Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 4 1980. október 7., kedd A képernyő előtt SziÉzás és Magam is ott voltam ez év júniusában azon a veszprémi tévétalálkozón, amelyen egyik vitatéma a televíziós szóra­koztatás volt. Akkor készült a kedd este sugárzott összeállí­tás is, amelyben televíziós személyiségek, a találkozó kiemel­kedő vendégei lejtették ki gondolataikat e témáról. (Vajon a Jó szórakozást! című műsor sugárzásával miért kellett több mint negyedévet várni?) Ez a műsor újra megerősített abban a íellogásban. amit igen sokan vallanak, s aminek lapunk már igen sokszor hangot adott, hogy a szórakozás értelmezése megközelítően sem egységes és azt nem kizárólagosan a han­gos derűre Cakasztó komédia, vagy a krimik unalomig ismert i'ordulatsablonjai jelentik. Természetesen van néző — és saj­nos ez a többség —, aki a szórakozás fogalomköréből eleve kirekeszti a magvasabb időtöltést, a . tévéjátékot, a drámát, a riportműsort, á szellemi együttműködést kívánó adásokat, egyebeket. A Jó szórakozást! 'című összeállításban elhangzot­tak igen sok tanulsággal szolgálnak és fennen igazolják: azok, akik a Magyar Televíziónál a szórakoztatás gondját magukra vállalták, tisztában vannak eredményeikkel, illetve munkájuk hiányosságaival, nem elégedettek, keresik a to­vábblépés útját, de a néző sem •helyezkedhet arra az állás­pontra, hogy kizárólag az egyéni kívánságok és nem ritkán igénytelen, nivótlan kívánságok képezzék a tévés szórakozta­tás kizárólagos alapját. . E keddi vitamüsor anyagának ismeretében volt érdemes figyelni a hét további napjaira. Labdarúgás, Angyal-film, házikoncert, színházi közvetítés, gyermekfilmj dokumentum­film (külhoni magyarokról kettő is), vitaműsorok, tévéfilm- ismétlések, mozifilmek, régiek és újak, riportok, zenés össze­állítások, egyebek váltogatták egymást. No meg egy. tévé­dráma és egy kétrészes tévékomédia a hazai termésből. E korántsem teljes felsorolás is érzékelteti a választékskálát és érdemes kiemelni a befejezésként említett két hazai alko­tást. Két esti főrrrűsorban, 135 perc összidőben pei'gett a Nők apróban című, Kolozsvári Grandpierre Emil írta, igen sok kiadást megért kisregényből, az író és Szálkái Sándor ren­dező közös forgatókönyve alapján készült szatirikus film­komédia. (Aki nagy filmbarát, szombaton egyhuzamban néz­hette 15.40-től a . Tizennégy vértanú című magyar tévéfilm ismétlését, a Makra című magyar mozifilm ismétlését, az Egy ember halott című francia bűnügyi rettenetét, s ha ön­magukat kiirtó gengszterek véres 105 perce után még .volt ereje, megtekintette a Nők apróban folytatását. Aki ennél több „szórakoztatást” kíván egy napra, s ennél több műfaj­ban, az igazán telhetetlenül önző.) Nos, a Nők apróban pén­teken és szombaton ültetett a képernyők1 elé. A -kisregény könnyen olvastatta magát, az író kedvenc témái, figurái, szi­tuációi sorjáztak benne szórakoztatóan, különösebben mély nyo­mok nélkül. A történet arra az ötletre épül, hogy egy fiatal házaspár — akik eltérő életvitelük miatt nem képesek együtt lakni egyetlen szobájukban — beadja a válókeresetet, s azt reméli, hogy a jó kötésű ifjú férjnek sikerül olyan új felesé­get szereznie lakással együtt, akitől majd elválik és a na­gyobb lakásba behozhatja eredeti szerelmes feleségét. Az apróhirdetésekre jelentkező nőkkel sok pikáns kaland meg­esik, s közben napjaink némely jelenségére is rávetődik egy szatirikus töltetű lámpácska erőtlen sugara. Szálkái mindig igen sok színésszel dolgozik. Most is remek színészek sorjáz­nak az epizódokban, a főszereplő, a „szent cél érdekében” hódító ifjú férj, Gáti Oszkár kamaszos megjelenítésében szinte azt súgja: ne tessék komolyan venni az egészet, tes­sék az egymásra torlódó epizódokon jókat nevetni. Ennyi és nem több. Bertolt Brecht drámáját említeni a szórakoztatásról szólva, talán illetlen. Holott ez a dráma is — hiszem — sokaknak jelentett igen értékes időtöltést. A Rettegés és mség a har­madik birodalomban öt epizódjának bemutatása erőteljes művészi mementó. (A napjainkban sorozatos neofasiszta ter­rorakciók — München, Párizs stb. — sajnálatosan idöszerűsí- tik is!) Vannak századunknak eseményei, amiket nem szabad felejteni, s Brecht emlékeztetésére mindig figyelni kell, mert a rettegés atmoszféráját idézi fel. Ezt'éreztette meg jól a csütörtöki dráma. És ez is e héthez tartozott. Benedek Miklós Pályakezdők jutalmazása Pályakezdő, fiatalokat kö­szöntöttek tegnap, október 6-án a 3. sz. ÉPFU-nál. A 20 kezdő szakmunkást, mér­nököt, gépkocsivezetőt Aczél László, az egység szakszer­vezeti bizottságának titkára köszöntötte. Majd az üzem­egység vezetőségének nevé­ben 1000—1000 forint jutal­mat adott át a fiataloknak. Ma kamaraszínházi bemutató Az új színházi évad első miskolci bemuta­tójára a Kamaraszínházban (miskolci Kossuth Művelődési Ház) kerül sor ma, kedden este 7 órai kezdettel. — Az emberi mértéket néni is­merő vagyoníéltésnek, fösvénységnek első fel­dolgozásai közé tartozik A bögre . . . Plautus művének főhőse Euclio, aki házi tűzhelye alatt aranypénzzel teli bögrét talál, s ettől szinte elveszti eszét, szüntelenül attól fetteg, hogy megrabolják — olvashatjuk a komédiáról írott ismertetőben a fenti sorokat. Hogy maga a játék milyen lesz,— az ma este kiderül a Ka­maraszínház-nyitón. Képünkön Mihályi Győző (Euclio) látható egy jelenetben. Fotó: Jármay György Hírközlési régiségek múzeuma Hírközlési régiségek mú­zeuma nyüt meg a Balaton „fővárosában”, Siófokon. Az MHSZ helyi rádióklubjának tagjai által összegyűjtött ér­dekes tárgyak között — me­lyet az Erdei Ferenc utca 2. szám alatti épülef helyiségé­ben állítottak ki — ma már ritkaságszámba menő dara­bok láthatók. A többi kö­zött a híradás vezetékes es vezeték nélküli rendszeresből való példányok, egykori rá­dióamatőr-készülékek. mű­sorvevő matuzsálemek. A kis múzeum anyagát minden vasárnap délelőtt te­kinthetik meg az érdeklő­dők, sőt működés közben is láthatnak egy-egy. berende­zést. Napközikről Napközis gyerekek mun­káiból nyüt kiállítás az el­múlt- hét végén a miskolci Reményi utcai óvodában. A dolog akár“ szigorúan belső ügy is lehetne, hiszen az ut­cáról aligha térhet be spon­tán érdeklődő. A Miklós ut­cai Általános Iskola napközi­seinek, Gál Ágnes tanítvá­nyainak batikképeit első­sorban az óvodások szemlél- gethetik. Elsősorban — mond­juk —, mert azért más óvo­dákból, a környező iskolák­ból —- értesítve természete­sen a kiállításnak helyet adó óvoda vezetőjét — felkeres­hetik a kis bemutatót a gye­rekek. Gondolom, sokan meg is teszik, mert a megnyitón — Merényi Józsefné napkö­zis szakfelügyelő ajánlotta figyelmükbe — szép szám- mád voltak napközis pedagó­gusok. Többnyire olyanok, akik a maguk csoportjában ugyancsak megpróbáltak és megpróbálnak valamiféle kapcsolatot teremteni a gye­rekek és a különböző mű­vészetek között. Nos, valójában ez az, ami­ért érdemes szót ejteni er­ről a valóban nagyon szép, hangulatos, sok-sok esztéti­kai érzékről és még több ne­velési elhivatottságról tanús­kodó kis kiállításról. Gál . Ágnest, Raffai Kingával együtt, munkáin kérésziül már sokfelé ismerik Miskol­con. Bemutatkoztak már a Mini Galériában, az Avas­délen, legutóbb a megyei könyvtárban — batik képe­ik kel. A fiatal pedagógusnőt most úgy ismerhettük meg, mint aki szívvel-lélekkel ké­pes kibontani tanítványai sokszínű tehetségét- Nem szakkörben, hanem egy, az érdeklődő alsósok számára is Füzesabony és Vidéke Mész PÁLYÁZATOT HIRDET melegkonyhás vendéglő- vezető és -helyettesi állások betöltésére. Szakmai képesítés, 5 évet meghaladó szakmai gyakorlat, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Házaspárok előnyben. Jelentkezés: írásban vagy személyesen az ófész kereskedelmi % főosztályán, Füzesabony, Rákóczi u. 69. Telefon: 122 ft ISMÉI lat tájékoztatja bérlőit, hogy a házi szemét 10. január 1-1 lakótieíyisegenként és havonta 6 Ft A különbözéből készült számlát házfelügyelőink és díjbeszedőink által juttatjuk el t. Bérlőinkhez. nyitott felsős napközis ’/cso­portban. Ez valóban valami új — de tegyük gyorsan hoz­zá, korántsem egyedüli. Az utóbbi időszakban már ész­lelhettük, egyre több minden történik azért, hogy a nap­közik — ezek a sokszor szi­dott, sokszor szükségszerű­nek' és kényszerűnek titulált csoportok — túllépjenek a csak a leckét elkészítő, csak a gyerekmegőrző szerepükön. Csak az elmúlt tanévben például egy sor jó és érde­kes kezdeményezésről szá­molhattunk be, mint például a fiatal népművészek és mű­vészek által tartott foglalko­zásokról, a rajztanárok „há­zi” felkészüléséről. S aligha­nem nem hagyhatjuk ki e felsorolásból azt sem, hogy a művelődési intézmények — első helyen említenénk itt a Vasast — igyekeztek szorosabb kapcsolatot, kiépí­teni az iskolákkal 'oly mó­don is, hogy helyet, s foglal­kozásokat biztosítottak az érdeklődő csoportoknak. Lehetőségeket keresnek ? így igaz. A demográfiai hul­lám, a gyerekek számának növekedése sokszorosan ter­heli a napköziket, ahol oly­kor negyvenen felül van a létszám. Némi túlzással, már az is eredmény, ha mozdul­ni tudnak... Nos, ezért is érdemes na­gyobb nyilvánosságot adni egy iskola, egy napközis cso­portjának bemutatójáról. Mert jól mutatja: a tanári lelkiismeretes munka, a ne­velési elhivatottság áttörheti a helyszűke, a nehéz körül­mények korlátáit. S itt nem­csak arról van szó, hogy egyéni színt visz a hétköz­napi, de igazából sohasem szürke munkába! S ha eki­állítás ürügyén néhány gon­dolatot felvetettünk, a to­vábblépést igazolandó álljon itt még néhány tény, A vá­rosi művelődési központ köz­reműködésével a miskolci napközis nevelők részére két­éves művészeti tahfolyamot szerveztek. Olyan alapisme­retekhez szeretnék juttatnia pedagógusokat, ' amelyek nemcsak beépíthetők a nap­közik kulturális foglalkozá­saiba, nemcsak jó, szórakoz­tató időtöltést jelentenek, ha­nem amelyek segíthetik a gyerekek esztétikai nevelé­sét. S a „hosszú távú ter­vekben” már a nyári napkö­zik művészeti foglalkozásai is kezdenek határozott kör­vonalakat ölteni. Olyan cso­portokról szól a fáma. ame­lyekben agyagoznának, ze­nélnének, festenének, nyel­veket tanulnának ... Olyan szép, hogy ez nem lehet igaz — mondtam a szakfelügye­lőnek. Ő viszont azt vála­szolta, hogy igaz lesz... Mert az első lépéseket már megtették hozzá. 4«*. ».) Jeleli egy-egy csillag , lesz az égön” Ma is éneklik az aradi vértanúk nótáját Az 1849. október 6-i aradi gyásznap emlékét egy nóta is őrzi, amely az egész or­szágban elterjed!, s ma is elevenen él az idősebb em­berek ajkán. A Pécsett élő Mándoki László néprajzkutató egy év­tizede foglalkozik mar az aradi vértanúk nótájának problematikájával. A sajtó­ban közzétett felhívása nyo­mán számos dunántúli és al­földi faluból érkezett jelzés az aradi nóta továbbéléséről. Legutóbb a Baranya megyei Bodán bukkant rá az egyik szövegváltozatra, és sikerült magnetofonnal a dallamát is rögzítenie. Különösen érde­kes a nóta két zárósora. mint jellegzetes szövegváltozat: „Számotokra nincs e földön kögyelem, — Belülélök egy- egy csillag lösz az égön”. A nép körében elterjedt aradi nóta alapja — mint,a pécsi kutató megállapította — egy műköltői alkotás: Lé- vav József „Az aradi nap — 1849. okt. 6.” című verse. A költemény először i 861-ben jelent meg a .szabadságharc­nak emléket állító Honvé­dek Könyvében. A szöveg élén ugyan a „Népdal” meg­jelölés állt, ez azonban nyil­vánvalóan a hatóságok' es a cenzúra megtévesztésére szolgált. Emlékezetes, hogy Arany János is csak allego­rikusán mert ítéletet mon­dani Ferenc József magyar- országi látogatásáról „A wa­lesi bárdok” című költemé­nyében. A vers később — 1870-ben — már Lévay Jó­zsef neve alatt jelent mega Honvédmenház könyvében. Később, a nép száján önálló­sult, új életre kelt, a íolkio- rizálódás útjára tért és a folklór törvényéi szerint ala­kult. Dallama már készen volt. Pálóczi Horváth Ádám 1813-ban kiadott „Ötödfél- száz énekek” című gyűjte­ményének 37. dallamára éne­kelték és éneklik ma is. (Ez egyébként egy induló a na­póleoni háborúk időszaká­ból.) Mándoki László térképre rajzolta az aradi nóta elter­jedését. A térképen körül­belül száz helység jelzi a nó­ta énekelt vagy szöveges változatának létezését Zalá­tól Szabolcsig, sőt határain? kon túl is. például Erdély­ben. Különféle folklórválto- , zatai kerültek elő népi kéz­iratokból' vagy ponyvakiadá­sokból is. Mindez jól szem­lélteti: milyen mély nyomot hagyott az aradi tragédia a népiélekben, emlékét nem­zedékek adták egymásnak. ■ Lakodalmakban — például az Ormánság területén — ma is éneklik az aradi nó­tát. Éjféltájban, amikor az ifjú pár elhagyja a termet és a zenekar megpihen, egy- egy idős ember ajkán újra, meg újra felhangzik a t3 vértanú emlékét idéző dal. A pécsi kutató a további gyűjtőmunkát ki akarja ter­jeszteni az egész magyar nyelvterületre, ■ beleértve a tengerentúlra kivándorolt idősebb magyarok nemzedé­két is. 1/ Z. ß világ nagy múzeumai A múzeumi hónap alkal­mából, az előző évekhez ha­sonlóan ez idén is előadás­sorozatot rendez Sárospata­kon a Rákóczi Múzeum ve­zetősége. Ezúttal a világ nagy múzeumairól tartanak előadást a téma kiváló szak­emberei. Négy októberi héttőn este kerül ezekre sor a múzeum földszinti előadótermében. Az első előadást október 6-án dr. Kolba Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum tudomá­nyos munkatársa tartotta a krakkói Wawel gyűjtemé­nyeiről. Október 13-án dr. Kaba Melinda régész, a Bu­dapesti Történeti Múzeum tudományos titkára .a New York-i Corning Museum üveggyűjteményét. október 20-án dr. Miklós Pál kandi­dátus, az Iparművészeti Mú­zeum főigazgatója a londo­ni Victoria and Albert Mu­seumot, 27-én dr. Végh Já­nos művészettörténész, tan­székvezető docens pedig a bécsi Kunsthisioriscnes Mu- seumot- mutatja be. A .vetí­tettképes előadások minden hétfőn este 6 órakor kezdőd­nek. A múzeumi hónap során megtekinthetik a látogatók a Rákóczi-vár Vöröstornyában levő kiállítási anyagokat, a Perényi-szárnyépületben a kandallós és könyvtárter­met. az északi és nyugati palotaszárnyban a Rákóczi- ak korára, a kuruc szabad­ságharcra vonatkozó emléke­ket. továbbá a XVI— XIX. századi bútorművészeti em­lékeket, majd az Erdélyi Já- nos-teremben n bodrogközi, hegyközi népi lakáskultúrát és a hegyaljai szőlészet-bo­rászat történetét bemutató kiállítást. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom