Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1981. december 20., vasárnap Gárdonyi falusa: Ziegler Sándor Mi- @ hálynak, az egykoron kétszáz munkást alkalmazó bécsi vasgyár tulajdonosának, Kossuth ' Lajos fegyvergyárosának, a szabadságharc bukása után a menekülés, majd a vándorélet jutott osztályrészül. Bukarest. Buda, Nemeskér, Sopron, Szőlősgyörök, Aka- rattya-puszta, Agárd, Kili- . ti, Pátka, Székesfehérvár, Pest életének állomáshelyei. 1870-ben már Budán az 'óbudai hajógyárban dolgozik. Innen pedig hallgassuk unokáját dr. Gárdonyi Józsefet: „Ziegler a hajógyárba járást csak kényszerűségből vállalta. Sorsán az idő tavaszra haj- lásával már fordít. Május elsején beteges testtel, de öröm-arccal újból falura költözködik: Sályba (Borsod megye) Laszky nevű német báró birtokára. Sály a leghosszabb állomása a 48-as vasverő vándoréletnek.” Gárdonyi-emlékek nyomában .lártunk Sályban. Utunk sikeres volt, hiszen a faluban lépten-nyomon az egykoron itt gyermek Ziegler Géza emlékeibe ütköztünk. Az ő nevét viseli az általános iskola, a helyi úttörőcsapat, a Bükkalja Tsz két szocialista brigádja és utcanév is állít neki emléket. De ez még korántsem minden! A község közepén egy apró, töpörödött házon emléktábla hívta fel a figyelmünket. Ez áll rajta: „E házban tanulta a betűvetést és itt fejlesztette lelki gyökereit Gárdonyi Géza, az Egri csillagok koszorús költője, az 1870/71— 1872/73-as tanévekben Ma- lyáta lgnácz ‘tanítómester iskolájában". Helyesbítésre annyiban szorul ez a felirat,. hogy az épület nem azonos az eredeti iskolával. Azt annak idején elbontották, s ezt a mostani házat építették helyére. Viszont, mint az épületben jelenleg lakó Szőke Feri bácsi elmondta, a ház alapja ugyanaz, mint Gárdonyi iskolájának, így az egykori iskola méreteire e 111 i kis házból következtetni tudunk. Gárdonyi iskolája---G yermekkori emlékeim című könyvében erről így írt az író: „Félig földbe süllyedt ház, földes szoba, ablakai kicsinyek, fala alacsony. Mindössze háromnégy hosszú pad volt benne. Az északi oldalon a lányok ültek, á délin a fiúk...” Zieglerék annak idején a falu déli részén települtek le. Ugyancsak Szőke, Feri bácsitól tudjuk: — A kastéllyal szemben volt egy hosszú cselédház, ott laktak ... Az egyik házon ma itt is emléktáblával találkozhat a Sályba érkező. Ezen a következő olvasható: „Itt élte boldog gyermekéveit a kedves emlékű szülei házban Gárdonyi Géza Az én falum írója, atyjának Ziegler Sándor uradalmi gépésznek, Báró Laszkynál való alkalmazása idejében: 1870—73-ban.” Az itt töltött évek kapcsán feltétlenül szólnunk kell Gárdonyi sályi tanítójáról, a hosszúpipás Ma- lyáta Ignáczról. „Ma is előttem van az a hosszú nyakú, szőke göndör hajú, körszakállas ember, amint csendes méltósággal jár fel és alá az iskolában.” — írta róla később. Malyáta volt az, aki Gárdonyiról a következő jellemzést adta: „Tantárgyakban tanúsított előmenetele jeles, valamint erkölcsi magaviseleté szelíd és csendes.” Malyáta Ignácz hamvai a sályi temetőben nyugszanak. Sírját csak hosszú keresgélés után találtuk meg. Sajnos az emlékművet a gazba ledöntve leltük, felirata már alig olvasható. Rendbe kellene hozni! Szerencsére ottjártunk óta levelet kaptunk a sályi iskolásoktól, név szerint Molnár Zitától. „Szeretném megírni, hogy rövidesen rendbe hozzuk a síremléket. Az iskolagyűlésen az egyik VII/B osztályos őrs vállalta a sír gondozását.” A sályi temetőnek van másik Gárdonyi vonatkozású emlékhelye is. Itt nyugszik egyik testvére, Ziegler* Árpád Mihály. Ö 1869-ben Budán született és 1871. november 29-én Sályban hunyt el. Ezt a sírt köny- nyebben megleltük. Az apró hant elején fakereszt, azon egy kis márványtábla. Raj- t 6 ta a felirat: „Itt nyugszik P j, Ziegler Árpád Mihály, fj Gárdonyi Géza író fivére." j; ; Ezeknek az emlékeknek a felidézése kapcsán talán sokan megkérdezik: mit jelentett a később nagy hírű- yé váló író életében a Sályban eltöltött néhány gyermekév? Nagyon sokat. Ez derül ki az író fiának, dr. Gárdonyi Józsefnek írásaiból is: „Sály. »Az én falum«. Napsugaras oldalú, hallgatag utcái, törpe házai ott sorakoznak ma is színesen . Gárdonyi írásaiban. A magyar paraszt fiatalja, öregje, ringó lányai és dombos menyecskéi itt néznek először szembe őszinte, nyílt meleg és bizalmas tekintetükkel Géza fogékony, gyermeki arcával, hogy belehintsék magukat Géza termékeny sorainak barázdáiba. Sály az a falu, ahol a Báró lelke megjele- lenik. Ahol a Bányász meséje él. Ahol az Aggy Isten Biri szerelme történetté olvad. És ahová A bor Báracs Imréje elvándorol, hogy megbántott hitvesét szívére öielje: igyék kend, ha jólesik engeszteléssel __ S ályban indult el Gárdonyi Géza írónak. Elindult a sályi falu útján, a világos kiskertek fala mellett, és elkanyarodott az irodalmi berkek magaj ciklopkő falához, hol megleli az érvényesülés nehezen forgó vaskapuját, melyet tehetségével megnyithat. A sályi falu levegője, friss életillata körüllengi őt a kapun belül is.'Ott is megkeresi a vádrózsabokrot, az őszinte egyszerű embereket, akiknél az élet nem tettetés, s akiknek nem kell frakkot ölteniük ahhoz, hogy szépeket mondhassanak”. Hajdu Imre Fotó: Laezó József Kalász László: Gvémániütra-zúzmara ágak-bogak hímpora bokrok vesszőágain fennakadnak álmaim hintáztatják madarak szemezgetik vágyamat pehelyförgeteg röpül röpül s hüppen a havon: örömében a nap ont enyhe fényt körös-körül Bercncsy Sándor: Kőkutya áll kint a téren betonhoz nőve a lába gazda nélkül szegényen kőszemmel néz a világba jön az est sötét kabátban avarban gázol magánya lopva néz jobbra balra sincs sehol, jó barátja tócsákat tájjcol a zápor fényesedik az út háta esőben csillag is ázik fény száll a kőkutyára i — Mondd, ugye eljön hozzánk; küszöbre ül le vigyázni csinálok neki csontot s fogat hogy tudjon rágni vagy kővé válók én is e leziivesii Rendkívül gazdag és szí*- nes rendezvénysorozatnak > lehettek tanúi a mezőkövesdi járásban a könyvet | szerető olvasók. Az őszi megyei könyvhetek és a po- ; litikai könyvhónap idején ; számos ismert író megfordult a járás községeiben, így például Bajor Nagy Er- ■ nő, Fodor András és Takács Tibor, akik nemcsak hagyományos író—olvasó j találkozókon vettek részt, hanem rendkívüli irodalomórákat is tartottak Mezőkövesden, Mezőkeresztesen, Mezőnagymihályon, Mezőnyárádon és Vattán az általános iskolák felső tago- j zatosainak. Nagy érdeklődés kísérte az irodalmi esteket, ame- 1 lyeken .élénk beszélgetések is kialakultak a kortárs líráról, az* irodalmi publicisztikáról, a regényirodalomról. Az egyik legsikeresebb estet egyébként Vattán tartották: Takács Tibor mutatta be új regényét, ay Csalánruhát. Ezen az estéit' emlékeztek meg egyébkén}? a község nagy szülöttéről! Szemere Bertalanról. Alait-- ját és a magyar koronái, elrejtésének 1849-es, kalandos történetét telt ház előtt? idézte fel az író és az út-|' törők irodalmi színpadai Gazdagították ezt a prog-| rarhot a borsodgeszti és at vattai pávakörök is —, sj általában elmondható, jő; kezdeményezésnek bizo4; nyúlt a pávakörök bevoná-ji sa az irodalmi. honisme-p réti estekbe. Matyóföld szü-í lőttéi — Cseh Károly. Ju-!; hász József Kiss Gyula és1 ■ Laboda Kálmán — a bor-j: sodgeszti és a tibolddarócé termelőszövetkezeti tagokJ kai találkoztak, s több helyen megtartották a Matyóföld szerkesztőségi estjét is. A Matyóföld periodikáiból egyébként igen szép számban vásároltak is érdeklődők a találkozón. hogy értse amit mondok nem veszekedtek többé sírhattok majd bolondok! Mikor majd hó lep mindent neki is lesz kabátja nem fázik tükrös télben kisfiam kőbarátja _____ 1 ß-Z kiegészítő kötet 'Húsz éve jelent meg az Oj Magyar Lexikon. Az pltelt két évtized változásai a lexikon több megállapítását meghaladták, azok korrigálásra szorulnak. Az Űj Magyar Lexikon A—Z kiegészítő kötete az 1962 és 1980 közötti legfontosabb változásokról ad tájékoztatást. Az anyaggyűjtés 1980. december 31-gyel zárult, de több 1981-es esemény is helyet kapott a közel hétszáz oldalas kötetben. ; Németh Miklós rajza Reggelre friss szarvasnyom vezetett az erdőből, át a kerteken, egészen az ablakunk alá, meg vissza... Mutatom a szomszédnak, áthív, nála még több a nyom, s talán még frissebb is. — Hajnalban kijövök, itt áll két szarvasünő! Este a Fickó a kályha mellett nyugtalanul morog. Kieresztem, majd Mátyás szomszéddal utánuk megyünk. Egész szarvascsorda áll a cseresznyefa alatt, s nézik a világos ablakokat. A kutya is csak éppen visszafordulásra képes nógatni a hívatlan vendégeget. Csak a zseblámpák fényére indulnak vissza kényszeredetten az erdőbe... A szomszédok, kik a hátsó dűlőben építkeztek, mondják: — A nyulak már most \ árkot ástak a kerítés alatt! — Ezek csapatostól jönnek! — Vaddisznók túrják fel az erdőszéli irtást... Pedig mennyi még a makk! — És a cinkék? A feketerigók? A harkályok? Jönnek befelé... A hozzáértők egyöntetűen állapítják meg a jelekből: közel a tél.-T- És nem is akármilyen tél jön! Nagy havunk lesz! Pedig a napokban még kilószám szedtük a tölcsérgombát, terítve van vele a nemrég ritkított juharos. De nem is kell bemenni az erdőbe, csupán .az út túloldalán kell nézelődni, már megvan az aznapi ebéd, vacsora. A nap süt, a szél kellemes meleget hoz a kies völ- gyecskébe; ide, ahová — Mátyás szomszéd szerint — egyenesen az Alpokból jönnek a hideg szelek! S igaza van, magam is tapasztaltam. hogy az észak-nyugati szél kellemetlenül hideg, s ha netán délről kapjuk a felhőzetet, számíthatunk langyos esőre, hóra. De semmi! Néhányan ingujjban dolgozgatnak a kertben, a Fickó meg-meg- hentereg a száradó, de még mindig bársonyosan sűrű fűben, játékosan neki-neki- iramodik a vízmosta partnak, ahol bogarak sütkéreznek. Este csak éppen belan- gyítunk a szobába, mar nyitni kell az ajtót, ful- lasztó a hőség. A kutyáin a szoba közepén szuszog, semmi kedve a kályha kö- zelébe menni. — Azért van az, hogy a vadak bejönnek az udvarokba, mert védik őket. és ők ezt nagyon jól tudják . . . Az a pár belsa. nyugatnémet vadász ha ki-kilő közülük egvet-egyet. észre se veszik. Hol - van még a tél... ? — böleselkedünk. Majd lefekszünk; az erdőszéli ájer gyereket, fiatalt, öreget egyaránt hamar álomra ösztökél. Mély, nyugodt órákat alszik itt az ember, s oly pihenten ébred, mintha a felfrissüléssel együtt megfiatalodna. Csizmadobogás, kopogás, hangos köszöngetésre ébredünk. — Pálinkás jó reggelt! Kilesek az üveges vérén-* dára: mintha hóember álL.'
