Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

I ESZAK-MAGYARORSZAG 2 .........................................—,——-----—— ~ ____. 1981. június 25., csütörtök l evegőt Földünkön évente 9—10 millió tonna kén kerül a levegőbe (főként kéndioxid formá­jában). Becslések szerint e mennyiség 40 százaléka a szén, 60 százaléka kőolajter­mékek elégetéséből származik. A közhiede­lemmel ellentétben a belső égésű motorok viszonylag kis mértékben, csupán a teljes kénmennyiség 4 százaléka ere.jéig „luda­sak” a légszennyezésben. Az elsődleges kénterjesztők tehát a kohók, kazánok, tűz­helyek és kályhák. Egyáltalán nincs még tisztázva, hogy a kéntartalmú gázok ho­gyan viselkednek az atmoszférában, és mi­lyen kémiai, illetve fizikai-kémiai átalaku­láson mennek keresztül. Az viszont bizo­nyos, hogy a földközeli légrétegekben egészségügyi ártalommal fenyegetnek. Lég­köbméterenként 0,3 milligramm kéndioxid jelenlétében kénízt érzünk a szánkban, 0,5 milligramm jelenléte esetén pedig érezzük a kén szagát. Ami az időtartamot illeti, 0,2 milligrammos koncentráció esetében 8 órát meg nem haladó időtartamnál semmi­féle egészségügyi ártalom nem mutatkozik. Ennél hosszabb időtartamnál, 1 hónapig bezárólag, klinikai tünetek jelentkezhetnek: krónikus hörghurut, köhögési rohamok. Még hosszabb tartózkodás után az átlagos­hoz képest nő a légzőszervi szövődmények okozta elhalálozási arány. A levegő kénszennyeződését elvileg két módon lehet elkerülni: az égéstermékek (füstgázok) kéntelenítésével yagy az üzem­anyagok, fűtőanyagok (szén, olaj) kénmen . telítésével. A füstgázok megtisztításánál- két alapvető módszere ismeretes, az úgy­nevezett száraz, illetve nedves eljárás. Ké­pünkön az utóbbira láthatunk példái: egy ammóniaelnyeletésű kéntelenítő berende­zést az egyik csehszlovákiai vegyi üzem­ben. A felfogott kén jelentős értéket kép­visel, további feldolgozással koncentrált kénsavat lehet belőle előállítani. K francia keraáuy koioiBoisia miniszterei > »jeo«. V,vi lack Ralite Charles Fiterman Marcel Rigout Anicet le Pors Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Marjai József miniszterel­nök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunió­ban tett hivatalos látogatásá­ról, valamint a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság buda­pesti ülésszakáról. Megbízta a Erisz Károly látogatása a fonodában Térinél az áj lagyegytázi lánya Tegnap, június 24-én, szer­dán a déli órákban Grósz Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára a gyári kollektíva meghívására a Miskolci Pamutfonodába látogatott. A vendéget 7'atzs Irén, a gyári pártbizottság titkára és dr. Szigethy Tibor, a fonoda igazgatója fogadta, ezután tá­jékoztató hangzott el a kol­Munkatervének megfelelő­en három témát tárgyalt teg­nap a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban tartott ülésén az Állami Biz­tosító mellett működő me­gyei biztosítási tanács. Ezek sorában az ÁB Borsod me­gyei Igazgatósága múlt évi munkájúnak és elért eredmé­nyeinek áttekintése után log- lalkoztak a mezőgazdasági nagyüzemeket' ért múlt évi elemi károkkal, illetve az ez­zel összefüggő biztosítási munkával. Végül a tanács tagjai az új cascobiztosítás bevezetésének eddigi tapasz­talatait tanulmányozták. A megyei igazgatóság munkájá­ról dr. Fövenyessy József igazgató számolt be. A mező- gazdasági nagyüzemek 1980. évi káraival foglalkozva el­mondotta: Borsod megyében, a korábbi évekhez hasonlóan, 1980-ban is a mezőgazdasági nagyüzemek kárai tették ki a biztosító által kifizetett tel­jes kártérítési összeg több mint 50 százalékát. Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek részére ezen a cí­men több mint 294 millió forintot fizettek ki. A legje­lentősebb káresemény az ér­és belvíz volt, főleg a Bod­rog- és a Taktaközben. de a Bükkalján és a Hegyalján is jelentős terméskiesést okozott a jégverés. A biztosító dol­gozói, akik részesei voltak a múlt évi országos munkaver­senynek, és ebben előkelő he­lyezést értek el, mindent el­követnek azért, hogy a kár­fordulót, vagyis: a kárese­mények pénzügyi rendezésé­nek idejét tovább rövidítsék, lektíva munkájáról, majd a vendégek üzemlátogatáson is­merkedtek a fonodái munká­val. Délután három alapszer­vezet párttagsága összevont taggyűlésen vett részt, ame­lyen Grósz Károly részletes tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának júni­us 18-án tartott üléséről, az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a belpolitikai életünk­ről, a tennivalókról. ezzel is szolgálva a biztosí­tottak érdekeit. A vitában a tanács tagjai elismerésüket fejezték ki az igazgatóság múlt évi eredményeiért, hangsúlyozva a gyors, pon­tos, udvarias ügyfélszolgála­tot. A tanulóbiztosításoktól kezdve az új rendszerű casco- biztosításokig Borsod megyé­ben az országos átlaghoz vi­szonyítva megfelelő telített­ség van, ami az intézet dol­gozóira, éppen azért, hogy a káresemények rendezésének idejét rövidíteni tudják, több­letmunkát hárít, másfelől pe­dig a biztosítási propaganda megújítását hangsúlyozták a felszólalók. Az ülésen részt vevő Gerebenics Imre, az ÁB vezérigazgatója az intézetnek azzal a törekvésével foglal­kozott, hogy a biztosítási te­vékenységet, a különböző kockázatvállalási módozato­kat rendszeresen felülvizs­gálják ég azokat a követel­ményekhez igazítják. Ez többletmunkát hárít rájuk, de a munkatársak helyzetén nem létszámnöveléssel, ha­nem nagyobb szervezettség­gel. az ügyvitel gépesítésével szándékoznak könnyíteni. Fo­kozottan támaszkodnak a társpénzintézetekre, elsősor­ban a takarékszövetkezetekre. Erre különben Borsodban több jó példa is van már. A mezőgazdasági károk alaku­lása a biztosítót arra sarkall­ja, hogy részt vállaljon azok megelőzéséből és kivédéséből. Így például nagy összegeket fordítanak a jégkárelhárításra és tervezik a meliorációban való részvételt is. (Folytatás ne 1. oldnlrót) alatf húzódó bauxit fejtését. 1987—88-ban — amikor el­érik a termelési csúcsot — naponta 6000 tonna barna­szén és 1800 tonna bauxit ke­rül felszínre az „ikerbányá­ból”. Havasi Ferenc felszólalásá­ban a Központi Bizottság ne­vében gratulált a bánya ter­vezőinek és építőinek. Külön szólt a szovjet szakemberek munkájáról, akik korszerű technológiával, gépekkel és szaktanácsokkal is segítették a bányépítést. Elismeréssel (Folytatás az 1. oldalról) sében. A munkavédelem szé­les körű társadalmasításának hatására — minden termelő­üzemben dolgozó szocialista brigádnak saját munkavédel­mi őre van — jelentősen ja­vult a balesetveszélyes mun­kahelyek feltárása. A tel adatokról szólva fon­tosnak ítélte a műszaki igaz­gató a munkavédelmi újítá­sok elbírálásának és beveze­tésének a meggyorsítását, a gépek, berendezések bizton­ságtechnikai szintjének eme­lését. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: még erélyeseb­ben kell fellépni a technoló­giai, kezelési utasítások meg­sértői ellen, hiszen mit ér a jól karbantartott, biztonsá­gos munkavégzésre alkalmas gép, ha egyes emberek fele­lőtlensége idézhet elő balese­tet. Tovább folytatják a — már évekkel 'ezelőtt megkez­dett — kisgépesítési, amely az anyagmozgatást, az -ada­golást könnyíti meg. (Jó pél­illette a Tatabányai Szénbá­nyák kollektíváját, akikre mindig a vállalkozó szellem, az új megoldások megkeresé­se volt a jellemző. Ennél a nagyberuházásnál is igazol­ták jó hírüket, mert szelle­mes, ötletes megoldásokkal jelentős mér^é^cben . hozzájá­rultak ahhoz, hogy a.népgaz­daság a vártnál hamarabb kap szenet az új bányából. Az ünnepi gyűlés befejezé­seként Kapolyi László kitün­tetéseket adott ót a beruhá­zás szervezésében, építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. da ezekre a csavargyárban, a nemesacél-hengermű kikészí- töjében bevezetett kisgépesl- ; tés.V A jelen levő, mintegy 450 aktíva közül sokan szóltak hozzá. Köztük Csengeri Zol­tán, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője a megye mun­kavédelmi helyzetéről, ezen belül az LKM-ben megvalósí­tandó feladatokról, Mátray László, a vasasszakszervezet munkavédelmi osztályvezető­je pedig a melegüzemi dolgo­zók munkakörülményei javí­tásának lehetőségeiről szólt. A hozzászólások mindegyikét a biztonságosabb munkavég­zésre, törekvés, a munkavé­delmi feladatok maradékta­lan végrehajtására tett gya­korlati útmutatások jellemez­ték. Az LKM munkavédelmi konferenciája a balesetmen­tes munkavégzésben élenjáró munkavédelmi őrök, terme­lésirányítók és szakszervezeti aktívák jutalmazásával zá­rult. gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszak határozatai­nak végrehajtására. A Minisztertanács áttekin­tette a vállalati jóléti és kul­turális alapok képzésének és felhasználásának tapasztala­tait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer be­vált, az alapokban rendelke­zésre álló összeg évről évre dinamikusan növekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben levő szabályokat a rendszer alap­jainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács ál­lásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti el­látásra fordítható összegek ésszerűbb elosztására és fel- használására. A kormány — a tudomány­politikai bizottság javaslata fFolytatás az 1. oldalról) ség fejlődését, békéjét szol­gáié szerteágazó programjá­ról, s idézte fel a szovjet— magyar űrrepülés esemé- j nyeit. Beszámolt arról, hogy i az űrben járt magyar mű­szerek, berendezések kiváló szolgálatot tettek, nagyszerű­en hasznosíthatták ezeket a tudományos munkában. Végezetül Farkas Bertalan emlékezett űrrepülésének fe­lejthetetlen epizódjaira, s szólt az azóta eltelt időszak­ban végzett munkájáról. Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete este fogadást adott a szovjet (Folytatás az 1. oldalról) arányának növelésével,' s ha­tékonyabb piaci munkával biztosítható a tervben elő­irányzott árbevétel és válla­lati eredmény. A vezérigazga­tó elmondotta még, hogy a VI. ötéves tervidőszakra elő­irányzott nagyobb feladatokat lényegében változatlan lét­számmal oldja meg a vállalat. Az ülésen felszólalt Kört- vélyes István ipari miniszter­távú kutatási-fejlesztési ter­vet „Az egységes szociálpoli­tikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Ma­gyar Tudományos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a fel­sőoktatási intézmények kuta­tó-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a tapasz­talatok kedvezőek, ezért he­lyeselte és jóváhagyta a ku­tatási feltételek javítására előterjesztett javaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, vala­mint a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság 1981. másoy dik félévi munkatervét. űrhajós küldöttség tiszteletére a nagykövetségen. Az esemé­nyen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ko­rom Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, valamint a Minisztertanács több tagja, párt-, állami, gazdasági, kul­turális és tudományos életünk több vezető személyisége. Ezzel a szovjet űrhajós de­legáció magyarországi látoga­tásának hivatalos programja befejeződött. A szovjet ven­dégek még néhány napig Ma­gyarországon pihennek. helyettes. Elismeréssel szólt arról, hogy a vállalatvezetés a különféle tényezők lehetsé­ges hatását figyelembe véve hat variációból álló tervet dolgozott ki. Így a fejlesztési lehetőségek, a kereskedelmi prognózisok és a gazdálkodá­si feltételek gondos elemzése után, a legreálisabbnak lát­szó tervjavaslatot terjesztette az illetékes szakszervezeti fó­rumok elé. A Shell Interág RT miskolci egysége felvételre keres: félfogadó-adminisztrátori munkakörbe női dolgo­zót. Közgazdasági vagy kereskedelmi érettségizet­tek előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vezető adminisztrátornál. Miskolc I., József Attila u. 76. Telefon* 18-811 A sajópetri „Egyetértés” Mgtsz pályázatot hirdet gépcsoportvezetői munkakör betöltésére. Követelmény: legalább technikusi képesítés, mező- gazdasági gyakorlat. Jelentkezés személyesen a tsz elnökénél. Bérezés a 4/1981. (II. 26.) MÉM- MüM sz. rendelet alapián faréi az üpitelt Ülésezett a megyei biztosítási tanács r A alapján — az országos közép­BaráisÉoi mm a szőnie! irliajósokkal ¥ Elfogadták a Borsodi Vegyikonlisát VI. ötéves tervét

Next

/
Oldalképek
Tartalom