Észak-Magyarország, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
tSZAK-MÄGYARORSZÄG Tö 1980. iifecemlber 21.; vasárnap Karácsonyfa-torténet A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepéi közé tartozik és egyik jellegzetes, kedves tartozéka a karácsonyfa. melynek díszes ágai, csillogó fényei a békét, szereidet jelképezik A karácsonyi szokások színié egészen az ősemberig nyúlnak vissza. A katolikus egyház átvett, sok ilyen szokást és keresztény szellemmel töltötte meg. Az ókori népek a téli napfordulót a mítoszok szerint a Napisten születésnapjaként •ünnepelték december 25-én. Az i. e, 4. században az egyház e napra helyezte Jézus születésének évfordulóját. A karácsonyhoz sok ősi népszokás kapcsolódik, mint pl. a feldíszített fenyőfa, a bet- lehemes játék, stb. Európában az újkor kezdetétől ismerték meg a karácsonyfát, először a németek által lakott területeken. Kezdetben a házak belsejét frissen vágott, zöld ágakkal díszítették, később ezekre az ágakra vagy az e célra kivágott fákra gyümölcsöt,' süteményt, szent- .képeket stb, helyeztek. Alakon helyet kapott az alma is, mint a bibliai, tudás fája és almája. Elzászban a 17. század elején alkalmazták először a karácsonyfát, melyre papírból kivágott díszeket, édességet, gyümölcsöt aggattak. Feljegyzések szerint 1605-ben, Strasbourgban díszítettek először karácsonyfát. Ez akkor újdonság volt. szokatlan es pl. a münsteri tiszteletes igen kemény hangon kelt ki a „szentségtörő” divat ellen. A karácsonyfa nyugatról kelet felé terjedt és Goethe 1773-ban még nem ismerte a karácsonyfát. Drezdában 1807-ben láttak a piacon fe- nyőfaárusokat, Berlinben p,e- diig 1816-ba« már ismerték. A velünk szomszédos Bées- be 1821-ben vitte el Anschütz Henrik színész. A karácsonyfákra gyertyácskákat, először 1685-ben helyeztek el, később ez általános szokássá vált. Az égő gyertyák azt jelzik, hogy karácsony éjjelén a Iák kivirágoznak. Egy nürnbergi rézkarc az 1600-as évek végéről vizes edényben lombos ágat ábrázol, melyet alma-, dió", cu- kookadíszek borítanak. Ezen is vannak égő gyertyáeskák. 1810-ben Coburgj Albert. Viktória királynő férje vitte az első karácsonyfát Londonba. Európa népei között a német, kereskedők terjesztették el a karácsonyfa-állítás szokását, mely Amerikában is meghonosodott. Hazánkban a 19. században találunk először utalást a karácsonyfa- állításra. Podmaniczky Frigyes báró naplójában (1887) azt írja. hogy édesanyja állította az első karácsonyfát Magyarországon. 1828-ban, ami igen nagy szenzációt keltett ebben az időben. Az 1840-es években már széles körben vált ismertté és elterjedtek nálunk is a karácsonnyal kapcsolatos szokások, misztériumok, játékok (betlehemesek, háromkirályok. stb.). A karácsonyfa valószínűleg kapcsolatban volt a Borbála- és Katalin-napi zöldággal, májusiával, ahhoz hasonló jelképe az örök természetnek, mely szerencsét hoz azoknak, akik állítják ... It. .T. h áldozatai A nyugati ipari államokban a kábítószer fogyasztás következtében jóval több ember hal meg. mint amil hivatalosan közölnek. Sőt. a kábítószer áldozatainak be- , esült száma is valószínűleg messze nagyobb a feltételezettnél. Ezt mutatja egvebek között az az orvosi jelentés, amely Nagy-Britanniában készült a kábítószer fogyasztásról. Egy ötéves vizsgálat keretében angol orvosok megállapították, hogy a hivatalos adatokkal szemben csaknem kétszer annvi ember esik ténylegesen a kábi- tószeri'ogyasztál,s áldozatául. A halál leggyakoribb közvetlen. oka barbiturátmérge- zes volt az esetek 53 százalékában. ezután következett az opiáímérgezés 15 százalékkal. A kábítószerfogyasztás következtében elhunytak 78 százaléka férfi volt. A boncolásoknál az orvosok gyakran két- vagy többfajta szert is kimutattak egyidejűleg a testben. A narkósok zöme azért halt meg. mert, megfulladt (36 százalék), tüdőgyulladást kapott (16 százalék), vagy mert nem steril injekciós tűvel fecskendezte magát (13 százalék). Az esetek 72 százalékában a halottak mellett injekciós tűt és kábítószert találtak, amellyel az „utolsó lövést” adták be anegutaiak. Csak 16 százalékuk bailt-meg klinikán. A vizsgálat szerint az áldozatok 75 százaléka még nem töltötte be 30. életévét. Az átlagos kor mindazonáltal 1975 ótá 18-ról 35 évre emelkedett. 66 százalékuk halála előtt munkanélküli volt, 13 százalékuk alkalmi .munkából élt. 19 százalék munkaviszonyban állt, 2 százalék diák volt. Hőtároló beton Svédországban az épületele fűtésének új módszerét dolgozták ki, amelynek segítségével a hőenergia 40 százaléka megtakarítható. E célból hőtároló és a hőt igen kis mértékben áteresztő betont alkalmaznak, amelynél a helyiség hőmérséklete mindössze 1—2 fokkal esik, még akkor is, ha a külső hőmérséklet fagypont körül mozog. A Termo.sec nevei viselő rendszerben csöves betonpaneleket alkalmaznak, amelyeknek a csatornái képezik a szellőző tetőhálózat labirintusát. Programvezérlésű elektronikus berendezés segítségével lehet szabályozni a levegő cirkulációját és a hőmérsékletet az épületekben. Gyorsérő gyapot Az Uzbég Tudományos Akadémia kutatói olyan gyapotfajtát nemesítettek , ki, amely 90 nap alatt, a többinél egy hónappal korábban érik. Akár júniusban is el lehet vetni, szeptemberben pedig már szedni. Rendkívül ellenálló a betegségeknek és a kártevőknek. A gyapotszálak kiváló technológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Furcsa rekord Hatszáz vendég jóllaka- lásához elegendő az a „Szuperszendvics”, amelyet az NSZK-beli Frankfurt egyik , vendéglőjének' v á 11 a 1 kozó kedvű szakácsai készítettek. Pontos adatunk nincs, hogy hány kiló sajtot, felvágottal és zöldséget használlak fel, de a monumentális harapnivaló néhány centi híján 20 méter hosz- szú! Az „alkotók” célja természetesen bekerüljenek Guiness-iéle könyvébe. íz volt. hogy világhírű Rekordok Agatha A-tól Z-ig Nagy-Bri tan n iában megjelent az Agatha Christie regényhősök ki kicsodája. Valószínűleg nem mindenki kutat majd Rex Fortescue vagy Vera RossakolT grófnő után a lexikonban, de az Agatha-rajongók boldogan fognak böngészni a kötetben. Ha az ember előveszi, bárhol kinyitja, felidéződnek a kedvenc figurák. Emlékeznek Rosamund Darnlevra. a kedves varrónőre és a St. Mary Mead-i Prolheroes-ékra a Gyilkosság a papiakból? Handel Toye ábécé sorrendbe szedte, össze a hősöket, utalva a könyvekre, amelyekben előfordultak. Minden szereplőről nagyon olvasmányosan írt, de természetesen a Pokolról. Miss Marple-ről. Tup- pence-ről és Tommyról szóló bekezdések jóval hosszabbak. A könyv az írónő életrajzi adatait és más függelékeket is tartalmaz, például egy külön lapon egy ördögi kereszt- rejtvényt. Kísérleti fúrások A szovjet kutatók kísérleti fúrást akarnak végezni Azerbajdzsánban, ahol 15 000 méter mélységbe akarnak lehatolni. Az új fúróberendezés- sel eddig a tervezett mélységnek mintegy az ötödrészéig jutottak el. Hullámokon járó exkavátor Hollandiában több puttonyos exkavátort fejlesztettek ki a kikötői létesítmények építésére. A grániton és a bazalton kívül bármilyen kőzetet meg tud fogni. E félig víz alatt működő óriás mechanikus lábai a tenger fenekét tapossák. Az exkavátor mérete: hossza 187 méter, . szélessége 66 méter, magassága 74 méter. A gép speciális védőberendezések nélkül két és fél méler magas hullámok mellett is képes működni. A Kliil szabadalma szerint A jégtől szinte megkülönböztethetetlen jegesmedvék az ultraibolya sugarakban készített felvételeken sokkal sötétebbeknek látszanak. Úgy. tűnik, hogy annak ellenére, hogy a fehér tárgy kitűnően visszaveri a fényt, a jegesmedvék teste valamilyen módon szinte a nap minden ultraibolya sugárút képes elnyelni. Elektronikus mikroszkóppal megvizsgálták a medvék bundáját, s kiderült, hogy szőrük üreges. Csak azért látszanak fehéreknek, mert beisö felületük érdes, és a kristályos hópiíhékhez hasonlóan jól visszaverik a látható fényt. Ebben az esetben a medvék szőre lényegében miniatűr visszaverő tükör, amely csak az ultraibolya sugarakat engedi át és , tartja még, s ily módon elősegíti a hőtárolást. A kutatók következtetései felkeltették a sarkvidéki öltözeteket tervezők figyelmét. A tervezők feltételezik, hogy a jegesmedvék „szabadalma” alapján visszaverő tükröket lehel ki fejleszteni a napenergia-gyűjtők számára. Miért km sziiveszMií m karácsoy? Kutya ugat, jön a kérő — Karácsonyi morzsalék, mint gyógyszer Karácsony napjához, de főleg karácsony böjtjéhez számtalan olyan szokás, hiedelem kapcsolódik az Alföldön. amely a következő évi szerencse, vagy bőség előidézésére irányul. másrészt a tilalmak egész sorának betartatásával igyekszik elérni a bajok, a szerencsétlenségek megelőzését. Felmerülhet a kérdés, vajon miért nem Szilveszter napjához, vagy újévhez kapcsolódnak ezek a szokások, hiszen az eszlepdőtordulót a szilveszter éjszakája jelenti. A kérdésre Gulyás Éva, a szolnoki Damjanich' János Múzeum néprajzos munkatársit keresett magyarázatot. Az ok nagyon messzire vezethető vissza. A régi magyarok vélekedése szerint a téli napforduló — a legrövidebb nap és a leghosszabb éjszaka — tág teret adott az ártó. rossz szellemek hatásának érvényesülésére, így a „rontás” elleni védekezés is ezen a napon jutott a legerőteljesebb kifejezésre. A keresztény időszámítás megszüntette a pogány napfordulókat. azonban a hozzá kapcsolódó szokások, hiedelmek nem hallak ki. hanem beleolvadtak a hasonló értelmű keresztény ünnepekbe. Mivel az egyház számára karácson}' nagyobb ünnep volt. mint az újév — nem véletlen, hogy parasztságunk hosszú ideig kis karácsonynak nevezte újév napját, ezzel is kifejezve annak jelentéktelen szerepét karácsonyhoz képest. így a téli napforduló szokásait, hiedelmeit a téli időszak legnagyobb ünnepe, karácsony vonzotta magúhoz. Milyen babonák, szokások fűződtek karácsony ünnepéhez? Karácsony böjtjén már nem lehetett nedves ruhái tartani a házban. Jáxzdózsán még a mosogatórongyot is megszárították, nehogy elhulljon az aprójószág. A karácsonyböjti ebéd morzsáját, a karácsonyi morzsalékot nem söpörték le az asztalról, hanem összegyűjtötték és ebéd után a ház asszonya félretette gyógyító célra. Ha a jószág, vagy a gyerek megbetegedett, ezzel füstölték meg. Sok helyen a karácsonyi morzsalékot kiöntötték a tyúknak, hogy „jó tojó legyen''. A kará- csonyböjti ebéd alatt a gazdnsszony nem állhatott fel az asztaltól, inert „nem ültek el a tyúkjai”. A Jászság több községében uralkodó szokás szerint ebéd előtt néhány marék szénát lettek az aszlal hídjára, amit ebéd után szintén megőrzött , a gazd- asszony. hogy a felfúvódott jószágot legyen mivel gyógyítani az új évben. Az állatok egészségét vélték azzal is megóvni, hogy karácsony reggelén vályúba helyezett almáról, vagy pénzről itatták" meg az állatokul. A ház eladó lányai december 24-én különböző jóslásokkal igyekeztek tudomást szerezni a jövendőbelijükről. Karácsonyi almát, vagy mézes m-í- koscsíkot ettek a kapuban és amer- ről a kutya ugatott, arról jött a kérőjük. A másik verzió szerint a három karácsonyi misére ugyanazt az almát vitték el. Az utolsóról kijövet, beleharaplak, s amilyen nevű férfi jött szembe először, olyan lett a férjük neve. A karáesonyböjt lezáró eseménye az éjféli mise volt, amelyen régen a falu apraja-nagyja részt vett. Ez egyben feloldotta az ünnepi böjtöt is. Ekkor kezdték meg a karácsonyra leolt disznó fogyasztását. A néphit szerint a boszorkányok ártó hatalma leginkább az éjféli mise alatt érvényesült. Ezzel volt kapcsolatos az a hiedelem is. hogy a boszorkányokat éjféli misén a Luca- székről lehelet! meglesni. Akkora szarvuk volt, hogy csak l'élrefordított fejjel tudtak bemenni a templomba. Karácsony napjához igen sok termés- és időjóslás is kapcsolódik.- Ezekben a hiedelmekben parasztságunk több évszázados megfigyelései, tapasztalatai halmozódlak fél. Ha éjféli miséről haza jövet csillagos volt az ég. a jászdózsaiak bő kukorica*' (érmést vártak. Kevés ház volt. ahol régen ne készült volna Luca - kalendárium Az idősebbek feljegyezték a Lucától karácsonyig tarló időszak minden egyes napjának időjárását. Azt tartották ugyanis, hogy ez elárulja a következő év 12 hónapjának időjárásai. Az elmondottakból kitűnik- hogv a parasztság hagyományos karácsonyi szokásai nem kapcsolódlak össze a ma divatos karácsonyfa állításával és ajándékozással. Régen nem is annyira az ünnepnapokat. december 25-ét. 26-áí hanem a megelőző napot, karácsony böjtjét illette meg kiemelkedő helv. Ennek a napnak a magyar parasztságnál hagyományosan kialakult rendje volt. E. S. /
