Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 29. szám

ÉSZAK-MAGY«ROR5®SS 4 februári tévéműhely II tenger ­r Tizenhat később bemuta- ónndó tévéműsor felvételei folynak február hónapban. Elsőként a drámai műsoro­kat említjük. Kiemelkedően nagy siker volt korábban Fe­hér Klára regénye, A tenger, amely egy hivatalnoklány éle- *ph keresztül mutatja be Ma­gyarország életének egy na­gyon nehéz időszakát: 1944. március 19-től kezdődően a felszabadulás utáni évekről *d izgalmas képet a történet. A nagyszabású regényből most hatrészes, folytatásos tévéjáték készül Mészáros.' Gyula rendezésében. Ennek felvételei előreláthatólag egy fél évig tartanak. Gaál Albert rendezésében készül Aleksan- der Scibor-Rylski Kényszer- zubbony című művének tévé- változata, amelyben egy vá­ratlanul elhunyt nagy író őz- megyének vallomásaiban ele- weoedik meg egy fordulatos, fezgalmas történet. Kulin Fe­renc A békíthetetlen című snüve Janus Pannoniusról «zol és Ti tiszt József rendezé- kerül forgatásra. Hollós Corvin Lajos Szürke eminen­ciás . című müvéből Hajdufy ’Miklós készít tévéjátékot, .jannely Rudolf trónörökös ál­lítólagos öngyilkosságának tkapesán rajzolja fel a kor eszméit a haladásról, a refor­mokról, a monarchia jövőjé­ről. Atlantisz címmel Rajnai András rendez tévéjátékot a titokzatos szigethez fűződő •áei legendák nyomán. Portréfilm készül a Tele- ji®urópa francia tévétársaság- "gtti. koprodukcióban Róna £&fktorrol, a párizsi Operaház ^»Wlettmesterének történt ki­nevezése ,alkalmából. A port­réfilmet Andre Szöts rendezi. Ugyancsak portréfilm készül Sós Mária, rendezésében Nagy Anna színészről, Monológ és dialóg címmel. A zenés műsorok közül megemlítendő Jakobi Sybill című operettjének tévéválto- zata Seregi László rendezésé­ben, a Csenterics Ágnes ren­dezésében készülő Kardia Beá­ta minishow, s ugyancsak a zenés filmek közönt lesz, bár más kategóriában, az Opera­barátok klubja — a la Ros­sini; ez két adásból áll majd és Rossini-művek Készleteiből kínál válogatást.. A rendezője Apró Attila Egy szövetkezeti elnök és egy színházigázgató-fiőrende- ző beszél majd az Őrségváltás című műsorban a hy>ugdíjba menetel okozta belső vívódá­sokról. ízlések és pafonok a címe a Kútvölgyi Katalin rendezésében kéthavonta je­lentkező. környezeti és tárgy- kultúránk problémáival’ fog­lalkozó műsornak. Szakály István rendezésében a Nép­rajzi Múzeumról készül isme­retterjesztő film. A gyermekek számára is több adást készítenek elő. Ilyen lesz például a Móra Fe­renc meséinek felhasználásá­val, Kende Márta rendezésé­ben készülő Sündisznócska kalandjai, az óvodásoknak szóló Hipp-hopp magazin­sorozat hatodik része, rende­zője Kovács Kati, valamint Vadkerty Tibor rendezésében a kisdobosoknak szánt szóra­koztató összeállítás, a Varázs­gömb. (*» |T 3Í Borsod megyei Múzeumi ASgazgatóság kiadásában meg- , 'jelenő Borsodi Kismonográ­fiák sorában a napokban ,ie- „ lent meg Szilágyi Miklós munkája, A Hernád halá­szata. Jóllehet, e kötet a so­rozat 10-es számát viseli, gya­korlatilag megelőzte a 9-es- ként jelölt és a közeljövőben várható, Szabadfalvi József irta Festett asztalosmunkák idegyaszóról című könyvet. A Hemád halászata beve- j etetőjében arról olvashatunk, j hogy a kisebb észak-magyar - i országi folyókon történő ha- j Jászairól nincs rendszerezett néprajzi képünk. S mivel pz ilyen jellegű kutatómunka igen kevés korábbi eredmény­re támaszkodik, napjainkban i sem lehet teljes értékű; a i gyűjtési nehézségek miatt j egyenetlen; nem minden fa- 1 iuban sikerült azonos mélysé­gű ismereteket szerezni. Be- ; mutatja a kötet a Hernád és mellékágai halászati lehető­ségeit, a halászóvizeket,.az itt fogható halakat, a halfogási bérleti viszonyok történetét, az itt élő halászokat és a köz­tök élt, vagy még ma is élő népi hiedelmeket. Nem érdek­telen megemlíteni, hogy fő­foglalkozású halászról itt nem beszélhetünk. A kötet egyik nagyobb fejezete a halászati technikát, a halfogás eszkö­zeit mutatja be precízen, majd a fogási módok és eszközök összehasonlító elemzését ol­vashatjuk. A legfőbb tanul­ság, hogy a Hernád magyar- országi szakaszának halásza­ta egészében nem archaiku- swfbb, mint más halászóvizek mentén megismerhető népi heiaszai; több fogási mód elemzéséből kitűnik a hernádi halászat „közbülső” helyzete, v/. a sekély hegyi patakok­ra jellemző -esáközőlc és mó­dok elemei is feltalálhatok, ugyanakkor távolabbi halász­vidékekhez is kapcsolódik ez á fajta halászat. Szilágyi Miklós kötete, a szorosabban vett halászati té­ma mellett, az alkalmi halá­szattal foglalkozók társadalmi helyzetét és kapcsolatait, népi életét is bemutatja. {ben» A szövőszéknél Zemplénagórdon a 75 éves Nagy Bélciné hajdan az édesanyjától tanulta meg a szövőszék kezelését. Azóta minden évben felkerül­nek a pászmák a szövőszékre ... Fotó: Laczó József Pedagógus képzőművészek kiállítása Miskolcon, az Avas-délen, a Közgazdasági Szakközépis­kola aulájában látható a mis­kolci Pedagógus Képzőmű­vészeti Stúdió "tagjainak ki­állítása. Hagyományos, visz- szatérő tárlat ez: a Zsignár István vezette stúdió tagjai — miskolci és borsodi rajz­tanárok — évente legalább egy alkalommal megrendezik közös bemutatójukat. De nemcsak a kiállítás hagyo­mányos. Visszatérőek a be­mutatkozó, a kiállító alkotók is. Velük, tizennyolcukkal szinte minden hasonló tárla­ton találkozhatunk — és örömmel figyelhetjük meg művészi eszköztáruk gazda­godását, .noha ez a gazdago­dás korántsem i azonos mér­tékű mindegyiküknél. Min­denesetre a tőle megszokott, igen színvonalas anyaggal je­lentkezik > kiállításon Weist József — rézkarcai egyre fi­nomabb részletek kidolgozá­sával hívják fel magukra a figyelmet —, Borsos István, Goda Gertrud. Az utóbbi idő­ben kiállításokon gyakran szereplő Borsos márvány- szobrai éppen egyszerűsé­gükkel tűnnek ki. A szürke kőből olykor csak félig bont­ja ki a figurát, goortoftmk itt a Sasmadárra, vagy a Ki­bontakozás című alkotására, s épp ez ad hangsúlyt alak­jainak. E kiállítás egyébként arra is jó példa, hogy bepillant­sunk a pedagógus képzőmű­vészek törekvéseinek sokféle­ségébe. A hagyományos ak- varellek, rajzok és rézkar cok mellett üdítő színfoltként hatnak Kovács Attila József erős színű, fényű tűzzomán­cai, Gál Ágnes és Raffai Kin­ga meleg színű batik képei. Külön érdemes talán szólni Asztalosné Barnóczky Lenke textilképeiről. Különösen tét szett Madaras és Halas cí­mű két textilmunkája. Ka vicsból, zsinegből, vászonból komponálja alkotásait — mértéktartó ' dékori fással, mindig csak a legfontosab­bat emelve ki. A legtöbb az akvarell, de a kiállított művek között egy­re több a rajz és a rézkarc is. Ami önmagában is jelzi: a stúdiómunka a művészi ön­kifejezés egyre „újabb” mód­jaiban is jártassá teszi- a kép­zőművészettel foglalkozó rajzpedagógusokat. (es. aj Megkezdődött az adatbank feltöltése ll Még formálódnak ugyan a szervezet keretei, de máris sok munkája van a KISZ Központi Bizottsága és az Ál­lami Fejlesztési Bank közös elhatározásával tavaly.; ősz­szel létrehozott Alkotó1 Ifjú­ság Egyesülés tagjainak.' A vállalkozás a fiatalok újító, alkotó kedvét kívánja to­vábbfejleszteni, patronálni az Alkotó ifjúság pályázatot, és nem utolsósorban korsze­rűbb alapokon irányítani a hat éve élő, formálódó pá­lyázatot. A fiatalok alkotásainak hasznosítását segítő vállalko­zás magja, az iroda, már mű­ködik. A társadalmi aktíva­hálózat tagjai hetek óta jár­ják az országot, a vállalatok­nál, szövetkezeteknél össze­gyűjtik az ötödik ötéves terv idején benyújtott és díjnyer­tes pályamunkákat. Első fel­adatuk ugyanis a Volán Elektronikánál már működő adatbank (eltöltése. Ezer­számra érkeznek az irodába azok a kérdőívek, amelyeket a munkahelyekre január ele­jén küldtek ki, és amelyek az ifjúsági alkotások legfon­tosabb adatait tartalmazzák. Külön figyelmet szentelve azoknak a pályamunkáknak, amelyek széles körben állít­hatók a termelésfejlesztés és -korszerűsítés szolgálatába. A szakmai zsűri véleményezé­se után, februárban, számí­tógépre viszik az elmúlt öt év legsikerültebb pályaműn- 1 káit. Ezt követően „nyílik meg a kapu” az érdeklődő vállalati, szövetkezeti szak­emberek előtt. A konkrét termelési kér­dések újszerű megoldásait kereső szakemberek tervek szerint lehívó berendezés se­gítségével is válogathatnak majd a pályamunkák között. A fiatalok eddigi alkotásai­nak felmérésével egyidejűleg, az ágazati minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek február 15-ig közzéte­szik az új ötéves tervidőszak feladataihoz igazított Alkotó ifjúsági pályázat felhívását. Ennek alapján, március vé­géig a munkahelyeken is meghirdetik az üzemi felada­tokra építő pályázati témá­kat. Az országos pályázat ar­ra ösztönzi a vállalatokat, hogy a javaslatok, újítások elbírálásával ne várják meg a naptári év végét, hogy azo­kat mielőbb hasznosíthassák. Az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés tagjai egyébként folyama­tosan gyűjtik majd a válla­latok, szövetkezetek igényeit, a fiataloktól beérkező értékes szellemi munkákat és az or­szág különböző vidékein élő, dolgozó, egy-egy témában jártas ifjú alkotókról névsort készítenek. Színház !i Manci LIU MC-a Mistel* (Beszédrészek: — Érdekes egy fiú maga —- mondja Bi­zonyosáé Csacsinszkinak, — Te kis piszok, úgy sajnállak — mondja Csacsinszki Tóth Manóinak. — Én magát nem értein. Mii szaval itten? — mondja Tóth Manci Csacsinsz- kinak.) * A valahai varrólányból ka­szinói táncos- és társalgónővé lett Tóth Manci imakönyvé­ben őí'zi a leprésplt lila akár cot. Valamint lelkében azt a ligeti első csókot, amit egy úriasszony szeleiméért sóvár- gó pesti bankfiú, Csacsinszki Pali a szájára erőszakolt... Mi készül itt? Páros boldog­ság? Vagy páratlan boldog­talanság? A Lila akác szerzője, Szép Ernő sem az 1919-ben megje­lent legényében, sem a két évvel később írt színpadi vál­tozatban nem hagy kétséget: ebből nem lesz szerelem, eb­ből a íigeti-csókos ákácemlék- böl nem lesz mézízű boldog­ság. Mert az úriasszony után epekedve is csak fantomok­nak udvarló; a szerelmet csak kávéházi asztaloknál könyö­kölve. képzeletben átélő Csa- csinszki Pali éppúgy boldog­talanságra ítélt— mint a tisz­ta valóságos szerelmet óhaj­tó Tóth Manci, a Casino de Paris érintetlen táncosnője. Fiatal rendező: Hegyi Ár­pád Jutocsa vállalkozott most arra, hogy — a pesti ősbemu­tató után közel hat évtizeddel — a'Miskolci Nemzeti Szín­ház színpadán is meggyőzzön erről bennünket. Bennünket, akik olvasmánvemlékekből idézhetjük a század eleji Pest kaszinóinak gondmenekítő (vagy épp gondolatmenekítő) világát; a nappal helyett éj­szakát választó kártyás, han- dabandás, kéílekalássan-mű- velt seregletét; a pecsétes úri­nők meg a megpecsételt sorsú kaszinólányok életét. A bizonyítás-bemutatás si­kerrel járt. Mert Hegyi Árpád Jutocsa nagyon jól beszél „színpadul ’. Az ő színpadáról nemcsak szavakkal próbálják elhitetni: valójában is meg­csap bennünket a Casino „ze­nés temetőjének” életet sá- pasztó, lehelete. Ha lettek volna i« illúzióink, itt meg- fosztatunk tőlük. Bizonyosak lehetünk benne, hogy Bizo- nyosné (Zsolnai Júlia) is egy olyanféle úriasszony... Hogy nemcsak kettő van az olyan, úri asszon y -szokn y á k s u h og á - tóban selypegő és „szervi tori ifjoncokból: mint, Mínusz (Agárdi László) és Majmóczy (Gáspár Tibor) ... És nem egy az oiyan alkohol-duhaj: mint a Lali úrfi (Körtvélyessy Zsolt)... És nem egy a lány, akit a század eleji Pest nem fogad nappalaiba, csak ideta­szítja ebbe a test- és lélek- fosztogató éjszakai zenés te­metőbe . . . Mozgalmasak, látványosak, hatásosak a Lila akác miskol­ci előadásának életképei. A korzó, a kávéház, a Casino „tömegjelenetei’ az előadás egyik ,.tartóoszlopává” szer­veződnek. (A rendező nem hagyatkozott csak a színpadi változatra, Szép Ernő regé­nyéből is átemelt részleteket, ezek mindenekelőtt „háttér­anyagként” erősítik az elő­adást.) A színpadi játék má­sik megtartó eleme egyetlen személyben keresendő, még­pedig a Tóth Mancit megélő színész személyében : lgó Évá­ban. Mini kaszinói „második szám”: kitűnően táncol és énekel. Máskor mint született Tóth Margit: megajándékoz bennünket az igazán rtarrs színházi pillanatok élményé­vel. Mozdulataiban, gesztusai­ban. megszólalásában nincs semmi csináltság, Fájdalmá­ban éppoly természetes, mint a zivatartól-vert virág; a sze­relemtől "szíven iilötten épp­oly valóságos, mint fényben nyiladozó virág. Éppen ezért Jgó Évának el tudjuk hinni, hogy Tóth Manóinak el kell mennie, itt kell hagynia Pes­tet. éppen akkor kell elmen­nie — „Sistern Csárdássá” lennie —, amikor megérintet­te a boldogság, amikor sze­ret. .. Kivételes képesség« drámaivá avatja a búcsúzás­ban a Lila akácot. De mi van a mi Csacsinszki Palinkkal? Nos. Szép Ernő szavait segítségül jiíva azt kell mondanunk: „egy kicsit olyan nagyon táji”, hogy a miskolci előadásban Szirtes Gábor nem tudta megokolni és nem tud­ja elhitetni velünk az ő bol­dogtalanságát, a maga saját drámáját. Szirtes Gábor játé­kában a Bizonyosné utáni vá­gyakozás, majd az ezt követő kiábrándulás r 'pen úgy betű- • mondo szavalás marad —• mint a Tóth Manci távozásá­val megszólaló felismerés 'szívhangja: ,.Hiszen én itt boldog voltam! Csak nemvet- tem észre." Így van, Ipogy a Lila ákáe miskolci előadása hiányt t* hagy bennünk. S ezzel nem mondunk ellent a korábbi ál­lításnak, hogy egészében si­került, jó színházi játéknak lehettünk részesei. A szerep­lők méltatásakor elismerően szólhatunk valamennyi részt­vevőről. az együttesbeli jelen­létért. Külön meg kell emlé­keznünk Molnár Zsuzsa játé­káról: szereposzlási telitalá­lat; reméljük, tehetségével sokszor találkozunk még Mis­kolcon. Folyamatosan kínál­kozó lehetőségeit jól használ­ja ki Komáromy Éva (Zsüzsü, balett mester), r.övidebbre „szabottan” ez mondható Var­ga Gyuláról (Direktor, artis­taügynök) is. Fontos alakítás feladata várt Zsolnai Júliára. Legjobb pillanataiban ennek megfelelt, de két fontos jele­netben — a Casino-belii e és a „Csacsinszki-lerohanásra”, gondolva — a kelleténél har­sányabbnak tetszett. A férj szerepében Fehér Tibor igye­kezetét méltathatjuk: tolako­dás nélküli, „képbeillő” jelen­léttel vétette észre magái Somló Mária (Mili, virágárus- nő) és Hídvégi Elek (Józsi) főpincér) is. Nagyon jól válogatott és interpretált zene fogta össze (Selmeczy György érdemei­vel) a Lila akác miskolci elő­adását. hasonló igényt tá­masztott a rendező a koreog­ráfiával szemben. Móger Il­dikó jól oldotta meg ezt a fel­adatot. nem csökkenti mun­kája értékét, ha megemlítjük: a kar tagjaitól valamivel több „táncos levegőt" is elfogad­nánk. A jelmezeket Fekete Mária, a díszleteket Khell Zsolt tervezte. A játéktér ese­tében ellenvethető lenne ugyan, hogy túlságosan nagy ürességgel „nyit rá” a páros jelenetekre, de éppen lgó Éva bizonyította e helyzetekben is, hogy „lapátolás” nélkül is be tudja töiteni a jó színész a nagynak tűnő teret. És ha már újólag lgó Évá­hoz ériünk, hadd tejezzük be e méltatást azzal: azt a LILA ÁKÁC-ot, amit az ó Tóth Mancijától kaptunk, mi né­zők, )ó szívvel tesszük el „színházi imakönyvünkbe”. Megőrzésre. Ténag.v József Ön döntött! Síi az! óvárijuk, amire a BNV-n szavazott ■MUNMttHflIimUlllillllllHltlIIIIIHIIltlliSiinilKIIIIIIIIIIIIIIUlimilllHi Borneo szekrénysor, irányőr: Szeréna szekrénysor, irányár: Kraszna szekrénysor, irányár: Szatmár VI., étkezős, kárpitozott garnitúra, irányár: Szeréna kárpitozott garnitúra, 2 egyszemélyes heverővel, irányár: 17 300 Ft 15 900 Ft 14 900 Ft 11 000 Ft 12 500 Ft AZ IDÉN TEHAT CSAK SIKERBÜTORT GYÁRT A SZATMÁRI Várjuk Önöket a bútoráruházakban ét a staküzietekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom