Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1980. július 20,, vasárnap Agria-átváltozások es Lenk Előadás a Tömlöc-bástyán: az egykori egri várbörtön ad keretet az aradi várbörtön-jelenetnek. A háttérben mai egri városrészlet. r A kezdetekhez képest igencsak megváltozott az Agria Játékszín arculata. A mesz- szemúlt évszázadokat felidéző iskoladrámák helyét napjaink szerzői foglalták el. igyekezett Eger nyári színháza közelebb kerülni a ma közönségéhez és a ma irodalmához. Ismeretes, hogy korábban pályázatot, is hirdettek Egerben bemutatandó művekre, és az arra érkezett alkotások közül kettő látható napjainkban az Ag- ria-játékok keretében. Megváltozott a játéktér is, a történelmi nevezetességű egri vár gótikus palotája előtti tér helyett a Tanárképző Főiskola zárt udvara ad otthont az egyik produkciónak, a vár Tömlöc-bástyájának romjai között látható a másik. (A Romkertben bemutatott Aiasz, a főiskolások Szophoklész-produkciója már nem látható.) A várudvar nem volt épp a legalkalmasabb játéktér, még vonatfütty is behallatszo'tit, de mint környezet, mindenképpen vonzóbb volt nyári játékhoz, mint a főiskola meglehetősen rideg, zárt udvara, ahová csendes estén a motorke- rékpárzaj is behallatszik. (Lehet, hogy ezt a körülményt csak azért nem feledjük, mert a játék nem vonta el egészen erről a figyelmet.) Az új művészi vezetéssel egy évvel ezelőtt megújulni indult Agria megérdemli a fokozott figyelmet, ás a két kiemelkedő produkcióról, ha röviden is, érdemes szót ejtenünk. Mindkét produkció ősbemutató — hiszen itteni pályázatra íródott — és mindkettő egyfajta példaként állítható emberi magatartást tükröz, mindkettő kapcsolódik az 1848-as szabadságharc idejéhez, a hazafiság gondolatának ápolásához. Sorrendben elsőként Száraz György drámáját mutatták be. Ennek már hatodik előadását láthattuk a minap. Gyilkosok a címe, és központi hőse Semmelweis, akit az anyák megmentőjeként tisztel a világ, a gyermekágyi láz okozójának felfedezéséért. A dráma azt mutatja be. miként kellett Sem- melweisnek és egy-két, mellette hűségesen kitartó társának megküzdenie a mara- disággal, a hiúsággal, az emberi kicsinyességgel, s — mert a történet éppen az 1848-as bécsi felkelés és magyar szabadságharc idejére esik — a forradalmak megtorlásával, miként kellett magának Semmelweisnek választania a bécsi egyetemi magántanárság helyett az akkor még nagyon elmaradott pesti kórházi orvosi állást. Az olvasott dráma rendkívül izgalmas, feszült vitairat. Nem lehet letenni olvasás közben. Valló Péter rendező a mindössze két szobahelyszínen játszódó drámát hatalmas dobogón adatta rlő. amely ugyan lehetőséget adott rá, hogy egyszerre több helyszínt lássunk és amiről az eredeti drámában csak beszélnek, az meg is elevenedjék, ugyanakkor a látvány kedvéért oly sok mozgást iktatott be, amely széttördelte a polémia feszültségét, és el-elvonta a nézők figyelmét az alapvető gondolatokról, egyik-másik halkabb vitarészletnek szinte teljesen fölébe kerekedett a nem ritkán hangos látvány. Vitatható, hogy ez az érdekes dráma egyáltalán szabadtérre való-e. Szívesen látnánk zárt színházban. A színészek közül feltétlenül kiemelkedik a Semmelweist játszó és annak a szakmai témákon kívül minden egyeo érdeklődést elvető megszállottságát kitűnően megjelenítő Végvári Tamás, s a vele ellenlábas Klein profesz- szort játszó Milclósy György. Az egyébként igen jó színészgárdából Szombatiig Gyula és Kertész Péter neve még külön is megemlítendő. Nagyrészt azonos a szereplőgárdája az előbbivel a Fekete Sándor írta Lenkey tábornok című történelmi drámának. Az egri születésű Lenkey története ismert. A Lengyelországból hazatért huszárok parancsnoka Aradon csak azért kerülte el az akasztófát, mert fogsága idején testi és lelki kínjaiba beleőrült, majd belehalt. Kitűnő, valósággal „szerepet játszó” környezetben, az egykori Tömlöc-bástya romjai között egy börtönrács szerkezetben alakították ki a játékteret, az egykori aradi várbörtön vizsgálóbírójának szobáját, ahonnan mi, nézők is láthattuk később a vértanúk bitófáit. Lenkey és a kihallgatását végző vizsgálótiszt, Ernst őrnagy nagy szócsata-sorozata tulajdonképpen az egyrészes dráma, amelynek ugyan van még néhány szereplője, de a humanista tudományt képviselő Frank orvosprofesszoron kívül a többinek nem lényeges a szerepe. Számba veszi mindazokat az alapvető gondolatokat, amelyeket immáron 130 esztendeje vitatunk, vajon a forradalmi hevületű harcosoknak, vagy a realitásokkal inkább számolóknak volt-e igazuk, s az egykori bajtársakból és barátokból most már vádlottá és gyilkos szándékú ellenséggé lett két ember szóharcában az egész 1848-as szabadságharc drámája játszódik le előttünk. Lenkey elmeháborp- dottan halt meg, ellenlábasa a dráma végén már érzi, hogy a piszkos munka után rá sem lesz sokáig szükség. Nagy erejű történelmi példázat Fekete Sándor drámája. amely végre — az Agria történetében talán leginkább — a környezethez illő, értékes produkció. Valló Péter rendező, amellett, hogy értékes látványelemekkel — strázsák mozgatása, külső hanghatások stb. — gazdagította a polémiát, mindvégig oly feszült játékot teremtett, hogy a néző szinte részesének. egy tárgyalás résztvevőjének érezhette magát. Lenkey tábornok szerepét Reviczky Gábor, a vizsgáló- bíróét, Szombatiig Gyula játszotta ragyogóan és itt is megemlítendő Miklósy György Frank professzora. Benedek Miklós Lenkey tábornok (Reviczky Gábor) és a vizs- Sophie nővér (Káldy Nóra) és Semmelweis gálóbiró (Szombathy Gyula) egyik vitája a bőr- (Végvári Tamás) a Gyilkosok egyik jelenetében, tönrács mögött. (Fotó: Laczó József) Markisz Zizi mozaikja „Búcsúelőadás” eímmel posztumusz portréfilmet forgat Várkonyi Zoltán életéről a tv két munkatársa, Gellert Kiss Gábor és Vit- ray Tamás. Az eddig elkészült négyezer méternyi filmszalagon csupán kis rész az archív-anyag: a tavaly májusban elhunyt kétszeres Kossuth-díjas művészről, színházi és filmrendezőről ugyanis nem maradt fenn portréfilm. Az egyetlen, őt js bemutató filmrészlet a „Tíz év múlva” című televíziós műsor, amelyben a Színház* és Filmművészeti Főiskolán egy évtizeddel korábban végzettek vallanak életük alakulásáról. Az egyórás műsor a nagy művész életét felölelő interjúsorozatból áll. Megszólal majd a kamerák előtt a gim_ náziumbeli osztálytárs és tanár, a kezelőorvos, a pályatársak közül például Makay Margit — emlékszik rá Ne- meskürty István, valamint égjük hajdani játszótársa, Nagyapjára emlékezve helyet kap a filmben az öt és fél éves unoka is. „Csalódást okozni tilos!” A könyvtáros építők — Ha megkérnének, ajánljak valakit, aki jól ismeri az építőmunkásokat: Téri Tamásnál, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti könyvtarának a vezetőjét jó lelkiismerettel ajánlanám. Nemcsak azért, mert könyvtárosként gyakorta és sokukkal találkozik, hanem mert azok közé tartozik, akik nem „elveszem a könyvet — kiadom a könyvet” című kapcsolatban vannak az olvasókkal. Nemcsak „tárosa” a könyveknek, hanem gazdája — ily módon házigazdája is a könyvtárba belépőknek ... Tulajdonképpen ezek a gondolatok jártak a fejemben, míg eleget téve a kötelező írnivalónak: a „statisztikai adatokat” másoltam a BAÉV selyemréti munkás- szállásán levő központi könyvtárban. Nem akarom persze lekicsinyleni ezeket a számokat, hiszen fontos mutatói egy könyvtár, a könyvtáros munkájának. Tovább is adom hát a legfontosabbakat: A központi könyvtár mellett 11 letéti helyen (Óz- don, Kazincbarcikán és Le- ninvárosban is) várja olvasnivaló a BÁÉV dolgozóit; összesen 35 ezer kötettel rendelkeznek. Az elmúlt évben 1383 beiratkozott' olvasója, összesen pedig 9598 látogatója volt a könyvtárnak. A kölcsönzött kötetek száma 26 601. Könyv- és folyóiratbeszerzésre 69 500 forintot fordítottak. A vállalat ötezer dolgozójából mintegy 900-an élnek a selyemréti munkásszálláson. itt, a könyvtári beiratkozási könyvben. 1979- ben az utolsó sorszám a 366- os volt. És ezzel ismét helyben vagyunk. Vajon milyennek látja olvasóit, az építőket a könyvtáros Téri Ta- másné" — Sokan hajlamosak a kijelentésre: az épitőmunkások szedett-vedett népség . .. sok előítélettel találkoztam már. Pedig, higgye el nekem, hogy például a szakmunkások irodalmi érdeklődése sokkal szélesebb körű. mint az adminisztratív dolgozóké. Varrnak természetesen törzstagjaink is, akiket tíz éve ismerek. Óra nélkül is tudom például, hogy negyed hét van: mert nyílik az ajtó és belép Farkas ... ő egyébként alig olvas könyvet, de elolvas minden újságot; ha valamelyik véletlenül hiányzik, ő biztosan észreveszi. — Milyen gyakran látogathatják a könyvtárat az itt élők? — Kedden és csütörtökön este van könyvkölcsönzés, ekkor van lehetőség a folyóiratok és napilapok olvasására is. A könyvek esetében az olvasott műfaj megoszlását befolyásolja nálunk az, hogy az ismeretterjesztő és szakirodalom aránya negyven százalék. — A könyvtár ajánlást adott ki szocialista brigádoknak könyvtári szerződésre. Ebben egyebek közt ez olvasható: „Sokan nem gondolnak arra, hogy a legkedveltebb szabadidő-töltésük: otthoni háztáji munka, kertészkedés, állattartás, barkácsolás, sport, országjárás stb.... mind megalapozottá, sokoldalúbbá válik, kedvelt tevékenységük gazdag könyvirodalmának megismerésével, felhasználásával”. Valóban hisz ennek a vonzerejében? — Sokan azt mondogatják, hogy az olvas, áld ráér. Szó sincs róla, hogy a ráérő emberek olvasnak. A tevékenykedők veszi): kézbe inkább a könyveket, és hiszek abban, hogy őket lehet jobban „beszervezni” a könyvtárba. — A könyveken, folyóiratokon. napilapokon túl, a beszélgetések mellett mit tud még adni a könyvtár az itt élőknek? — A könyvtári rendezvényeknek nálunk hagyományai vannak, rendszeresek az irodalmi estek, író—olvasó találkozók. ismeretterjesztő előadássorozatok. Ezekre, ha hiszi, ha nem. nagy igénye van az embereknek. Csak az a .fontos: ne okozzunk nekik csalódást! A választékos színvonalas rendezvényt és művészi teljesítményt magasra értékelik: és megértik azt. aki. így akai közölni velük valamit. Igénytelen műsorral nem lehet kiállni! Szó sincs arról, hogy „jó ez az építőm unkások- nak”... Téri Tamásné, miközben, előítéletekről beszél, nem indulatos. nem haragos-hangos. Egyébként is „csendes típus”. De abból a fajtából való. aki nem hallgat és nem ül belenyugvón, ha a könyvtár, az olvasók érdekeiről van szó; ha tízszer kell valahol becsuknia maga mögött az ajtót a „nem jött még el ennek az ideje; nincs rá pénz”-féle válaszokkal — akkor kopogtat tizenegyedszer is. Mindaddig, míg sikerrel jár. Számára ez jelenti a sikerélményt. Persze, mint azt hangsúlyozza, nincs magára hagyatva: — A vállalat szakszervezeti bizottsága ambicionálja, hogy a közművelődési munkában produkáljunk, s ehhez meg is adja a szükséges támogatást És ha két azonos szándék találkozik ___ akkor már ki i s lehet az idei munkatervből „pipálni” az alábbi mondatokat: „1980-ban az lenne a legsürgősebb feladat, hogy a három egymás mellett elhelyezkedő. külön bejáratú könyvtárhelyiséget egybenyissuk kél átjáró kialakításával, így a két kisebb raktárhelyiségben levő nyolcezer kötetnyi könyv is hozzáférhetővé válna az olvasók számára.” Ami fél éve papíron volt, ma valóság. A könyvtár 70 négyzetméternyi területtel bővült. — Tudja, óriási segítséget jelentett. hosv szocialista brigádtagok vállalták az ezzel iáró összes munkát. Falat bontottak, ajtót alakítottak ki- festettek, segítettek az átrendezésben — jegyzi meg Tériné • — Most már akkor minden rendben, igazán kényelmes itt. — Szóval, tudja még azt nagyon szeretném ha a folyóirat-olvasó teljesen külön helyiségben lenne Van is itt mellettünk egy oktatóterem, -'»inén ió lenne. Annyit, már elértünk — ott is szoktunk 'mdalni' estet rendezni —, öogv a kő^nd1'-nfnt leborították. nem kopognak a léptek ... Més azokat a nagy asztalokat kellene kicserélni, innen egy átjárót kialakítani, (tenagj* Július 21-től 2€>-ig Sátrak, gumimatracok, hálózsákok a BIK kijelölt szakboltjaiban
