Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

1980. június 20,, péntek ÉSZAK-MAGYAR© RSZÁG 3 ­SzaboEcS’Szatmár megyében az űrhajósok CFolytatás <*s 1, oldalról) Honvédelmi Szövetség Sza- bolcs-Szatmár megyei Szer­vezetének központjában Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára fogadta a látogató­kat, akik kötetlen, szívélyes hangulatú eszmecserét foly­tattak a repülős és ejtőer­nyős szakemberekkel, a klub tagjaival. Délután Valerij ICubászov és Farkas Bertalan a nyír­egyházi stadionban nagy­gyűlésen találkozott a vá­ros lakóival. A magyar és a szovjet himnusz hangjai, va­lamint a megnyitó után Tar Imre beszédében a többi közöft hangsúlyozta: a Sza- bolcs-Szatmárból indult, és űrhajóssá lett fiatalember annak a tájnak a szülötte, ahol a szövetség, a testvériség és a barátság jegyében dol­goznak a nyírségiek. A Kár­páton túli terület lakosságá­val ugyanis hagyományosan jó, testvéri kapcsolatokat ápolnak. Valerij Kubászov beszédében azt emelte ki, hogy Farkas Bertalan sze­mélye igazi barátot testesít meg, aki példásan helytállt a kozmoszban is. A taps és a lelkes üdvözlés az első magyar űrhajós beszéde so­rán sem szakadt meg; Far­kas Bertalan őszinte szívből mondott köszönetét maga és űrtársa, . valamint a velük érkezett többi vendég nevé­ben a szülőföldi fogadta­tásért, amely — miként az űrben tett utazás — kitöröl­hetetlen az emlékezetből. A nagygyűlés a zárszót köve­tően az Internacionálé hang­jaival ért véget. Ezután rövid sport- és kulturális műsor követke­zett, és a szabolcs-szatmári látogatás városnézéssel feje­ződött' be. Az egészségnevelési munkáról Jövőre lesz 100 éves a Vö­röskereszt. A centenáriumi programsorozat legfontosabb eseményeként Budapest ad otthont az európai Vöröske­reszt és Vörös Félhold tár­saságok harmadik regioná­lis konferenciájának. A szer­vezet nemzetközi tevékeny­ségének elismerését is jelző rendezvényié 1981. május 4— 7. között kerül sor — jelen­tették be csütörtökön Buda­pesten, a Magyar Vöröske­reszt Országos Vezetőségé­nek ülésén. A tanácskozáson a mozgalom legutóbbi kong­resszusa óta eltelt két és fél év tapasztalatait értékelték, s szó esett a további felada­tokról is. Hantos János főtitkár be­számolójában egyebek kö­zött elmondotta: a humanista segítségnyújtás és az egész­ségnevelés országos mozga­lommá nőtt szervezete az el­múlt években is tovább szé­lesítette tömegbázisát, mind több aktivistát kapcsolva be a közösségért végzett önzet­len munkába. Sertéstartó kistermelők figyelmébe! r Állategészségügyi szaktanácsok Megyénkben az» utóbbi években fellendült a háztáji sertéstartás. A felvásárolt sertéseknek jelentős részét kistermelők állítják elő. A kisüzemi sertéstartók a hús­termelést és saját nyereségü­ket még tovább is tudják növelni megyénkben, ha a meglevő épületeket még jobban hasznosítják, a serté­seknek megfelelő elhelyezési és takarmányozási feltétele­ket biztosítanak. És rendkí­vül fontos, hogy betartsák az állategészségügyi követelmé­nyeket. A gazdaságosabb és b i ztonsá gos a b b sertés tar tás- hoz kívánnak segítséget nyújtani megszívlelendő szaktanácsaikkal a Borsod megyei Állategészségügyi Ál­lomás szakémberei. A sertéstartás egyik alap- követelménye, hogy vásárlás előtt a sertésólat gondosan ki kell takarítani és fertőt­leníteni. Ez 8 százalékos Ulórmészoldatital, vagy .a boltokban kapható Hypo tíz­szeresére hígított oldatával végezhető el. A sertésól tisz­taságát. folyamatosan, min­dig biztosítani kell. A szá­raz. tiszta, huzatmentes, jól bealmozott ól az állat fejlő­dését és hízókon yságál nö­veli. Mindig tiszta, friss, nem túl hideg ivóvizet is bizto­sítani 'kell. Az állatokat fo­kozatosan kell a takarmány­hoz szoktatni, amelynek ösz- íszetétele lehetőleg legyein ál­landó. Vemhes koca takar­mányozásánál nagyon, fon­tos, hogy bőséges fehérje, valamint vitamin és ásványi anyag legyen a takarmány­ban. A sertéstartásban is gazdaságos és jó étrendi ha­tású a zöldtakaívmány. Vi­gyázni kell azonban, hogy a zöldtakarmánv permetiével ne legyen szennyezett, mert ez sok mérgezés és elhullás okozója. A sertésnek sosem szabad hozzájutnia a szaba­don tárolt műtrágyához, rosszul tásott per metező ­szerekhez. Gazdasági abrak etetése­kor, egyszerre több abrak- féleségböl készüljön a keve­rék. A szükséges fehérjét 5 —10 százalék lucernaliszt be­lekeverésével lehet biztosí­tani, s ehhez ajánlatos ásvá­nyi anyagokat tartalmazó ta- kairmánykiegészí töket is ke­verni. Ilyenek például a bol­tokban kapható OSS1FEHOL. az AP—18 és a NUTRAFOSZ —2. A konyhai moslékot csak frissen, vagy felfőzött álla­potban szabad etetni, ügyel­ve arra, hogy mosogatószert ne tartalmazzon. Az etetett kenyér hulladék mindig le­gyen jól kiszárítva, sose le­gyen penészes, mert étvágy­talanságot, gyomor- és bél- bántalmakat okozhat. Jó ét- rendi hatású a burgonya, amit csírájától megtisztítva, főzve célszerű etetni. Olcsó takarmány sertések számára a tök, a káposzta és a leve­les répafej. Ezeket tisztán, mosott állapotban kell etet­ni, mert sárosán, földesen betegséget okoznak. Nagyon fontos a vemhes kocák jártatása, amihez azonban fokozatosan kell szoktatni az állatot. Nagy melegben mind az ólban, mind a legelőn fürdési lehe­tőséget. kell biztosítani a sertéseknek, nehogy nap- szúrást, vagy högytát kapja­nak. A járványos betegségek megelőzése érdekében, a ser­tések szállítása előtt, annak eldöntése miatt, hogy milyen védőoltásra van szüksége az állatnak, mindig az állator­vos szaktanácsát kell kikér­ni. Az Onnosi Bányaüzem kül­színi körletében érdekes válto­zások tanúi lehetnek az arra járók. Az utóbbi egy eszten­dőben ugyanis a külszíni kör­let vezetőjének, Balikó László­nak az irányításával, helyi erőkből olyan műszaki intéz­kedések sorozatára került sor, amelynek célja a bányában használatos anyagok egység- csomagos szállítása. Erre a cél­ra 300 000 forint áll rendelke­zésükre ebben az évben. Fel­vételünk a fatelepen készült Rudak Sándorról, aki egy ame- rikánerböl „átalakított" csórna- goláberendezéssel készíti elő a bányába induló bélésfát. Egy- egy ilyen köteg elkészítése mindössze 97 fillérbe kerül. Hézíioz szitás A lakosság részére éven­ként mintegy mástél száz­ezer tonna árut szállítanak házhoz a Borsod megyei TÜ- ZÉP-telepek és a külső fu­varozók járművei. A legna­gyobb mennyiséget a Vohin- gépkocsi k igénybevételével juttatják el a vásárlókhoz. A 3. számú Volán, mint az egyik legnagyobb szállító vállalat, tavaly csaknem 370 ezer tonna kommunális jel­legű fuvarmegrendelést tel­jesített. A Borsod megyei ipari szövetkezetek küldöttei teg­nap délelőtt Miskolcon, a megyei könyvtárban tanács­koztak. A küldöttközgyűlé­sen az V. ötéves tervidőszak eddig eltelt idejében végzett munkát elemezték. A négy teljes év adatai jelentős fej­lődésről tanúskodnak. A ter­melés 40 és fél százalékkal fejlődött, s több mint 5 és fél milliárd forint értékű ja­vítást. szolgáltatást végez­tek. árut .Vermeltek, építettek a 34 szövetkezet tagjai, dol­gozói. A külkereskedelmi ér­tékesítés 4 év alatt ‘megdup­lázódott. Külön érdem, hogy a nagyobb eredményt a lét­szám közel tízszázalékos csökkenésével érték el. A tanácskozáson, mind a szóbeli kiegészítőben, mind a felszólalásokban — önma­guknak magas mércét állít­va — elsősorban az ez évi gazdálkodással, az ösztönzők módosításából eredő jelensé­gekkel foglalkoztak. Vis- nyovszky Károly, a K1SZÖV osztályvezetője mindenek­előtt az építőipari szövetke­zetek gondjairól, tennivalói­ról szólt. Mérséklődött a be- ’ruházás és a fenntartás jel­legű építés, így több építő közösségnél. ..elmaradt” a biztosnak látszó megrende­lés. Egyes részlegeknél, fő­leg a szakiparban nem bír­lak elegendő munkát bizto­sítani. E gondokat tetézte7az áralakítás körüli bizonyta­lanság. amely főleg ugyan­csak az építőiparban jelent­kezeti. A baj sosem jár egyedül. Ez évben a készletek összes­ségében 19. ezen belül a be­fejezetlen termeiét! állomá­nya 97 százalékkal nőtt. A termelés, az árbevétel, a nyereség alakulásával kap­csolatosan — legalábbis az első negyedévre vonatkozóan — nincs sok dicsekedni va­ló. Az. exportértékesítés azo­nos szintű a tavalyival, ezen belül jelentősen nőll a ru­belelszámolású. s némileg csökkent a dollárelszámolású értékesítés. Négy év alatt a bérszín­vonal 30.4 százalékkal, ez év első negyedében — a fizikai- dolgozókra vonatkozóan — mindössze csak 1.9 százalék­kal nőtt. Ennek oka, hogy több .szövetkezetben az idén nem tettek eleget életszínvo­nal-politikai célkitűzéseink­nek. Az előadó hangsúlyozta, hogy .a gazdasági növekedés elérhető ütemének kulcskér­dése a gazdaságos, a jó mi­nőségű. a versenyképes 1er- mék. A termékszerkezetet több szövetkezet korszerűsí­tette. Ez a feladat állandó jellegű, folyamatos munka. Mindezt elősegíti. hogy a szövetség érdekképviselet i köréhez tartozó ipari szövet­kezetekben befejezték, a tisztújítást, A választás so­rán a tisztségviselők egy- harmada kicserélődött, je­lentősen növekedett a nők és a fiatalok aránya, s mint­egy 20 százalékkal a közép­fokú állami iskolával ren­delkezők száma. Ez jó fel­tételeket teremt a magasabb színvonalú vezetéshez. A óitá^jan felszólalók — mint többek közölt Kiöli Jó­zsef, a Sajó menti Ipari, Kucsma András, a Méretes Ruházati, Fehér Miklós, a Miskolci Vasipari és Karojz Géza, a Sárospataki Kuháza­_ ti Szövetkezet elnöke — el­mondtak. hogy az eredmé­nyesebb munka érdekében az új megoldásokat keresik. Így például a miskolci vasasok tíibb üzemmel kooperálnak, igy az év második felében teljesítik a tőkés exportter­vet is. A sárospatakiak fje­dig segítik a tsz melléküzem- ágak kialakítását. Szunyogh Janos, a MÉ­SZÖV' elnöke, majd dr, iVé- vieth Pál. TESZÖV-titkár. országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta; a három szö­vetségnek és a tagszövetke­zeteknek kölcsönösen kell együttműködnie, meg kell szüntetnie a párhuzamos fej­lesztéseket. Ez jn ind három ágazat és a népgazdaság szá­mára csak előnyös lehet. Deák István, a megyei "párt- bizottság munkatársa elis­meréssel szólt a borsodi szö­vetkezetek elmúlt négy év­ben végzett tevékenységéről, hiszen mindent egybevetve nagyobb ütemben fejlődtek az prs/ágos szövetkezeti ál­lagtól. Á vasútépítés megszállottjai Bozsik Endre művezetővel K lemen t i na nál ismerkedőn k össze. Érdekes a pályavá­lasztása. Eredeti foglalkozá­sa könyvelő, s bár az ké­nyelmesebb munka, de ő »képtelen lenne egész nap az íróasztalt koptatni. Eletele- me a vasútépítés, az örök tevékenykedés. Nagyon be­csüli az olyan munkásokat, akikre — az ő szavaival él­ve — fel lehet nézni. Egyikben sincs hiány. Be­szélgetünk. de egyik szeme az Onda Zoltán vezetésével ügyködő brigád munkáját figyeli. A vasutascsoport a két 12(i méter hosszúságú sín egyik végét leláncolta. s egy gőzös segítségével most huzatja le a szerelvényről. A sínek nagy csikorgássá! erős súrlódással engedelmes­kednek az emberi akarat­nak. Két-három napon be­lül 1500 méter hosszúságúra hegesztik össze ezeket, s a méterenkénti 54,4 kilogram­mos sint a régi. a 48 kilo­grammos helyére szerelik, vagy ahogy ők mondják, gombolják. — Ma hajnalban, fél 4 táj­ban kezdtük a munkát. Ek­kor volt ideális hőmérséklet. Másfél kilométer hosszúságú sínpárt gomboltunk be. A hézagnélküli síneket ugyanis csak a +15. +25 Celsius-fok hőmérsékletű időben lehet szerelni. Ennyit érkezik mondani a művezető, s már rohan, in­tézkedik, mert kocsi kell egy vasútépítő csoport tovább­szállításához. Egy másik embercsoport, Móré Károly brigádvezetö- vel az élen, most végzi az utómunkát: a régiek helyé­re az SKL—2-es jelzésű ru­gós leszorít ókat' rakják be és erősen meghúzza az anya­csavart. Móré Károly már 26 éve dolgozik az építési főnökségen, s 3 éve brigád­vezető. Tizen vannak; fiata­lok, s nagyobb részben kö­zépkorúak. A brigád erőssé­gei: Tálas János. Fekete Jó­zsef és Tömöri Gábor. Gya­korlott vasútépítők, rájuk le­het; bízni minden munkát, s ezért is kedveli az ilyen embereket a művezető. — Húsz éve dolgozom a főnökségen — mondja Fe­kete József. — Szeretem ezt a munkát,» ha nem szeret­ném. már régen itt hagy­tam volna. Nagy dolog a vasútépítés. A napokban Pesten jártam. Alig hagytuk el Hatvant, csak úgy csör­gött. csattogott, a sínpár. Jó érzés, amikor átadunk né­hány kilométernyi korszerű­sített szakaszt, jó hallani, hogy az új sínpáron simán húz a vonat, kényelmeseb­ben utazhatnak dolgozó tár­saink. Ez a munka nehéz is, könnyű is. Nehéz például a sínhúzás, könnyebb a gom­bolás. Az időjárás? Talán legrosszabb a tél. / Sósfalusi Miklós építésve­zető: — Aki szereti ezt a mun­kát. benne van. mindig job­ban szeretne dolgozni és többet csinálni. Számunkra most jó a? idő. A földmun­kát nem zavarta az eső. anyagot kaptunk, így ezen a szakaszon július 4-ig vég­zünk a munkával és tovább­vonulunk. Az a jó. ha van mit csinálni, s tudunk fi­zetni az embereknek. Kocsis Jenő főmérnök is elégedett a munkával. El­mondja. hogy Mezőkeresztes és Mezőkövesd között 167-en dolgoznak. A jobb oldali vá­gányon (mindig Pest kelői számítják) több mint 8 ki­lométer hosszúságban teljes al- és felépítménycserét vé­geznek. — Melyik brigád a leg­jobb? Nem tudok különbsé­get tenni. Mind jó) dolgo­zik, pontosan, tervszerűen haladunk. — Négyes. — Négyes. — Ötös. * — Ötös. Geodéták méricskélnek. » néhány perc múlva a lenin- városi állomás negyedik vá­gányán nagy dübörgéssel megkezdi munkáját az ult­rahang irányítással dolgozó Plasser-szabályozógép. Egy másik monstrum közeleg, nagy zörgéssel, csörömpölés­sel: az ágyazatrendező. Visz- szahúzódik és zúzott kővel megpakolva újból közeleg. Ha ezzel elkészülnek, kezd­hetik a munkát az ötös vá­gányon. amelyen az építési- főnökség emberei az előző nap fejezték be az ágyazat- rostálást. A program szerint a hatodik vágány követke­zik. Mindez összefüggésben van , azzal, hogy korszerű, dominórendszerű biztosítóbe­rendezést szerelnek, építenek az állomáson. — A villamosítás efojfce- szitése a biztonságosabb köz­lekedés érdekében. —_ aw- gyaa'ázza kísérőnk, Ysradr István, a MÁY Miskolci Építési Főnökség igazgató,»« — Nyékládháza és Leninva- ros között ágyazatrostálási;,' Hejőkeresztúr és keni nyáron között pedig 11 és fél kilo­méteres szakaszon korszerű­sítést, vágánycserét ves­zünk. ide is a méterenkénti 54.4 kilogrammos síneket rakjuk le. Nyolc kilométer hosszúságban a pályát telje­sen új nyomtávon építjük, három es fél kilométeres szakaszon a régi helyen vé­gezzük el a korszerűsítést. Az utóbbinál sajnos nem te­hetünk mást: a vágányzár idején autóbuszok segítségé­vel — átszállásos megoldás­sal — szállítjuk az utaso­kat, Erre várhatóan szep­temberre kerül sor. Az igazgató elmondja, hogy a leninvárost és a kö­veséi nagy munka csak egy vésze az évi feladatnak. Ugyanis 1980-ban a terv sze­rint. 43.5 kilométer hosszú­ságban végeznek vágánykor- szerüsitést és 23 csoportki­térő-cserét. Ebben szerep« az is. hogy a hejőkeresztúri állomást — Miskolc előál- lomásárwk — Nyékládháza tehermentesítése végett egy vágánnyal bővítik. A roppant: nagy feladat végzését jól jellem­zi néhány adat. Eddig több mint 14 kilométer hosszú­ságú korszerűsített vasúti vágányt, 12 csoportkitérőt adtak át a forgalomnak, töb­bek között Sátoraljaújhe­lyen, Felsőzsolcán, MiskoW co«. s a leninvárost vona­lon. Említettük, hogy júlitt« 4-ig újabb, több mint 8 ki­lométeres szakaszt adnak át; Eddig 105 ezer köbméter földet, szedlek fel. szállítot­tak el, 50 ezer tonna zúzott követ, 30 ezer köbméter ho­mokos kavicsot ép nettek be, gépi erővel tömörítettek azt. Mindez azért vált lehető­vé, mert. ha a munka úgy kívánja, a vasútépítők éjsza­ka kelnek, hajnalban dol­goznak, alkalmazkodnak a szeszélyes időjáráshoz. A fő gondjuk közismert: hiányzik az utánpótlás. A fiatalok kö­zül már keveset csap mega gőzösök füstje, keveset ra­gad magávai a vasútépítés szépsége. Sok nagy és kist gép könnyíti meg a munkátj de ezekből is többre lened szükség. i Csorba Barnabs* !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom