Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. március 25., péntek Az ózd? Liszt Ferenc Művelődési Házban flz év közepére végre elkészül '„Ez önmagában is hatal­mas munka (időben több, mint két évet igényel, s a költségek is a 30 milliót sú­rolják). Ózdon közügy — érzékelhetően — a Liszt Fe­renc Művelődési Ház felújí­tása.” (1981. január 10.) „Mozgásnak, építőmunká­nak semmi jele, csak a ház körüli kerítés sejteti, vala­mi azért' történik itt.” (1981. augusztus 7.) „... úgy ítélték meg, hogy a hiányosságok pótolhatók ... és akkor 1982 decembe­rének végén nem lesz aka­dálya a műszaki átadás­nak.”- (1982. szeptember 4.) A fenti idézetek lapunk korábbi cikkeiből valók és igazolják, hogy Özdon nem ment minden simán, a ter­veknek megfelelően a Liszt Ferenc Művelődési Ház épí­tése körül. A legutolsó írás­ban még reménykedő han­got ütöttek meg és decem­ber végére várták a nyitást. 1983. március eleje: Talán a kíváncsi tekinte­tek elől bújva, talán való­ban a zavartalan munkát biztosítandó, nem lehetett nyitott ajtót találni a nagy­teremben. Az emeleti tech­nikusi fülkéből pillanthat­tunk be a nézőtérre, melyen már az új széksorok álltak katonás rendben, az emeleti zsöllyében pedig munkások hegesztése verte a szikrákat, kalapácsok ütemes zengése adta .a ritmust. Sokan dol­goztak. A falak legnagyobb részéről már friss festés on­totta édeskés illatát, a lép­csőházi korlátokhoz nem volt ajánlatos hozzáérni és a táncterem, valamint aa egyéb oldalhelyiségek (a könyvtár, a klubszobák, iro­dák) is a végső simításokat várták. Forgács és műanyag hulladék védte a takarás­tól, karcolástól a kövezetét, műanyag fóliába burkolták a csillárokat és az apróbb- nagyobb eredeti részek: ko­vács-, asztalos-, gipsz-mun­kák is újonnan mutatták magukat. A felújítás befe­jezésének közelségét érez­hettük. Indulatos véleményeket vártunk, amikor bekopog­tattunk az Ózdi Kohászati Üzemek beruházási főmér­Megalakult a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nyelvoktatási Igazgatósága. Ezt a szervezeti változást el­sősorban az indokolta, hogy a társadalom mind nagyobb számban igényli a színvona­las és rendszeres, több lép­csős nyelvoktatást. A statisz­tikai adatok szerint az el­múlt öt év alatt több, mint nökhelyetteséhez, Nagy La­joshoz, de ő reálisan mérle­gelte a helyzetet. — A BÁÉV Ózdon na­gyon sok munkát végzett az elmúlt években. Lakások, óvodák, kereskedelmi egysé­gek jelzik jó munkájukat és megértjük, hogy a művelő­dési házra néha alig-alig akadt munkásuk és eszkö­zük. Ez persze nem ment­ség a nagy határidőcsúszás­ra, hiszen — feltételezem —, átgondoltabb szervezéssel nem kerülhettek volna ek­kora időzavarba az építők. Tény, hogy a BÁÉV közel­múltban kinevezett új ve­zetője máris ellátogatott az építkezésre és most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy az év közepére elké­szül a felújítás .. amihez a népművelők és a közönség hozzáteszi, hogy: végre! Egy korábbi cikkben —, ahogy idéztük — harminc­millió forint körüli költsé­get terveztek. Megtudtuk, hogy jelenleg 41 millió fo­rintnál tartanak. — Az az igazság, hogy egy felújítás várható költségeit nagyon nehéz pontosan meg­határozni. A bontás során derült ki, hogy számos olyan berendezés, vezeték-rend­szer és egyéb funkcionális berendezés hibásodott meg, avult el, melyek korszerűsí­tése elkerülhetetlen. Gon­doljunk csak arra, hogy az egykori Olvasóegyletet hat­van évvel ezelőtt adta át az ózdiaknak a Rima-Murányi Rt. A felújítás során kor­szerűsítettük a színpad tel­jes gépészeti berendezéseit. A kézi tekerést felváltja az elektromos irányítás a füg­gönyhúzásnál, új akusztikus berendezések kerültek mind a színpadra, mind a néző­térre. A mikrofonok és a lámpák is a legújabbak' kö­zül kerültek ki és külön- külön kialakították a szín­házi előadáshoz és a film­vetítéshez szükséges műsza­ki feltételeket. Üj öltözőket is építettek és szigorúan fi­gyelembe vették a tűzvédel­mi előírásokat, aminek leg­fontosabb része, hogy egy tíz köbméteres záporoztató berendezést is beépítettek. A batéboayabb egyharmadával nőtt a TIT- nyelvoktatásban a csoportok száma. Magyarországon a nyelvet tanuló felnőttek egynegyedét — több, mint 60 ezer hallgatót — oktat­A beszélgetés közben ér­kezett meg Kovács Ignác építésvezető, aki néhány részletről és a kivitelezés­ben résztvevő társvállalatok munkájáról is számot tudott adni. — Igyekeztünk megmen­teni minden értékes régi munkát, melyek az egykori iparosok ügyességét dicsér­ték. így megmaradtak a csillárok, gipszminták, ková­csolj vas munkák és felújí­tottuk őket. Ráday Mihály szíve is ' felmelegedne, ha látná, hogy mennyibe vi­gyáztunk az egykori hangu­lat megőrzésére. Ez egy jel­legzetes épülete Ózdnak, sőt nem túlzók, ha azt mondom, hogy a megyének is; és ezt figyelembe vette az a közel húsz alvállalkozó, akik itt segítették a felújítást. Most, hogy már tulajdonképpen túlestünk * minden korábbi határidőn, nem kezdtünk el kapkodni. Inkább még egy kis időt rászánunk, de ala­pos, precíz munkát végzünk. Kőfaragók és szobrászok hozzák helyre a díszeket, mezőkövesdi asztalosok ala­kítják a famunkákat, a Tan­ért vállalat adja majd a függönyöket, a győri Gra- boplaszt és a kőszegi Latex a huzatokat, borításokat. Egyedi lámpák kerülnek a könyvtárba és á klubhelyi­ségekbe, melyeket egy kis­ipari szövetkezet tervez és készít, a' városi tanács ígé­retet tett a ház környékének rendbehozatalára, de érde­kelt a felújításban például a jászberényi Lehel gyár is; a székek alatt elhelyezett légkondicionáló berendezése­ket szállítják. Közel három évvel ez­előtt zárt be a Liszt Ferenc Művelődési Ház Ózdon. Nem kevés idő. Ennyi idő alatt sokkál nagyobb beruházá­sok, építkezések is elkészül­tek... Nem egyszer hírt is adtunk az építkezés körüli tessék-lássék munkáról. Most azt mondják: „az év közepére elkészülnek”, örü­lünk neki, de ebbe az öröm­be belevegyül az az üröm is, melyet a népművelők és a közönség csak így fejez­nek ki: végre! nak különböző nyelvekre a TIT tanfolyamain. Ezt a nagy számú csoportot és ta­nulói létszámot már nehe-. zen tudta átfogni a TIT nyelvi szakosztálya. Brigádvezetői tanácskozás a TVX-bai A munkaverseny-mozga- lom negyedszázados jubile­uma alkalmából szocialista brigádvezetói tanácskozást tartottak a Tiszai Vegyi Kombinátban. A tanácsko­zásnak két kulcsfontosságú témája volt: a mozgalom eredményeinek értékelése és a megújulás alternatívája. A közel 6 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat­nál 300 szocialista brigád dolgozik. Ezeknek a brigá­doknak a munkája jelentős mértékben közrejátszott ab­ban, hogy a TVK sorozato­san elnyerte a „Kiváló Vál­lalat” kitüntetést. Termé­szetesen, honorálja a mi- t nisztérium és a nagyválla­lat a kis szocialista közös­ségekben dolgozó emberek munkáját: három brigád a szakma kiváló brigádja ki­tüntetést, 31 brigád pedig a vállalat kiváló brigádja ki­tüntetést kapta meg az utób­bi években. A tanácskozáson számos hasznos javaslatot tettek a brigádmozgalom színvonalá­nak növelése érdekében. A legeredményesebben dolgo­zó szocialista brigádok ve­zetőit kitüntette a TVK. A kollektíva megválasztotta a május 28-i, VI. országos brigádvezetői értekezlet kül­döttét. Általános tapasztalat, hogy közoktatásunk jelenlegi . rendszere nem teszi lehető­vé a tehetséges fiatalok ki­választását, s képességeik kibontakoztatását. A Haza­fias Népfront pedagógiái munkabizottságának csütör­töki ülésén rámutattak: ez a gyakorlat tarthatatlan, mi­nél előbb meg kell találni a felkutatás célravezető módo­zatait. Ám ennyivel sem ér­hetjük be, hangoztatták a je­lenlevő szakértők, mert nem elég felismerni a fiatalban szunnyadó, átlagosat megha­ladó képességet, alkalmat kell teremteni ezek tudatos és folyamatos fejlesztésére. Felvetették azt is, hogy spe­ciális iskolatípusok létreho­zására volna szükség, ahol mód nyílna e feladatok követ­kezetes végrehajtására. Szó esett arról is, mit tehet a szülő és a család annak« ér­dekében, hogy a, felismert te­hetség ne kallódjék el. Szentlrei Lőrinc nyeMtatásért Fontos háttéripari üzemek a bekecsi tsz ben Erőteljesen fejlesztette az elmúlt időszakban a háttér­ipari tevékenységét a bekecsi Hegyalja Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet. A közös gazdaság ipari főmérnökségé­hez tartozó ágazata, mint Sa- rankó István főmérnök el­mondta, az elmúlt évben át­vette a Balassagyarmati Fémipari Vállalattól a koráb. bi termékgazdától a kábel­dobok gyártását, és ezzel az elkövetkező években a hazai üzemek kábeldobigényeit már teljes egészében a szö­vetkezet üzeme elégíti ki. A kábeldobüzemet Miskolcon alakították ki, és ott a fel­futás után, 1985-ig már mint­egy 100 millió forint érték­ben állítanak majd elő új «lobokat, valamint javítják a régieket, és a legnagyobb felhasználók a miskolci. De­cember 4. Drótművek, vala­mint a Magyar Kábelművek mámára rendszeresen szállít­ják azokat. A hazai igények kieíégílése után, mintegy 2 millió forint értékben pédig még exportra is szállítanak belőle. Az üzem felfejleszté­se jelenleg folyamatban van. most körülbelül ötvenen dol­goznak benne, de 1985-re 100 főre növelik a létszámot. Ugyancsak nemrég alakí­tották ki a; volt görömbölyi téglagyár épületében azt az öntőminta üzemet, amely a különböző cégeknek, elsősor­ban a Diósgyőri Gépgyárnak, továbbá a miskolci MEZŐ­GÉP számára készít fa és fém öntőmintákat. Az igen sok kézi munkát igénylő fel­adatra jelenleg már mintegy 50—60 dolgozót foglalkoztat ez az ágazat is. A termelőszövetkezet te­lephelyén, Bekecsen is to­vábbfejlesztették az úgyneve­zett fröccsüzemet, ebben el­sősorban a hazai vállalatok számára készítenek különfé­le műanyagtermékeket, közte ipari tömítőanyagokat, gyű­rűket és idomanyagokat is. A fejlesztés eredményeként ebben az évben már új tech­nológiát is meghonosítottak, és így például a Ganz-MÁ- VAG részére, fémre vulkani- zálást is eJ tudnak végezni, a Diósgyőri Gépgyár részére pedig a savszivattyúkhoz 'a lapátkerekek gumibevonatát is itt alakítják ki. A háttéripari tevékenység fejlesztésére az idén nagyobb beruházást is terveznek. Már folynak az előkészületei an­nak a mintegy 25—30 millió forintba kerülő fejlesztésnek, amely sorján az üzem alkal­massá válik a Jászberényi Hűtőgépgyár számára szifon­fejek gyártására is. A beru­házást még az év közepére szeretnék befejezni, és attól kezdve a közkedvelt hazai szifonpatronok fejrészeit a termelőszövetkezetben gyár­tanák. Több hazai üzem számára műanyag zárókupakokat, to­vábbá a festékek árusításá­hoz kisebb méretű műanyag vödröket is készítenek, ame­lyek egy-egy árucikk forgal­mazásának nélkülözhetetlen kellékei, hiszen megfelelő csomagolóanyag nélkül szá­mos termék forgalmazása, el­adása elképzelhetetlen. A háttéripari tevékenység mellett a különféle új ter­mékek gyártását is szorgal­mazzák a közös gazdaság üzemeiben. Ezek közül a leg­jelentősebb az úgynevezett bótaposó csizma készítése, amelynek gyártására az elő­készületeket megtették. Olaszországból már megvásá­rolták a csizma formázásá­hoz szükséges szerszámokat, megvannak a szükséges gé­pek is, és a hazai üzemek, a győri Graboplast és az Északmagyarországi Vegyi­művek szállítja majd a szük­séges alapanyagokat. Az új, várhatóan nagy érdeklődésre számottartó termék gyártását az ősszel kezdik majd meg az üzemben. A jelenleg ki­alakított gyártókapacitás mintegy 150 ezer pár csizma elkészítésére elegendő. H. G. Faluiéra Borsod megyében S zombaton, március 26-án 13.30 órakor a Kossuth rádió Falufórum címen műsort közvetít Borsód megye falvainak életéről. A műsor szerkesztői és riporterei hórom helyszínről: Szendrőről, Szent- istvániól és Korcsáról jelent­keznek. A megyeszékhelyről, Miskolcról Grósz Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára, és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke válaszol a kérdésekre. Az alábbi képeken a „sze­replő" községek. Szendrő Korcsa Szentistván I __________ P atak ünnepe Jeles és régen várt kul­turális esemény lesz szom­baton, március 26-án Sáros­patakon: felavatják a Mű­velődés Házát. Az ünnepi program dél­előtt fél 11 órakor kezdődik, ekkor nyitja meg dr. Ladá­nyi József, Borsod-Abaúj- Zemplén megye tanácselnö­ke Feledy Gyula Kossuth- díjas grafikusművész kiállí­tását. Ezt követően az új létesítmény nagytermében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára mond avatóbeszédet és adja át a Művelődés Házát Sárospa­tak lakosságának. Az ünnep­ség végén a város öntevékeny művészeti csoportjai adnak műsort. Délután a Hatásvadászok című fi'm díszbemutatójával avatják a művelődési ház jobb szárnyában helyet ka­pott II. Rákóczi Ferenc filmszínházat, ezt művész- közönség találkozó követi. Este 7 órakor a Miskolci Nemzeti Színház vendégsze­repei a Black comedy cí­mű vígjátékkal a művelő­dés új házában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom