Észak-Magyarország, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Kádár János pohárköszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Kedves Jósé Eduardo dos Santos Elvtárs! Tisztelt Angolai Barátaink! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, népünk és a magam nevében őszinte tisz­telettel és baráti érzésekkel köszöntőm az Angolai Népi Köztársaság párt- és állami küldöttségét, élén Jósé Eduar­do dos Santos elvtárssal, az MPLA-Munkapárt és a köz­társaság nagyra becsült elnö­kével. Köszönöm, hogy meg­hívásunkat elfogadva, ellá­togatott hozzánk. A forradalom vívmányait, az ország függetlenségét, szu­verenitását, területi egységét hősiesen védelmező Angola párt- és állami küldöttségé­nek magyarországi látogatá­sa áz országaink és népeink között egyre erősödő baráti kapcsolatoknak jelentős állo­mása. Barátságunk abban az idő­szakban született, amikor az . angolai nép a portugál gyar­mati iga lerázásáért folyta­tott hősies harcot Országa­ink, népeink, pártjaink ba­rátsága a függetlenség kiví­vása óta tovább erősödött, s új tartalmat kapott azzal, hogy az angolai nép az MPLA-Munkapárt vezetésé­vel mély társadalmi és poli­tikai átalakításokat hajt vég­re és célul tűzi ki a szocia­lista fejlődést. Szívből gratu­lálunk eddig elért eredmé­nyeikhez és mély meggyőző­désünk, hogy mostani megbe­széléseink tovább mélyítik országaink sokoldalú kap­csolatait, és erősítik a párt­jaink közötti internaciona­lista együttműködést. Őszintén osztoztunk az an­golai nép örömében, amikor hősies küzdelmük eredmé­nyeként az ország független lett. Mély tisztelettel őrizzük Agostinho Neto elvtárs em­lékét, aki életét szentelte az angolai nép szabadságának, függetlensége megőrzésének, országa előrehaladásának, az afrikai népék antiimperialis- ta küzdelmének és a proletár nemzetköziség eszméjének. Meggyőződésünk, hogy az MPLA-Munkapárt Jósé Edu­ardo dos Santos elvtárs veze­tésével eredményesen halad tovább a megkezdett úton. A magyar közvélemény is­meri az Angolai Népi Köz­társaság nagyszerű sikereit, amelyeket a függetlenség el­nyerése óta eltelt néhány esz­tendő alatt, rendkívül nehéz belső és külső körülmények között elért. Döntő fontossá­gú eseményként értékeltük az MPLA-Munkapárt első kongresszusát, az angolai nép forradalmi élcsapatának meg­alakulását. Meggyőződésünk, hogy a tudományos szocializ­mus tanításainak alkalmazá­sával az MPLA-Munkapárt további sikerekre vezeti az angolai népet. A nemzetközi imperializ­mus és annak afrikai szö­vetségese, a dél-afrikai faj­üldöző rezsim nem békéit meg azzal, hogy az önök függetlenné vált népe a szo­cialista fejlődés útját vá­lasztotta. Ezért intézett soro­zatosan támadásokat ellene, s tartja ma is megszállva Angola déli területének egy részét. A Dél-Afrikai Köztársaság semmivel nem indokolható kegyetlen agresszióját joggal ítéli el csaknem az egész vi­lág közvéleménye. Ismételten biztosítjuk önt, Jósé Eduar­do dos Santos elvtárs, és az ön személyében a baráti an­golai népet, hogy a magyar nép, a magyar kormány, mint korábban, most és a jö­vőben is támogatja az önök igazságos harcát a dél-afri­kai beavatkozással szemben. Az agresszort elítéljük és követeljük csapatainak tel­jes kivonását. Az angolai nép igazságos ügyét a világ ha­ladó erői támogatják. Bizto­sak vagyunk abban, hogy a durva agresszió, a barbár rombolások sem térítik le az angolai népet a forradalom, a szocialista fejlődés útjáról. Ebben a küzdelemben biz­ton számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép cselekvő támogatására. Dolgozó népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt irá­nyításával egységben és egyet­értésben építi a szocializ­must. Pártunk múlt évben tartott XII. kongresszusa is­mételten megerősítette a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt eddigi, az élet által igazolt politikáját. Egyben demonst­rálta, hogy pártunk felelős­séggel, az új iránti fogékony­sággal, a nehézségek leküzdé­sében tanúsított eltökéltség­gel vezeti országunkat. Az el­következő években eddigi eredményeinkre támaszkod­va, a XII. kongresszus szelle­mében tovább erősítjük tár­sadalmunk szocialista voná­sait, megteremtjük népgazda­ságunk további fejlesztésének alapjait, megőrizzük az elért életszínvonalat, s tovább ja­vítjuk a lakosság életkörül­ményeit. A fejlett szocializmust épí­tő hazai munkánk, életünk elválaszthatatlan a nemzetkö­zi helyzet alakulásától. Az utóbbi időben felerősödtek a békés egymás mellett élést, az enyhülés politikáját ellen­ző erők támadásai. Az im­perializmus szélsőséges körei a fegyverkezési hajsza foko­zásával katonai erőfölény megszerzésére törnek, s újabb válsággócokat hoznak létre. Mi mégis bízunk abban, hogy erőfeszítéseink sikerrel jár­nak, elérjük céljainkat, min­denekelőtt azért, mert szá­míthatunk dolgozó népünk cselekvő támogatására. A Magyar Népköztársaság külpolitikai elveihez hűen támogatja a vitás nemzetkö­zi kérdések tárgyalásos úton történő rendezését. Támogat­juk a Szovjetuniónak a nem­zetközi biztonság megszilár­dítására és a bizalom hely­reállításába irányuló erőfe­szítéseit. Üdvözöl jük az ENSZ mostani közgyűlése során felújított szovjet—amerikai párbeszédet. Az elmúlt években a ha­ladás és a reakció világmé­retű harcában fontos esemé­nyek, nagy változások követ­keztek be az afrikai földré­szen is. Az angolai, a mo­zambiki, az etiópiai, a zim­babwei nép győzelme, a na- míbiai és a dél-afrikai nép töretlen harca nemzeti fel­szabadításáért, a fajüldöző politika felszámolásáért új helyzetet teremtett a konti­nensen. Az imperialista kö­röket. különösen az nvugta- lanitja, hogy az afrikai or­szágok maguk akarnak ren­delkezni természeti erőforrá­saikkal. Az újgyarmatosítás fegyvertárának valamennyi eszközét felhasználják, ha ér­dekeik veszélybe kerülnek. Világbékét fenyegető politi­kájuk egyik támogatója és kiszolgálója az afrikai föld­részen a fajüldöző Dél-Afri­kai Köztársaság. Nem tit­kolják azt sem. hogy az At­lanti-óceán déli térségéhez tartozó reakciós államok rész­vételével katonai tömböt kí­vánnak létrehozni, s ezzel ve­szélyeztetik az afrikai föld­rész és az egész világ béké­jét. Meggyőződésünk, hogy az afrikai földrész demokratikus erőinek összefogása a világ haladó erőivel képes gátat vetni a szélsőséges . imperia­lista körök támadásainak és az afrikai népek jogos küz­delme a teljes függetlenség mielőbbi elnyeréséért, az im­perialista, neokolonialista kí­sérletek leküzdéséért teljes győzelmet arat. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe támogatja az Afrikai Egységszervezet törekvéseit, a gyarmati rend­szer maradványainak teljes felszámolását, a fajüldöző po­litika megszüntetését. Szoli­dárisak vagyunk a Dél-Afri­kai Köztársaságban igazságos harcát vívó Afrikai Nemzeti Kongresszus küzdelmével. Támogatjuk a Délnyugat-Af­rikai Népi Szervezetnek, a na- míbiai nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének harcát az ország függetlenségének kiví­vásáért. A Magyar Népköztársaság, Angola, országaink népei azonos oldalon állnak abban a világméretű küzdelemben, amely a béke megvédéséért, a társadalmi haladásért, a szocializmus ügyéért folyik Országaink sokoldalú együtt­működése, pártjaink inter­nacionalista szolidaritása, né­peink barátsága ezért szilárd alapokon nyugszik, kapcso­lataink fejlesztéséhez kedve­zőek a feltételek. Mégegyszer tisztelettel kö­szöntőm Jósé Eduardo dos Santos elvtársat, az angolai párt- és állami küldöttség valamennyi tagját. Meggyő­ződésünk, hogy látogatásuk kiemelkedő állomás lesz párt­jaink, országaink és népeink' kapcsolatának, együttműkö­désének elmélyítésében. Kí­vánom, hogy érezzék jól ma­gukat hazánkban. Emelem poharam Jósé Eduardo dos Santos elvtárs, az MPLA-Munkapárt, az An­golai Népi Köztársaság elnö­ke és minden kedves angolai vendégünk egészségére, né­peink barátságára! Ezt követően Jósé Eduardo dos tos mondott pohárkö­szöntőt. Jósé Eduardo dos Santos pohár köszöntője r Tisztelt Kádár János Elv- társ ! Tiszteit Losonczi Pál Elv­társ! Kedves Elvtársak! Delegációnk és a magam nevében elmondhatom, nagy megelégedettség tölt el, hogy itt lehetek önöknél az első hivatalos és baráti látogatá­sunkon, a Magyar Népköz- társaságban. Sokat hallot­tunk már országuk szépségé­ről, forradalmi hagyománya­ikról, élcsapat pártjuknak a békéért, a népek szabadsá­gáért és a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelmé­ről. Most, amikor közvetle­nül is megismerhetjük az önök társadalmi és gazdasági valóságát, igazán érzékelhet­jük, hogy a magyar nép nagy rokonszenvet tanúsít Angola népe iránt, s azt is, hogy je­lentős sikereket értek el fej­lett szocialista társadalmuk építésében. Gratulálok elért eredményeikhez, amelyek bi­zonyítják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt he­lyes politikát folytat. Engedje meg Kádár elvtárs, hogy át­adjam az angolai nép forra­dalmi üdvözletét a testvéri magyar népnek, és kifejez­zem, hogy mélyen meghatott bennünket az a testvéri fo­gadtatás, amelyben Budapest la'rój részesítettek bennün­ket. A mostani hivatalos, bará­ti látogatásunk része a né­peink, pártjaink és kormá­nyaink közötti jó baráti együttműködésnek, a kapcso­latoknak, amelyek akkor szü­lettek, amikor az angolai nép az MPLA vezetésével a por­tugál gyarmatositók ellen fegyverrel harcolt nemzeti felsza badulásáért. Azzal a szándékkal és tö­rekvéssel érkeztünk Önökhöz, hogy őszinte elvtársi légkör­ben tárgyaljunk gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésünk továbbfejlesz­tésével összefüggő kérdések­ről, amelyek fontos részét al­kotják népgazdaságunk fej­lesztésének. Látogatásunk so­rán értékeljük eddigi együtt­működésünket, s meggyőző­désünk, hogy megtaláljuk azokat az új formákat és módszereket, amelyek előse­gítik kapcsolataink tovább­fejlődését, még magasabb szintre emelését. Ez megfelel mindkét nép érdekeinek. Az MPLA vezette fegyve­res harc eredményeként — amelyet az Önök pártja és népe kezdettől fogva támoga­tott — népünk kivívta poli­tikai függetlenségét, s harcot kezdett gazdasági független­ségéért. Önök saját tapaszta­lataikból jól tudják, hogy nem könnyű felszámolni a gyarmati múlt örökségét, s a háborús romokon olyan új gazdasági alapokat létrehoz­ni, amelyek lehetővé teszik független gazdaság megte­remtését. Együttműködtünk önökkel országunk politikai felszabadítása idején, amikor ellenségeink a gyarmatosítók és az imperialisták voltak. Pártjaink, országaink együtt­működnek ma is, s az ellen­ségeink most is ugyanazok. A jelenlegi nemzetközi helyzet fő jellemvonása, hogy az imperializmus szélsőséges, reakciós körei háborús poli­tikát folytatnak, amellyel ve­szélybe sodorják földünk bé­kéjét és felújítják a hideg- háborús légkört. Céljuk, hogy visszaszerezzék pozícióikat, amelyeket a világ forradalmi, haladó erői, a nemzeti felsza­badító mozgalmak sikerei kö­vetkeztében az elmúlt évti­zedekben elvesztettek Afri­kában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában. Ar­ra törekszenek, hogy az erő­szakkal és az erővel oldják meg a nemzetközi problémá­kat. Ez világosan bizonyítja, hogy a kapitalista rendszer lényegéből fakad a militariz- mus, az elnyomás, a kizsák­mányolás. Képtelen azonban elérni célját: legyőzni a békeszere­tő erőket, a szabadságért, a társadalmi haladásért küzdő népeket. A háborús kataszt­rófát elkerülhetjük, mert ké- jtesek vagyunk arra. hogy felszámoljuk a válsággócokat, és érvényesítsük a békés egy­más mellett élés politikáját. Ha megvonjuk a nemzet­közi helyzet mérlegét, meg­állapíthatjuk, hogy a haladás erői — amelyek élén a szo­cialista országok közössége áll — gyarapodnak. Eredmé­nye ez annak a kitartó és állhatatos harcnak’, amelyet a népek a függetlenségükért vívnak. Az imperializmus agresszi­vitása arra figyelmeztet, hogy szüntelenül folytatni kell harcunkat azoknak a vívmá­nyoknak a védelméért, ame­lyekért ezrek és ezrek áldoz­ták életüket. A Közel-Keleten az a nép­irtó politika, amelyet Izrael folytat a palesztin nép ellen, része az imperialista straté­giának, hogy uralmát és el­lenőrzését a térség fölött megtartsa. Tudatában vagyunk annak, hogy azok az áldozatok, ame­lyeket az Angolai Népi Köz­társaság vállal magára a ha­ladás, a béke és az igazság ügyét szolgálják. Afrika déli térségében nemcsak a föld­rész, hanem az emberiség jö­vőjéért is küzdünk. Meggyőződésünk: látoga­tásunk során megtaláljuk együttműködésünk kiszéle­sítésének újabb reális lehe­tőségeit, amelyek megfelel­nek országaink érdekeinek, és elősegítik népeink barát­ságának, szolidaritásának, pártjaink, államaink együtt­működésének elmélyítését. Jósé Eduardo dos Santos n magyar nép sikereire és Ká­dár János egészségére emelte poharát «—gumi.™ 1981. október 7., szerda Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz-; társasáig Elnöki Tanácsának elnöke ée Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke az NDK nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Erich Ho- neckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának főtitkárát, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnökét és Willi Stophot, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökét Kedves Elvtársak.! ; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a ma­gyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtársi üdvözle­tünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Német Szo- cialista Egységpárt Központi Bizottságának, a Német De­mokratikus Köztársaság Államtanácsának, kormányának és népének, nemzeti ünnepük, a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 32. évfordulója alkalmából. Népünk tisztelettel és nagyrabecsüléssel tekint azokra a kimagasló eredményekre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói pártjuk, a Német Szocialista Egység­párt vezetésével, a fejlett szocialista társadalom építésében, ; a népgazdaság erősítésében, a tudomány fejlesztésében, a | kultúra felvirágoztatásában az elmúlt évtizedekben elértek. 1 Nagyra értékeljük, hogy pártjaink, országaink és népeink sokoldalú együttműködése és barátsága a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján min­den területen töretlenül fejlődik a szocializmus, a béke ja­vára és népeink üdvére. Nemzett ünnepük alkalmából további eredményeket kívá- j nunk Önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság né- | pének a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke és a nemzetközi biztonság védelmében, a társadalmi haladás szolgálatában. ♦ Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmá- ból táviratban üdvözölte Horst Sindcrmannt, az NDK népi ’ kamarájának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanú- j csa, a SZOT elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága ugyan- i csak táviratban üdvözölte partnerszervezetét. Ütést tartott a KISZ KB ján — megtárgyalta a kong- j resszuson elhangzott, illetve i írásban leadott hozzászólá­sokban foglalt javaslatokat, állást foglalt megvalósítá­suk, hasznosításuk módjuióL j Elfogadta a kongresszusi ha­tározatok végrehajtását szol­gáló — következő öt évre szóló — feladattervet. Ezt követően Nyitrai Ist­vánnak, a KISZ KB titkárá­nak előterjesztésében a Köz- ! ponti Bizottság döntött a KB rétegtanácsainak megalakítá­sáról, elfogadta a tagjaira és vezetőire tett javaslatot. A Központi Bizottság Ko­vács Jenőnek, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztése alapján értékelte a III. magyar—szovjet ifjúsági * barátsngfesztivál tapasztala­tait. Elismeréssel állapította meg, hogy á fesztivál politi­kai életünk fontos eseménye volt Ülést tartott kedden a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga, Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökle­tével. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, az MSZMP KB osztályvezetője. A KISZ Központi Bizott­sága az ülés kezdetén meg­emlékezett az aradi vérta­núk napjáról, hangsúlyozva, hogy az 1848—49-es szabad­ságharc ismert és ismeretlen vértanúinak emléke példázza a helytállást, a haza, a nem­zet sorsáért felelősséget és áldozatot vállaló hősies ma­gatartást. A testület Nagy Sándor­nak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében első napi­rendi pontként — a kong­resszus felhatalmazása alap­K S k I lí « i ü í d r z t g t. n £ í n E * 1 l i 1 < 1 1 Menemlékezések október 6-ról Kedden országszerte meg­emlékeztek az aradi vérta­núk napjáról: 132 éve, 1849. október 6-án végezték ki a magyar szabadságharc 13 hős tábornokát, akik a világosi fegyverletétel után kerültek osztrák fogságba. Az általá­nos és középiskolák diákjai osztályfőnöki órák kereté­ben. illetve úttörő- és KISZ- összejöveteleken Idézték fel az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kimagasló alakjainak, katonáinak küz­delmeit, helytállását. A fővá­rosban, a XX. kerü’eti Lázár utcai Általános Iskolában rajeyűléseket tartottak az út­törők, a csapat névadójára. Lázár Vilmosra emlékező műsorokkal készülve erre a napra. Knézich Károly em­léktáblája előtt tisztelegtek a IX. korüleji Bakáts téri is­kolások, s az úttörőteremben rendezett összejövetelen meg­koszorúzták a hős tábornok portréját. A Batthyány La­jos Általános Iskolában az első felelős magyar kormány miniszterelnökének munkás­ságát méltatták. Számos ta­nulócsoport kereste fel ezek­ben a napokban a Hadtörté­neti Múzeumot, s tekintette meg a szabadságharc emlé­keiből összeállított kiállítást' ; Október 6. alkalmából ked­den Aradon koszorúzás! ün­nepséget rendeztek a 13 ara- I di vértanú kivégzésének szín- i helyén álló emlékműnél A koszorúzásra több száz hely­beli és környékbeli lakos j gyűlt össze az emlékhelyen. I A Magyar Népköztársaság I nemzeti szalagos koszorúját j Rajnai Sándor bukaresti nagykövet, Lukács József ez­redes, a nagykövetség kato- > nai és légügyi attaséja és I Szepes István, kolozsvári ' magyar főkonzul helyezte el. Koszorút hozott az emlék- , műhöz Békés megve küldött- : sége is, amelyet Szikszói Fe- j renc, a Hazafias Népfront ! megyei titkára vezetett. Ez­után a helybeliek és a kör­nyék lakosai helyezték el a j kegyeletes megemlékezés vi­rágait. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Martian Fuciu, a Román Kommunista Párt Aradi városi Bizottságának első titkára. Arad polgár- mestere, Vasile Ignat, a* RKP Aradi városi Bizottsá­gának titkára és Kocsik Jó­zsef. a romániai .magyar nemzetiségű dolgozók Arad megyei tanácsának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom