Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

\7 MSZMP BORSOD-ABAÜ.T-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 128. szám Ara: 1,20 forint Kedd. 1080. június 3. OlCSOBB JÓL MEGÉPÍTENI (3. oldal) A KÉPERNYŐ ELŐTT (4. oldal) MEGVEDJÜK AZ ENYHÜLÉST! (5. oldal) NEM AKADT MEGLEPETÉS ____________C7i.9,Ldo^____________ A képviselő felelőssége R oliamösan közeledik június 8-a, az új országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásának napja. Egyre-másra jelennek meg a lapokban portrék a Hazafias Népfront jelöltjeiről, a már országszerte lezárult jelölögyűlések által is elfogadott, támogatott, megválasz­tásra ajánlott országgyűlési képviselőjelöltekről. Ilyenformán azt latolgatjuk már: hogyan tudnak majd megfelelni az újonnan megválasztott parlament széksoraiban ülő kép­viselők felelősségteljes közéleti megbízatásuknak? Kimondva vagy kimondatlanul sok jelölőgyűlés részvevői­ben felmerült a kérdés: miben is áll tulajdonképpen a képviselő felelőssége? A választópolgárok természetesen elsősorban azt várják tőle, hogy az c érdekeiket képviselje, ügyes-bajos dolgaik, gondjaik megoldását segítse, sürgesse a parlamentben. Kétségtelenül az országgyűlési képviselői munka egyik leglátványosabb része, ha — akár egy inter­pellációval is — sikerül „kiharcolnia" választókerülete vala­milyen régi, jogos igényének teljesítését. De nemcsak a parlamentben, hanem kisebb, helyi ügyekben - például a tanácsoknál — is eredményes lehet indokolt esetekben a képviselő „közbenjárása", legyen szó járdaépítésről, vagy óvodai felvételről. Hiba lenne azonban, véleményünk szerint, ha a válasz­tók csak azt várnák el parlamenti képviselőjüktől — s ő maga is beérné ennyivel —, hogy a helyi érdekeket kép­viselje, a hozzá tartozó terület jogos panaszainak orvoslá­sáért emeljen szót. Bármilyen fontos is ez — a képviselő közéleti munkájának csak egyik oldala. A másik, s nem kevésbé fontos, hogy a képviselő vállaljon részt az orszá­gos gondok megoldásából. Adott esetben akár azzal, hogy megértteti választóival: miért nem lehet az adott időpont­ban megvalósítani a választókerületben a már régóta óhaj­tott beruházást. Népszerűtlen feladat ez, de a politikailag az egész országért — s nemcsak szűkebb pátriájáért - felelősséget érző képviselő számára, aki ráadásul kellő, közéleti tapasztalattal is rendelkezik, semmiképpen sem megoldhatatlan. Aztán itt van a képviselők egyik legfelelősségteljesebb feladata, a törvényalkotás. Ez is országos kérdés a javából, aminek helyes megoldását a helyi tapasztalatok is jelen­tősen segíthetik. Az elmúlt években a törvénytervezetek széles körű társadalmi vitái is bizonyították; igazán jó, az élet igényeihez igazodó törvény megalkotása csakis úgy lehetséges, ha lehetőség nyílik rá, hogy annak tervezetéről az emberek - szakemberek és „laikusok" egyaránt - minél szélesebb körben mondhassanak véleményt. A törvényter- vézet országgyűlési bizottsági vitájában és a parlament teljes ülésén annak megszavazásában a képviselő — ha helyesen, felelősséggel végzi dolgát - nemcsak a saját egyéni, hanem választókerülete közösségi álláspontját is képviseli. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a fontosabb döntések meghozatala előtt ne kérje ki választói kisebb-ncigyobb csoportjának véleményét is. Az ilyen elő­zetes beszélgetések nemcsak a választópolgárok körében, hanem a parlamentben is jelentősen növelhetik a képviselő szavának súlyát, tekintélyét. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő iskolái a választópolgárok közéleti érdeklődésének is. Hiszen azt a tudatot erősítik a megkérdezettekben, hogy számítanak észrevételeikre, tényleges lehetőségük van nem­csak a helyi gondok megoldására, hanem - közvetett mó­dón — az országos döntésekbe való beleszólásra is. A képviselő természetesen ni'ncs mindig abban a hely­zetben, hogy állásfoglalása megfogalmazása előtt konzul­táljon választóinak akárcsak kisebb csoportjával is. De hát éppen azért esett rá az emberek bizalma, hogy ilyenkor merjen saját belátása szerint, de a közvélemény ismereté­ben dönteni, cselekedni. A képviselők őszinte véleménynyilvánítását egyébként igénylik a. minisztériumok, országos hatáskörű szer­vek is. A képviselők nyílt, őszinte véleménymondása országos kérdésekben sokszor kevésbe látványos egy parla­menti interpellációnál, hiszen ezeknek a vitáknak legfőbb színterei, az országgyűlési bizottságok ülései. Fontosságuk­hoz azonban nem férhet kétség, mert ezek nyomán tör­vénytervezetek válnak korszerűbbé, életszerűbbé, miniszteri beszámolók formálódnak reálisabbá, őszintébb hangvéte­lűvé, új intézkedések szükségessége fogalmazódik meg. S erre a társadalmi párbeszédre a megválasztandó or­szággyűlésben még a korábbinál is nagyobb szükség lesz. GüEPlR-konferencia Budapesten Negyvenegy Ország .csak­nem eiíbr .tudósának részvé-. íelévelf 'hétfőn' " Budapesten ' megkezdődött a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság — a COKP A' U —>i dói)'jlélSUtízvény - sofojtala. A .SenViviehveis Or­vos mii'fl)’t *• ÉgyőT em'' e I fné­. leti-' tömbjéliteh '"söl'i'a1' kerülő esemény rendhagyó módon nem ünnepélyes •' megríyitóval és plenáris üléssel kezdődött: ekekre csak egy hét múlva kerül sor. ' A tudósok rögtön az űrkutatási 'témák sűrűjé­be váglak: hétfőit például a bolygókutatások ■ legújabb eredményeiről, s a naprend* (szerben terjedő kozmikus su­garak természetéről tanács* "koztuk. diavetítésekkel .színe: sitett előadásaikon. Áttanulmányozták a Földre való visszatérés programját a leszállásra Kubászov és Farkas sikeresen teljesítette feladatát Befejező szakaszában tart a közös szovjet-magyar űrrepülés. Képünkön: Farkas Bertalan kutató-űrhajós a súlytalanság állapo­tában lebeg a vasárnapi tévériport idején. Vasárnap délután a Moszk­va környéki repülésirányitási központban találkoztak a magyar tudósítók Vlagyimir Dzsanibekovval és Magyart Bélával, akik a Szojuz-*-.íti személyzetével együtt készül­tek fel esetleges űrutazásuk­ra, jelenleg pedig a földi irányítási központból segítik a szovjet—magyar kozmikus vállalkozást. „A leszállás felelősségtel­jes feladat. Bárhol le tudunk szállni, de legjobb ott, ahol várnak bennünket” — jelen­tette ki a szovjet űrhajósok nevében Vlagyimir Dzsanibe- kov, akiről megtudták a ta­lálkozó résztvevői, hogy csa­ládnevét házasságkötésükkor feleségétől vette at. Arra a kérdésre, hogy felkészültek-e idegen ország területén való leereszkedésre. elmondotta, hogy a Föld körül keringő űrhajósok több nyelvű okmá­nyokkal yannak ellátva, s a nemzetközi űrhajózási együtt­működés, valamint a nemzet­közi jog megfelelő védelmet. s támogatást biztosít szá­mukra. Magyart Béla az újság­írók érdeklődésére elmondta, hogy a Szojuz—36-tal a Szál­jai—ti űrállomásra feljutta­tott szovjet—magyar űrhajós- páros elégedett az űrkomple­xumon eddig végzett munká­val. .az egész úttal, amelynek kísérleti programja befejező­déséhez közeledik. Elégedet­tek Valerij Kubászov és Farkas Bertalan munkájával a földi irányítók is. Farkas Bertalan kitűnően megőrizte munkavégző-képességét és magabiztosan teljesíti előirt feladatait. Vasárnap este. budapesti idő szerint kevéssel líf óra után, színes televizius közve­títéssel jelentkezett a Szal- jut—15 a földi irányítási köz­pont. és egyben a Magyar Te­levízió számára. A kozmikus közvetítésnek egyetlen aktív szereplője volt. Farkas Ber­talan, aki két műsort is pro­dukált. Az első műsor keretében, "amelyet a Magyar Televízió a Hét című programja szá­mára adott Farkas Bertalan beszámolt a kísérleti-vizsgá­lati program zömének befe­jezéséről. elmondta. hogy szovjet űrhajós kollégáival jól összebarátkozott, hogy megszokta a súlytalanságot. Szavaiból kitűnt, hogy a Szál j ut—(5 személyzet ének­minden ideje foglalt, hétfői munkanapjuk is túlzsúfolt­nak ígérkezik. A magyar űrhajós külön köszönetét mondott Magyari Bélának, á tőle kapott baráti segítségért, tiszta szívből azt kívánta neki. hogy érje e! célját, amelyért oly sokat dolgozott. Farkas Bertalan jelezte, hogy hétfőn ellenőrzik a visszatérésre szánt Szojuz—35 űrhajó rendszereit, májd a köszönet szavaival fordult mindazokhoz, akik felkészü­lésüket segítették, akik ezt a megtisztelő feladatot rájuk bízták, és akik a tudomá­nyos-kísérleti programot üsz- szeállították. Leonyid Popov. Valerij R.jumin, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan hétfői mun­kanapja budapesti idő szerint reggel 7 órakor kezdődött. Sugár terhelési, orvos-bioló­giai és gyártástechnológiai kí­sérletek. illetve vizsgálatok szerepelnek a délelőtt mun­kaprogramján, majd sor ke­rül a Szojuz—35 és a Szo­juz—3ö rendszerei és egysé­gei működésének ellenőrzésé­re. a Földre visszahozandó felszerelések, exponált fil­mek. és mindazon anyagok elcsomagolására, amelyek rögzítik a kísérletek es vizs­gálatok folyamatát, illetve eredményeit. A Kubászov—Farkas-paros hétfőn .este tévéközvetítés ke­retében számolt be a közös munkaprogram befejezésé­ről. elkészítették a napi beszá­molót, áttanulmányozták a Földre való visszatérés nap­jának programját. A Kubászov—Farkas nem­zetközi ürpáros megkezdte a Szojuz—35 űrhajó előkészíté­sét a Földre való visszaté­résre. A személyzet hétfőn elvégezte a Szojuz—35 Föld körüli pályáról való vissza­térésének egyik legfontosabb előkészítő szakaszát: ellen­őrizték az életfenntartó rend­szert, valamint a helyzetbe­állító- és manőverhajtómű­vek működését, próbaképpen be is indították az űrhajó hajtóműveit. Mint Valerij Szvecskin, a földi irányító központ tech­nológiai kísérletekkel foglal­kozó szakértője hétfői tájé­koztatóján elmondotta. Far­kas Bertalan és Valerij Ku­bászov teljes sikerrel hajtot­ta végre mind a hat terve­zett, technológiai kísérletet: a félvezető-kristályok gyártásá­val kapcsolatos „Eötvös”-kí- sérletet és a „Bealuca” prog­ramot, fémtechnológiai kí­sérletet. A Szojuz—35 szállitóürha- jó előkészítése során a kí­sérleti anyagokat átviszik a 1 eszállóbereudezés kabinjába, , s olt rögzítik a csomagokat. A hulladékot és az elhasz­nált, feleslegessé vált felsze­reléseket az űrhajó orbitális fülkéjében helyezik el, amely — mint ismeretes — nem tér vissza a Földre, leválik a leszállökabinrol és az at­moszféra sűrűbb rétegeibe érve megsemmisül. Magyar idő szerint 11 óra 5(1 perctől ellenőrizte Farkas és Kubászov az űrállomás és az űrhajó orientációs és irá­nyító berendezéseit és rend­szereit. Ebéd után a nemzetközi ürpáros — kivételesen — egyórás délutáni sziesztát tar­tott, majd folytatták a cso­magolást. a Szojuz—35 elő­készítését a leszálláshoz. Palesztina felszabadításáért Transcomp ’80 számítógép a raktári anyagmozgatásban A legnagyobb palesztin el­lenállási szervezet, az El Fa­tah vasárnap végei ért IV. kongresszusa érvénytelennek nyilvánította mindazokat a mégül] apód ásókat, megoldá­sokat és határozatokat, ame­lyek figyelmen kívül hagy­ják a palesztin nép jogát ha­zája visszaszerzésére. A 11 napos damaszkuszi tanácsko­záson elfogadott politikai program megerősíti, hogy az El Fatah célja Palesztina tel­jes felszabadítása és olyan demokratikus, világi Palesz­tinái állam megteremtést, amelynek állampolgárai min­den faji és vallási megkülön­böztetés nélkül, teljes egyen­lőségben élhetnek, és amely­nek fővárosa Jeruzsálem lesz. E eél elérésének egyedüli esz­köze a fegyveres népi, for: s- dalom. Az El Fatah ezzel vissza-, lért eredeti. l!Hiü-ban elfoga­dott- programjához, 'és a je­lel: szerint feladta azt az át­meneti tervét, hogy a 13 éve izraeli megszállás ala.lt levő Ciszjordaniában és a Gaza* övezetben, tehát Izrael allam szomszédságában kell létre­hozni a palesztin nép függet­len államát. A keményebb vonal — bejrúti elemzések szerint — egyenes követkéz- menye annak, hogy Egyip­tom, Izrael és az Egyesült Államok Camp Davitl-i meg­állapodása eleve kizárja a palesztin nép önrendelkezési iogát. és a Ciszjordánia és Gaza' jövőjéről folytatott,' úgynevezett autonómia-tár­gyalások valójában az izraeli megszállás törvényest tésere irányulnák. Az. El Fatah a palesztin nép. az arab népek első számú ellenségének minősí­tette az. Egyesült Államokat, amely Izraelre és más ügy­nökeire támaszkodva, katonai befolyása alá akarja vonni a térséget, hogy zavartalanul kiaknázhassa erőforrásait. A damaszkuszi program harcot hirdet''az ellenséges amerikai politikával szemben, és ki­mondja. hogy csapást keli 'mérni az Egyesült Államok közel-keleti érdekeltségeire. • Transcomp '80. számítógép a raktári anyagmozgatásban címmel országos tudományos műszaki tanácskozás kezdő­dött meg ma délelőtt Mis­kolcon. a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A rendezvény kapcsán dr. Csclein/i József. az MTESZ Borsod megyei Szervezete anyagmozgatási és csomagolási bizottsága tit­kára tegnap sajtótájékoztatót tartott Miskolcon a Techni­ka Házában, «hol elmondot­ta. hogv az egyetem immár harmadik alkalommal ad ott­hont e rangos tudományos rendezvénynek, amelyen most több mint 100 szakember vesz részt és hallgat előadásokat. Az érdeklődés természetes hiszen a téma nagyon is ak­tuális. amikor korszerű ipari termelésről. gépesítésről, automatizálásról beszélünk. Ezalatt ugyanis mindig egy rendszert kell értenünk, hi­szen az automatizált gepek folyamatos működtetéséhez folyamatos anyagbiztosítás szükséges, s ez utóbbi nem képzelhető cl korszerű rak­tározás. anyagmozgatás nél­kül. Hazánkban is több nagy- • vállalatnál felismerlek a kor­szerű raktározásban rejlő le­hetőségeket. annak a terme­lés egész folyamatára gyako­rolt kedvező hatását: mint oeldáui a gépek íobb kihasz­nálása. az élőmunka-megta- kuritás. hogy csak a legfon­tosabbakat említsük. Több korszerű raktár épült és az anyagi jelentőségektől függő­en számos vállalatnál foglal­koznak a raktározás és az anyagmozgatás korszerűsíté­sével. Ebben kíván segítséget nyújtani a címben említett tanácskozás is. amelyet dr. 'felföldi László, a Budapesti Műszaki Egyelem tanára nyit meg ma délelőtt a miskolci egyetemen. _______ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom