Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
ÉSZAK* MAGTAROIfSEÄG 4 1983. november 17«, esu tortok Az ! Országos Műemléki Felügyelőség nyíregyházi munkásai-épi tői dolgoznak o pácini kastélyban. A pácini kastélyban Múzeum lesz, baráti kör alakult Műemlékeink megtartásáért, felújításáért és mai hasznosításáért az elmúlt éviekben jelentős erőfeszítések történtek. A megyei lista; figyelemre méltó, még ak- keír is, ha lapunk hasábjain nem ritkán „sajnáljuk meg” egy-egy kastély mai helyzetét Hogy éppen kastélyt emlegetek, annak az az oka, hogy minderről, a megyei műemlékvédelmi ' munka eredményei ről és a további feladatokról éppen egy or- I szágosan is jelentős kastély- I épület felújítása, helyreállítása kapcsán beszélt a mú- I zeumi és műemléki hónap ; egyik kiémelkedő rendezvé- ; nyén a megyei tanács elnök- 1 helyettese. Az emlegetett ta- I nácskozás pontos címe ez I volt: A pácim kastély mű- j ttmléJd helyreállítása és ve- i tütmáUe múzeumi tervei.-. ♦ i f A temaről kimerítő, részletes ismertetőt hallottak j mindazok, akik jelen voltak ! (az egyébként Karcsán meg- I rendezett) fórumon. És so- I kan voltak jelen, a bodrog- közi nagyobb települések I képviseltették magukat, ami ! talán így is jelzi, hogy e tá- I jón szívügynek tekintik a ! kastély sorsát. Régóta „ügy” I már ez, a tájékoztatókban hallhattuk, hogy huszonegy évvel ezelőtt kezdődött meg a mentési, helyreállítási I munka, ami aztán abbama- ( radt, s 1980-tól folytatódik ! újra, immár a befejezés ha- I téridejének tudatával; ez I 1985-ben határoztatott meg. ! A régészeti kutatások sze- i rint a pácini kastély építésé- j re 1560. és 1581. között ke- ! rült sor. 1571-től a Mágócsy család birtokolta, ők építették végig, ma is Mágócsy- kastélylcént ismerjük. A négy sarokbástyás építmény hazánkban a késő reneszánsz legjelentősebb épen maradt, legszebb várkastélya. Mindez indokolta, hogy a műemlékvédelmi munka középpontjába kerüljön. a megyei múzeumi szervezet észak—északkeleti láncolatának ez, a pácini kastély lesz az „utolsó láncszeme”. Az emlegetett tanácskozáson nagyon sok szó esett arról, hogyan lehet a Bodrogköz kulturális centrumává tenni a pácini kastélyt, a leendő — nevében így állapodtak meg a jelenlevők — Pácini Múzeumot. f A mit kéne? és a mit lehetséges? bemutatni kérdésének felvetődése azt is matatja, hogy minden igényt nem tudnak majd ktdégfte- m. Kézzüfe tehát azt, amit lehetne. A korabeli reprezentatív termekben lehetne a kastélytörténeti anyagokat bemutatni; természetesen helyet kell adni a Bodrogköz táj- és néptörténetének; van a kastélynak egy csodálatos pincetere, ami kínálja magát arra, hogy az észak-magyarországi várakból, kastélyokból előkerült kályhacsempe- anyagot itt összegyűjtve lehessen bemutatni; és adott egy képzőművészeti anyag, amit a pácini születésű Czin- ke Ferenc adományozott.. Egyébként ő is résztvevője volt a tanácskozásnak, s két javaslattal is gazdagította a terveket: Pácinból „repült a világűrbe” Farkas Bertalan, kellene tehát, hogy az első magyar űrhajósra emlékező anyag teret kapjon; és ott van a kastélyt övező park — ami természetvédelmi terület —, itt képzőművészeti alkotásokat lehetne elhelyezni... (szobrokat főleg). ötlet és terv tehát bőven van, ex esetben is a bőség zavarával kell majd megküzdeniük a múzeumi szakembereknek. A helyi munka irányításával Nagy Géza harcsai pedagógust bízták meg — neve a hazai honismereti mozgalomban ismerősül cseng —, s ő sem marad magára: a bevezetőben említett tanácskozáson ugyanis az egybegyűlteik kinyilvánították azt a szándékukat, hogy létrehozzák a Bodrogközi Múzeumbaráti Kört __ ( ténagy—laczö) Az épület történetét-törté- nelmét feltáró régészeti kutatások alapján a helyreállítás tervezője — Erdei Fe- i renc, az. Országos Műem- I léki Felügyelőség műteremvezetője — arra törekedett, hogy az építészeti történést nyomon követhessük a kastélyban; a különböző korszakok építészeti elemeit egységbe fogja a helyreállítás és ezen az egységen belül „jelöli” az átmeneteket. Mindez azt is eredménj'ezi, hogy maga az épület is „kiállításnak” tekinthető ... Persze, a tervek szerint í ennél többről van szó, hiszen A bejárati kapu fölött olvasható a helyreállítási munka befejezésének határideje is: 1985. Filmlevél Mennyei seregek Dzokó' Rosic, Cserhalmi György és Fülöp Viktor az új magyar film egyik kockáján. Kardos Ferenc rendező — Kardos István forgatókönyvére támaszkodva — több mint háromszáz évvel lepett vissza a magyar történelemben, és egy tragikus fordulatra, egy napjainkban sokat vitatott fordulatra építve, alkotta meg nagyon is összetett filmjét, a Mennyei seregeket. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér a film hőse, akit egy nap híján éppen 319 éve sebzett halálra egy vadkan az erdőben. A jv.m kezdő és záró sorai ezt a tragikus végű vadászatot idézik elénk roppant látványos képsorokban, a mondandó lényege azonban nem Zrínyi halálának mikéntje — nem is tér ki a film érdemben arra, hogy valóban a vadkan támadásának lett-e áldozata a költő, vagy mint vitatják, illetve a vitázók állítják, ellenséges golyó ölte meg orvul és nem a sebzett állat —, hanem az a látomás, amely Zrínyi előtt megelevenedik és amely az akkor háromfelé szakított ország állapotaira kíván rávilágítani, illetve arról az időszakról korrajzot adni valami sajátos, a valóság fölött lebegő történet háttereként. A filmen ugyanis Zrínyi a vadászat végén a sötétedő erdőben a vadkant üldözve felfedezi, hogy a fák magasságában, az ágak közé szorulva egy angyal fekszik. Az angyalt lehozzák, Zrínyi várába viszik, ápolják. Ügy tűnik, égi csoda történt, aminek híre szétfut az egész országban, és ez az égi jel elég ahhoz, hogy az egymással nagyon is ellenséges viszonyban álló urak, félretéve napi ellentéteiket, sértődéseiket, közös asztalnál hányják-vessék meg az ország sorsát. Természetesen, az asztal melletti beszélgetésben is felbukkannak a különböző, egymással ütköző nézetek, például a pápaságra vágyó Lippay püspök és mások eltérő nézetei, elképzelései, ám a csoda még folytatódik. Váratlanul kiszabadul a török fogságból több esztendő után Simontfy kapitány, Zrínyi megbízható embere, aki látványos misz- térinmjátékot szervez, amelyet egy Zrínyi elleni merénylet zavar meg. Az idő elteltével egyre inkább megmutatkozik az ország különböző vidékeit képviselő urak közötti ellentét, a csodát is Az arai Arezzóba utazott szerdán a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának egy csoportja. A fiatal együttes képviseli hazánkat az olasz városban megrendezendő nemzetközi színházi fesztiválon. A zalaiak Bartók Béla— Balázs Béla: A fából faragott királyfi című alkotását némajátékként mutatják be. Rendező: Ruszt József, a főbb szerepeiket Szalma Tamás. Nemcsak Károly, Fekete Gizi és Vass Péter alakítja. A díszleteket és a jelmezeket Menczel Róbert tervezte. A zalaegerszegiek az elmúlt évi aíezzói fesztiválon a hasonló módon színpadra állított másik híres Bartók-művel, a Csodálatos mandarinnal, nagy szakmai és közönségsikert aratva, öt díjat nyertek. A Hevesi Sándor Színház küldöttsége vasárnap érkezik haza. mind többen kezdik másképpen értelmezni; úgy tűnik, -az angyal megjelenése szülte megbékélés nagyon átmeneti volt, a vallásos érzületeknek fölébe kerekednek az egyéni érdekek, és az ettől elválaszthatatlan nézeteltérések, kemény szembenállások. Zrínyi útjára bocsátja az angyalt, aki kiterjesztett szárnnyal repül az erdő fölött, s ugyanakkor a film elején látott vadkan Zrínyire támad, a tragédia beteljesül. Azaz, mindaz, ami az angyallal megesett, mindaz, ami a filmen lepergett, csak Zrínyinek a halála előtti visszatekintése, látomása volt. A történet meglehetősen szokatlan, ám megvalósulásában a film roppant látványos. Koltai Lajos kamerája előtt csodás tájakat ismerünk meg (többségben Morvaországban készültek a külső felvételek), ragyogó a nagy tömegjelenetek, a misztériumjáték, és nem utolsósorban a vaddisznóval való tusa fényképezése. A film zenéjét Selmeczi György szerzett*. Mindez azonban a látvány. Maga a filmtörténet talányos, a mához szóló üzenete nagyon leegyszerűsítve, mindössze annyi, hogy a csoda értékű jelenségek ideig-öráig ugyan egyesíthetnek különböző indíttatású erőket, de az emberi gyarlóság és az önző érdek hamar felülkerekedik ezen, és vége a csodának, vége a hitnek. E szerény tanulsággal együtt inkább nagyon széTöbb új verseskötettel jelentkezik a Magvető Kiadó a téli könyvvásárra. Csorba Győzőnek Simeon tűnődése címmel adják ki új költeményeit összegyűjtő könyvét. A költő fölényes mesterségbeli tudással, a tőle megszopen, látványosan megjelenített mesének kell felfogni a Mennyei seregeket, amely mint kalandfilm, ha így közelítjük meg, tartózkodó, mint történelmet ábrázoló film, viszont nem eléggé konkrét, éppen ezért legjobb maradnunk a mesénél, a fiktív filmtörténetnél, amelynek elmondására, mintegy kerettörténetként szolgál Zrínyi Miklós 1664. november 18-i tragikus halála. Nagy érdekessége és erőssége a filmnek, hogy Zrínyi Miklós szerepére Fülöp Viktor balett-táncost hívta meg a rendező. Semmiféle táncos feladat nem adódik számára, viszont igen hihetöen állította elénk a tiszta hitű, szűkszavú Zrínyit. Roppant nagy szereplőgárdát mozgat a film, s ebből feltétlenül kiemelendő Ljppay György püspök alakjában Páger Antal, Simonffy kapitány szerepében pedig Cserhalmi György. De említést kíván még Dzokó Rosic, Bujtor István, Pécsi Ildikó, Szacs- vay László. Az egyik l'őúr alakjában felvillan a filmben a miskolci színház ren-j dezője, Szőke István is. A Mennyei seregek fogatI-' tatása bizonyára nem less egyértelmű. A realitás és a vízió, sőt a vízión belüli újabb látomások egymásba kúszása nehezíti a film könnyebb értését, ám tagadhatatlanul ritkán látható, nagy látványossággal és érdekes történettel szolgáló alkotás. Benedek Miklós kott gondolati és erkölcsi igényességgel, a szólamok és a pózok csapdáját elkerülve, kendőzetlen őszinteséggel beszél az élet és a halál alapvető kérdéseiről, a világot és az emberi sorsokat irányító törvényszerűségekről. Falusi udvar Simeon tűnődése
