Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

T9S3. aogtfszfos 30., fcedií ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Valamennyiünk Autó-motor SPORT Társadalmi, gazdasági fej­lődésünk kedvező feltételeket teremtett a felnövekvő nem­zedékek számára. A gyerme­kek és a fiatalok egy részé­nek nevelését, fejlődését, tár­sadalmi beilleszkedését azon­ban továbbra is számos kö­rülmény nehezíti. Az is igaz, hogy a gyermek- és ifjúság- védelem még nem vált a kí­vánt mértékben társadalmi ügyünkké. Mivel jövőjük szempontjából korántsem kö­zömbös, milyen körülmények között nőnek fel gyermeke­ink, válnak felnőtté ifjaink, ezért különösen indokolt, hogy felülvizsgáljuk, fe­lülbíráljuk eddig végzett munkánkat és persze, a szám­ba vett feladatok után mi­előbb kijavítsuk hiányossá­gainkat. Ezt tette a KISZ , Központi Bizottsága is. Szá­mos javaslat elhangzása után 1 £183 tavaszán megszületett az állásfoglalás a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok hely­zetének javításáról. Az ifjú­sági szövetség ezzel összefüg­gő feladatait pedig határo­zatban foglalták össze. A borsodi veszélyeztetett környezetben élő fiatalokról, körülményeikről és a legfon­tosabb teendőkről beszélget­tünk Dankóné Drotár Kata­linnal, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkárá­val: — Megyénkben ma már a családok döntő többségében mindkét szülő dolgozik. Anya­gi okok tehát alig játszanak szerepet abban, hogy a gyer­mek jár, vágj' nem jár isko­lába. Több mint felére csök­kent a teljesen árva gyerme­kek száma, javultak a lakás- körülmények, tehát a gyer­mekek tanulási feltételei is. Nőtt a szülők iskolázottsága, ami feltételezi, hogy a gyer­mekek művelődése helyes irányba orientálódik. Fejlő­dött az egészségügyi felvilá­gosító munka, az iskolaorvo­si ellátás, a gyermekek nagy része ma már intézményes ne­velésben részesül. Az óvodás- korúaknak több mint a fele jár óvodába. Hasonló a hely­zet az általános iskolások kö­rében és valamivel keveseb­ben, de szép számban járnak kollégiumokba. Ugj'anakkor az is igaz, hogy a nők munká­ba járása miatt kevesebbet van együtt a család. A gyer­meknevelés sok rendezett csa­ládban sem megnyugtató. Va­lahogy szegényebbé lettek a gyermekek, a gondolati-ér­zel m i kötődések, a közös csa­ládi élmények hiánya miatt. Ma már gyermekeink csupán élvezői a jólétnek, ami a rossz értékrendek kialakulá­sához vezethet. Ezért talál­kozunk az utcákon annyi semmittevő fiatallal. Nagyon magas azoknak a gyerekek­nek a száma is, akik úgj’ne- vez.ett csonka családban nő­nek fel. (Borsod megyében a 6—14 éves korosztály körében 13,6 százalék válás vagy egyéb ok miatt csonka családban nevel­kedik.) — Jelenleg magas a veszé­lyeztetett helyzetben levők száma és van még ettől sú­lyosabb, úgynevezett poten­ciálisan veszélyeztetett hely­zet is, ahol a leggyakoribb a gyermek- és ifjúkori bűnözés. Megyénkben mindkettő ará­nya meghaladja az országos átlagot. A döbbenetes adato­kat elsősorban a megelőzés­sel kerülhetjük el. Nekünk az olj'an szociálpolitikai és családpolitikai eszközöknek a megteremtését kell szorgal­mazni, amelyele javítják a gyermeknevelés feltételeit. E munka természetesen széles körű összefogást igényel. A megelőzés legfontosabb szín­tere az iskola. Ám a pedagó­gusoktól sem várható el mind­annak pótlása, amelyet a gyermek a legalapvetőbb kö­zösségtől, a családtól nem kap meg. Fel kell ismerni a gyer­mek, a szülő és a pedagógus egymásrautaltságát. Jól mű­ködő felderítő és jelzőrend­szer segítségével sok gyermek­nek nyomasztó gondja vál­hat ismeretessé és ezáltal megsaüntethetővé. (A veszélyeztetett körülmé­nyek között élő gyermekek mellett Borsodban magas az állami gondozottak száma. Alig egy esztendeje az ideig­lenesen beutaltakkal együtt, számuk jóval túlhaladta a négyezret. Ezeknek a fiata­loknak megfelelő elhelyezése gondot jelent.) — Sajnos, éppen a sérült és a gondozásra szorult gyerme­kek iskolái vannak a leg­rosszabb helyzetben. Többnyi­re más célra épült, később átalakított intézménj'ben ta­nulnak, élnek, amelynek fő­ként anyagi okai vannak. Azonban az anyagi diókra való hivatkozással nem lehet elodázni a szükséges teendő­ket. Sürgető a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézet felépítése, a megyei nevelési tanácsadó létrehozása és az ehhez kapcsolódó vidéki in­tézményhálózat kiépítése, például Özdon. Mezőköves­den. Sárospatakon, Kazinc­barcikán, Leninvárosban és Encsen. A rekonstrukció, a hálózat kiépítése állami fel­adat. A veszélyhelyzetek ki­alakulásának megakadályozá­sa, az állami gondozásból ki­kerültek támogatása azonban már a mi feladatunk is, A helj'es életmód, értékrend ki­alakításáért, a megfelelő tár­sas kapcsolatok kiépítéséért, az egészségkárosító szokások megakad álj'oznsáért, és a mindehhez szükséges feltéte­lek megteremtéséért vala­mennyien felelősek vagyunk. Monos Mária Tanácskoztak az MHSZ vezetői A honvédelmi szövetség megyei vezetőségének társa­dalmi aktivistákból álló ta­nácsadó testületé értekezletet tartott a futóvad- és ko­ronglövők Miskolc melletti csanyiki bázisán. Megbeszé­lésükön Lábas József, a me­gyét pártbizottság osztályve­zetője is részt vett. A testület megtárgyalta, hogj' a szabad idő tartalmas felhasználására az MHSZ milyen agitációs és propa­gandamunkát végezzen. A modellezők kénzésével, sport- tevékenvséeével kapcsolatom tennivalók, valamin! az ál­talános honvédelmi oktatás tapasztalatai, problémái, s ez utóbbiak megoldásának módja is megvitatásra kerül­lek. Első alkalommal az MHSZ városi és járási titkárai is részt vettek a testület ülé­sén, s hasznos tanácsokat adtak a feladatok meghatá­rozásához Utóbbiak a megbeszélést követően felkeresték néphad­seregünk egyik alakulatát, s behatóan tanulmányozták annak életét. Ezután Mező­kövesdre utaztak, ahol is­merkedtek az MHSZ városi- járási vezetősége példás agi­tációs és propaganda tevé­kenységével. Másnap Éles Gábor alezredes, az MHSZ megyei titkára összegezte előttük a szövetség Borsod­ban elért idei eredményeit, s ismertette a rájuk háruló soron következő feladatokat. Ki Eátta a A közlekedési balesetek okainak pontos megállapítá­sánál fontos szerepük van a korszerű technika segítségé­vel nyert helyszínelési ada­toknak. Sokszor azonban leg­alább ilyen fontos szerepet játszanak a szemtanúk Val­lomásai is. Nyugatnémet ku­tatók kísérleteket végeztek annak megállapítására, va­jon mennyire hihetőek és megbízhatóak a tanúvallo­mások. Elsőként egy filmet mutattak be a kísérleti ta­núknak, amelyen egy gépko­csinak hirtelen fékeznie kel­lett, mert egy labda gurul eléje az úttestre. A kocsit követő autó vezetője ezáltal nehéz helj'zetbe kerül, és erős fékezéssel éppen csak hogy meg tud állni, anél­kül, hogy belemenne az előt­te levő kocsiba. Érdekes, hogy még ennél az egyszerű esetnél sem egj'ezett meg a „tanúk” véleménye. Bár ka­rambolra egyáltalán nem ke­rült sor, a vetítésen részt vevők 71 százaléka azt val­lotta, bőgj' az elöl haladó kocsi megrongálódott, a mö­götte haladó autó nekiütkö­zött. Ezek a személyek ugj'anis bedőltek a kísérle­tet vezető professzor rava­szul feltett kérdéseinek. A professzor ugj'anis nem azt kérdezte tőlük, hogy tör­tént-e összeütközés, hanem mindjárt azt akarta tőlük tudni, hogy az okozott kár az elöl haladó kocsin ki­csi, közepes, vágy súlyos volt-e. A tanúk véleménye ennek megfelelően megosz­lott, ki kisebb, ki nagyobb kárt tanúsított a kocsin. A professzor ezzel bebizonyí­totta, hogy milyen veszélye­sek a helytelenül megfogal­mazott, szuggesztív kérdések. És bebizonyította, hogy ha öt tanú ugj'anazt vallja is, még korántsem jelenti azt, hogj' az igazat állítják. Elég, ha ugyanaz a kihallgató tisztviselő mindegyiknek ugj'anazt a szuggesztív kér­dést teszi fel. Magától érte­tődik, hogy szándékosan egy rendőr, bíró, vagy ügyész sem fogja a tanúkat befo­lyásolni, mint ezt a profesz- szor kísérletei során tette. Mégis könnyen előfordulhat, hogy a vizsgálatot vezető személy saját elképzelését, föltételezéseit szuggerálja a tanúknak. Ezt is sikerült több példával bizonyítani a kísérletek során. balesetet? A kísérleti csoport veze­tője leszögezte, hogy gyak­ran még a kihallgató sze­mély puszta szókiválasztása is hamis vaílomásra készte­ti a tanúkat. Arra a kérdés­re például, hogy milj'en nagy volt a balesetben részt vevő kocsik sebessége, a ta­núk aszerint válaszoltak, hogy milj'en erős szóval jel­lemzi a kihallgató a balese­tet. Amikor például azt kér­dezte, hogy milyen sebesség­gel koccantak össze a ko­csik, a tanúk túlnyomó ré­sze a sebességet 30 kilomé­terre becsülte. Ha a kérdést úgy fogalmazta, hogy milyen sebességgel csapódtak egy­másba az autók, a tanúk a sebességet 50 (vagy több) ki­lométerre becsülték, ugyan­annál az esetnél. A kihallgató kérdései még a tanú emlékezetét is befo­lyásolják. Az előbb említett példát követően egy héttel újra megkérdezték a tanú­kat, hogy láttak-e üvegtör­meléket a baleset után (a valóságban nem volt üveg­törmelék!). Azok a tanúk, akiket az összekoccanás szó­val kérdeztek, nem láttak üvegcserepeket. Akiktől ugyanezt az egymásba csa- pódás kifejezésével kérdez­ték, túlnj'omórészt azt állí­tották, hogy az úton üveg­cserép volt elszórva. Ami egj'ébként az emlékezőtehet­séget illeti, az az idők fo­lyamán, későbbi benyomások hatására könnyen megváltoz­hat. A tanúk kicserélik vé­leményüket, megvitatják az esetet, újságjelentéseket ol­vasnak az ügyről, összekeve­rik saját benyomásaikat má­sok véleményével. De az érzelem is szerepet játszik a tanúk szavahihető­ségében. Minél erősebben, minél közelebbről érint va­lakit a baleset, annál pon­tatlanabbak lesznek a vallo­mások. A kísérletek végeztével a szakemberele a következőket javasolták: pontosan meg kell állapítani, hogy a tanú a balesetnek melyik fázisát figyelte meg valóban: a ki­hallgató személyeket ki kell képezni a kérdések helyes feltevésére; minden kihall­gatást egészében hangszalag­ra kell venni, így később meg lehet állapítani, hogy a tanúkat nem szuggesztív kérdések befolyásolták-e. B. I. A hegy tetején Bükkszentkeresiten az igazi turistaszezon tulajdonképpen majd csak ezután kezdődik. Az őszi Bükköt mindig többen járják, mint a nyárit, a télit meg talán még ennél is többen. A községben már elkészültek a parkolók, sok kocsinak lesz hely. Mindnek persze most sem, hiszen ezt a szép falut és az innen elérhető kiránduló- helyeket mind többen látogatják. Kézilabda Ózdi Kohász—Debreceni Közút 25-14 (14-6). Ózd, NB I/B női. A két együttes nem volt egy súlycsoportban. A Kohász mindvégig többet kezdeményezett, fölényben játszott, gj'őzelme nem for­gott veszélj'bon. Ld.: Szabó (7), Mucha (4). Jók: Tarrné, Szabó, Mucha. Miskolci Spartacus—De­recske 19-15 (14-9). Miskolc, NB II. női. A szövetkezetiek gólratörően kézilabdáztak, rászolgáltak a két pontra. Ld.: Patkóné (11), Nagy A. (3). Jók: Patkóné, Nagy, Kuktáné. Borsodi Bányász—Győri Richards 27-21 (14-10). Győr, NB 1/B női. A jó formában levő sajószentpéteri egj'üttes lelkesen és helj'enként jól is játszva szerezte meg a győ­zelmet. Ld.: Kondiné (10), Verebélyi (5). Jók: Kondiné, Engine, Kerti, Verebélyi. Miskolci ÉMTE—Borsodi Bányász 22-19 (10-8). Mis­kolc, NB II. férfi. A MÉMTE már 18-11-re is vezetett. A „munkások” győzelme meg­lepetés. Ld.: Szabó (5), Be- rényi, Szappanos (4—4), il­letve Kecskeméti, Kozma, Lövei (4—4). Jók: Horváth L., Megulesz, Szappanos, il­letve Lövei. * * * Szerdán Sajószentpéteren MNK-találkozóra kerül sor. A Borsodi Bányász női egj'üttese délután 3 órától a Dunaújváros gárdáját fogad­ja. Gulyás kitűnően védett DVTK-ZIE11 (11) Zalaegerszeg, 8 ezer néző. Vezette: Bay. DVTK: Gulyás — Szlovák, Sztahon, Oláh, Szemere — Teo- doru 11., Görgői, Csorba — Lip- pai, László, Borostyán. Edző: Fekete Ferenc. ZTE: Balázs — Major, Ke- reki, Csepregi, Péter — Török, Galántoi, Fehér — Varga, Soós, Takács. Edző: Gellei Imre. Cserék: Varga helyett Házi, o 41. percben, Görgei helyett Szabó, a 68. percben, Takács helyett Gass, a 68. percben, Lippai helyett Balogh, a 82. percben. Az első eseményt Varga fejese jelentette, a 11-es pontról célozta meg a ka­put, a labda a léc fölött su­hant el. A 8. percben érde­kes körülménj'ek között sze­rezte meg a vezetést a DVTK. Egy hosszan előre­vágott labda átszállt a ZTE védői fölött, s Borostyán lecsapott rá. A hazaiak lest reklamáltak és megálltak. A diósgyőri szélső elhúzta a labdát Balázs mellett, majd a kétségbeesetten visszafutó védőket megelőzve, 12 mé­terről a kapu közepébe gu­rított, 1-0. A 12. percben László remek labdát tálalt Borostyán elé, aki tiszta helyzetben az ötösön rosszul kezelte le a labdát __ Hat p erccel később Galántai be­adását Török elcsípte, elhú­zott Sztahon mellett és 10 méterről a jobb sarokba lőtt, 1-1. A 26. percben Soós beadását Török 6 méterről fejelte a bal sarokra, Gulj’ás remek vetődéssel szögletre tenj'erelte a labdát. A 31. percben Varga a kifutó Gu- lj'ás fölött átívelte a labdát, a pettyes a bal kapufát érintve hagyta el a játékte­ret. Két perccel később újabb hazai helj'zet maradt ki. Galántai lövését Gulyás vetődve kiütötte, Takács azonban abszolút helj'zetből sem tudott a kapuba talál­ni. közelről mellé gurított. Nem sokkal a lefújás előli Oláh kapott sárga lapos fi- gyelmeztetést, mert buktat­ta Házit. A szünet után Takács nyolc méterről célozta meg a kaput, Gulj’ás ismét reme­kül hárított. Mezőnyjátékot láthatott a közönség, a ta­lálkozó ellaposodott, sok volt a pontatlan átadás. A 70. percben Török kapásból lőtt, Gulyás kiütötte a labdát, Házi közelről a bal kapufa mellé bombázott. A 76. perc­ben a DVTK szerezhetett volna gólt. Három diósgyőri csatár — Lippai, László és Borostyán — a félpályától meeiramodott mindössze két hazai védővel álltak szem­ben. Borostj'án cselre vállal­kozott. szerelték, s oda lett a nagy lehetőség... A haj­rában Gass kapáslövése, 'ntz lamint Soós közeli fejese kerülte el a vendégek ka­puját. Élvezetes, küzdelmes és jó iramú volt az első 45 perc. Mindkét csapat játékosai so­kat mozogtak, a kapuk gyak­ran forogtak veszélyben. A DVTK könnyen a mérkőzést is eldönthette volna, hiszen 1-0-ás vezetésénél Borostyán ziccerhelyzetben hibázott. Az egyenlítő gól után a ZTE egyértelmű fölénybe került. A zalaiak egyre-másra dol­gozták ki ígeretes akcióikat, de legjobb helj'zeteiket sem tudták értékesíteni. Ebben az időszakban gj'akran zavarba jött a diósgyőriek védelme, a játékosok nem értették meg egymást A második 45 percben alaposan megválto­zott a találkozó. A két 16-os között folyt a játék, renge­teg átadási hiba csúszott be. A zalaegerszegiek támadtak többel, viszont akcióikból hiánj'zott az átütőerő. A DVTK elsősorban a védeke­zésre rendezkedett be, a csa­tárok erejéből csak ritkán futotta ellentámadások veze­tésére. A piros-fehérek vé­gül elérték céljukat, nagyon fontos pontot gyűjtöttek, mu­tatott teljesítményük azon­ban messze elmaradt a Va­sas ellen látottól. Helyzetei alapján a ZTE közelebb állt a győzelemhez. A DVTK és a mezőny leg­jobbja Gulyás kapus volt. A védők nagy csatát vívtak a hazaiakkal, Oláh higgadtsá­gával emelkedett társai fö­lé. A középpályások szürkén futballoztak, csupán Csorba dicsérhető, elsősorban szor­galmáért, lelkesedéséért. Elöl Lippai és László csa­lódást okozott, Borostyán „hozta magát”, ismét gólt szerzett. Bay közepesen bíráskodott, többször tévedett. Kolodzcy Tamás * Ü. DÓZSA—MTK-VM 4-3 (2-0). Csak a hajrában vált szorossá a találkozó. Gl.: Kiss, Törőcsik, Turner (ön­gól), Ambrus, illetve Fodor (2), Turner. AZ NB r ÁLLASA: 1. Csepel 3 2 1­8­4 ff 2, Bp. Honvéd 3 2­1 6­3 4 3. Rába ETO 3 1 2­6­5 4 4. Haladás 3 2­1 5* 4 4 5. O. Dózsa 3 2­1 8­8 4 f, SZEOL AR 3 1 1 1 7­6 S 7. Diósgyőr 2 1 1­3­2 3 8. Tatabanya 3 1 1 1 4­4 3 0 Vasas 3 1 1 1 2­2 3 Zalaegerszeg 3 1 1 1 j. 2 4 11. Videoton 3 1­2 6­3 •» 12. Ferencváros 2 1­1 2­2 r* 13 MTK-VM 3 1­2 5­7 •» 14. Volán 3 1­2 4­11 *> 15. Nyíregyháza 3­1 2 3­5 l 16. Pécs 3­1 2 1­4 t Az FTC—DVTK mérkőzést U*r vember 9-cn játsszák. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom