Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. július 15., csütörtök Filmlevél A látszat mögött... háznézcbm A vőlegény, meg o leendő rokonság teljes összeomlásban: Pretzi- ger Fruzsina, Schütz IIa, Tahi Tóth László, Psota Irén. Nyári hónapokban igen ritkán mutatnak be magyar filmeket. Alighanem a ren­dezők és a filmforgalmazás egyaránt tartanak attól, hogy a nem kifejezetten könnyed, vagy megkapóan látványos filmeknek ilyenkor eleve ki­sebb a vonzása, nem akar­nak már a bemutatás idején üresen kongó, vagy nagyon foghíjas nézőterek előtt ve­títeni új magyar műveket. (Tavaly kivétel volt ez alól a Kopaszkutya, amelynek kö­zönségvonzás szempontjából közömbös volt az évszak.) Most Vámos László oly sok színház1, szegedi szabadtéri és televíziós siker utón já­tékfilm rendezését vállalta, s ez első lilmrendezésével együtt a kánikulai bemuta­tás „veszélyét is felvállalta”. Igaz, filmje, a Szép Ernő azonos című színpadi mű­vére épült Vőlegény komé­diái jellegű, szórakoztató mű, tehát még a fentebb írt ag­godalmak figyelembevételé­vel is van helye a nyári mű­sorban. Szép Ernőt, a költőt Ba­bits Mihály már 1912-ben a gyermekkor tiszta hangú, mé­labús költőiéként köszöntöt­te. Színműved általában tör­ténelmi tárgyhoz nyúlnak , vissza, ám nem a „nagytör- : ténelemhez”, hanem a buda- ’ pesti külvárosi romantika színeit villantják fel, játéko­san líraiak, vagy némi sza­tirikus társadalomkritikával illetik a fővárosi polgársá­got. A szegényele, elesettek iránti mély együttérzés és a modem, nagyvárosi ember fájdalmas dekadenciájának ötvözete jellemzi műveit, ál­lapítja meg róla az iroda­lomtörténet. Sokszor gyer­meki naivitással, csendes iró­niával, néha érzelmesen gyengéd megbocsátással írt a ■ nagyváros kisemberéről. Da­rabjaiban nem kritikus szem­lélője a társadalomnak; pol­gári és kispolgári figurái nem lázadók, megelégszenek azzal, ha az élet egy-egy szűke bb területén megtalál­ják a maguk békéjét. Ezt a békét néha gyengéd szatírá­val ábrázolja, soha nem el­ítélően. Lírai' hangvételű dialógusai, sokszor mesesze­rű cselekményszövése és a társadalom bizonyos rétegé­nek színes, életszerű, sokré­tű bemutatása vitte sikerre darabjait, amelyeket újabban is fel-fel újítanak (Gondol­junk csak a Lila álcáéra!) A Vőlegényt színpadról és a te­levízió képernyőjéről mdlliók ismerik.-Szükségesnék mutatkozott a szerző, illetve az alapmű írójának részletezőbb bemu­tatása akkor is, ha a filmen látható Vőlegény szuverén alkotás. Müller Péter forga­tókönyve nyomán született meg Vámos rendezésében. Kell az egybevetés, mert a film némely motívumai mintha Szép Ernőtől idege­nek lennének. Szép Ernő so­sem bántotta a kisembert, a filmben pedig egyes figurák túlrajzoltsága, túlkarik írózott volta Szép Ernő cirógató fej- csóválása helyett, már végle­tesen kinevetteti az egyéb­ként szánalomra méltóan sze­rencsétlen pesti kisembert. A burleszkképsorok időnkénti felbukkanása is elüt a játék egészének szövetétől. Merő­ben idegen Szép Ernőtől a nyiltszini szex ' bemutatása, itt meg többszörösen jelen van. Nem Szép Ernő jelent meg a filmen, de kétségkí­vül ö is jelen volt. £s most fordítsuk meg a sort. Ha ed­dig a kifogások sorjáztak, nézzük, má a filmben a jó, az érték. Vígjátékot igénylő nézők vagyunk. Illetve vígjátékot is kívánó mozilátogatók. Ez pedig az elejétől a végéig, olykor belegyűrűző tragiku- sabb színű ízei ellenére is remekül szórakoztató komé­dia. A hozományra vadászó fogász, akinek nincsen pa- cientúrája és házassággal, il­Túlzás lenne azt áTTftani, hogy üdítő itallal oltja szóra­ját a magyar, mert mit ta­gadjuk, bor- és sörivó nem­zet vagyunk, a töményről nem is beszélve. Az utóbbi időben azonban — s ez ta­lán annak is köszönhető, hogy egyre többen vezetnek gépkocsit — mintha gyak­rabban nyúlnánk az alkohol- mentes, gyümölcsitallal telí­tett poharakért. Kétségtelen — a statiszti­ka is bizonyítja —, az üdítő italokból ma már sokkal többet fogyasztunk, mint a hetvenes évek elején. A ha­zai és déligyümölcsből (al­mából, szőlőből, málnából, meggyből, ribiszkéből és na­rancsból) készülő Márka , üdítő italok népszerűségét mutatja, hogy míg 1973-ban, a gyártás kezdésének évében 300 ezer palacknyit (600 hek­tolitert) vásároltunk, addig 1981-ben 289 millió palack­kal (578 ezer hektoliter) fo­gyott ebből a kellemes ital­ból. Mondhatni karriert fu­tott be a Márka-család, a hazai piacon versenyképes a Traubival, Colával. A jú­lius 4-i országos bor- és üdítőital-versenyen a Már­ka az élvonalban szerepelt: a meggy arany-, a feketeri­biszke ezüst-, a szőlő, alma, málna bronzérmet nyert. Ietve hozománnyal szeretne kimászni kilátástalan helyze­téből az egyik oldalon, a nagycsaládos, munkanélküli kóklerré csúszott, dzsentrit játszó hivatalnok és nagy­számú famíliája a másik ol­dalon. E családból valami­képpen férjhez keli adni az egyik lányt, hogy egy jó par­ti segítségéve] az egész fa­mília kikászálódjon a nyo­morból. Evégből mindkét ol­dalon megjátsszak a jómó­dút. ám a látszat hamar ösz- szeomlik. szerelem pénz nél­kül nem lehet, a lányból jómódú prostituált lesz, ami a papa szerint akkor — 1913-ban! — egy szegény pesti polgárnak „szerencse”, ám végül is győz a szere­lem, a két fiatal egymásra ta­lál. majd csak lesz valahogy, s ha a nászi családi fotó kicsit pókhálós, meg egyéb foltokkal teli, majd kiretu­sálják. A könnyes mosolyt helyenként a harsogó derű váltja fel. mindvégig jó a film ritmusa, a felgyorsított burleszkképsorok ütnek el olykor, ám azok is kacagta­tok, van a műnek hangulata, kisüt belőle a ferenejózsefi utolsó békeév csupa látszat jómódúsága mögül a kisem­berek szégyellj nyomora. Jó korkép, nagyszerű szórako­zás, — még ha túl is lép Szép Ernőn. A szereplők között Eszter­gályos Cecília és Tahi Tóth László párosa elragadóan nagyszerű; kitűnően komé- diázik Dajka Margit, szinte lubickol az apa alakjában — olykor kis túlzásokkal is — Agárdi Gábor, jó Psota Irén, Schütz Ila. És jó, hogy más­fél órán át nevethetünk a moziban. Benedek Miklós Éppen egy évvel ezelőtt jártunk SátOi-aljaújhelyen, megnézni, hogyan állnak a művelődési központ felújítá­sával, mikorra várható a „birtokbavétel”? Nos. a ta­valyi háznézőnk során több olyan véleménnyel találkoz­tunk, miszerint van még bő két évre való munka.'.. A városi tanács művelődésügyi osztályán ennél optimistább előrejelzést jegyezhettünk fel, ami akkor tudósításunkban így fogalmazódott: „... a jelenlegi állás szerint a jö­vő év, tehát 1982. szeptem­berében át lehet adni — s birtokba lehet venni — az új művelődési intézményt.” Egy dolgot most első rá­nézésre is könnyen leolvas­hattunk a velünk szembené­ző intézmény főbejárati „ar­cáról” : szeplői eltűntek ugyan, de bizonyosan nem lesz itt szeptemberi átadás. Beljebb kerülve még minde­nütt az építkezés nyomaival találkozunk, a várakozás csendje honol a belső terek- ben-termekben; várakozás a felújítás következő fázisának szakembereire. A laikus, az „utcaember” kicsit csalódott, és tétova. A városi tanács tervosztályának vezetőjéhez, Rónay Ferenchez fordulunk segítségért, tájékoztatásért: — Alapvetően azt kell tud­ni, hogy a művelődési köz­pont 1976-ban elkezdődött rekonstrukciója két fázisú: áll egy beruházásból és egy fel­újításból. Először a „bővít­ményt”, az új épületrészt kellett tető alá hozni, ezzel 78—79-ben lehetőség adódott a régi házból való kiköltö­zésre. Az új épülettömbben elkészült színpadi kiszolgáló- helyiségeket, a tornatermet, a szakköri szobákat — ha nem is eredeti funkciójuk­nak megfelelően — lehetett használni, vagyis amikor — három évvel ezelőtt — meg­kezdődött a felújítás: nem kellett minden ajtót bezárni az intézményben. Egy ideig még a mozi is mehetett a Tovább játsszunk! Jövőre lesz tíz év, hogy a Márka megjelent a boltok­ban, a vendéglátóhelyeken, s az idén a napokban adták át a hetedik „Gyújtsd a kupa­kot” akció nyerteseinek az értékes ajándékokat: egy Dá­cia személygépkocsit, egy Videoton Modul Sztár tv-t, Lehel hűtőszekrényt, külföl­di utazásra szóló COOPTOU- RIST-utalványokat... Össze­sen 1111 nyereményt sorsol­tak ki, 905 ezer sorsjegytu­lajdonos között, akik 113 tonnányi, 45 millió 250 ezer Lassan meg lehet kezdeni az „öltöztetést" ... színházteremben, aztán át kellett azt is költöztetni a régi városi könyvtárépület­be... — Az építés során több esetben kellett határidőt mó­dosítani. A tavalyi jelzések­hez képest kell az idén is. Mi okozta az „elhúzódást”? — A tervezői munkával kapcsolatban azt mondha­tom: menet közben, amikor mór folyt a felújítási munka, nagyon sok új tényezővel kellett szembenézni. Vannak dolgok, amiről csak akkor szerez tudomást az ember, amikor hozzányúl, amikor „megkaparja”; akkor derül ki, mit és hogyan kell más­ként csinálni. Amikor pél­dául a színháztermi erkélyt megbontottuk, sokáig úgy nézett ki, le kell bontani az egészet... Ma már úgy néz a Márka darab kupakot küldtek be a budapesti átvevőhelyre. Ter­mészetesen tovább folytató­dik a játék, amelynek jelsza­va : „Egy Márka-sorsjegy- gyel négy alkalommal nyer­het”. Év közben részsorsolá­sokat is rendeznek az 50 darab Márka-kupakot • be­küldők között. A fősorsolást 1983. szeptember 15-én tart­ják, amikor ismét egy Dácia lesz a főnyeremény. A „jó bornak nem kell cégér”, az üdítő italnak is a jó minőség a legjobb ajánló­levele. Valószínű itt a titok nyitja: az utóbbi 10 évben a hazai „felfedezésű” üdítőket szívesen isszuk, mert kelle­mes, természetes ízűek, fris- sílőek, s borzongva gondo­lunk vissza a műízű bambi­korszakra. Túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy évről évre köz­kedveltebbé válnak a szesz­mentes italok nálunk is, s így a Márka gyártóinak terve bizonyára sikerül: jö­vőre 300 millió palack ital forgalmazásával jubilálnak. H. A. ki, ez kiküszöbölhető ... És sor hasonló momentum adó­dott, amit figyelembe kellett venni, hiszen a legjobb meg­oldásra törekszünk vala­mennyien ... — Hol tartanak a' munkák jelenleg? — Annál jóval több tör­tént, mint amit szemmel fel lehet mérni az épületen és annak belsejében, de hát végül is az „utca embere” nem arra kíváncsi, mi van a falakban ... Visszatérve a kérdésre: eljutottunk odáig, hogy lassan meg lehet kez­deni az „öltöztetést”, meg­kezdődhetnek a burkolómun­kák. A gépészeti, színpad­technikai munkákkal készen vannak a kivitelezők. Mind­ez arra ad reményt, hogy ta­lán eljutunk oda, hogy az intézmény valamelyik részét ez évben is át tudjuk adni. A teljes üzemeltetésre törté­nő átadás azonban csak a ■ jövő évben várható ... — tigy lehet érezni, hogy az itt élőket ez nem túlságo­san deríti jókedvre ... — Én teljesen jogosnak tartom a kifogásoló megjegy­zéseket, különösen akkor, na valaki nem is tájékozott a látszat mögötti 'dolgokról. És végül is az itt élőket az ér­dekli és foglalkoztatja, hogy mikor mehetnek ismét a művelődési központba; szín'- házba, hangversenyre, elő­adásokra ... Most azonban úgy gondolom, hogy megéri a türelem, mert nagyon sok funkciójú, sok mindenre al­kalmas kulturális komplexu­mot nyerünk vele. (A ház alatt például nagy kiterjedé­sű és majdan hasznosítható pincerendszert is találtunk)... Azt is meg szeretném emlí­teni. hogy a művelődési köz­pont rekonstrukciója össze­függ a Táncsics tér rende­zésével és átalakításával is, aztán a Kossuth-tömb re­konstrukciójával ... Vagyis tulajdonképpen arról van szó, hogy az egész város a re­konstrukció szakaszát *éli. S ha fájó pont is a művelő­dési központ elhúzódó hiá­nya, ismét csak azt mondha­tom: a megértés, a megfon­tolás, a türelem meghozza majd az eredményét... Most ebben maradtunk. Szöveg: Tcnagy József Fotó: Fojtán László NAGY NEMZETKÖZI ARTJSTAMÜSOR • Éli' *» •' . ■ v -v.'-VV.*'- ’ dUVUjIíUK SZOVJET, OLASZ, AMERIKAI, BOLGÁR, SVÁJCI ÉS MAGYAR ARTISTÁK A.PORONOON 'iy'í ,-*Aó-r’- '• i"£VÍV,: ;V .. ■' irt- ;v'- \ ■ JEGYEK VALtHATÓK: A MAGYAR CIRKUS?iÉS VARIETÉ'JEGYIRODÁJÁBAN. V ” BUDAPEST VI., NEPKOZTARSASAG ÚTJA 61. ,.,'L •„ v- TELEFON:. 420,349/225-643. A SZÍNHAZAK KÖZPONTI JEGYIRODÁJÁBAN. TELEFON: 120-000. VALAMENNYI IBUSZ, VOLÁN, COOPTOURIST. ÉS IDEGENFORGALMI HIVATALBAN. Tel.:428-300 CSAK RÖVID IDEIG '«nj. »'*'■>.** £ v19,3C

Next

/
Oldalképek
Tartalom