Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
T983, december 6,, kedd ÉSZAK -MAGYARORSZÁG 3 Mellékese _____ a melléküzemág? N ''lapjainkban egyre több K'azó' esik arról, hogy a ter- rtnolöszövetkezetek gazdasági eredményeit, árbevételeit,' ' nyereségét a mellék- /■«üzemági tevékenységek határozzák meg. Egyes — néha túlzó — . vélemények. szerint a ■ téeszek az ipari és - szolgáltatói tevékenységük . révén gazdagodnak meg, . vagy legalábbis ezzel kom- . penzálják a hagyományos alaptevékenységekből származó veszteségeket. i Újszerű az a törekvés, 1 Jfiogy a tsz-ek olyan termék- . «előállító, vagy szolgáltató i "részlegeket hoznak létre a : székhelyüktől esetenként i több száz kilométerre is, ,,..melyeknek „csak” egyetlen céljuk van: a szövetkezeti . nyereség, növelése. Megyénkben a borsodsziráki Bartók .JiéLa Tsz járt elöl jó példá- 'Xpl e téren is. A fentieket , igazolja, hogy 1982-ben a ^mezőgazdasági termelőszövetkezetek árbevételéből már , .62 százalékot tett ki az alap- tevékenységen kívüli munkából befolyt összeg. Tavaly 'Budapesten és a főváros Jtörnyékén, már 42 borsodi tsz végzett ilyen jellegű tevékenységet, melynek pénz- „ügyi—gazdasági ellenőrzését . A közelmúltban végezte el a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának ’megyei igazgatósága. A vizsgált szövetkezetek többsége a korábbi években pénzügyi , gondokkal birkózott. ^.melléküzemági tevékenységben — többek között — építőipari munkákat, ■takarítást, lomtalanítást, fémmegmunkálást vállaltak. Ezen túlmenően több 1'órmélőszövetkezet műanyag, bőrdíszműves, konfekcióipari termékek előállítására is vállalkozott,- de szerveztek frbtkigóp.fa vitást, számító- ífeepes' 'feldolgozási és szervezési' ‘központot, sőt még gyémántcsiszolással is találkozhatunk a melléktevékenységek között. i A tsz-ek teremtette munkalehetőségek összetételét és arányait vizsgálva, megállapították, hogy elsődlegesen hiányzó kapacitásokat pótol pák, illetve háttéripari • tg’adatokat látnak el. A Ipgújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként az építőipari munkák folyamatos biztosítása nem meg- „olcjott, s a vállalati gazdasági munkaközösségek megalakulása több helyen kon- tsurrenciát jelent. ' ( Mivel a kiegészítő levé- «líenységek után fizetendő teffhélési adó jelentős részét vissza lehet tartani a Ff.' . "-kedvezőtlen adottságú üzemeknél fejlesztési, vagy részesedési célokra, ezért a melléktevékenység kedvezően hat a gazdálkodás [talapvető részeire is. Tehát: !‘az alaptevékenységen kívüli [munkából származó nyere- :ség és a visszatartható termiéi esi adó formájában jelentkező támogatás a szö- l;vetk;ezetek egész tevékenységére, így az alaptevékenység fejlesztésére is kedvező hatást gyakorol. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek közé tartozott a karcsai Dózsa Tsz, mely 1976 és 1979 között folyamatosan pénzügyi hiánynyal, veszteséggel küszködött. Az 1979-ben Miskolcon és Budapesten is beindított ipari melléktevékenység révén közel 18 millió forint nyereséget könyvelhetett el 1982-re. A szerencsi Lenin Tsz negatívumait is a melléktevékenységek átszervezésével és felfuttatásával tüntették el, és így 1982-ben 16 millió forint nyereséget értek el, valamint 31 millió forint termelési adókedvezménnyel növelték fejlesztési forrásaikat. Ebbe a sorba tartozik a tiszakarádi tsz is, amely a létrehozott melléküzemággal — az alaptevékenység változatlan veszteségessége mellett — tavaly közel 18 millió forint szövetkezeti nyereséget könyvelhetett el. A monoki Kossuth Tsz-ben ugyancsak az alaptevékenységen kívüli üzemek tették lehetővé, hogy a szövetkezet műtrágya-felhasználását két év alatt 4,2 millió forintrój 8,2 millió forintra növelhették, s ennek eredményeként a termésátlaguk is közel kétszeresére emelkedett; a megtermelt takarmányok értéke pedig 1,6 millió forintról 12,2 millió forintra növekedett. A tarcaliak ugyancsak ilyen forrásokból tudták biztosítani, hogy tavaly 77 millió forint értékű beruházásokat fedezhettek. Ezzel az alaptevékenység körébe tartozó juhászaihoz kapcsolhatták a bőr- és szőrmefeldolgozás melléküzem- ágát. A példákat még sorolhatnánk, de már ennyi is igazolja, hogy az alaptevékenységen kívüli melléküzem- ágak gyors fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a tiszta jövedelem megtöbbszörözése a gazdasági nehézségekkel küszködő szövetkezetek fontos és kihasználandó lehetősége. Természetesen a közös kassza bevételei növelték a melléküzemágakban, valamint az alaptevékenységben dolgozók személyi jövedelmét is. Ezen túlmenően alapvető cél és eredmény volt a teljes foglal- koztatóttság, a munkaerő minél jobb kihasználásának elérése. Nem a meggazdagodás, nem az indokolatlanul magas haszon tehát a melléküzemágak létesítésének a célja, de tény, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények, a piaci igények szükségessé teszik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágainak további fejlesztését, erősítését, ami — mint a példák is igazolják — a hagyományos alap- tevékenységekre is jó hatással van. Szendrci Lőrinc * Termékbemutató i.' ■ *' Az utóbbi esztendőkben [megyénk mezőgazdasági ter- ifnelöszövetkezeteinek melléküzemágai jelentős mértékben hozzájárultak a hiánycikkek számának csökkentéséhez. Sok keresett áru pikket, alkatrészt gyártanak a termelőszövetkezeti melléküzemágak. s a vállalatok elsősorban a kereskedelem [nagyÜbb megrendelései esetén. nagyobb mennyiséget is ■ gyártanának termékei kböl. (Ezért ■ is tart számot nagy [érdeklődésre az a termékbemutató. amelyet a Bor- •od-Abaú.i-Zemplén megyei Tanács mezőgazdasagi es élelmezésügyi, valamint kereskedelmi osztályai és a TESZÖV rendez december 7-én, szerdán és 8-án, csütörtökön Miskolcon, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Régi posta utca 29. szám alatti tanácskozó termében. Az érdeklődő vállalatok, elsősorban a kereskedeletjn. a termékbemutató két napján megtekintheti a tsz melléküzemági tevékenység keretében előállított termékek nagy választékát. líj ablakgyárak épülnek A Borsodi Vegyi Kombinát öt építőipari vállalattal kötött gazdasági társulási szerződést a műanyag ablakok készítésére. Az országos energiaracionalizálási program részeként megvalósuló ablakrekonstrukcióhoz a jövőben nagyobb mértékben használnak fel műanyag nyílászárókat. A most megkötött szerződés — amelyben a Budapesti Lakásépítő Vállalat, a Győr- Sopron megyei Tanácsi Építőipari, a Somogy megyei Építőipari, a Dél-magyaror- szági Állami Építőipari és a Szaboles megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat vesz részt — lehetővé teszi, mintegy 200 ezer négyzetméternyi műanyag nyílászáró előállítását. A szerződés atapjúlt — armelynek a megvalósítása részbe® a világbanktól felvett kölcsönnel történik — a Borsodi Vegyi Kombinátban a jelenlegi évi S' ezer tonnáról 5 ezer tonnára növelik az extrudáló kapacitást, és így * jelenlegitől lényegesen nagyobb mennyiségű profi leiemet áWithat- nak elő. Az ‘ öt: építői pari vá&alatnál pestig a szerződés értelmében egy-egy, évente 40 ezer négyzetméter kapacitású konfeteeos*á- hó üzemet hoznak létre, aboí a BVK-nál gyártott profil- elemekből a műanyag ablakokat készítik. Az új üzemekbe® a tervek szerint 1985 «»éjén megkezdődik a termelés. Az új, 200 ezer négyzetméternyi kapacitás — mint a szakemberek elmondták — igen jelentős energiamegtakarítóik tesz lehetővé *r. országban, lviezen a mérések sae- rmt 100 ezer négyzetméternyi műanyag ablak a kedvezőbb, tökéletesebb zárás folytán 5 eaer tonnányi olaj elégetéséből származó kalória megtakarítását teszi lehetővé évente. A szakemberek rétemé- nye szerint ez a beruházás, amelyre együttesen 200 millió forintot költenek, az új ablakok beépítése után két esztendő alatt teljes egészében megtérül majd. H. G. Motorcsere A miskolci XVl-os sí. Autójavító Vállalatnál egy hosszá távú program keretében dízelmotorokat szerelnek a Ro- bur-tipusú gépkocsikba. A korábbi benzinmotorokat Avio- típusú motorra cserélik. A motorcsere költsége körülbelül egy év alatt, az üzemanyag-megtakarítás révén megtérül. Képünkön: Laczkó Emil csoportvezető beszereléshez készít elő egy Avio- motort. Fotó: Loczó József Tapasztalatok, tanulságok Energiagazdálkodás az encsi járásban Az encsi járási párt-vég- rehajtóbiaottság a népi ellenőrzési bizottság segítségével a közelmúltban megvizsgálta a járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben az energiagazdálkodás helyzetét. A vizsgálat lényeire támaszkodó alapos elemzés megállapította, hogy a gazdálkodó egységek a közelmúltban számos intézkedést hoztak az energiagazdálkodás javítására. Gondot okoz, hogy erőforrásaik szűkösek; energiagazdálkodásukra is rányomja bélyegét, hogy nehezen és főleg drágán lehet beszerezni olyan műszereket, amelyek eredményese® segíthetik az energiatakarékosságot Ennek ellenére a járás mezőgazdasági üzemeiben pozitív változások következtek be: számottevően — mintegy 25 szár zalékkal — csökkent a benzin felhasználás. Növekedett a szén, fa, tehát a szilárd tüzelőanyagok felhasználása, a villamosenergia-fogyasztás szinten maradt; 1982-ben kis mértékben csökkent A mezőgazdasági üzemek energiatakarékossági törekvései azért is nagyra értékelhetők, mivel az energiahordozók felhasználásának csökkenésével egyi dobén — az elmúlt három évben — jelentősen nőtt az üzemek termelési értéke. Törekednek a hunadákok és a „hulladék energiák”, például szalma, kukoricaszár, forgács, nyesedék, stb. felhasználására. Az encsi szövetkezeti fafeldolgozó társulásnál, a telkibányai Béke, valamint az encsi Zó ja Termelőszövetkezet fafeldolgozó üzemében keletkezett hulladékot fűtésre használják fel. A folyékony energia, elsősorban a gázolaj felhasználásának további csökkentése esak a gépek műszaki szín-vonalának emelésével, a karbantartás, a szervezettség, a munkafegyelem javításával, az energiatakarékos talajművelési eljárások etterj es x t es e vei és az üzemanyag-elszámoltatás rendszeresebbé tételével érhető el. Elterjedőben van a szemes termények nedves tárolása, bár ezen a területen a helyzet még nem kielégítő, pedig ea az eljárás kis beruházással megvalósítható és jelentős energiamegtakarítást eredménye*. Energiapnzarlás, üaenv- anyag-túlfogyasztás miatt személyi felelősségrevonást ritkán alkalmaznak (igaz, erre is vote pékia az eocsi költségvetési üzemben), ahol pedig jói takarékoskodnak — például a Zója Tsz-ben — ott nem kapják meg a kellő elismerés*. A „kapcsolt” munkakörben dolgozó energetikusok munkája többségében nem kielégítő, ahol főállásban tevékenykednek, ott már szervezettebb és eredményesebb az energia- gazdálkodás. Az energiafelhasználási tervek végrehajtása — részben anyagi fedezet hiánya miatt — nem •kielégítő. Például az encsi tsz-ben az erőgépek, munkagépek 70 százaléka teljesen elhasználódott, ezeknek a gépeknek rendkívül magas az üzemanyag- és alkatrész-felhasználása. A tecme- lőszövetkeaetnek mintegy J millió forintra lenne wrtffc- sége, a teljes körű takarékos energiagazdálkodás megvalósítására. Persze nemcsak a pénz; van ahol a folyamatos ellenőrzés, illelve számonkérés hiánya akadályozza a takarékosabb energiafelhasználást. Például az encsi fafeli dolgozó társaságnál sem ellenőrizték kellően a traktorok túlfogyasztását, a Szikszói Asztalosipari Klsz-néj sem mindig követte gyors intézkedés a belső dien őri észrevételeket. A járási péri-végrehajt o-, bizottság megáűapí tóttá; hogy a mezőgazdasági és ipari üzemekben érezívelő ae energiahordozókkal való ésszerűbb takarékosságra való törekvés. Vannak intézkedések és jó eredmények, ezek azonban meg.korántsem váltak által^nt^sá, A megvalósulást hely.eakcni; a szükséges szellemi, an vagi és műszaki íeltéuúgk hiánya lassítja és akadályozza. A termeier» költségek további csökkentése érdekében továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az újabb lehetőségek gyorsabb feltárására és a hasznosító^ feltételeinek megteremtésere. A végrehajtó bizottság felhívta a pártszervezetei;, figyelmét arra, lrogy ellenőrző tevékenységük során fordítsanak nagyobb figyei-í met az energia takarékosabb. ésszerűbb felhasználására, legyenek kezdeni« nyezőek az eredményeseb j energiagazdálkodás tárgy, és személyi fettételeinek híré tosrtásába®. r. j. Fontossági sorrend a közlekedésfejlesztésben Az egykori Közlekedési és Postaügyi Minisztérium átszervezésének indítékai ismertek a közvélemény előtt. Nem volt tartható, hogy a minisztériumban gyakran vállalati jellegű kérdésekkel foglalkozzanak, és olyan hatósági kérdésekben hozzanak döntést, amelyek elsősorban a területileg illetékes szervekre, vagyis a tanácsokra tartoznak. Ha behatóbban kívánjuk elemezni a közlekedésnek — ennek az egész népgazdaság szempontjából oly fontos tárcának — a helyzetét, emlékeznünk kell arra, hogy ez az ágazat mindeddig két koncepció szerint fejlődött. Az 1968-as elképzelések a hatékony közúti közlekedés infrastruktúrájának kiépítését és a vasút fejlesztését, míg az 1978. évi célkitűzések az áruszállítás gazdaságossági szempontjainak érvényesítését: tűzték ki célul. Nos, elmondható, hogy ezek az elképzelések csaknem teljes egészükben megvalósultak, ám a további fejlődés nehézségekbe ütközik. Ennek egyik oka az, hogy a korábbi hosszú távú tervek nem számóltak azzal, hogy ilyen gyors ütemben változnak a közlekedés áru- és személyszállítási feladatai, mint ahogyan az az , elmúlt években tapasztalható volt. A másik ok — és ez méginkább fékező erő —, hogy szűkültek a beruházásra fordítható pénzeszközök is. Ebben a helyzetben nem maradt más alternatíva a közlekedést irányító szakemberek előtt, mint hogy elsőbbséget biztosítsanak a meglevő hálózatok fenntartására, üzembiztonságának megóvására. Emellett természetesen lehetőség nyílik — még ha a korábbiaknál szerényebb mértékben is — a közlekedés valamennyi területén új beruházásokra, illetve korszerűsítésekre, ám az eddiginél .jobban figyelembe kell venni a fontossági sorrendet. Arra kell tehát törekedni, hogy a megkezdett korszerűsítéseket a korábbinál rövidebb idő alatt fejezzék be, még olyan áron i$, hogy a jövőben várhatóan mérséklődik majd a városok átkelési és elkerülés! szakaszainak építési üteme. Ami az autópályákat illeti, nyilvánvaló, hogy ezeknek az igen korszerű utaknak az építéseit korlátozzák szűkös lehetőségeink. Igv nem is lehet vitás: a korábbi ritmust már nem lehet tartani. Az M 3-as budapesti bevezető szakaszának átadása után most már két pályára összpontosul a Közlekedési Minisztérium szakembereinek figyelme: az M l-esre és az M 5-ösre. Az előbbinél az a célkitűzés, hogy a Bicske és Biator- bágy közötti legnagyobb forgalmú szakasz megépítésével végre teljes egészében kialakuljon egy korszerű, s igen nagy nemzetközi forgalmat hordozó autópálya. Az M 5-ös fél autópálya első szakaszát a közeli években kívánják átadni. Mégpedig úgy, hogy ezzel egyidőben kiépüljön a városi bevezető szakasz, és így elkerülhető lesz az a hiba, amely a korábbi autópályaépítéseknél oly gyakran előfordult, nevezetesen, hogy a városokba ki-, illetve bevezető szakaszok szűk áteresztő képessége alaposan visz- szafogta a forgalmat, Sajnos, változatlanul késik az M elás, Budapestet elkerülő gyűrűnek a kiépítése, márpedig erre igen nagy szükség lenne. A vasút gondokkal küszködik. Az ismert tarifa-áremelések miatt jelentősen csökkent mind a személy-, mind áruszállítási teljesítménye, márpedig még ilyen kapacitás-kihasználtság mellett is folytatni kell a korszerűsítését. amely évente, több milliárd forintot igényel. A szűkebb anyagi lehetőségek a közlekedést irányító szakemberektől átgondolt fejlesztési sorrend kialakítását igénylik. é r, |
