéséhez. , A főiskolai könyvtárveze­tők a tanácskozás alkalmá­ból a Berzsenyi Dániel me­gyei Könyvtárban tájékozta­tást kapnak a kötelespéldá­nyokkal kapcsolatos új tud­nivalókról, megtekintik a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtárait, 1 s elő­adást hallgatnak a külföldi fcentf-vtai' w képzésről. Tóvári Judit összeállításá­ban, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Műemléki Albi­zottság támogatásával, a mis­kolci Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg a mi­nap a Bor sód-Abaúj-Zemplén megye műemléki bibliográ­fiája című kötet, amely több mint 300 oldalon mutatja be — több oldalú megköze­lítésben — a megyénk mai közigazgatási területén fellel­hető, műemlékekkel foglalko­zó irodalmi anyagot a szak- folyóiratoktól, szákkönyvek­től az egyéb folyóiratokig, könyvtári anyagokig, sőt a napilapközleményekig. A há­romezernél több forrásanya­got ismertető kötet sokrétű, Művészeti naptárkiállitást nyitott Szolnokon, a Damja­nich Múzeumban a Képző- művészeti Kiadó, s azon a most búcsúzó év legszebb, valamint az lí)84-es esztendő összes művészeti naptárai wnéles körű áttekintést nyűit megyénk műemlékeinek gond­jairól, a velük kapcsolatos intézkedésekről, illetve azok szükségességéről, a műemlé­kek múltjáról. Egészében igen nagy segítséget nyújt mind­azoknak, akik a megye mű­emlékeinek, vagy egy-egy mű­emlékének múltjával és jele­nével intenzívebben kívánnak megismerkedni. A bibliográ­fia segítségével az adott lé­tesítményre vonatkozó iroda­lom a jelzett helyen előke­reshető. A kötetet Détshy Mihály és Hubay László lek­torálta, borítóját Valent Ede tervezte, s Cseri Miklós köz­reműködésével Viga Gyula szerkesztette. megtekinthetők, sőt a látoga­tók az 1985-ös nap tárki adási tervekből is ízelítőt kaphat­nak. A kiadó Szegeden ké- peslevelezőlap-kiállitást nyi­tott. Naptárkiállítás A Miskolc 1. sí. Postahivatal bejáratait és a felvételi ter­mének közönségváró résiét díszítik s teszik esztétikailag gazdagabbá ezek a szép, formás, kovácsoltvasból készített lámpák. Fotó: Pásztor Károly Lassan két esztendeje, © hogy létrejött a Szeren­csi Édesipari Vállalat, a Szerencsi Csokoládégyár, a Szerencsi Cukorgyár és a Diósgyőri Édesipari Gyár egyesítésével. Az alapszerve- zetek munkáját korábban a csokoládégyárban és a cukor­gyárban is, önálló KISZ-bi- zottságok irányították. A vál­lalat megalakulása után azonban szükségessé vált a SZÉV KISZ-bizottságának létrehozása. Milyen eredmé­nyekről adhatnak számot az átszervezés után, hogyan ér­tékelhető a mozgalmi munka a KISZ-bizottsághoz tartozó fiatalok körében? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Takács Magdolnával, a KISZ- bizottság titkárával: — A Diósgyőri Édesipari Gyár nélkül vállalatunk dol­gozóinak létszáma megköze­líti a háromezret, akik közül több mint nyolcszázötvenen harminc éven aluliak. A fia­talok aránya tehát a dolgo­zók körében alig több mint harminc százalék. A szerve­zettség aránya pedig még et­től is kevesebb, mivel a KISZ soraiban jelenleg kétszázhar- minchatan varrnak. Hogy mozgalmi munkánk eredmé­nyesebb legyen, elsősorban ezeken a számokon kell vál­toztatni, amely valamennyi­ünk közős feladata. Az út is­mert, csak hát a megtétele nem olyan egyszerű. Ezért az akcióprogramok, az időszakos tervek készítésekor igyek­szünk valamennyi fiatelt be­vonni a feladatok összeállí­tásába, rangsorolásába, hogy minél változatosabbak, színe­sebbek, vonzóbbak legyenek a tagság és a sorainkon kí­vüliek: számára. Célunk az, hogy emelkedjen a vállalati KISZ-bizottsághoz tartozó fi­Átszervezés után Szerencsen a latok száma és minél töb­ben legyenek részesei a kö­zös munkának. — Milyenek a fiatalok mun­kakörülményei a vállalatnál, hogyan fogadják az újonnan érkezőket? — Az élet- és munkakörül­mények javítása, az oktatás, nevelés feltételeinek biztosí­tása, egyszóval az érdekkép­viselet folyamatos feladata­ink között szerepel. Ennek érdekében időről időre fel­mérjük a fiatalok igényeit, gondjait, s azután a megfe­lelő fórumokon egyúttal ja­vaslatokat teszünk a megol­dásukra. Mindehhez termé­szetesen széles körű ’ tájéko­zódásra, megfelelő felkészült­ségre van szüksége KISZ- vezetőinknek, akik a fiatalok érdekeit a vállalat érdekeivel összhangban képviselik. A bérfejlesztéseknél, a mozgó- bér és jutatom elosztásánál, a kitüntetések adományozá­sánál a gyárakban minden­kor kérik az alapszervezeti titkárok véleményét. Érdek- védelmi feladatunk része, hogy ösztönözzük a fiatalokat arra: mondják el véleményü­ket, javaslataikat a termelé­si tanácskozásokon, brigád- értekezleteken, munkásgyűlé­seken. Érmék ellenére az a véleményünk, hogy ezt a le­hetőséget nem mindenütt és mindenkor használja ki az ifjúság, és ezért olykor a jo­gos problémáit sem kerülnek felszínre. Hogy miként fogad­juk az újonnan érkezőket? Annak már hagyományai vannak a vállalatnál, sőt fog­lalkoztatásukra éves tervet is készítünk, bár e téren van­nak hiányosságaink. Ám arra mindenkor gondot fordítunk az alapszervezeti vezetőségek segítségével, hogy a fiatalok képzettségűknek megfelelő munkakörben dolgozzanak és végzett munkájukkal arányos legyen bérezésült. — Kapnak-e segítséget a esaládalapítási nehézségekkel küzdő fiatalok? — Igen, ez egyik legfonto­sabb feladatunk. Vállalatunk rendelkezik bérlakásokkal, amelyeket a lakáselosztó bi­zottság véleménye alapján utalják ki a dolgozóknak. Eb­ben a munkában részt vesz a KISZ-bjzottság is, messze­menően támogatva a fiatalok érdekeit Emellett lehetőség szerint lakásépítési kölcsö­nökkel segítik a családalapi- tók boldogulását. Az életkö­rülmények javulását szolgál­ják a gyáraltnál kialakítható gazdasági munkaközösségek, amelyek révén többletjöve­delemhez juthatnak a fiata­lok. Pillanatnyilag a munka­közösségek tagjai nak döntő többsége fiatal. A jövőben pedig tovább bőt-ül e lehető­ség, mivel a KISZ-bizottság a gazdasági vezetés támoga­tásával együtt szorgalmazza a gazdasági munkaközössé­gek szervezését. (monwd — Ár. együttműködési # szerződést az iskola éa az úttörőcsapat egy­éves születésnapján kötöttük meg — ismerteti a miskolci Avas-déli 33. számú úttörő­csapat és a városi-járási rendőrkapitányság 1. számú KISZ-alapszervezetének im­már kétéves kapcsolatát Ru­di László főhadnagy, az alapszervezet KISZ-titkára. — Ennek eredményeképpen megalakult a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsá­gunk is, aminek az idei ter­vei már szociometriái vizs­gálatokat is tartalmaznak. Az avasi lakótelep sok gyer­mekvédelmi munkát ad az iskolának, a szülőknek és nekünk is. Korábban a rend­őri szervek inkább közleke­dési ismeretek tanításában, vetélkedők szervezésében se­gítettek az iskoláknak. Mi most a koordinált ifjúság- védelmi munka érdekében, az iskolával együttműködve megalakítottuk az „ifjúsági őrjáratot”. Az elmúlt években sajnos növekedett a bűnözés és egyre több iskolás korút ra­„Kétéves eg gad magával a lazább élet­vitel, a csavargás, nőtt a gyermekek által elkövetett bűncselekmények száma. A nagy lakótelepeken pedig egy­re több gyermekintézmény­ből szökött gyerek csavarog, randalírozik. Az új iskola törődik az ifjúságvédelem­ben oly sokat emlegetett megelőzéssel, amit az együtt­működési szerződés is bizo­nyít. — A megszokott rendőri akciókon kívül az ifjúsági őrjárat, amelynek tagja egy szülő, egy pedagógus és egy rendőr, akik szükség sze­rint, a közbiztonsági hely­zetnek megfelelően dolgoz­nak. Munkájuknak is kö­szönhető, hogy az iskola kör­nyékén megszűntek a „ba­jok” — foglalja össze az el­múlt év tapasztalatait Rádi főhadnagy. — Ezenkívül még összevont osztályfőnöki órákon előadásokat tartunk a Barkómén jelenségekről, foglalkozunk az úttörőcsapat közlekedési őrsének elméleti ■és gyakorlati oktatásával, segítjük a pályaválasztási munkát is. A kapcsolat újfajta. Az últörővezetők VIII. országos konferenciáján az úttörők es a KISZ szervezeti kapcsola­tával foglalkozó szekcióülé­sen a gyermekvédelmi mun­kához való affininitásról kí­ván szólni Rádi László. — Az iskola partner a munkához — folytatja Rádi főhadnagy. — Közlekedési őrsöt is szeretnénk létrehoz­ni, programokat szervezünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekeknek, túrá­kat, közművelődési rendez­vények látogatását . Az úttörőket patronáló te­vékenység is része az alap­szervezetük munkájának, amelyet értékelve ez évben a KISZ KB Dicsérő Okleve­lét kapták meg. — ke — }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom