Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

1963. iwrcwibcT TO., esíífőrtot: ■^CSBHEiSmGmOKSZaS-* Heti filmelőzetes. Koner Gábor a Zoroslov Zahon rendezte csehszlovák film cím­szerepében. fpfKdnak a azorjet fslmek f'lkei rtn'iljn filmjoinek bemu­%4méóL A miskolci premier- ííme*Rikban látható például a flóta asszony menyasszony IdnafL, sok derűt, kacagást teáé vígjáték, Pjotr Todo- rovszkij alkotása, a fősze- .iMpben UjndmUa GurcsenJzo- > v«L Mac új szovjet filmek ez váróé «tánjátszó mozijai- ,i plan és a megye városainak i ’ fWman háztóban kérőinek Bajnálntnrmn rövid időre, a Yáocsáca mozi kamaratermé­ben tűzték műsorra A hen- tesaeoéd című csehszlovák Monet, amely a felszabadu­lást követő években egy szlo­vák faluban játszódik és azt mutatja be, hogy egy ügyes­kedő henteáaegéd, aki új fő­nöke feleségének kegyeit is etogseri, miiként vonja be kétes fiaelmeibe alapvetően Itazteaaéges főnökét, miként váKk hatására környezete egyre korruptabbá. E törté­net szinte nálunk is meg- eshetett volna az ábrázolt időben, s mondandója, ta- mtlságai a mához és a mi társadalmunkhoz i* szólnak. Bizonyára nem érdektelen tudni, bogy a csehszlovák film két főszerepére Zoros- lav Zahon rendező két ki­tűnő és igen népszerű ma­gyar színészt hívott meg: a hentessegédet Koncz Gábor, a mesternél Pécsi Ildikó játssza, a harmadik fősze­reptő, a férj alakítója Rio Romandk. Ez a film min­den bizonnyal több bizalmat érdemelt volna, a két nép­szerű magyar színészért is sokan megnéznék, de csak ma és holnap látható a már ~említett kamarateremben. £, d* rfmúft évben nagyon . sikeresnek minősült az a pá­lyázat, amit az ifjúsági klu­bok számára írt ki a me­gyei klubtanócs. Ezen fel­buzdulva az idén „ismétlés­re" került sor, a felhívásra .... 38 vállalati, iskolai és lakó­területi ifjúsági klub jelent­kezett A dolog lényege abban van, hogy folyamatos, rendszere­sen jó színvonalú működés­re késztessék a fiatalokat. Célként az ifjúsági klubok tartalmi munkájának fellen­dítése, az öntevékenység ki­bontakoztatása, a folyamatos munka biztosítása, a klub környezetének alakítása, a klub kapcsolatainak kiszéle­sítése, a klubban alkalmaz­ható szórakozási formák vál­tozatos alkalmazása fogal­mazódott meg. Az éves munka félidejé­ben a kluboknak önértéke­lést kellett készíteniük, de a megyei, járási és városi klubtanács tagjai is látogat­ták a „résztvevőket”. A megfogalmazott értéke­lési szempontok alapján ok­A közelmúltban beszá­moltunk a cigándi gyer­mektáncosok nagy ünnepé­ről, a húszéves jubileumról. Éppen abban az időpontban tartottak Mezőcsáton is mű­sort a helyi amatőr együtte­sek részvételével. Ennek kü­lön jelentőséget adott az a tény. hogy a mezőcsáti Ge­reben népzenei együttes és a Mezöcsát Néptáncegyüttes öt évvel ezelőtt kezdett el dol­gozni. „Szerény, de megérdemelt ünnepi alkalma volt ez az esemény a mezőcsáti amatőr művészeti csoportok életének. Szerény, mert megyénk ha­sonló együtteseinek pályafu­tását ismerve, szinte illetlen­ség az ötéves évfordulóval I Kipling ismert regénye nyomán, szovjet—indiai kop­rodukcióban készült a Riki- Tiki-Tévi című film Alek- szandr Zgurigyi rendezésé­ben. Az elsősorban gyerme­kek és serdülő fiatalok szá­mára készült film alakjait világhírű színészek keltik életre. Bizonyára nagy érdeklő­déssel fogadja majd a lát­ványos, kalandos filmeket kedvelő közönség a kétré­szes ír filmet, az Excalibur címűt, amelyben az Arthur- mondakör legszebb kaland­meséi elevenednek meg. Az Excalibur nevű kardot, amely a hatalmat jelképezi, Merlin, a varázsló előbb Uthemek, majd fiának, Arthurnak adományozza. E kard egyben az erők és a hatalom egyesítésének jelké­pe is, A közel háromórás tőber közepén kezdődött meg, és november 5-én fe­jeződött be a különböző ka­tegóriákban — vállalati, is­kolai, városi, községi — „ve­télkedők” munkájának össze­mérése. A legjobb ifjúsági klubok yA címekért és a dí­jakért” megyei találkozón versengenek majd november 2t>—27-én Miskolcon, az LKM ifjúsági klubjában. A most befejeződött megméretés után a következő klubok kaptak meghívást a megyei találko­zóra : a községek közül Aba- újdevecser, Szikszó és Bor- sodnádasd; a városok közül Kazincbarcika („Cimbora”), Özd („Kokas”); az iskolai klubok közül Edelény (gim­názium), Kazincbarcika (gim­názium) és Miskolc (116-os Szakmunkásképző Intézet kollégiuma); a 'vállalatiak mezőnye volt a legerősebb, innen három leninvárosi (Csőszer, TIFO, TVK) klub mellett a kazincbarcikai Rad­nóti Művelődési Ház műsza­ki klubja bizonyította, hogy lehet tartalmas életet élni az ifjúsági klubokban... előhozakodni. Az amatőr művészeti csoportok hétköz­napjait, ügyes-bajos dolgait ismerve azonban mindenkép­pen elismerést érdemel ez az esemény” — így vélekedtek azok. akik támogatják ezt a munkát. Valóban egyet kell értenünk az utolsó gondo­lattal: sose szabad sajnál­nunk a megemlékező, az el­ismerő szavakat ezektől a lelkesen dolgozó csoportok­tól. Nem az évek száma a döntő... Jogosan köszöntötte a me­zőcsáti nézősereg, a közön­ség a bemutatót, tapsukkal minden bizonnyal további „kitartásra” buzdították a táncosokat és zenészeket... film során látványos csaták képsoraival, az éveken át hömpölygő történet érdekes fordulataival mutatja be John Boorman rendező, va­jon méltó-e Arthur az Ex­calibur birtoklására. Végül megemlítendő, hogy az országos bemutatónál va­lamivel később, holnaptól látható a miskolci Hevesy Iván Filmklubban Lakatos Iván két rövidfilmje Port­rék korhű keretben címmel. Az egyik — Lapok egy csa­vargó naplójából címmel — Mednyánszky László festő­művészt mutatja be (ezt a filmet az idei miskolci film- fesztiválon is láthattuk), a másik pedig ugyancsak fes­tőművészt állít elénk, Zichy Mihályt jeleníti meg levelei, munkái alapján, Levelek Pé- tervárról címmel. Érdemes felfigyelni rájuk. (hm) Tanulmányok Módszertani közlemények gyűjteménye — ezzel a cím­mel adott ki egy vaskos — 27 tanulmányt, előadást, kör­levelet tartalmazó — köny­vet a miskolci Syermekvá- ros kollektívája. Tíz éve, 1973-ban nyitotta meg ka­puit a miskolci intézmény, s mint a kötet előszavából is kiderül, ennek a tíz évnek a módszertani eredményeit kötik csokorba e kiadvány­ban. Az időintervallumból in adódik, hogy a nevelőottho­ni munka rendkívül sok te­rületével foglalkoznak a szerzők — gyakorló pedagó­gusok és nevelők — a gyer­mek- és ifjúságvédelem idő­szerű kérdéseitől a testi ne­velésig, vagy a patronáló szervekkel való kapcsolatok kiépítéséig. Elsősorban szakmai érdek­lődésre tarthat számot a kö­tet, melynek több tanulmá­nya országos és megyei pá­lyázatok díjnyertes műve is volt. Hiszen a tapasztalatok, a mindennapi munka buk­tatóinak, zsákutcáinak vagy sikeres megoldásainak köz­readása — ez volt egyéb­ként a könyv megjelenteté­sének motivációja is — má­sok számára is tanulságos, hasznos lehet. Másrészt vi­szont e kötet jó bizonyság arra is, hogy a napi teen­dők mellett, épp a napi munka eredményesebbé té­tele érdekében, érdemes és lehet is megvonni a tanul­ságokat. Egy. kollektíva ja­vára is szolgál egy ilyen igényes, színvonalas, elemző összegzés. (es. a.) Előkészítő tanfolyam Tanítóképző főiskolai fel­vételre előkészítő tanfolya­mot indít Sárospatakon a TIT városi szervezete. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika tár­gyakból előkészítő tanfo­lyamra nemcsak a sárospa­taki, hanem az ország bár­mely tanítóképző főiskolájá­ra felvételüket kérő fiatalok jelentkezhetnek. A legjobbak részvételével Fatalak megyei llilillsiiia .......A köz mű velőd és JSSSSf. e an és funkcionálisan is szervesen illeszke­dik a közoktatáshoz, és ebben a kapcsolat­ban a pedagógüsképző intézmények sajátos helyet foglalnak el. Sokrétű funkcióik közül kiemelkedő az értelmiségi életre nevelés, ami önmagában is összetett feladat, hiszen speciális személyiségvonások, készségek, ké­pességek, szokásrendszerek kialakítását je­lenti, illetve a pedagógusképzés esetében nyomatékosan tartalmazza a közművelődés iránti cselekvő elkötelezettséget is. A taní­tóképző főiskolákon lassan már egy évtize­de közművelődési szakemberképzés is folyik, és nagyon gyakran egy-egy kisvárosban a tanítóképzők egyedül képviselik a felsőok­tatás intézményrendszerét. Következéskép­pen felelősségük különösen megsokszorozó­dik, részvételük a település kulturális életé­ben többszörösen és több szempontból is indokolt.” Abból a kerettervből emeltük ki a fenti gondolatokat, amelyet a közelmúltban vi­tatott meg a sárospataki Comenius Tanító­képző Főiskola Tanácsa, s amely a tanító­képző és a város művelődési háza együtt­működéséhez adhat jó alapokat, kereteket az elkövetkező években. Bár önkényes, de nem véletlen a kieme­lésünk. Nyilvánvalóan tanulságos lenne részletesein elemezni azokat a javaslatokat, konkrét elképzeléseket is, amelyek már tan­széki szinten körvonalazzák a tennivalókat, az együttműködés lehetséges formáit, mód­jait, de ennél is fontosabb magának a for­mába öntött együttműködésnek a ténye. A pataki felsőoktatási intézmény ■— már hagyományai miatt is — régtől együtt él a várossal. Nem elszigetelt felségterület, a város seellérni arculatának alakításában je­lentős tényező volt mindig is, hogy egy pe­dagógusképző intézmény működik itt. Van­nak tehát előzményei annak, amit egy sao- rosabh, hatékonyabb és kétoldalú kapcso­latnak neveznek a már említett együttmű­ködési tervben. A kettő között van mégis egy alapvető különbség, ami rangot ad a főiskolai tanácsülésen tárgyalt témának. Az nevezetesen, hogy a megelőző jelenlét na­gyon is személyekhez, egyéni jó kapcsola­tokhoz, egyes pedagógusok, főiskolai taná­rok, oktatók jó értelmű lokálpatriotizmusá­hoz volt kötött. Azzal, hogy főiskolai szinten kíván ják rögzíteni a kétoldalú együttműködés szükségességét, hasznosságát, lényegében a képzés szerves elemévé teszik a nyitottsá­got, s ebben nagyon, is konkrét testet ölt az, amit az értelmiségi életre neveléssel szok­tunk fémjelezni. A főiskola. a főiskola hallgatósága is kettős „funkciót” mondhat magáénak. Nyilvánvaló, hogy a város mű­velődési programjának kialakításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a főiskolások jelenlétét, mint ahogyan az is igaz, hogy bekapcsolásuk a művelődési aktívahálózat­ba a művelődési intézménynek és a főisko­lának is hasznot hozhat. Például úgy. hogy a népművelés speciálkollégium hallgatóinak egyfajta gyakorló terepet jelentene, - de tá­volabbra tekintve is, hiszen az innen kike­rülő fiatal pedagógusokra a kisebb falvak­ban, településeken számítanak úgy is, mint a művelődés, a kultúra szervezőire. Tulajdonképpen két együttműködési meg­állapodást készítenek elő a főiskolán; az egyiket a Művelődés Házával, a másikat a városi tanáccsal. Mindkettőre jellemző, hogy a főiskola sajátos feladatainak, a pedagó­gusképzésnek úgy rendeli mellé a város köz­életében való jelenlétét, hogy abból tulaj­donképpen nemcsak a város, hanem maga a főiskola is profitálhat. Nem a város in­tézményeinek funkcióját vállalja át, azt nem is tehetné, kinek-kinek tennie keli a dolgát. De abból a kötelezettségéből adódó­an, hogy az otthont adó városban ne csak formailag legyen jelen, pedagógiai, közmű­velődési és tudományos adottságait hasz­nosítani akarja, hasznosításra kínálja a köz javára. A szülői munkaközösségek pedagó­giai segítésétől kezdve, a kisdobosmozga­lom patronálásán át, az ismeretterjesztő te­vékenységben vállalt sokszínűbb, szélesebb részvételéig. Aliolinnun a<^a a fegna6y°bb ftII!*II<111 UH példát hallgatóinak a főiskola akkor, amikor a pedagóguskép­zésben hangsúlyozza a pedagógus személyi­ségének nyitottságát, azokat a másfajta el­várásokat is, amelyeket a társadalom az ér­telmiséggel, így a leendő tanítókkal szem­ben is támaszt. De túl ezen, ebben a keret­tervben felcsillanni látszik az is, amit a fel­sőoktatás távlati fejlesztési tervében már megfogalmaztak, s amely különösképpen ki­emeli, a felsőoktatás egyik sarkalatos kér­désévé teszi azt, hogy a szakmai képzésen, a szakmára való felkészítésen túl a közös­ségre, a társadalomra érzékenyen figyelő, abban aktív, alakító szándékkal részt vevő, azaz minden tekintetben alkotó diplomáso­kat bocsásson ki a falai közül. Ehhez, ha úgy tetszik, az első lépés az, hogy ne csak fizikailag, de szellemileg is közösséget vál­laljon a felsőoktatási intézmény az otthont adó településsel. Csutorás Annamária Jókai-vetélkedo a televízióban Sárospatak december 9-én versenyez Jókai -vetélkedőt ren dez a televízió a Hazafias Nép­fronttal közös vállalkozás­ban, decemberben négy al­kalommal, pénteki napokon, íőműsoridőben. Jókai Mór páratlan nép­szerűsége és az iránta máig tartó érdeklődés adta az öt­letet a Magyar Televízió szó­rakoztató főosztályának, hogy olyan játékos vetélkedőmű­sort szervezzen, amelyben nemcsak kvíz-elemek van­nak, de hozzájárul múltunk, történelmünk, nemzeti önis­meretünk kiteljesítéséhez, felvállalásához is. E misszió­ban méltó partnere a tele­víziónak a Hazafias Nép­front. Nyár óta készül a műsor. A helyszínek Jókai Mór éle­tével, munkásságával össze­függően Pápa, Balatonfüred, Kecskemét, Szeged, Sárospa­tak, Eger, valamint Buda­pest I., V. és XII. kerülete. A vetélkedő csapatok kivá­lasztása is jó előre megtör­tént. A főszereplők mellett mindenütt 30—40 fős háttér- csapat áll a lakosság sokfé­le rétegéből, s a játékba mód lesz bevtpnni a vetél­kedő színhelyének lakossá­gát, könyvtárait, iskoláik De az ország bármely részéből is segíthetnek a csapatok­nak. A feladatok szerteága­zóak. Filmek, képzőművésze­ti alkotások, művek felisme­rése, a család, a pályafutás, az életmű elemeinek, a kor­nak á felidézése — mindez játékos formában. A játék színvonalát a rangos zsűri is garantálja, melynek elnöke Sőtér István akadémikus, tagjai: Hegedűs Géza és Nagy Miklós. A játékvezető Vágó István, a rendező Bora Ádám és Bilicsi Erzsébet. A vetélkedő decembei 2- án indul. Az első alkalom­mal három helyszín: Pápa. Kecskemét és az 1. kerület ál! szoritóba. Egy t héttel ké­sőbb Sárospatak, Balatonfü­red és az V. kerület vetél" kedik. A harmadik fordu­lóban Eger. Szeged és a XII- kerület csapata áll rajthoz. December negyedik péntek­jén — a döntőben — a há­rom előző forduló győztese vív meg egymással. S bár a evőztes csnnniolc pc q legszí­nesebbén szereplő versenv- zők í'lakat tutal maka! H elnyerhetnek — q műsoí szervezői. rendezői abban bíznak, a nyertes a közön* ség lesz. Egyéves képzéssel A szövetkezeti „kullórosok” sejtésére Az elmúlt évek során már hozzászokhattunk, hogy a megyénkben folyó közműve­lődési nyári tanfolyamokról hiányoznak a szövetkezetek­ben dolgozó, közművelődési feladattal megbízott „küldöt­tek”. Ennek az volt az oKa, hogy a megyei művelődési központ és a TESZÖV me­gyei illetékesei közösen ren­dezték meg a termelőszövet­kezetek kulturális felelősei­nek bentlakásos tanfolyamát — a téli időszakban. Lassan majd eljön a tél is, s most új híreket hallot­tunk a Borsod megyei Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pontban: az idén először te­remtenek lehetőséget — a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségével közö­sen — a „C” kategóriás mű­velődési ügyvezetői tanfo­lyam elvégzésére. Azok szá­mára kínálják ezt a lehe­tőséget, akik az áfészek- nél közművelődési előadók, kultúrfelelősök, illetve a szövetkezetpolitikai osztá­lyon közművelődési téma­körrel foglalkoznak. ' A 140 órás képzés kétszer egyhetes kurzusból áll. Az első most, november 21. és 25. között lesz Szerencsen, egy év múlva ugyanott ta­lálkoznak a résztvevők; a kettő közötti időben kétha­vonta egynapos évközi kon­zultáció lesz. A tanfolyam végén — te­hát egy év múlva — a részt­vevők vizsgabizottság előtt „felelnek”, s ennek eredmé­nyétől függően megkaphat­ják a népművelői ügyveze­tői bizonyítványt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom