Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1981. augusztus 30., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 MR HRH H Dr. Lódi Györgyöt, az idei alkotmánynap alkalmából Nyisztor György-emlékéremmel, díjjal tüntették ki. A kitüntetést Váncsa Jenő miniszter nyújtotta át. Pontosabban harminckét év! Dr. Lódi György, a Hejő- menti Állami Gazdaság igaz­gatója ugyanis szeptember 1- én tölti be a mezőgazdasági gyakorlatban harminckettedik esztendejét. Ez idő alatt nem csupán szemtanúja, hanem aktív részese volt annak a sok és nagyarányú változás­nak, fejlődésnek, amely a mezőgazdasági ágazatban be­következett. Egész eddigi gaz- dász-pályafutása megyénkhöz., e mezőgazdasági adottságait tekintve nem éppen ideális tájhoz kötődött Sok más tár­sához hasonlóan, tieki is el­évülhetetlen érdemei vannak azokban az eredményekben, amit Borsod mezőgazdasága elért e három évtized alatt. Az agráregyetem elvégzése irtán, 1949. szeptember 1-én, mint friss diplomás a Sze­rencsi Nemzeti Vállalat vil- mányi gazdaságában a tagosí- tó bizottságban kezdte mun­káját. Innen egy év után az állami gazdaságok megyei központjába került. Először mint előadó dolgozott itt, ké­sőbb a terv- és üzemgazdasá­gi osztály vezetője lett. Tíz éven át pedig mint főosztály­vezető-helyettes műszaki ve­zető járta, segítette Borsod, Meves állami gazdaságait. 1972-ben saját kérésére a He- jőmenti Állami Gazdaságba került, s azóta a gazdaság Igazgatói tisztét tölti be. Néhány nappal ezelőtt, au­gusztus 20-a alkalmából a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, dr. Lódi Györ­gyöt Nyisztor György-emlék­éremmel, díjjal tüntette ki. E magas szakmai elismerésben rajta kívül még kilencen ré­szesültek az országban. — Hogyan fogadta kitünte­tésének hírét? — Meglepődve, s bevallom, Vérzékenyül ve. Nem számí­tottam én erre! Miért is szá­mítottam volna!? Egyébként sem hiszem, hogy akad olyan ember, aki azért igyekszik jól dolgozni, mert azért egyszer kitüntetést vár. Dolgozik és kész. Hisz’ ez létünk alapja. S ha már dolgozni kell, igyekszik jól dolgozni. Nálam is a munka, az alkotnivágyás belső kényszer. S ezt a „kényszert” mint egy akkumu­látor, táplálja az eredmények nyomán érzett öröm, büszke­ség, s ez újabb, s újabb felada­tok elvégzésére sarkall. Töb­ben megkérdezték, miért is kaptam a kitüntetést? A hi­vatalos indok mellett, úgy ér­zem, a pályán töltött har­minckét. évért is. Az ez idő alatt végzett, sokszor bizony nem könnyű, pontosabban nem irigylésre méltó munká­ért. És úgy gondolom, gazda­ságunk eredményéért, e kö­zösség sikeréért is. Mert ez a közösség az elmúlt kilepe év alatt, amióta a gazdaság élére került, velem együtt alakult, formálódott, úgy, hogy a kol­lektíva munkája ott található minden eredményben, elisme­résben. A magas elismerés, díj mel­lett ott olvasható a hivatalos indoklás: „A gazdaságos üze­mi és termelési szerkezet ki­alakításában élért kiemelkedő eredményért.. — Amikor 1972-ben a gaz­daságba kerültem, az üzemet éppen 16 és fél millió veszte­séggel szanálták. Akik isme­rik a Hejőmenti Állami Gaz­daságot, tudják, homok-, ka­vicsaltalaj ú, sekély termőréte­gű, sülevényes talajokkal rendelkezik. Itt gazdálkodni nem éppen leányálom. Az el­múlt nyolc évben e termőhe­lyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítá­sán fáradoztunk. Az egészen gyenge, homokos területeken zárt gyümölcsös- és szőlőül­tetvényt telepítettünk. Az ig­rici , részre koncentráltuk a tömeges szálastakarmány-ter- melést, illetve szarvasmarha­ágazatunkat. A legjobb terü­leteinkre kerültek az abrak- és árunövények, valamint a sertéságazat. E termelési szer­kezet az irányítási rendszert is megváltoztatta. Ágazati irá­nyítást vezettünk be, ágaza­tonként maximális önállóság­gal. Az eredmények? 1975- ben, 1978-ban a miniszter el­ismerő oklevelét kaptuk meg. 1980-ban pedig elnyertük a Kiváló Vállalat címet. Az V. ötéves terv valamennyi esz­tendeje alatt nyereségünk el­érte. illetve meghaladta az évi 20 millió forintot. A Nyisztor-díj indoklása: ___ az állami mezőgazdasági n agyüzemek és a mezőgazda­sági, termelöszövetkazetek együttműködésében elért ki­emelkedő eredményekért.. — A mezőcsáti járás fez­einek természeti adottsága ha­sonlóan a.mienkhez elég ked­vezőtlen Ezenkívül sok más tényező is nehezítette ezek­ben az üzemékben az ered­ményes gazdálkodást. A járá­si pártbizottság kérésére ezért több üzemmel kötöttünk együttműködési szerződést. Az ároktőieket a szarvasmarha­tenyésztésben, a nemesbikkie- ket a sertéstenyésztésben, a csatiakat a, gyümölcstermesz­tésben, a hejőkeresztúriakat. a munkaszervezési módszerek terén segítjük, patronáljuk. Afféle gesztori szerep ez, per­sze anyagi érdekeltség nél­kül. Kapcsolatunk nem annyi­ból aii, hogy kölcsönadunk egy kombájnt, vagy boronát. Jóval több annál. Szellemi ér­tékekre, tapasztalatokra,, bio­lógiai, kémiai, műszaki segít­ségre kiterjed, ami nagyon lé­nyeges, hogy rendszeres es folyamatos. Ügy érezzük, e kapcsolatoknak a járás, a megye mezőgazdasága latja hasznát. A Nyisztor-díj indoklása: „ ... a gazdasági társulások szervezésében es irányításá­ban elért kiemelkedő ered­ményért .. — Időben rájöttünk: ma, eredményesen gazdálkodni a legkorszerűbb technológiai, technikai, biológiai, kémiai ismeretek, eszközök, a leg­gazdaságosabb módszeren, eljárások nélkül lehetetlen. Ugyanakkor a kisebb üze­mek, mint a miénk is, az anyagi lehetőségek szű­kös volta miatt képtelenek minden ágazatot önállóan fej­leszteni. A megoldás kulcsa a jól működő társulások, rend­szerek. E társulásokban hoz­zájutunk az adott időszak legkorszerűbb technológiájá­hoz, amit a rendszerek es a mi szakembereink közösen e dél-borsodi táj adottságaihoz, sajátosságaihoz igazítanak. A Mezöpanel Közös Vállalat, amelynek alapítói vagyunk, évi 30—10 millió nyereséggel dolgozik, ma már országosan elismert vállalat. Búzával, kukoricával, gyeppel, napra­forgóval az IKR-nek vagyunk tagjai. Az eredmények töb­bek között a javuló termésát­lagokban, az előállítási költ­ségek csökkenésében jelent­keznek. A sertéssel a Hun- gahybnek, a szarvasmar­hával az Agrokomplexnek, a szőlővel a Gyöngyös-Do- moszlói Szőlőtermesztési, gyümölccsel a Borsodi Gyü­mölcstermesztési Rendszernek vagyunk tagjai. En magam több rendszer igazgatósági tanácsának is tagja vagyok. Azt valljuk; a társulások jól szolgálják, illetve a jövőben is jól szolgálhatják a szocia­lista mezőgazdaság fejlődését — Egy magas szakmai el­ismerés mérföldkő az ember életében. A harminckét év egyébként is alap, mi több juss a visszatekintésre. E gazdag életút tapasztalatai — tanácsként szolgálva a ma gazdászainak — hogyan sum­mázhatok ? — A mi társadalmi rend­szerünkben a mezőgazdaság­ban dolgozók előtt hihetetlen nagyok a lehetőségek. Minden út, kapu nyitva áll az alko­táshoz, csak élni kell vele. Es ez az élni azt is jelenti, hogy •a babérokon, a már megszer­zett ismereteken megpihenni nem szabad. Az embernek foiytori-folyvást meg kell újí­tani önmagát. Bátran és me­részen. Jó mezőgazdász hosz- szú távon csak így lehet va­laki. — Sok gratulációt kapott? Mutatja a dísztáviratokat. Van egy halommal. Az or­szág minden részéből érkez­tek. — Mit tagadjam? Vala­mennyi őszinte jókívánság jólesett. Az igrici KISZ-esek dísztávirata, a horti részes­dinnyéseink szóbeli gratulá­ciója éppoly kedves, mint a miniszterhelyettesi levél kö­szöntő szavai. Mi több, a ve­lem együtt örülök ej ismerő szava, jókívánsága felér a legmagasabb kitüntetéssel. Hajdú Imre Bevált a kiiayíszerhezetes építési mód 1970 decemberében fogad­ta el a Minisztertanács a komplex könnyűszerkezetes központi fejlesztési progra­mot. Az azóta eltelt idő iga­zolta, hogy bevált a könnyű- szerkezetes építési mód. Ti­zenegy könnyűszerkezetes építési rendszert valósítottak meg a hazai tervezési, gyár­tási és kivitelezési bázisok létrehozásával, amelyeknek teljesítménye összességében 1,4 millió négyzetméter alap- területű könnyűszerkezetes épület. Építettek üzemcsar­nokokat, ABC-áruházakat, iskolákat, óvodákat, bölcső­déket és más közösségi épü­leteket. Az új könnyűszerke­zetes építési módok többsége hazai alkotás. Az országban kiépített gyártóbázisok 85 százaléka a csarnok jellegű építmények, 15 százaléka a kisebb helyiségekből álló épületek megvalósítását szol­gálja. A gyakorlat bebizo­nyította, hogy ez az építés­mód gazdaságosságban is fel­veszi a versenyt. Csaknem 5 millió forinttal olcsóbban építhető egy 16 tantermes is­kola, és a régi iskolák bőví­tésénél különösen gyors és gazdaságos megoldást hozott a könnyűszerkezetes mód­szer. A létrehozott gyártóbázi­sok nagy segítséget nyújtot­tak a diósgyőri új kohó­hoz szükséges acélszerkezetek és a paksi atomerőműhöz szükséges szerkezetek hazai gyártásában is. Építőipa­runknak egyik alapvető ex­portterméke lett a könnyű- szerkezetes épülőt, amelynek szállítása nagy távolságon is kifizetődő. Két Itsnapja az E -2-2S fronton... Edelény I—IV. aknán a Váci Mihály szocialista brigád tag­jai július elején új munka­helyre, az E—2-es frontra köl­töztek. Két hónop alatt a kol­lektíva szép eredményeket ért el, napi 600-700 tonna szén kitermelésével, mintegy 30 ezer tonna termelvényt juttattak a felszínre. A 100 méter hom­loké front november végére „fut ki". Felvételünkön Szilva István MK 97-es egységet lép; tét lég reálisai gazdasági szemléletiéi Megyénk vállalati gazdálkodásának első féléves tapasztalatairól Ár- és bérszabályozó rend­szerünk a VI. ötéves terv el­ső évére vonatkozóan vala­mennyi területen szigorúbb gazdálkodási követelménye­ket állított a vállalatok ve­zetése elé. A szabályozók a gazdálkodási egységeket a költségek csökkentesére, a minőség, a jövedelmezőség javítására, a belső tartalé­kok fokozottabb feltárására ösztönözték. És emellett a termékszerkezet megfelelő alakítását. módosítását, a gazdálkodási egyensúly to­vábbi javítását szorgalmaz­zák. Megyénk vállalatainak, gaz­dasági egységeinek milyen mértékben sikerült megfelel­ni az elvárásoknak, mit mu­tatnak az ellenőrzések ta­pasztalatai, az első féléves mérlegeredmények? Erről kértünk tájékoztatást Mang Bélától, a PM Bevételi Igaz­gatóság megyei vezetőjétőL — Elsősorban azt szeret­ném kiemelni — mondotta Mang Béla —, hogy az el­múlt években bővült az el­lenőrzési hatáskörünk, és fel­adatrendszerünk. Ez jó lehe­tőséget biztosit arra, hogy az ellenőrzések alapján széles területen tudjuk értékelni a gazdálkodó szervek tevékeny­ségének szabályszerűségét, az irányítás, a szervezés minősé­gét. Ezáltal átfogóbb, reáli­sabb képet kapunk, alapos elemzést végezhetünk. S le­hetőségünk van a szakágaza­ton belüli összehasonlításra, megítélésre. — Tapasztalatainkat figye­lembe véve, (ezeket a mér­legadatok alátámasztják) összességében elmondhatom, hogy a megye önálló vállala­tainak és szövetkezeteinek 1981. első félévi tevékeny­ségét a mérsékeltebb gazdál­kodás jellemezte. Elsősorban a népgazdasági lag is megha­tározó nagyvállalataink azok, ahol a gazdálkodás eredmé­nyessége csökkent. • — Hogyan alakult megyénk vállalatainak és szövetkezetei­nek termelése és értékesítése az első fél évben? — A megye önálló válla­latai és szövetkezetei 11,1 százalékkal magasabb terme­lési értéket állítottak elő az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. Ezen belül az iparban 11,7 százalékos nö­vekedés következett be, míg az építőipar közel a bázis szintjén teljesített. A terme­lési érték növekedésének döntő tényezője a termelői árak újabb emelkedése volt. A gazdálkodó szervek érté­kesítési árbevétele 12,1 szá­zalékkal nőtt. Jellemző erre az alábbi két példa: szinte változatlan mennyiségű szén­értékesítés mellett az átlagot jóval meghaladó a növekedés a bányászatban, s hasonló a helyzet az energiaiparban is. Mindkét plusz a termelői ár növekedésével van összefüg­gésben. A kohászatnál az acéltermékek világpiaci ke­resletének csökkenése miatt 5 százalékos visszaesés van. — Jelentős eltéréseket mu­tat az árbevételek változása az egyes értékesítési irányok­ban. A súlyában legjelentő­sebb belföldi értékesítés 15,2 százalékkal nőtt, miközben az export értéke 10,5 százalék­kal csökkent. A vállalatok és szövetkezetek közvetlen ex­portja az előző év hasonló időszakához képest vissza­esett, az exportértékesítés összetétele is jelentősen meg­változott. Így a rubel elszá­molású export 36 százalékos növekedése mellett a nem ru­bel elszámolású exportérté­kesítés 24 százalékkal csök­kent. Az exportértékesítés ilyen alakulása elsősorban a vaskohászati és vegyipari ter­mékek piacán tapasztalható értékesítési nehézségekkel függ össze. — Milyen a gardáit odó szer­zek féléves eredménye, és mit mutat a készletgazdálkodás? — A vállalatok és szövet­kezetek eredménye az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva összességében romlott, a csökkenés 13,8 százalékos. A nagyobb arányú eredmény- csökkenés a kohászat és a vegyi par területén jelentke­zik, e két ágazat nélkül a megye gazdálkodó szervei­nek mérleg szerinti nyeresé­ge 33 százalékos növekedést mutat, mely az eredményes gazdálkodást tükrözi. Ugyan­akkor tény az is, hogy je­lentősen növekedtek az álla­mi támogatások. A gazdál­kodó szervek készletállomá­nyára is a növekedés a jel­lemző, mely mintegy 12 szá­zalékos. az átlagos készletér­ték ettől kisebb mértékben, 10.6 százalékkal emelkedett. A készletgazdálkodás vona­lán a saját termelésű készle­tek növekedése volt jelentő­sebb. mely az iparban követ­kezett be, ahol a növekedés­ben az exportértékesítési ne­hézségek játszottak szerepet. A vásárolt készletek terüle­tén viszont összességében a készletcsökkenés a jellemző, ami javuló készletgazdálko­dásra utaL — Hogyan ítélhető meg w a befizetési, pénzügyi fegyelem, mik a pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések, témavizsgálatok ta. pasztalatai? — A vállalatok és szövet­kezetek költségvetéssel szem­beni fizetési fegyelme és készsége továbbra is jónak ítélhető. Előfordulnak ugyan késedelmes teljesítések, de ezek többnyire a gazdálko­dó szervek pénzügyi helyze­tének átmeneti nehézségeivel vannak összefüggésben. Ez azt is eredményezi, hogy a gazdálkodók egymás közötti fizetési kapcsolataira is na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a késedelmes teljesítések megszüntetése érdekéében. — A befizetések mérsékel­tebb növekedése mellett je­lentős mértékben nőttek a költségvetési támogatások, mely miatt összességében romlott a költségvetés pozí­ciója, a megye gazdálkodó szerveivel szemben. Kedve­zőtlenül alakult a megyében a megtermelt társadalmi tisz­ta jövedelem is, mely 21,4 százalékos csökkenést mutat. A lefolytatott vizsgálataink tapasztalatai arra hívják fel a figyelmet, a pénzügyi el­számolási és számviteli fe­gyelem javítására a gazdál­kodó szerveknek még na­gyobb gondot kell forditani. — Az ellenőrzések még mindig több esetben tárnak fel ismétlődő hibákat és ál­lapítanak meg a mérlegben kimutatott eredménnyel szem­ben eltérést és adóhiányt Nem tapasztalható nagyobb arányú javulás a társadalmi tulajdon védelme szempont­jából is fontos számviteli rend és bizonylati fegyelem területén sem. Lényegesnek tartjuk e területek további javítását a pénzügyi elszá­molási fegyelem megszilárdí-' tása érdekében. A folyama­tosan végzett téma vizsgálati tapasztalataink — köztük a szabályozórendszer működé­sének megfigyelése: az ala­csony gazdaságosságú tevé­kenység okainak vizsgálata, feltárása; a szerződéses fe­gyelem helyzete; a takaré­kossági intézkedések végre­hajtásának vizsgálatai is azt Igazolják, hogy a vállalati gazdálkodás belső tartalékai még korántsem merültek ki.. Ezek fokozottabb feltárásá­val és kihasználásával a gaz­dasági hatékonyság még to­vább javítható. — Melyek a legfontosabb fefJ adatok, és mit javasol a jövő-’ re vonatkozóan a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek? — Lényegesnek tartom fel­hívni a figyelmet arra, hogy az év hátralevő időszaka a kitűzött tervfeladatok telje­sítése érdekében még lehető­séget ad az eddigi gazdálko­dás áttekintésére, a pozíciók javítására. Ezért a tovább ja­vítandó piaci és ármunka mellett nagyobb súlyt szük­séges helyezni a költséggaz­dálkodásra. továbbá a válla­lati belső mechanizmus mű­ködésének javítására. Lényeges változtatni a gaz­dálkodási szemléleten is, ugyanis előrelépés csak új­szerű megoldásokkal lehetsé­ges — mondotta befejezésül a Bevételi Igazgatóság veze-’ tője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom