Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZAü 2 1960. június 18., sierda (folytatás az 1. oldalról) egyéves tevékenységéről ké­szüli jelentést. Szült a KGST- tagországok gazdasági fejlő­déséről. megemlítve, hogy külkereskedelmük tavaly 12 százalékkal növekedett, egy­mássá] lebonyolított árucse­réjük pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és elérte a 111 milliárd rubel értéket. Is­mertette azt a munkát, ame­lyet a Végrehajtó Bizottság a jelenlegi ötéves tervidő­szakra érvényes sokoldalú integrációs intézkedési telte és a hosszú távú célprogra­mok megvalósítása, valamint a nemzetközi termelési sza­kosítás és kooperáció• fejlesz­tése terén végzett, majd át­tekintést adott a többi KGST- tagállam által a kubai, a mongol es a vietnami nép­gazdaság gyorsabb fejleszté­séhez nyújtott segítségről végül pedig a KGST és az Európai Gazdasági Közösség tárgyalásairól. Ezután a Végrehajtó Bi­zottság beszámolójához hoz­zászólt a bolgár, a magyar, a vietnami, az NDK-beli. a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a szovjet, a jugo­szláv és a csehszlovák kül­döttség vezetője. A keddi plenáris tanács­kozás további részében fel­szólaltak az ülésszakra meg­figyelőként meghívott orszá­gok képviselői is. Lázár György beszéde Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke a KGST XXXIV. ülésszakának keddi tanácskozásán elmondott be­szédében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kor­mány nevében köszöntötte az ülésszak részvevőit, majd rámutatott:-i— A Végrehajtó Bizottság beszámolójával és Rohlicek elvtárs szóbeli kiegészítőjé­vel egyetértünk. A beszá­molóból és a szóbeli kiegé­szítőből egyaránt- kitűnik, hogy — bar a korábbinál nehezebb feladatokat kellett megoldanunk — kommunis­ta és munkáspártjaink veze­tésével. ismét előbbre jutot­tunk szocialista' gazdasága­ink építésében. Hogy ez így van., abban nemzeti erőfe­szítéseink mellett, semmivel sem pótolható fontos szere­pet (ólt be az a sokoldalú együttműködés, amelyet a KGST keretében valósítunk meg. — A beszámoló az elért eredmények méltatása mel­lett. igen helyesen, felhívja á" figyelmet a még megol­datlan problémákra, és rá­mutat az előttünk álló fel­adatokra is. Ez fontos és nélkülözhetetlen feltétele an­nak. hogy növelni tudjuk munkánk hatásfokát. »— Véleményünk szerint a jelenleginél jóval több fi­gyelmet kellene fordítani azoknak a lehetőségeknek a felkutatására is, amelyek hasznosításával eredménye­sebben tudjuk leküzdeni a mai, nemzetközi és világgaz­dasági helyzetből eredő ked­vezőtlen hatásokat. — Országunkban a koráb­binál jóval nehezebb felté­telek között ugyan, de ma­gabiztos és szorgalmas épí- tőrríunka folyik. Ezt állapí­totta meg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt ez év már­ciusában megtartott XII. kongresszusa is. amélynek határozatait egész népünk helyesléssel fogadta, s ezt a közelmúltban tartott ország- gyűlési és tanácsi választá­sokon szavazataival is meg­erősített. A kongresszus helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntött, hogy a növeke­dés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság ja­vítására. a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakí­tására, meglevő erőforrása­ink ésszerűbb kihasználásá­ra helyezzük át. — Az e célokat szolgáló fejlesztési politika támoga­tására a gazdaságirányítás eszköztárát, ezen belül ár­rendszerünket úgy módosí­tottuk, hogy a termelőegysé­gek gyorsabban és közvetle­nebbül érzékeljék a világ- gazdasági — különösen az anyag- és energiaárak vál­tozásából eredő — hatáso­kat. Gazdálkodó szervezete­ink elé tudatosan igen szi­gorú követelményeket állí­tottunk. Sokkal inkább, mint bármikor,' a jövedelmezőség növeléséhez, a teljesítmé­nyek javításához, közöttük a fejlesztéshez szükséges for­rások biztosítását, valamint a személyi jövedelmek alaku­lását is. Pártunk nagyra értékeli,' hogy népünk megértette, el­fogadta és kész cselekvőén támogatni ezt a programot. — Céljaink elérésében sa­ját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltétel­nek a nemzetközi munka- megosztás — különösen a szocialista gazdasági integrá­ció — további fejlesztését tartjuk. Magyarország kis ország. Gazdasága közepesen fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy mi­ért érintenek bennünket olyan érzékenyen a világ- gazdaság változásai. De a világgazdasági hatá­sokat erősítik az olyan struk­turális adottságok is. mint például a viszonylagos ener­gia- és nyersanyagszűke; amelvek miatt az egy főre számított külkereskedelmi forgalmunk a KGST-orszá- gok hasonló átlagának a há­romszorosát teszi ki. Érthető ezért, ha nagy nyomatékkai hangsúlyozzuk. hogy szá­munkra meghatározó jelen­tősége van a Szovjetunióval és a többi ICGST-országgal kialakított széles körű gaz­dasági kapcsolatok és együtt­működés állandó és lehető­leg gyors ütemű továbbfej­lesztésének. Mostani ülésszakunk fő feladatának is elsősorban az taTtjuk. hogy figyelme: azoknak a tartalékoknak fel tárására és kihasználására osszponlosiisa. amelvek együttműködésünk tovább­fejlesztésében rejlenek. — Kérem, engedjék meg hogy befejezésül a szocialis­ta országok közötti gy.ümol- ’ csöző együttműködésnek1 ar ról a minket közelről érintő úiabb ragyogó eredményéről szóltak, amely az InterkoV. mosz-program keretében le hetévé tette, hogy a magyar nép fia. Farkas Bertalan követve csehszlovák. NDK- beli. lengyel és bolgár elő deit — parancsnokával. Va- lerij Nvikolajevics Kubá- szovval, a Szovjetunió két­szeres hősével sikeres űrre­pülést hajthasson végre. Né púnk tisztában van vele. és sohasem felejti el. hogy er re csak a Szovjetunió hatal­mas tudományos és techni­kai eredménvei alapján, ön zetlen és internacionalista segítségével kerülhetett sor Ez jutott kifejezésre abban a lelkes fogadtatásban is amelvben az űrhajósokat és a velük együtt érkezett szov jet barátainkat hétfőn a bu daoestielc százezrei részesí­tenék. Lázár György ezután kö szönetet mondott a közös űrrepülést lehetővé tevő Szovjetuniónak. A közös űr repülés — mondotta befeje­zésül — tovább erősítette né­pünk hazafias és internacio­nalista érzelmeit, a Szovjet­unió jránti tiszteletét, közös ügvünk. a szocializmus, a kommunizmus győzelmébe vetett hitét. Alekszej Koszígin beszéde Alekezej ^Koszjgin szovjet miniszterelnök beszédének bevezető részében rámutatott: Az imperialista eröpoiitika aktivizálódásának követkéz., tében az utóbbi időben szem­mel láthatóan bonyolódott a nemzetközi helyzet Az Egye­sült Államok uralkodó kö­rei az enyhüléssel szemben ellenséges politikát, az egye­temes katonai veszély foko­zódásához vezető fegyverke­zési hajsza politikáját foly­tatják. Ez a politikai irány­vonal támogatásra talált né hány más NATO-országnál, .valamint a pekingi kormány­nál. amely hegemonisztikus elképzeléseit már régen ka­tonai konfliktusok kiprovo- kálásával köti össze. A szo­cialista államok testvérpárt­jai és kormányai nemzetkö­zi tevékenységében tehát még nagyobb jelentőséget ölt a béke megóvásáért és a há­ború elhárításáért vívott harc. Kétségtelen — folytat­ta a szónok —. hogv a nem­zetközi helyzet, mindenekelőtt a Washington és más NATO. országok által kirobbantott fegyverkezési hajsza arra kényszeríti országainkat, hogy megfelelő intézkedése­ket tegyenek védelmük szi­lárdítására. de ezek az intéz­kedések nem fenyegetik egyetlen más állam bizton­ságát sem. A hetvenes évek eredmé­nyei azt mutatják, hogv az elmúlt tíz évben a KGST-or- szágok nemzeti jövedelmének és ipari termelésének növe­kedési üteme kétszeresen haladta meg a fejlett tőkés országokban tapasztalható ütemet. Ebben az időszakban a szocialista közösségre ju­tott az egész világ ipari ter­mékgyarapodásának mintegy fele. A továbbiakban arról szólt, hogy voltak bizonyos nehéz­ségek, amelyekbe a KCST- országok az elmúlt évben üt­köztek. ..Továbbra is előtér­ben marad az energia, a fű­tőanyag és a 1 nyersanyag problémája, amelyeknek meg­oldására sok közös intézke­dést tettünk. A KGST-orszá- gok, amelyek főleg sa­ját tartalékaikra támaszkod­nak, alapjában sikerrel old ják meg ezt a problémát’’ — mondotta, s hozzáfűzte: Az együttműködés szocia lista elveiből kiindulva nem engedtük meg az árak spon­tán változását kereskedel műnkben. Mindazonáltal or­szágaink összeegyeztetett po Unkájában természetesen számolni kell a nemzetközi energetikai és nyersanyag- helyzet változásának objek­tív tényezői ve!: a tüzelő- és nyersanyagtermelés költség növekedésének törvényszerű­ségével, e tartalékok l’elújít- hatatlanságával. A jelenlegi helyzet előreláthatóan a nyolcvanas évekre megköve­teli a gazdálkodás sokolda­lú intenzivitásának növelését. Koszigin hangoztatta, hogv a KGST fokozódó jelentősé­get tulajdonít a szocialista közösség és a fejlődő orszá­gok közötti kapcsolatoknak. Külön hangsúlyozta a szo­cialista országok együttmű­ködése fejlesztésének fontos­ságát Angolával. Afganisz­tánnal, a demokratikus Je­mennel. Kambodzsával, La­osszal. Mozambikkal és Eti­ópiával. A szocialista közös­ség országai mindig síkra- szálltak a tőkés fejlett álla­mokkal való egyenrangú és kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztése mellett és ez az irányzat változatlan marad. Az utóbbi idők ta­pasztalata azonban azt mu­tatja, hogy az imperialista erők kísérleteket tesznek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés meghiúsítására, megszegik a meglevő megállapodásokat és szerződéseket. Az effajta in­tézkedések egyes objektumok beruházási munkáiban ide­iglenesen nehézségeket okoz­hatnak, előrehaladásunkban, kitűzött terveink végre hajtásában azonban senki sem akadályozhat meg ben­nünket, még akkor sem, ha az amerikai kormány minden amerikai árut tilalmi listára vesz — fejezte be beszédéi a szovjet delegáció vezetője. Nagygyűlés Csepelen (Folytatás a: 1. oldalról.) Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- ia. a Központi Bizottság tit­kára Czi nege Latos hadse­regtábornok. honvédelmi mi­niszter Kovács Alttal. az MSZMP KB osztálvvezelöie, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a kohó- és gépipari tárca, a Külügyminisztérium képviselői, valamint a Cse­pel Vas- és Fémművek ve­zetői. munkásainak küldöttei fogadlak. Olt volt Vlagyimir Pavlov is A nagy múltú (izemből a csepeli sportcsarnokba veze­tett a vendégek útja. Itt — az MSZMP Budaoesli Bizott­ságának és a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának rendezésében — nagygyűlé­sen találkoztak, a budapesti dolgozók képviselőivel, akik hosszan tartó- tapssal köszön­tötték őket. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Ernszt Antal nyitotta meg a nagy­gyűlést, majd Méhes Lajos, Csepelen nagygyűlés keretében találkoztak az űrhajósok a fő­város dolgozóival. Képünkön: Farkas Bertalan beszédét mondja. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott beszédet. Méhes Lajos köszöntője Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága nevében köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, a nagy múltú munkáskerület. Csepel dolgozóit, majd a többi között hangsúlyozta: — Elsőnek lenni valami­ben. valakik között mindig nagyszerű dolog, és minél bátrabb úttörő vállalkozás koronája az elsőség, annál nagyobb dicsőség kíséri a tettet. A világűr meghódítá­sáért folytatott tudományos küzdelem Kolumbusza Jurij Gagarin volt. Valentyina Tyereskova a nők közül járt elsőként a . kozmoszban. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg. s' ezután — a tu­domány fejlődésének ered. ménveként. — újabb. és újabb' elsők következtek. Most. eljött, az a pillanat, amikor az első magyar űr­hajóst köszönthetjük, s a táb­lázaton, amely a kozmosz­ban jártak állampolgárságát mutatja, hazánk, a Magyar Népköztársaság a hetedik helyen szerepel. — Azért lehet ilyen ran­gos helyünk az űrkutatásban és sok más területen is a világban, mert jelenünknek és jövőnknek az emberiség eddigi legnagyobb vállalko­zását, a szocializmust vá­lasztottuk. s azért is, mert olyan szövetségeseink van­nak. mint a Szovjetunió, a szocialista országok népei. Az első magyar űrhajós a „Szojuzon”, tehát a „Szö­vetség” nevű űrhajón tette meg útját a világűrben. Az űrhajó neve arra a szoros barátságra. szövetségre is emlékeztet bennünket, amely a magyar népet összeköti a Szovjetunió népeivel. A koz­monautáknak küldött távira­tukban joggal írta Leonyid Iljics Brezsnvev és Kádár János elv’társ: „Az önök űr­repülése a gyakorlatban ér-, vényesülö internacionalizmus ragyogó példája”, — Köszönjük a Szovjet­unió. a szocialista országok tudósainak, szakembereinek mindazt, amivel a magyar űrhajós munkáját segítették. Tisztelettel gondolunk azok­ra a magyar szakemberekre is. akik a tudományos prog­ram előkészítésének . részesei voltak, és nehéz feladatukat nemzetközileg is elismer! színvonalon oldották meg. A Szojuz—$6 felbocsátásáig ti­zenöt műholdon, illetve ku­tatórakétán repültek már magyar műszerek, és sike­resen teljesítették küldeté­süket. — 1980. május 26-a piros- betűs nap lesz a magyar tu­dományos élet történetében' Büszkeségünk arra a nemes alapra épül. amit a szovjet —magyar barátság és test­véri szövetség a szocializ­must építő magyar néotiek egész társadalmi haladásunk szempontjából jelent. Ugyan­akkor; az a meggyőződés is éltetője, hogy olyan űrprog­ram megvalósításának a ré­szesei vagyunk, amely a bé­két, az életet, az egész em­beriség érdekeit szolgálja. Ezután Valerij Kubászov lépett a mikrofonhoz. Meg­emlékezett a vörös Csepel munkásmozgalmának dicső tetteiről, majd méltatta a ^csepeli kommunisták kezde­ményezésére a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott. nemzetközi méretűvé vált szocialista munka verseny jelentőségét. Ez hagy visszhangra talált a Szovjetunióban és a íöbbi szocialista országban is — mondotta. A csepeliek kez­deményezését az internacio­nalizmus nagyszerű példája­ként fogadták a szovjet em-. berek. Ugyancsak a magyar éí; a szovjet nép internacio­nalista összefogása jutott ki­fejezésre a közösen végre­hajtott űrrepülésben, amely­nek sikeréhez jelentősen hoz­zájárult a magyar munká­sok. mérnökök, tudósok, a tudomány különböző terüle­tein működő szakemberek segítsége is. A szovjet kozmonauta fel­szólalása után Farkas Berta­lan üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit. Őszinte örömét fejezte ki.« hogy a kozmosz­ból Visszatérve, a nagv múltú munkáskerületbe. 1 Csepelre látogathatott. Fölelevenítette a csillagvárosi élményeket, szólt az űrutazás során vég­rehajtott programokról, majd hangsúlyozta: az együttes munkában tovább mélyült az az őszinte, igaz. testvéri barátság, amely a magyar és a szovjet nép kapcsolatait jellemzi. A beszédeket sűrűn szakí­totta meg a lelkes taps. a nagygyűlés — Ernszt Antal zárószavai után — az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Ezt követően Valerij Ku- bászov. Farkas Bertalan, Alekszej Jeüszeiev és Ma­gyar-] Béla az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet Déli hadseregcsooort pa­rancsnokságára látogatott. Elkísérte őket Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov is. Régi orosz hagyománv szerint ke­nyérrel és sóval köszöntöt­ték a kedves vendégeket. Tiszteletükre díszszázad so­rakozott fel. s Vlagyimir Szirénák vezérezredessel, a hadseregcsoport parancsno­kával az élen. a katonai ta­nács tagjai fogadták őket. A/, űrhajósok este a Ma­gyar Néphadsereg Vörös C.sijiag Érdemrenddel kitün­tetett művészegyüttesének ünnepi műsorát tekintették meg a Néphadsereg Műve­lődési Központjában. Ezután Czinege Lajos hadseregtá­bornok. honvédelmi minisz­ter vacsorát adott tisztele­tükre. Kiállítás és bemutató ti Éli! A komplex könnyűszerke­zetes építési mód központi fejlesztési programját 1970 decemberében hagyta jóvá a kormány. E program célki­tűzése volt. hogy az ipari, mezőgazdasági, valamint a közösségi épületek egynegye­déi fejlett, iparosított meg­oldással. a könnyűszerkeze­tes építési móddá] valósítsák meg. A könnyűszerkezetes épí­tési mód előnyei jelentősek: alkalmazásúk biztosítja a nagy sorozatban, megfelelő minőségben gyártott építő­elemeknek az építés helyszí­nén való gyors összeszerelé­sét. A könnyűszerkezetes épí­tésnél számottevően csökken az építési idő. és az elemek gyártásánál, szállításánál összeszerelésénél felhasznált energia. Az épület súlva mindössze egyharmada. egy­negyede a hagyományosé­nak. Az előnyök közé tartozik hogy a könnyűszerkezetes építési mód kifejlesztése megteremtette a rendszer el­vű építés alapiát. A rend­szer elvű énítés hazai beve­zetése és széles körű elter­jesztése az építésügyi ágaza­ti politika hosszú távra szóló feladata. E feladat és az MSZMP Központi Bizottsá­gának az építő- és építő­anyagipar helyzetéről. to­vábbfejlesztésének feladatai­ról szóló 1978 októberi Ha­tározatának legyében június 18-án és 19-én kétnapos ren­dezvényt és ánkétot szervez, az MTESZ kommunális bi­zottsága és az ETE miskolci csoportja „Könnyűszerkezetes építés” címmel. E rendezvénysorozat júni­us 18-án 10.30-kor Miskol­con a Technika Házában dr. Horváth Bélának, a kommu­nális bizottság titkárának megnyitójával kezdődik. A bemutatót Masányi Tibor, az ÉVM főosztályvezető-helyet­tese nyitja meg. A rendez­vényen egvebek között, szó lesz a könnyűszerkezetes kormányprogram helyzetéről, a rendszer elvű építés be­vezetéséről. a könnyűszerke­zetes éníté.s eredményeiről és feladatairól, valamint több más. a témával összefüggő szakmai kérdésről. A kiállítás és bemutató június 18-tól 23-io tekinthe­tő meg Miskolcon a Techni­ka Háza földszinti kiállító- termében. — ért —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom