Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
1962. április 11., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Húsvét, anno... A z ünneplés, a terített aszta], a verses köszöntő, majd az azt követő locsolkodás, a jókedv, vidámság ma is éppolyan jellemzője a húsvétnak, mint régen. A forma, a kellékek, a jelentéstartalom azonban mégis egészen más. Húsvét anno... ? Egy 1665. évi vallomás szerint: „... régi bévött törvényünk, hogy minden húsvét napján határt kerü- lénk ...” Egyes helyeken a legények és a fiatal házasok a templom megkerülése után végigmentek a falun, énekelve, majd megkerülték a község határát, miközben bő termésért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajna- lodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papirossal díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára. Ezt nevezték hajnalfának. Húsvét anno... ? Amíg a gyufa ismeretlen volt, sok vidéken évente csak egyszer, húsvétkor gyújtottak teljesen új tüzet. A parazsat egész éven át őrizték, hogy ne aludjék ki, mivel mindig erről gyújtottak lángot. Azt tartották, hogy aki kölcsönadja a tüzet, az elviszi a saját házából a szerencsét. Hüsvét anno... ? Számtalan hiedelem fűződött a húsvét vasárnapján megszentelt ételekhez. A szentelt sonka csontját például leakasztották a gyümölcsfára, hogy a fa sok gyümölcsöt teremjen. A húsvéti ételmorzsát ugyancsak megőrizték, s nyáron a verebek kártétele ellen kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket, közben pedig azt mondogatták: távozzatok innen kártékony madarak. Húsvét anno... ? Fejér megyében sibának nevezik azt a négyszögletűre font korbácsot, amellyel a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a lányokat, miközben a következő mondókával vigasztalták őket: „Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre friss légy.” Húsvét anno ... ? Ákom-bákom berkenye, szagos húsvét reggele, leöntjük a virágot, visszük már a kalácsot" — mondták a locsolkodó legények, majd — hiába ellenkeztek a lányok — vitték őket a kúthoz, egy-két vödör frissítőre. Húsvéthétfőt éppen ezért sok helyen vízbevető, vízhányó hétfőnek is nevezték. A lányok pedig? Hímes tojással kedveskedtek a legényeknek. A hímes tojás ugyanis nem hiányozhatott húsvétkor. A régi rigmus szintén erre figyelmeztette a lányokat. (Ez akár a mai lányoknak is tanács lehet.) „Hímes tojás lészen, tíz vagy húsz pár készen, mi számunkra, mi számunkra. Mert ha nem úgy lészen, vízipuskánk készen, számotokra, számotokra.” (hajdú) Autóbusz — mozgássérülteknek Üjabb speciális autóbuszok készültek az Ikarus Székesfehérvári Gyárában az NDK- ból kapott megrendelésre. A 260-as városi busz átalakításával három olyan járművet gyártottak, amely megkönnyíti a mozgássérültek közlekedését. A speciális buszban szélesebb a közlekedőút, belső kapaszkodókat szereltek fel, a'hátsó ajtónál pedig tolókocsiemelő lépcsőszerkezet segíti a mozgássérültek utazását. Ugyancsak NDK megrendelésre bibliobusz is készült Székesfehérváron. A 266-os típusú autóbuszt polc- rendszer beépítésével, mozgókönyvtár céljára alakították át A márka kötelez Fejlődik a Shell miskolci szolgáltatása Tizenegy éve üzemel Miskolcon a Shell-szerviz. A szerviz és töltőállomás forgalma az eltelt évek alatt jelentősen megnőtt. Tavaly például 330 ezer gépkocsi tankolt itt, és csaknem 17 ezer gépkocsin végeztek javítást. Az állomás fejlődése különösen 1980-tól szembetűnő. Megépült a töltőállomástól kivezető új hajtósáv, aminek átadása után csökkent a for- galomtorlódás. Korszerűsítették az állomás öt kútoszlopát, s új kútfejeket állítottak be. A javításra érkező gépjárművek részére parkoló épült, s tovább növeli a parkolási lehetőségeket a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat által kiépített másik parkoló is. A miskolci Autóklub helyiségében 1981 nyarától kialakítottak egy mini Shop-boltot, ami figyelembe véve, hogy különböző típusú gépkocsikhoz tud alkatrészeket, gépko- csiápoló és tisztítószereket,, gumiköpenyeket és tömlőket, valamint Shell-olajókat biztosítani, hamar népszerű lett az autósok körében. Az utóbbi három évben javult a szerviz munkája, ami elsősorban annak tudható be, hogy mintegy 1,5 millió forint értékben vásároltak diagnosztikai mérőműszereket, célszerszámokat, gumiszerelő gépet á pontosabb, szakszerűbb minőségi munkavégzés érdekében. A szerviz 1980-ban szerződést kötött az Állami Biztosítóval, s ennek alapján biztosítani tudják az első és hátsó szélvédő üvegek cseréiét is. Ezen túl csak a miskolci Shell-szerviz foglalkozik a megyében a finn importból származó napfénytetők szerelésével, amelynek elsajátítását finn szakemberek tanították be a szerelőkkel. A szerviz ebben az évben is tovább fejlődik. Az új raktár felépítése után a beköltözéssel egy időben megkezdték a mosóalagút helyén az átalakítási munkákat és a vizsgáztatáshoz szükséges gépek, berendezések telepítését, ami várhatóan ebben a fél évben befejeződik. Az új diagnosztikai soron január elsejétől már bevezetik a zárttechnológiás vizsgáztatást. A személygépkocsik vizsgára történő felkészítése, majd maga a vizsgáztatás jelentős szolgáltatásfejlesztést jelent. Figyelembe véve a - forgalom növekedését, ebben az évben megépítenek a gázolaj és benzinüzemű tehergép* * rmű vek részére egy kimérőhelyet. Az idén ezért egy 50 ezer literes tartály telepítését tervezik. Ami a Shell-töltőállomásra érkező autósokat érinti, szintén lényeges, hogy az állomás területén hamarosan átadnak egy ételbárt. Az alkoholmentes vendéglátóhelyet a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat üzemelteti majd. ami azon túl, hogy az ide érkező autósokat vendégül látja, megoldja majd a szerviz dolgozóinak étkezési gondjait is. A tervidőszakban sor kerül még a Shell-egység épületének teljes rekonstrukciójára, s az Autóklub közlekedésbiztonsági sorának bővítésére is. A tervek szerint. 1985-ig új szolgáltatásként bevezetik a személygépkocsik alváz- és üregvédelmét, ami a megyében egyelőre megoldatlan. Ha lehetőség lesz rá, a svéd li- cenc alapján gyártott dinit- rolos anyaggal való korróziós védelmet is bevezetik a Shell miskolci állomásán. — pusztafa.lv! — Ifjú mamák. A kicsik is ismerik már egymást... Én voltam az első, akihez futottak ... A napnak is dolga van Napfényes, tiszta reggel, a tó meg úgy tükröz, hogy belefájdul az ember szeme. Czégény Gáborné az első meszesi lakos, akivel találkozunk. Óvatosan fag- gatódzik jövetelünk céljáról, s csak akkor nyugszik meg, amikor megtudja, szeretnénk megszeretni Meszest. — Nem nehéz megszeretni a falumat, nincs is ettől szebb lakóhely. Kétszintes házat építettünk oda, négy szoba van, minden szobában televízió, központi fűtés, hideg-meleg víz. Mintha csak városon élnénk ... — Miért akarja hasonlítani életformáját a városiéhoz? — Mert úgy tudom, ott tartalmasán élnek az emberek. Munkásruhás férfi érkezik, Pásztor Vilmos mezőőr. öt órája talpon, hajnali négykor kel. Vidám és kiegyensúlyozott: — Már hogyne volnék vidám egy ilyen reggelen! Segítek metszeni a gyümölcsösünket. Tolvajtól meg ilyenkor nem kell tartani. Húszéves, igen szép almáskertje van az állami ’ gazdaságnak, nyolc éve meg meggyest telepítettünk. Tavaly hét vagonnal exportáltunk a meszesi határból. Azelőtt, a Zajcsek és a Zsóry idejében nem volt itt ilyen kertkultúra. Tó sem volt, szürke volt a vidék gazdaságilag. Szép volt ugyan akkor is, de álmodni sem mertük volna, hogy egyszer híres tavunk is lesz. A kertekbe költöztek a hálószobák. Finom pehely- és danulon-paplanok tömege szívja magába a frissítő napfényt. Az utcákon furcsa kis járgányok. Egy kis kordén gyermek fürdőkád, a kádban piperemosásra váró térítők, függönyök, és mindez letakarva egy másik fürdőkáddal. Mos, takarít, meszel, fest az egész falu. Abbágy Lajosné tetőcse- repekkel megrakott talicskát tol. Láthatóan nagy nehezen gurulnak a kerekek, óm Juli néni arca ragyog. — Nagy munka vár ránk ma. Meszelünk, takarítunk, hajnalban már kimostam a szennyest. Most meg viszek egypár cserepet az ólra. Mindennek rendben kell lennie, amire hazajönnek a gyerekek, Abbágyék háza előtt, a dombtetőre épült kicsi templom alatt „örökélő” kút ontja magából a télen- nyáron 18 fokos vizet. Ide járnak mosni az asszonyok, ide, és még néhány kere- keskúthoz. A tisztaságnak Meszesen így adják meg a módját. A legfrissebb víz adja a textília hófehér ragyogását. Gazdik Bertalarmé nem a 18 fokos vízben, hanem a templomdombbal vetekedő dombocska aljában, jéghideg és kristálytiszta vizet adó kerekeskút tövében öblöget. Nem kell ide öblítőszer, világítanak a kézimunkák. Ilonka néni keze vérvörös. — Most nem érzem, de tudom, hogy holnap a derekam fájdul belé. De tudja-e, hogy mennyire ráfér a házra a húsvéti nagytakarítás. Az a hosszú, sötét tél árnyékot hagyott mindenen. — Mikorra fejezi be a nagytakarítást? — Majd csak, ha tiszta lesz minden. Ügy szeretem, ha ragyog a ház. Lassan kivirítanak a bokrok is, szép zöld lesz a pázsit, nőnek a kiscsibék. — Minden szépségért kemény munkával kell megszenvedni... — Így van bizony, minden embernek, hisz’ még a napnak is dolga van... Két ifjú legényke mossa a biciklijét, Maczkó Szabolcs és Gregóczki Attila — két tízéves nagyfiú — gyomra hallhatóan korog. — Nem kaptatok reggelit? Nagy vihogás. Hiszen honnan is tudná a néni, hogy első a „paripa”. Otthon meg perceken belül előkerül a kolbász, a sonka, a tojás. Van itt étvágyuk a gyerekeknek! Nagy kutyától ment meg minket egy pici lány Roz- gonyiék reprezentatív portóján. A hat gyerek közül a 13 éves Éva és a 8 éves Zsuzsi van csak otthon. A szülők dolgoznak. Évike a hátsó udvarban, a nyúlket- recek körül sündörög. Hófehér ltísnyulat keres. — Nyakunkon a húsvét. Élő, fehér nyuszikákat szoktam ajándékozni a lo- csolkodóknak. Sétálunk a napfény fürdette zegzugos utcákon. Kelnek már a kiskacsák, csengős barik bégetnek egy ház mögött. — Juhász vagyok a Tó- környéke Tsz-ben — mutatkozik be Pajk Jánosné. — Ez itt a fiam, Csaba, kőművestanuló, szeretnénk ha itthon maradna kisiparosnak. Kell a faluba a munkáskéz. — No még ilyet, juhászasszony! — Tudja, milyen kellemes! Amíg a nyáj legel, én hímezek, olvasok. Egy percig sem unatkozom. Nagyapa kerget egy pici gyereket. Látható düh a nagyapa arcán, leírhatatlan pajkosság a kicsi pofiján. Ennek a kis epizódnak köszönhető, hogy megismerkedhettünk a Vécsey családdal. Délceg, igazán szép öregúr fogad minket. — Mindig én voltam a falu esze — mondja Bálint bácsi önérzetesen. — Ha baj volt, hozzám futott a nép. Nem voltam ott, mégis engem választottak a falu első tsz-elnökének. Pedig itt a kutyabőr, megmutathatom, ősi családból származom. Vidám, ifjú nemzedék csillapítja a nagyapa kedves kérkedését. Mária, Ilona még itthon, Sarolta Miskolcon él. Unokák. Tanult, felvilágosult emberek. Mária mondja: — Miskolcon igényeltünk lakást, tíz évig szó sem lehet róla, Felsözsolcán akartunk telket venni, megfizethetetlen az ára. Szalonnán építjük föl a házunkat. Szép lesz és itthon maradunk Szaníszló László református lelkész kertjében nyílnak az ibolyák. A kert a dombtetőn van, a templom tövében. A lelkész és családja más tájról került ide, de úgy mondják, köny- nyű volt gyökeret verniük. Olyan a talaj ... Lévay Györgyi Fotó: Laczó József Szabad órák a juhászasszony otthonában A napnak is dolga van ...
