Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-11 / 135. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T90O. junius TI., szerda „A művészet a változó világban’’ Jegyzetek képzőművészeink tanácskozásáról A Magjar Képző- és Iparművészek Szövetsége Észak- magyarországi területi Szervezete a napokban tartott idei első féléves területi értekezletén beszámolót hallgatott és vitatott meg az első félévi munkáról és a tengeli- cei konferenciáról, majd alaptagfelvételi javaslatokról döntött. Az alapjában munkaértekezlet jellegű megbeszélés néhány gondolata nagyobb nyilvánosságot kíván es azért érdemes belőlük egyet-kettőt feljegyezni. Szoba került az értekezleten; vajon sok-e a Magyar- országon évente megrendezésre kerülő 3600 képzőművészeti kiállítás. A szám így első hallásra valóban soknak tűnik, ha azonban a települések kiállítási igényei szerint osztjuk el, nem sok, sőt, a tanácskozás megítélése szerint még kevés is, hiszen a jelzett számnál több tárlat is megzendezesre került; a baj azoqjban az, hogy ezek között sok volt az igénytelen bemutató, amely nem használt a közművelődésnek. Gondként jelentkezik * képzómüjvészeti életben a szövetség jelenlegi felépítése, mert Budapesten minden művész szakosztályi szinten él, a vidékiek pedig ezektől a szakosztályoktól bizonyos fokig elszakadnak. Ennélfogva a vidéken élők munkássága, szervezeti élete különválik a fővárosiakétól. Szükségesnek mutatkozik a szervezeti szabályzat bizonyos fokú módosítása részben emiatt, részben olyan okok miatt, amelyek a ten- gelicei országos tanácskozáson merültek fel. Ezek rendkívül sok egzisztenciális vonást is tartalmaztak, a me- cecsKwa, a lektorálás kérdéseit érintették. Tény, hogy az egyes rajtttoriwtiális, főhatósági jogkSeölínek a helyi tanácsok, vagy megyei tanácsok hatáskörébe utalásával a képzőművészeti szervezeti élet egyes vonatkozásai, rendelkezései is felülvizsgálásra szorulnak. Az idén ismét megrendezik a képzőművészeti világhetet, amelynek mottója: „A művészet a változó világban”. A fejlett szocializmus építésének jelenlegi bonyolult időszakában sürgető szükségszerűség egy olyan helyzetfelmérés, amely egyszerre fordít figyelmet a társadalom, a kultúrpolitika elvárásaira, a gazdasági, technikai lehetőségekre, s a művészet belső fejlődéséből adódó utakra, irányokra. A világhét mottójául választott téma lehetőséget nyújt a művészet és a művészek számára egy alapos önfeltárásra, másrészt a kultúrpolitika, az állami mecenatúra számára a téma sokoldalú kibontása megbízható kénét adhat elvárásai, elképzelései realitásáról. A területi értekezlet természetesen foglalkozott a szorosabban vett területi problémákkal is. Az idei esztendő első jelentős és nagy sikerű rendezvénye a salgótarjáni tavaszi tárlat volt, amely jó keresztmetszetet adott több képzőművészeti műfaj jelenlegi országos helyzetéről. Sikeresnek mondható a miskolci rajz- és kisplasztikái kiállítás is, amely ugyan terjedelmében nem azonos a tavaszi tárlattal, de feltétle- nül előremutató pozitívumokat tartalmaz az elkötelezettség irányában. Képzőművészeink megítélése szerint, ezt az utal folyamatosan tovább kell szélesíteni, hozzá kell szokni a bátor beszédhez és merni kell arról is szólni, ami a társadalmunkban végbemenő változásokat mutatja. Igen jelentős eseménye a területi szervezet életének, hogy a Miskolcon élő párttag képzőművészekből a beszámolási időszakban megalakult a pártszervezet, amely •hihetőleg gerjesztő magként fog hatni a művészek előtt álló feladatok megoldására. A művészek számára egyébként eddig öt alkalommal rendeztek elméleti konferenciát. Több gyakorlati kérdésről is szó esett a területi tanácskozáson, művésztelepi cserékről, tárlatok cseréiről, valamint a képcsarnoki vásárlásokról, és az év hátralevő nagy kiállításaira történő felkészülésről. Egy kérdésben sajnos nagyon nehéz az elő- remozdulás: az üzemi szerződések terén stagnálás van. Ígéretek vannak, de még nem konkretizálódtak. Nem érdektelen megjegyezni, hogy az itt részleteiben nem ismertetett kérdések többsége nehézséget jelentett és a jövőben még több gondot jelent képzőművészeink számára. Az 1980-as esztendő gazdasági nehézségei, kötöttségei nem kedveznek a mecenatúra jelentős javításának. S jóllehet, ezek, a gondok egzisztenciálisan Is érintik a művészeket, a tanácskozás főbb gondolatai azonban a teendők, a vállalt feladatok, az egyetemes magyar közművelődésnek a képzőművészet sajátos eszközeivel való segítése körül forogtak. (hm) Szorgalmas, tehetséges... üriiilüiii, Égy más nyelven is el Indem mondani... — Mikor kezdődött ez a szerelem ? — Nagyon régen. Még az általános iskolában, ötödikes koromban. Egy nagyon kedves tanárnő jött be az első oroszórára, és amikor kimentünk. egyszerűen tetszett nekem, hogy más nyelven is el tudom mondani azt, hogy asztal, szék... Egyszerűen élveztem a dolgot, s később örültem a dicséreteknek, a sikernek ... Az egykori ötödikes kislány ma már érettségiző nagylánnyá cseperedett. Pénteken matrózruhában, jól palástolt izgalommal (Halász Gizella egyik erénye, hogy nem engedi eluralkodni magán az idegességet, hogy képes nyugodt maradni, bármilyen nagy a tét — mondta róla Kellei István, tanára), megjelenik az érettségi vizsgabizottság előtt. Igaz viszont, hogy az egyik tárgyból már nagy-nagy ötös díszeleg a bizonyítványában. Az idei országos tanulmányi versenyeken, az orosz szakosított tant érv üek mezőnyében a nagyon előkelő harmadik helyet szerezte meg. — Pergessük vissza az eseményeket ... — Engem mindig nagyon befolyásol a tanár. Ha közvetlen kapcsolatot tud teremteni az osztállyal, akkor nem félek annyira. A nyelvek, a történelem, a magyar irodalom különben is sokkal jobban érdekei, mint mondjuk a matematika vagy a fizika. Igaz, abból nem is vagyok a jók között. (Csak zárójelben: a matematika várta a beszélgetésünk után is, mert igaz, hogy történelem—orosz szakra jelentkezett a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemre, de nem szeretné rossz jeggyel mutatni a felvételin az érettségi bizonyítványt.) Az osztályban szerintem sok jó oroszos van, s a többiek is sikerrel szerepeltek volna, egy kicsit több szerencsével... A szerencsét — teszem már hozzá — nem adják persze ingyen. Gizella szerette s szereti az orosz nyelvel. így hát sok időt is áldozott rá. Nyaranta a Gorkij nyelviskola intenzív foglalkozásain vett részt, s igaz, első (még ötödikes korából való) szibériai levelezőtársával ma már csak ritkán váll levelet, de a jaroszlavi pajtásoktól hetente érkezik híradás. Tizen írnak — tíznek válaszol... A levelezés jó nyelvmester. Erre buzdította tanára is. aki azt mondta róla: szerencsésen párosul benne* a tehetség és a szorgalom, megvan benne a kitartás képessége. Eddig a harmadik helve- zésia hosszú voll az út. Még az általános iskolában negyedik volt a városi versenyen. A szovjetunióbeli táborozásról készült naplóoá- lyázaton második léit. S a másik tantárgyat — a történelmet — sem hanyagolta: harmadikban és negyedikben is írt pálvázatot. az elsőre 10 ponlot kapott a maximális 12-ből. díiazta a múzeum. — Vele voltam az országos döntőben — emlékezik tanára. — Tudtam, hogy jó. de nem tudtam, milyenek a többiek. .Amikor befejezte szereplését, akkor már azt is tudtam, nagy baj nem lehet. Az első tíz között ott kell lennie... De amikor a távirat megérkezett, hát az olyan volt, mint az álom. Huszonöt éve tanítok — mondtam is neki, szebb ajándékot nem kaphattam volna jubileumi ajándékként —. sok jó. sok tehetséges tanítványom volt. de Gizi volt az első. aki ilyen magasra jutott. Megvallom, nemcsak örültem — el is érzékenyültem egy kicsit. De talán érthető . .. Gizi tanárnak készül, bár motoszkál benne a kétség, hogy meg tud-e majd birkózni a gyerekhaddal. Alighanem azért, mert szeretne, jó tanár lenni. S magától tudja. a jó tanárnak nagyszerű embernek is kell lennie. Fél lábbal egyetemi polgárként (na persze ehhez még a történelem felvételijén is bizonyítania kell!) még igazi középiskolás. Szurkolunk neki — hogy sikerüljön. Megérdemli. * Kopogott a teléxgép. Hosz- Rzú csíkban „folyt ki” a gépből az országos tanulmányi versenyeken az első három helyezettek között végzettek névsora. Mint mindig, most is izgatottan olvastuk, van-e köztük hazai; borsodi, miskolci diák. Először az ő nevét olvastuk. A véletlen adta a sorrendet. De utána még három Földes-diák nevét is országgá kopogta a gép. A matematika II. szakosított tantervű osztályok versenyében második lett Kiss György (tanára:, dr. Szikszai József), a Földes Ferenc Gimnázium negyedik osztályos tanulója. Az Ókortudományi Társaság latin nyelvi versenyének harmadik helyén is két Földes-diák osztozott: Bene Ibolya harmadikos danára: Polányi Imre) és Mezősi Emese negvedikes (tanára Koszorús István). Nekik is gratulálunk. (csulorás) Férfi erejű asszony volt... Kiia Ifagta (Élezik A Csabai kapu őrült tempójú forgalma rövidre sike- ritetle a 25-ös számú ház falán levő emléktáblánál az ünnepséget. Amikor az 1905 —HMiö-os esztendőkben üt éli férjével a fiatal tanítónő, alighanem olyan csendes volt ez az utca. mint amilyen ma már sohasem lesz. De hem is a koszorúzás! ünnepség időtartama számít. sokkal inkább az, hogy az' írónőre annyian jöttek el emlékezni, hogy végül is na- gyon-nagyon szűknek bizonyult a nevét viselő fiók- könyvtár a miskolci Park utcában. Pedig már hatvankét éve halott, s van irodalomtörténész. aki szerint nemcsak testben távozott e világból, vele együtt elment az a világ. s a világgal együtt müveinek vonzereje is. amelyről a Színek és évek. a Hangyaboly és a Mária évei szólnak. S mintha erre a véleményre rímelne a könyvkiadás — több mint líz éve nem jelentettek meg semmit műveiből... Pedig hát alighanem nagyon nagyok még adósságaink Kaffka Margittal szemben, akiről kortársai azt mondták, „férfi erejű asz- szony volt”.' Miért illethették így? Tulajdonképpen erről beszéd a Kaffka Margit fiókkönyvtárban megtartott emlékesten Gyarmati Béla. a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, s ezt bizonyította a Lételes müvekkel, a szemelvényekkel nagyon avatottal! Tímár Éva. Mert nem keilett-e férfibátorság ahhoz, hogy osztályából kiszakadva. neveltetése ellenére annyi mindent elmondjon a már csak múltjukból élőkről? S hogy az igazat írta, bigy- gyük eh belülről ismerte őket! S nem kellett-e bátorság ahhoz, hogy a himzöráma és a konyhalűzhely. a családi fészek melegét pályolgató asz- szonysors ellen fellázadva teljes őszinteséggel valljon szerelemről, testi kapcsolatról? S hogy a Nyugat nemzedékének — nagy nemzedékének — közösségvállaló tagja legyen? A világa messze tűni világ. Erről a világról valahogy keveset tudunk. Kaffka Margit művei segítenek érteni, ismerni, egy kicsit. Nem lobogóként kell — s nem is lehet — időnként előre mutatni. megmutatni, de nem is arra érdemes, hogy elsüllyesszük az irodalomtörténetben. Mert nemcsak az író; a kritikus, a publicista (itt van adósságunk vele szemben!) is megérdemli, hogy olykor belelapozzunk a könyvbe. Száz éve született. Elele rövid volt (elvitte a spanyolnátha 38 évesen), de teljes. Erről a-teljes életről, s irodalmi kiteljesedéséről hallottunk a kedd esti miskolci megemlékezésen. (es. a.) Úszónapközi A városi művelődési (cóz- pont miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Háza úszónapközit szervez a vakációban az általános iskola 2., 3. és 4. osztályos tanulói részére. Augusztus 4-től 25-ig tart majd a napközi, amelyre június 15-ig fogadnak még el jelentkezéseket. Úszómesterek és tanárok loglalkoznak a kicsikkel, akik délelőttönként az Augusztus 20. strandfürdőben ismerkednek az úszás alapelemeivel, délutánonként pedig a diósgyőri vérfürdőben gyakorolhatnak, játszhatnak. Az ebédet (naponta háromszor kapnak étkezést a 800 forintos részvételi díj ellenében, s ebben benne foglaltatik a különbusz, illetve a felügyelők díja is) a Diófa étteremben biztosítják. Az úszónapközi megkezdése előtt egyébként megbeszélést is szerveznek majd a jelentkező gyermekek szülei részére. A diósgyőri Vasasban lilo és Jugoszlávia A közelmúltban elhunyt Joszip Broz Tito emlékét idézik tel azon a kiállításon, amelyet június 12-én, délután fél 3-kor nyitnak meg a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. A kiállítást Nebregics Milenko, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára nyitja meg. A Joszip Broz Tito és Jugoszlávia címmel megrendezésre kerülő kiállítást június 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás idején három alkalommal. június 16-án. 17-én és 18-án — mindhárom alkatommal délután fél 3-kor — filmvetítéseket tartanak. A köztársaságokat, az adriai és a dalműt tengerpartot, illetve a jugoszláv folklórfesztivált ismerhetik meg közelebbről az érdeklődők a kisfilmek segítségével. 20-30 százalékos engedmény Bútorvásár EGYES KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK, SZEKRÉNYSOROK, SZEKRÉNYEK, ASZTALOK, SZÉKEK, GYERMEKBUTOROK, KONYHABERENDEZESEK A BORSOD DOMUS ÁRUHÁZBAN ÉS BÚTORBOLTJAINKBAN Amíg a készlet tart! bútorért
