Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

\ <*. I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZKMFLLN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 147. szám Ára: 1.20 forint Szerda. 1080 június 25. Ülést Ht az V Központi Bizallsápa A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti • Bizottsága 1080. június 24-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi kérdések­ről. az 1080. évi népgazdasági terv végre­hajtásának helyzetéről, valamint az ország­gyűlési képviselő- és tanácstagválasztások­ról szóló jelentéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. „További sikereket az Interkozmosz-program megvaiósitásahoz’’ Elutaztak hazánkból a szovjet űrhajósok Eseményekben, élmények­ben guzuag volt az a bo egy- lieles program, amellyel Ma­gyarország köszöntötte az el­ső szovjet—magyar űrrepülés hőseit. Valerij Kubászov űr­hajós-mérnök, a Szojuz—36 ■parancsnoka és az a küldött­ség, amely Alekszej Jelisze- jev űrhajós-mérnöknek, a közös űrvállalkozás földi re­pülésirányító parancsnokának vezetésével elkísérte a koz­monautákat Magyarországra — amint a vendégeskedés napjaiban többször megfogal­mazták —, felejthetetlen emlékekkel indultuk vissza hazájukba. A szovjet vendégek a vi­lágűrben elsőként júrl ma­gyar-űrhajós, Farkas Berta­lan és a másik kiképzett űr­hajósunk, Magyari Béla tár­saságában a fővároson kívül öl, megyében jártak, sok száz emberrel szőttek személyes barátságot, velük viszont a televíziós közvetítések révén az egész ország megismer­kedhetett. szivünkbe zártuk vaiamennyiüket. Budapest, Kossuth Lajos tér: ünnepélyesen fogadták a kozmonautákat a párt- és ál­lami vezetők — így kezdődött az eseménysorozat június 16- án. Azután ünnepség követ­kezet! a Parlamentben, ahol elsőként adták át a Magyar Népköztársaság Űrhajósa ki­tüntetést Farkas Bertalannak, s a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést vele együtt Valerij Kubászovnak is. Utána nagygyűlés Csepelen, ifjúsági találkozó a Kisstadi­onban — majd országjárás következett a programban. A vidéki körúton előbb Nyír­egyháza, ezután Gyulaháza — Farkas Bertalan szülőfa­luja —, volt az országgal, az emberekkel ismerkedés egy- eg.y állomása. Borsod megyé­be — Miskolcra, a Matyó- földre — is ellátogattak, majd Heves következett: Gyöngyösvisontán megkoszo­rúzzák a Gagarin-emlékmü- vet. Szolnokon a magyar űr­hajósok egykori alma mate­rében. a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskolán fo­gadták büszkén és szeretet­tel a kozmonautákat. Üjabb „város” a balatoni úttörővá­ros: Zánkán a kék és piros nyakkendösök ezreinek fan­táziáját villanyozlák fel űr­emlékeikkel a Szojuz—36 utasai. Az országjáró út utol­só, Veszprém megyében töl­tött napján a pápai repülős alakulat pilótáival való ta­lálkozás is beíródott a láto­gatás sokszínű emlékköny­vébe. * Mindenütt, ahol megfor­dullak az űrhajósok, az ün­neplők tíz- és tízezrei fo­gadták -köszöntötték őket for­ró szeretettel és nagy tiszte­lettel. Nemcsak a vendegek­ben hagytak mély nyomot az elmúlt napok, hanem fe­lejthetetlenek mindazoknak, •akik az élménybeszámolók nyomán bepillantást nyerhet­tek a szovjet és a magyar nép nagyszerű közös vállal­kozásába, láthatták — egv- egy kézfogással köszönthették, tovább buzdíthatták — azo­kat, akik sikeresen végezték el a különböző űrkísérlele- ket. A magyarországi látogatás végén — hétfőn este — Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti ’ Bízoltságánuk első tit­kára és felesége felkereste szálláshelyükön az űrhajóso­kat, baráti beszélgetést foly­tattak velük. Ismételten el­ismerését fejezte ki koz- moszhódító nagyszerű telje­sítményükért, amellyel újabb fejezettel gazdagították a szocialista országok összefo­gásával, újabb és újabb nem­zetek fiainak eredményeivel Sikeresen megvalósuló In- terkozmosz-programot To­vábbi sikeres munkálkodást (Folytatás a 2. oldalon) Búcsú kézszorítás a repülőtéren. Kedden elutazó» Magyarország­ról a szovjet ürhojósküldöttség, Képünkön: Farkas Bertalan ka­tonás kézszorilóssal búcsúzik Kubászovtól. A Borsodi t Szénbányák Vállalatnak hosszabb távon évenként több mint S millió tonna szenet kell adni a népgazdaságnak. A kimerülő aknák, valamint a szénme­zők koncentrációja érdeké­ben nagy jelentősége van a kutatásoknak. Az ismeretes, hogy Lyukóban, Feketevöl­gyön és Tervtáron jelentős szénvagyon van. Az 1977- ben megindult szénvagyon- potló beruházás Putnok tér­ségében találta meg azt a több mint 18 millió tonna művelésre alkalmas, viszony­lag jó minőségű. 3300 kaló- riás barnaszenet. A megku­tatott szénvagyonra jellemző, hogy táblás kifejlődésű, tek­tonikáikig nem zavart, há­romtelepes rétegsorral ren­delkező megkutatott szénva­gyon áll rendelkezésre, mely alapja lehet egy nagy kapa­citású. korszerűen gépesített hatékony bányászati tevé­kenység megteremtésének. A Borsodi Szénbányák V; 1- lalal beruházási osztálya ve­zetőjének, Magyari Navdor- nak tájékoztatása szerint ez a szénvagyon pótló beruhá­zás értéke 447 millió forint. A kivitelezést 1977 őszen kezdték meg és 1984-ben fe­jezik. be. A munkálatok kél irányból indultak meg. A Bányászati Aknamélyitő Vál­lalat borsodi körzete Kirak! határában lemélyített egy 270 méter mélységű függő­leges aknát es nagy erőkkel dolgoznak annak a vágatnak a kihajtásán, amellyel szem­ben Putnok felöl a szénbá­nyák vállalat saját elövájó csapata dolgozik. Ügy terve­zik, hogy a találkozás no­vember elején lesz 270 mé­ter mélységben a föld alatt. Jelenleg az aknamélyítők és az üzemi elövájók 680 méter­re vannak egymástól. A vállalat saját kivitele­zésben építette meg a 640 méter hosszú főereszr.ét és dolgoznak az 1400 méter hosszú alapvágat kihajlásán is. amelyből már több mint 600 máiét' készült el. Jtfen (4. oldal) ■ II kijrnyezelvÉElelciii feladatai (5. oldol) Úttörő­mezőgazdászok Kedden Nyíregyházán több mint félszáz pajtás részvéte­lével megnyitották az úttörő- mezőgazdászok kilencedik országos találkozóját. A nyi­tást követő programban rög­tön számot is adhatnak tu­dásukról : a szaktnai vetélke­dő tászlfeladataira, élmélétr' és gyakorlati kérdéseire kel­lett válaszolniuk. A versengés végeredményét csütörtökön hirdetik majd ki, addig pedig á mezőgazdasá­got kedvelő és értő kispaj­tások a gyakorlatban is ta­nulmányozhatják Szabolcs- Szatmór agrárkultúráját: a mátészalkai Szamosmenti Ál­lami Tangazdaságban végig­kísérik az alma űljat az al­más-kertektől egészen a fel­dolgozókig. a hűtőtárolókig. Vendégei lesznek a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főisko­lának is. ahol a növényvédő repülőgépekkel, a leendő pi­lóták tevékenységével ismer­kedhetnek meg. nagy feladat a külszínen a szállítás rekonstrukciója. Az ideiglenes szállítóberende­zést végleges, kasos szállító- rendszerre kell felcserélni az aknarakodókkal együtt. A külszíni szállítási rendszer fejlesztésére is szükség van. Az elképzelések szerint gu­miszalag továbbítja majd a szenet a bányából a pulnoki osztályoznia, illetve az állo­másra. Az osztályozol és a vágányhálózatot is bővíteni kell, hiszen a program sze­rint 1084-re a Putnoki Bá­nyaüzem 1 millió tonna sze­net adhat' évenként a nép­gazdaságnak ennek a nagy- beruházásnak a kapcsán. A kivitelezési munkálatok a terveknek megfelelően' ha­ladnak. Költségben és határ­időben éri el a beruházás félidejét az év végén. Igen nagy feladatokat oldanak meg a beruházásból a szo­cialista brigádok, az üzem és az. aknamélyítők felada­tainak határidőben, minőség­ben való el végzésében. Mintegy tízezer ember talál majd otthonra a Miskolcon épülő Szinva-Népkert lakótelepen. A panelházaka! Szé­kely József úgynevezett komplexbrigádjo szereli. A V/iJl- lalat Kiváló Brigádja címmel kétszeresen kitüntetett k,'illek- tiva egyik legismertebb tagja, a képünkön látható 5 2 éves Vecenár Sándor darukötöző, akit a közelmúltban 'negyed­szer választottak tanácstaggá a miskolci 4-es számú vá­lasztókörzetben. r L ezajlottak a képviselői és tanácstagi választások. Az ezt megelőző közéleti rendezvényeken, fórumokon, majd ma­gán a szavazásokon- tanúsított okiív es iegyelmezett rész­vétellel, a Hazafias Népfront jelöltjeinek megválasztásával a lakos­ság eddigi vívmányaink, jelen céljaink és további országépító nemzeti piogramunk, másként fogalmazván; egés-z bel- és kül­politikánk mellett tett hitet. Azoktól, akiket a szükebb-tágabb pátria képviseletében, a közélet helyi és országos fórumaira de­legált, ugyancsak az e célok jegyében végzett munkát várja el. A választási munka befejezése egyszersmind a következő fél évtized országgyűlési és tanácsi tevékenységének nyitánya is volt. Ezekben a napokban alakulnak meg országszerte a tanácsi tes­tületek, éi, a tisztségviselőket is megválasztják. A választókerüle­teket képviselő tanácstagok, illetve jelentős közéleti személyiségek soraiból ugyancsak választás útján kerülnek posztjukra a főváros, a városok és a megyék tanácstagjai. Megalakulnak a tanácsi munkabizottságok is, hogy a kollektiv bölcsességből táplálkozó gondolatokkal, javaslatokkal, segítsék a szakigazgatás tevékeny­ségét, és mintegy társadalmi ellenőrzést is gyakotoljanak felette. 5 megalakul az ój országgyűlés, h'ogy például'a- törvényalko­tás révén — társadalmi méretekben segítse fejlődésünket. Mun­kabizottságaik hasonló nagyságrendben vetnek számot majd idő­ről időre eredményeinkről, gondjainkról és tennivalóinkról, hogy a képviselőkben meglevő tudást, "arc életből hozott helyzet- es szakismeretet már a törvény-előkészítés során is megfelelően ka­matoztatni lehessen. A jelölő-, majd választási gyűlések sorozata, az ezeken el­hangzott sok ezer felszólalás, a belőlük merített lopasztalatok a megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak egyúttal politikai muníció is. Többek közölt arra ösztönzi őket, hogy a rájuk bízott terület lakosságának örömét és gondját, a közélet embereire tár­sadalmunkban régtől jellemző felelősséggel vigyek a különböző testületek elé. E tennivalójuk tulajdonképpen nem más, mint az állandó összhangteiemtés feladata a különböző érdekek kozott.. Ugyancsak biztosak lehetünk b.cnnc a fogadónapjaikon vagy jártukban-keltükben tapasztalt egyéni gondokkal is annak tu-' datában foglalkoznak, hogy a panasztevőnek abban a pillanat­ban jószerével a világ legnagyobb gondja az, ami a saját vál-' lát nyomja. Ezért, ha gyors megoldásra nem is, de jó szóra, biz­tatásra mindig kell, hogy jusson ilyenkor idő és mód. Az kapjon többet, aki többet is ad — hangzik a szocialista elosztás egyik alapelve. Közösségi méretekben is igaz ez. Társa­dalmunk hatalmas tettrekészsegröi tesz tanúbizonyságot, akkor, amikor időről időre önként vállalt munkát vegez a környezetért, a településért, a szükebb pátriáért. Ez a íeltrekészség a közélet munkája számára is hatalmas tartalék. Hiszen megannyi a pél­da rá, hogy olyan célok, amelyekre központi eszközökből eset­leg csak később jutott volna erő, a lakosság összefogása, a ta­nácsi alapok ilymódon való hatásos kiegészítése révén, a terve­zettnél jóval hamarabb megvalósulhattak. A jövőben is számol­ni lehet és kell is ezzel a lehetőséggel, következesképpen több mint hasznos, ha a képviselő, a tanácstag a Hasonló munkaak- cióknok egyik szervezője, irányítója, sőt már a célalkotáskor is ott van. Hogy érdemes energiát áldozni rá, arról bölcsődék, óvo­dák, iskolák, vízmüvek, felújított művelődési otthonok ás egyéb létesítmények ezrei tanúskodnak országszerte. A hivatalos dokumentumokon kívül a társadalom megbízóle­velével munkához látó képviselők es tanácstagok e tények és számos egyéb ismeret birtokában, alkotó közreműködés­ié kész közösségeket maguk mellett tudva végezhetik felelős hi­vatásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom