Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. október 31, péntek Találkozás a Nemzetiben Miskolci Lila Pesten Kedvenc lp)esti lapom rangadóról tudósít. A lelkes méltatás megemlíti, hogy a mérkőzés után futballrajon­gók százai várták a stadion előtt a két csapat játékosait, éltetve elsősorban a győztest, de kijutott a tapsból az el­lenfélnek is. Örülök a • jó hírnek, de éppen mást keresek e lap­ban. Hírt. említést, beharan­gozol arról, hogy ma. októ­ber 27-én, hétfőn este 7 óra­kor a Nemzeti Színházban vendégszerepei a Miskolci Nemzeti Színház: Szép Ernő Lila ákác című szerelmes históriájával. Beharangozó nincs, még a színházi mű­sorban sem szerepelnek a miskolciak Pesten. Sebaj.- biztatom magam, aki kíván­csi, úgyis tudja ... Azért a Nemzeti pénztárában csak megkérdezem előadás előtt egy jó órával: Milyen érdek­lődés előzte meg a vendégjá­tékot? — Óriási volt az ér­deklődés — mondja a pénz- tárosmő —. a „megtelt” táb­lát már egy hete kitehettük volna ... \ Kicsit kihúzzuk magunkat. ☆ Fél hét van. A, Nemzeti művészbe]árója folyamatosan „szellőztet”. Egymásnak ad­ják a kilincset az érdeklődök. A színészek színpadra ké­szek. Már más világban él­nek. A betérők nem is zak­latják őket. Csak egy intés, eg.v kézfogás, egy biztató te­kintet idejére térülnek egyet itt. A bejárati ajtóval szem­közti széken Csiszár Imre. a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője: „A leg­fontosabbak most nem a sza­vak ... az a legfontosabb, hogy a színészek érezzék az ember jelenlétét...” Azért kijut a szavakból is. Egy fiatalember hol itt, hol ott tűnik fel, biztat, tanácsot ^instrukciót) ad még utoljá­ra, magyaráz, mutogat, lelke­sít; ő a rendező: Hegyi Ár­pád Juiocsa. Szakít egy meg- állásnyi időt: „Az új helyszín izgalmában élünk. Azt sze­retném, azt várom, hogy,ezt az izgalmat, meg a tagadha­tatlanul itt lappangó félel­met erővé, energiává alakít­sa a társulat. Teljesen új a tér, az egri helyszínhez ké­pest megsokszorozódott, má­itok a forgási sebességék ... és persze van egy kis félelem a közönségt ől is ... Magam­ról ? Szorongok, de vállalom ezt az előadást minden hi­bájával és értékével. Ezt an­nál könnyebben tehetem, mert bízom, bízhatom a tár­sulatban, tehetségükben” ... Lázas közönség-zsibongás a színházi előtérben. Egy ilyen vendégjáték mindig megörvendezteti a nézőt ré­gen látott ismerősökkel is. De ismeretlenül is sok az is­merős arc ... meg nevek em­lítődnek ... „ő is eljött” .. „ők is itt vannak" ... Nem kevesen még most szeretné­nek jegyhez jutni. 'Az érdek­lődés- valóban jólesően nagy. És megkezdődik a .játék. Mintha kissé eifogódottan kezdenének — de ezt már csak utólagos ..okoskodással" tudjuk-gondoljuk így: mert ott szinte észrevétlenül su­hanunk vissza a játék révén Szép Ernő Pest-életébe. Lengyel Menyhért írta az alábbi sorokat: „a LILA ÁKÁC egyetlen jelenetében több költői erő, élethűség s megindító báj yan, mint tu­cat más darabban ............mi­u tán gyönyörködtette és meghatotta a szíveket, új és új feltámadást fog megérni, mint a szerelem maga, mely ifjú szívekben folyton íelvi- rágzik s visszatér.” Ámi az.t illeti, a Renais­sance Színház 1923. október 30-i ősbemutatója után meg­lehetősen sokáig kellett vár­ni az újabb bemutatóra. A felszabadulás után a Lila akácot 1968-ban a Madách Színház játszotta először. Tóth Manci szerepében Szil- vássy Annamáriát láthatta az akkori közönség, a dara- bot Kerényi Imre rendezte. A miskolciak pesti vendég­játékán most .mindketten né­zőként voltak jelen. — Nagy szeretettel nézem a miskol­ciak játékát, s ilyenkor ter­mészetesen előkerülnek a mi játékunk emlékei is. Más ... más volt a mi Lila ákácunk, de azt gondolom, hogy ez nem baj —. mondja egy szünetbéli beszélgetésben Szilvássy Annamária. Keré­nyi Imre hozzáteszi: —-Kis szomorúsággal nézem az elő­adást. hiszen eltelt tizenkét év, s ennyit öregedtünk ... Komolyra fordítva a szót: tizenkét év alatt sokat vál­toztunk, változott a Vila*, ebből következően másként „áll” a színpadon a Lila ákác is. Ügy gondolom, alapvető­en nincs különbség a mai és a mi játékunk között az ér­telmezésben; az eltérések az említeti idő okán természe­tesek. * A miskolciak Lfia ákác* nagy sikert aratott a Nem­zetiben. A kitűnő együttes- játék mellett nagyszerű szín­házi pillanatokkal gazdagítot­ták a nézőket az egyes sze­replők, mindenekelőtt (Tóth Manci szerepében) Igó Éva. A „ka kas ülőről” indított ,,bravó”-k, az ováció méltán köszöntötte játékát, a mis­kolciak előadását. És az előadás után — ha nem is százakra tehető számban — sokadalom vára­kozik a Nemzeti művészbe- járója előtt... ' ☆ Az eredeti program szerint a Miskolci Nemzeti Színház még egy. előadással — A szs- csuáni jólélek — szerepelt volna Pesten. Ez azonban be­tegség miatt elmaradt. Zsol­nai Júlia már korábban is gyengélkedett, fizikai fáradt­sága az orvosi véleménvek szerint nem engedte a játék vállalását a keddi előadáson. Mindehhez hozzátartozik: hétfőn a Lila ákácban még így is remekül helytállt. ☆ Rövid fél év alatt másod­szor léphettek színpadra a miskolciak a Nemzetiben. A pesti „jelenlétről” Gyarmati Béla. a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója így véle­kedik : . — Minden vidéki színház­nak, így nekünk is nagy fel­adatot. de óriási lehetőséget is jelentenek ezek a vendég- szereplések. Ha ezt a lehető­séget nem tudjuk korszerű, megfelelő izgalmú produk­cióval kihasználni, évekre rossz „passzra” kerül a szín­ház. Júniusban már sikerült három olyan előadással be­mutatkoznunk. ami részint a szakma, részint a közönség érdeklődésébe ajánlotta szín­házunkat. művészeinket. A most bemutatott Lila akácot már megelőzte jó híre. s a sikernek azért is örülünk, mert a rendezőnek, s néhány igen tehetséges fiatalunknak ez az első nagy színházi munkája. Hogy pedig jól dol­goztak. azt bizonyítja a tény: mind a fiatalok, mind azok. akik még ismerhették Szép Ernő világát, egyaránt befo­gadták ezt az előadást. Pesti „jelenlétünkről” pedig szeret­ném elmondani: nincs abban semmi ellentmondás, hogy itt, itthoni környezetben aka­runk Ocelli jó színházat csi­nálni — közben pedig Pestre „járunk”. Ott is azt mond­tuk. amit itthon. Egerben és Miskolcon. Semmi arisztok­ratizmusról szó nincs tehát: ami itthon jó. az jó Pesten is. ami itt tetszik, az tetszik Pesten is ... fónagy Józsié# W. Somerset Maugham há­rom ismert és népszerű re­génye — Az ördög sarkan­tyúja. Sör és perec. Színház — egyetlen kötetben, 3 re­gény címmel az Európa Könyvkiadó egyik legfrissebb újdonsága, amely az 5 vi­lágrész könyvei című soro­zatban jelent meg. E kötet­ről, illetve a három regény­ről aligha kell bővebben szólnunk. Ugyancsak szükség­telen bővebben kommentálni egy újabb Shakespeare-köte- tet: a Magyar Televízió most kezdődő Shakespeare-soroza- tához kapcsoltan megjelenő életműsorozatban — immár negyedik darabként — a Szeget szeggel jelent meg Takács Ferenc utószavával. Egy harmadik kötet szántén ismerős, s az olvasmányos könyvek kedvelői bizonyára örömmel fogadják: P. G. Wodehousc angol regényíró és novellista egyik igen nép­szerű. nálunk is többször megjelent műve. a Forduljon Psmithhez. amelyben az fró zatérő bőse, Psmith egy bonyodalmas ékszerrablás akaratlan szemtanúja és részvevője. A következő Európa-kötet szerzője. Jan Smid csehszlo­vák. de története, az Életem ártatlan örömei az USA nyu­gati államaiban játszódik, ahol is Nat Jessel utahi ke­reskedelmi ügynökkel igen szokatlan kalandok esnek meg. míg üzleti útjait bo­nyolítja ócska autóián egy barátiává szegődött oroszlán­nal. Végezetül egy terjedel­mes. mintegy 'hétszáz oldalas regényre. Federico de Rober­to a XIX. század második felének Szicíliáját bemutaló Az alkirályokra kell a figyel­met felhívni. A művet írója hajdan trilógiának szánta, de második kötete — A biroda­lom —y már csak az író ha­lála után. 1929-ben jelent meg; így is sokat mond el a szigetről, betekintést nyújt Szicília életébe, jobban meg­érteti a mai olvasóval az el­ső megjelenése óta eltelt hat évtizedet is. Uj emberiség A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója tiszteletére Űj emberiség címmel ünnepi műsort állí­tott össze a Miskolci Nem­zeti Színház, s ezzel az ösz- szeállítással köszönti az ün­nepet november ,4-én este Leninvárosban, 6-án Eger­ben. valamint 7-én este 7 órai kezdettel Miskolcon. A magyar és a szovjet himnusszal kezdődik az ün­nepség. majd Gyarmati Béla színházigazgató tart megem­lékezést. A műsorban a szín­ház művészei közül vers- mondással Mihályi Győző. John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvének egy részi elével ugyancsak Mihályi Győző és Körtvélyessv Zsolt, énekszá­mokkal' Várhegyi Márta. Csonka Zsuzsa. Perencz Bé­la. Ábrahám István. A. Tolsz­toj Golgota című regényének részletével Matus György, valamint a voká! működik közre. Vendégként a Pécsi Balett két szólótáncosa, egy gyermekkar, valamint a I>i- ósfiyőri Vasas Kórus lép let. Huszonhárom film A MAFILM műtermeiben napjainkban huszonhárom magyar játékfilm áll készí­tés alatt. Ezek közül hat mär teljesen kész. most a labora­tóriumi munkái folynak, hét­nél már az utómunkálatok — vágás, keverés otb. —, s tíz film áll a négy játékfilm­stúdióban e héten forgatás alatt. Ezek: Kettévált menv- nyezet. Ideiglenes paradi­csom. Kopaszkutya. Rioacsok, 1916. Fogadó az örök világos­sághoz. Egy parasztcsalád története. Következő évtized, Mephisto, Pergőtűz. Az utó­munkák alatt állók között van a Boldogköváralján for­gatott Dédelgetett kedvence­ink is. A tanácsülés vendégeit út­törők köszöntötték. A me­gyei és járási meghívottak valószínűleg meglepődlek kis­sé. amikor átvették a virág­csokrokat. Viszont, hogy itt, Mezőzomboron így kezdődik egy rendezvény, csak a „messziről jöttéknek” feltű­nő. Persze, ha az ember eb­ben az alig több mint két és •fél ezer lélekszámú telepü­lésen bármilyen rendezvé­nyen részt vesz, csak csodál­kozhat. Valahogy minden rendhagyó itt, ahol a távol­ságokat nemcsak kilométe­rekben merik. A járási székhely — 2—3 kilométer ide — városi címre pályázik. Mezózom bor. a le­endő város árnyékában levő község nem irigyli ezt a cí­met. Egyáltalán: az itt élők nem azon morfondíroznak, hogy ők csak egy „alvó” te­lepülés lakói, s a nagyköz­ségi címtől is messze ál inak. Nem meditálnak ezen. hiszen idejük sincs rá. Egyszerűen — dolgoznak. Munkálkodnak önmagukért, önnön gyarapo­dásukért, mindennapjaik szebbé tételéért. tár A legutóbbi tanácsülés rendhagyó kezdésekor egy nem is olyan régi kép vil­lant fel emlékezetemben: A község egyik utcáját építet­ték vagy ötvenen. A kapuk előtt, asszonyok álltak, a fér­fiak lapattal, csákánnyal egyengették az út közepét. Kint. a porták előtti pado­kon korsók, elemózsiái szaty­rok voltak. Az egyik ház előtt egy öreg cigány hege­dült, társa pedig nagybőső- zött. Az út azóta elkészült, és nemcsak ez az út. hanem mindegyik, amelyik a község lakóit esőben sárral, száraz­ságban porral bosszantotta. Valószínű, hogy az alkalmi zenészeknek is akadt eköz­ben bőven munkájuk. Mezőzomboron jelenleg 2 ezer 632-en élnek. A telepü­lés munkaképes lakóinak 92—94 százaléka a járás és a megye különböző mezőgaz­dasági, ipari üzemeiben dol­gozik. Aludni járnak csak haza, ám ez a megfogalma­zás nem egészen pontos. A helyi munkalehetőség szinte minimális. Nem mindegy azonban, hogy — ha akár csak pihenni is — hová tér haza az ember. A község éves fejlesztési alapja — mint ahogy az' a kisebb községek­nél már megszokott — na­gyon kevés. Az igények azon­ban érthetően emelkednek. Napról napra, évről évre. A lehetőség pedig — ahogy ez a tanácsülésen elhangzott — adott: keresni, kutatni kell azokat a forrásokat, ame­lyekből táplálkozhat, gyara­podhat. a falu. Ki tehetne ezért többet, mint az itt élők? A tanácsülés egyik leglé­nyegesebb napirendi pontja az a számadás volt. amely a községnek, Mezózombornak áz eltelt években való gya­rapodását összegezte. Érde­mes ebből néhány dolgot ki­emelni: 1973. május elsejé­től 1980. első napjáig a köz­ség lakossága óriási méretű társadalmi munkát végzett a település gyarapodásáért. En­nek a csaknem 21 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kának eredményeként a köz­ség belterületén mintegy 13 kilométer földutat sikerült felújítani — saját erőből. Huszonhárom utca vált jár­hatóvá és az - utcák építésé­vel párhuzamosan elkészül­tek a járdák, vízátereszek. A helyi tanács segítségével mintegy nyolcezer gyümölcs­fát ültettek ki az utak mel­lé. ezenkívül 15 ezer négy­zetméter útmenti területet ültettek be virággal. Az ál­talános iskola mindkét épü­letében megoldották a vízbe­vezetést. felépítettek egy sportöltözőt és egy. a diákok vásárlási igényeit kielégítő iskolabollot. A fent felsorolt beruházások tulajdonképpen alig-alig. vettek igénybe anya­gi támogatást, hiszen mind­ezeket a község lakói végez­ték el. Visszatérve még a társadalmi munkákra: az el­múlt hét évben az ilyen jel­legű közös munkáknak az értéke körülbelül annyi volt, mint amennyit a község az állami költségvetésből hasz­nálhatott fel. A tanácselnök. Fenyvesi András beszámolója után nem következett taps. A ta­nácstagok, akik a beszámolót végighallgatták, maguk is tud­ják. hogy amit az eltelt idő­szakban építettek, önnön gya­rapodásukat szolgálja. Szer­vezni, okosan agitálni az itt élőket — ez az elnök véle­ménye Mezőzomboron. Mert. — ahogy mondja —, ha pénzt kémének a községet támogató gazdasági szerveze­tektől, nehezebb lenne a helyzet. Azoknak sincs, hát miből adnának? A jó kap­csolatok megszerzése, meg- 4 tartása azonban meghatároz­za a község lakóinak közér­zetét. Ebben az irányban, ezen az úton kell tovább ha­ladniuk. Még egy lényeges feladat: az állami és társa­dalmi szervekkel kialakított jó kapcsolatok tartása. A helyi Vöröskereszt, a Haza­fias Népfront községi szer­vezete, valamint a járási gazdasági egységek minden tőlük telhető segítséget meg­adnak az itt élők igénveinek kielégítéséhez. Meri — ahogy Fenyvesi András beszámoló­ját összegezte —. nem első­sorban a pénzen múlik lövő­jük alakítása. formálása. Hogy holnap milyen lesz Mezőzombor lakóinak közér­zete. hogyan, miképpen él­nek lehetőségeikkel — első­sorban tőlük függ ... Pusztafalvi Tivadar FÜZESABONY 1/ " r I I rr ÉS VIDÉKE K r\7DKnDU,l 1 ÁFÉSZ nnliin-infnl hiprlnf rxuzer ucrvu I » | , r papai Mid ruházati szakmában hirdetmény jártas áruházi > osztályvezetői állás Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy az alant fel­betöltésére. Szakmai képesítés, sorolt, kukásított területekről a réndszeres szemétszál­5 évet meghaladó lítást délutános műszakban végezzük 1980 november szakmai gyakorlat, 1 erkölcsi és működési 3-tól: bizonyítvány szükséges. fi. kér. Görömböly utcái BÉREZÉS: Szirma utcái kollektív szerződés Hejőcsaba utcái szerint. JELENTKEZÉS: Kérjük t. Ügyfeleinket, hogy a kukaedények ürítési írásban vagy szemé­lehetőségét 14—22 óra között biztosítani szíveskedjenek. lyesen az áfész kereskedelmi A járati napok nem változnak. főosztályán, MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI Füzesabony, Rákóczi út 69. Tel.: 122 VÁLLALAT V

Next

/
Oldalképek
Tartalom