Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. január 16., vasárnap Legfontosabb feladat fl leszerelés megvalósítása A világ legkülönbözőbb vallási irányzatainak követői és a tudomány felelősségtudattal rendelkező művelői egy kérdésben azonos véleményen vannak — abban, hogy napjainkban az emberiség sorsát illetően nem létezik nagyobb veszély az atomháborúnál, és hogy — ezzel szoros összefüggésben — aligha van fontosabb feladat a leszerelés megvalósításánál, a béke megőrzésénél. Ez a lényege annak a közös közleménynek, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra Bécsben az egyházak képviselői és neves tudósok kétnapos békekonferenciájának záródokumentumaként. A találkozó, amelyet Franz König bíboros, bécsi érsek Pater Hersburghgal, az amerikai Indiana állambeli Notre- Dame Egyetem rektorával közösen kezdeményezett — a földkerekség összes nagy egyházai, valamint számos kisebb felekezet is képviseltették magukat. Az értekezlet munkájában részt vett Jevgenyij Velihov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke, valamint Victor F. Weisskopf' amerikai profesz- szor, a Pápai Tudományos Akadémia tagja is. Isztambulban újabb tömegper kezdődött. A török katonai ügyész m hétszáznegyven vádlott közül szélsőséges politikai tevékenység Miatt kétszázhatvanra kért halálos ítéletet. „Erősebb baloldalt — több támogatást az OKP-nak” jelszóval szombaton egynapos országos értekezletet tartott Bécsben az Osztrák Kommunista Párt. A konferencián, amely az április 24-én esedékes parlamenti választásokra való előkészületeket szolgálta, a mintegy 480 küldött jelenlétében a párt választási jelöltje, Franz Muhri elnök terjesztette elő a főreferátumot. Beszédében elsősorban Ausztria gazdasági helyzetével, a növekvő munkanélküliséggel. a bérből és fizetésből élők növekvő terheivel foglalkozott. Rámutatott, hogy a súlyosbodó gondokat nem lehet kizárólag a világ- gazdasági válság hatásaival magyarázni. Mint mondotta, bizonyos mértékig módosítani kellene a kormány gazdaságpolitikáját; csökkenteni a tőkének nyújtott kedvezményeket, s az így felszabadult pénzösszeg hozzájárulhatna az alapvető társadalmi-gazdasági gondok orvoslásához. Az Osztrák Kommunista Párt erre vonatkozóan hatpontos programot dolgozott ki, amely szem előtt tartja a munkások és alkalmazottak legáltalánosabb érdekeit — mondotta. Muhri a hábory és a béke kérdését jelölte meg a nemzetközi élet mindent eldöntő kérdésének. A Moszkvában és Prágában megfogalmazott felhívások és javaslatok — hangoztatta a szónok — valamennyi nép érdekeit és biztonságát szolgálják. Az osztrák kommunisták továbbra is elkerülhetőnek tekintik a háborút, és e tekintetben helyeslik a Kreisky-kormány főbb külpolitikai döntéseit; mindenekelőtt az enyhülési politikát és a közel-keleti válság politikai rendezését támogató, illetve az amerikai kormány embargós politikáját elvető lépéseit. Csas Ce-jani Kenyábai Csao Ce-jang kínai miniszterelnök szombaton Tanzániából 10 országot felölelő afrikai kőrútjának utolsó állomására, Kenyába érkezett. Csao Ce-jangot és mintegy 100 főnyi kíséretét a nairobi repülőtéren Dániel Arap Moi köztársasági elnök és Nwai Kibaki alelnök fogadta. A kínai kormányfő személyében először jár kínai politikus Kenyában, Csao Arap Moi elnök három évvel ezelőtti kínai látogatását viszonozza. , India / irr Kellemetlen eredményt hozott az év elején rendezett néhány helyi választás az indiai kormánypárt számára. A Nemzeti Kongresszus (1) — az I betű Indira Gandhi kormányfő nevét jelzi, megkülönböztetésül a Kongresszus Párt másik csoportjától — általában visszaesett. s olyan államokban szorult vissza, ahol azelőtt a miniszterelnök-asszony hívei voltak többségben. TEVÉKENY KÜLPOLITIKA Igaz, e veszteségek egyelőre nern jártak komolyabb következménnyel. Indira Gandhi változatlanul kényelmes, kétharmados parlamenti többségre támaszkodhat. Ám Új-Delhiben nyílt titok volt, hogy a kormányfő a helyi törvényhozások megújítását egyben erőpróbának szánta, kitapogatandó, milyen támogatásra számíthat most, túljutva immár megbízatásának félidején — hiszen éppen három éve vette ismét kezébe a kormányrudat a hatalmas, kontinensnyi dél-ázsiai államban. így Gandhi asz- szonynak lassan döntenie kell, vár-e az országos választásokkal 1984—85-ig, vagy idő előtti voksolást ír ki. A helyi választások eredménye tehát egyfajta félidős számvetést tesz lehetővé, jelezve. hogy nem teljes a megelégedettség a kormányfő háromesztendős tevékenységével. Indira Gandhit külpolitikai téren éri kevesebb bírálat. Még ellenfelei is el kell hogy ismerjék: a hagyományos, pozitív semlegességen alapuló diplomácia nagy tekintélyt szerzett Indiának. Gandhi asszony mögött csúcstalálkozókkal zsúfolt hónapok állnak. Járt a Perzsa-vidéken. Kelet-Afriká- ban, találkozott a szovjet és az amerikai vezetőkkel, a francia, egyiptomi, bangladesi és pakisztáni elnökkel. Új-Delhi a helyszíne az el nem kötelezettek márciusra tervezett konferenciájának. A mozgalom soros elnöke ezzel automatikusan az indiai kormányfő lesz. GONDOK ÉS SIKEREK Ellentmondásosabb a kép — s ezt tükrözik a részleges választások — a belpolitika, s különösen a gazdaság terén. India (bár ipari potenciálját tekintve már a világ körülbelül tizedik hatalma) napjainkban is kénytelen az elmaradottság ezernyi terhével küzdeni. Az egy tőre jutó nemzeti jövedelem alig, 250 dollár körül jár. Az éhínség rémét ugyan leküzdötték, de a 700 milliós lakosság fele ma is a létminimum alatt él. Indjra Gandhi néhány téren sikert ért el, például csökkent az infláció, kielégítő a mezőgazdasági termelés, s rekordhitelt szavazott meg az országnak a Nemzetközi Valutaalap. Más problémákkal azonban erőfeszítései ellenére sem tudott megbirkózni. Késik a remélt gazdasági fellendülés, megmaradt a költségvetés hiánya, s a társadalmi egyenlőtlenségek feszítő ereje. A MÁSODIK FÉLIDŐ . Indira Gandhi távolról sincs tehát könnyű helyzetben. A 65 esztendős kormányfő, aki növekvő jelentőségű világpolitikai szerepet tölt be, az elkövetkezendő időben fokozott figyelmet kell, hogy fordítson hazája belső fejleményeire. Hivatali megbízatásának második felében egyre inkább koncentrálnia kell az országos választások közeledtére is. Az indiai nagyipar egyik fellegvára, a bokarói kohászati művek A iansgiai állásfoglalás M it hozott Latin-Amerika számára az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának pénteken véget ért ülése, amelyen 70 ország és két nemzeti felszabadító mozgalom képviseltette magát Nicaragua fővárosában, Managua ban? Az el nem kötelezett mozgalomnak jelenleg 517 teljes jogú tagja van: 95 állam és 2 nemzeti felszabadító mozgalom. Harmincnégy tagú koordinációs irodájának Fidel Castro kubai államfő a soros elnöke. A mostani tanácskozáson tehát a koordinációs iroda tagjain kívül még 36 ország megfigyelői vettek részt. Harminc küldöttséget külügyminiszter vezetett. Ez mar egymagában is érzékelteti az ülés jelentőségét. A konferenciát világszerte komoly figyelem kísérte, mert a mozgalom — több mint két évtizedes fennállása óta — ezúttal először foglalkozott Közép- és Dél-Amerika ügyeivel, fejtette ki véleményét és rögzítette egységes álláspontját helyzetéről, történéseiről, időszerű kérdéseiről. Mana- guában emellett lehetőség nyílt arra is, hogy újabb konzultációkat folytassanak azokról a politikai és gazdasági dokumentumtervezetekről, amelyeket India, mint a mozgalom március 7-én kezdődő. Új-Delhiben sorra kerülő hetedik csúcstalálkozójának házigazdája állít össze és terjeszt majd megvitatás és elfogadás végett az állam- és kormányfők elé. Az Egyesült Államok már hónapokkal ezelőtt mozgósította diplomáciai apparátusát, hogy meghiúsítsa a mana- guai külügyminiszteri konferencia eredményes munkáját. A State Department úgy érezte, hogy a tanácskozás veszér lyezteti Washington érdekeit. Ezért utasította a latin-amerikai országokban működő nagyköveteit, hogy kérjenek magyarázatot azoktól a kormányoktól, amelyek delegációt küldenek a találkozóra, s igyekezzenek odahatni, hogy tompítsák állásfoglalásuk Amerika-ellenes élét. Ez a fáradozás nem hozta meg a várt eredményt. Az Egyesült Államok Managuában a vádlottak padjára került, magatartását éles bírálatok érték. A managuai értekezlet megrendezése, e tekintélyes fórum egyértelmű állásfoglalása kétségkívül a nicaraguai, s más közép- és dél-amerikai haladó rendszerek kiemelkedő politikai és diplomáciai sikere. A tanácskozáson felszólalt Hollai Imre, az ENSZ-közgyű- lés XXXVII. ülésszakának magyar elnöke. Beszédében utalt arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi prágai ülése helyeselte és támogatásáról biztosította az el nem kötelezett mozgalomnak a béke és a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Perbe fogták Gavrast Az Egyesült Államok egykori chilei nagykövete, Nathaniel Davis és a volt santiagói amerikai konzul rágalmazás miatt a napokban pert indított a Virginia állambeli Alexandriában az Eltűntnek nyilvánítva című film szerzői és gyártói ellen. Mint emlékezetes, a film a tavalyi Cannes-i fesztiválon Yilmaz Kiiney török rendező Yol (Az út) című alkotásával megosztva njmrte az Aranypálmát, és nálunk is bemutatják. A görög származású, jelenleg Amerikában élő Costa Gavras filmje (a magyar közönség a „Z”, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája filmjét láthatta legutóbb) a vád szerint közvetett módon nem kevesebbet állít, mint hogy az említett amerikai személyiségek annak idején jócskán benne voltak a haladó Allende-kormány megdöntésében, illetve Pinochet hatalomra juttatásában. ■ A felperesek, akik egyébként 150 millió dolláros kártérítést követelnek, különösképpen amiatt vannak felháborodva, hogy az Eltűntnek nyilvánítva alkotói, köztük a film alapanyagául szolgáló könyv, „Charles Honnan meggyilkolása: egy amerikai áldozat” szerzője Thomas Hauser azt állítják, 1973-ban Davisék parancsára, vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezésével térték el láb alól a Washington bűnrészességét szellőztető amerikai újságírót. Legfontosabb: a dolgozó ember védelme Tanácskozást tartott a Diósgyőri Gépgyár munkavédelmi bizottsága. A testület ülésén részt vett Tóth Gábor, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője, Csenge- ri Zoltán, az SZMT munka- védelmi osztályának vezetője, Murányi Gyula, a vállalat műszaki vezérigazgató- helyettese. A megjelenteket Nyikes Zoltán, a munkavédelmi bizottság vezetője, munkavédelmi felügyelő köszöntötte, majd ismertette azt a hallatlanul gazdag és hasznos munkát, amellyel a bizottság tagjai hozzájárultak a baleseti és munkavédelmi helyzet javulásához. Felszólalt a tanácskozáson Tóth Gábor is. Egyebek között elmondotta, hogy a Vasasszakszervezet összességében jó évet zárt a munka- védelmi helyzetet illetően. Ám, ami a halálos baleseteket illeti, 1982 az egyik legrosszabb év volt: nem kevesebb, mint 83 halálos baleset történt az ágazati szak- szervezethez tartozó vállalatoknál, üzemeknél. Ezek nagy része hanyagság, nemtörődömség, laza munkafegyelem miatt következett be. A DIGÉP országosan jó példa arra — mutatott rá —. hogy a munkavédelmi tevékenységet lehet jól és eredményesen is szervezni. Ehhez viszont olyan lelkes aktívák kellenek, mint a szak- szervezeti bizottság mellett működő munkavédelmi bizottság tagjai. A PÁTRIA ABC-áruházban is a régi színvonallal várjuk kedves vásárlóinkat a WEIDLICH Csemegebolt dolgozói NYITÁS: JANUÁR 20-ÁN, 14.00 ÓRAKOR AZ ÚJ UZLETHÁZBAN MISKOLC, SZÉCHENYI ÚT 3-9.
