Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
V9#0. /lífliws 3„ itetW CSZAK-MXOTMtORSZAC 8 ~ Olcsóbb , jól megépíteni Exportra gyártják A PÁRIZSI mezőgazdasági kiállításon a technikai újdonságok között szerepelt eéy olyan berendezés, amelyben a friss zöldség, gyümölcs és virág ellenőrzött nyomás alatt tartósítható. A berendezésben az áru előbb légritkított térbe kerül, ahol gyors elöhútés következik 1—4 “C-ra. A félig áteresztő műanyag zsákok falán, amelybe az árut elhelyezik, a széndioxid gyorsan, az oxigén lassan hatol átj Így a hűtött árut CO:rben gazdag és oxigénben szegény közegben tartják. Azáltal, hogy közvetlenül hütik és irányított nyomás alá helyezik az árut, tartósítják friss állapotát. A Diósgyőri Gépgyár A gyáregységének batériaüzemében hűtő* batériák készülnek, melyeket hűtőgázokban felfüggesztve szeleinek fel. Jelenleg a Szovjetunió részére készülnek hűtőberendezések. A képen Mátyás József lakatos csavarbehajtó gép segítségével a batéria összeszerelését végzi. zámú és a különböző betegségekkel szemben ellenálló. A KGST-TAGORSZÁGOK a világon a leggyorsabban fejlesztik az öntözőrendszereket. líHiü-ban ezekben az 'országokban 9,2 millió hektár. 1975-ben 19,8 millió hektár területet öntöztek, s 1985-re 31,5 millió hektárra tervezik növelni **-. öntözhető földek nagyságát. A Szovjetunióban például ebben a tervidőszakban 4tl milliárd rubelt, fordítanak nagy ö ntözöi’en dsxerek építésére. H a a puding próbája az, hogy megeszik, akkor' az épületé az, hogy lakják. A szakácsot a tányéron hagyott étel meny- nyisége. az építőipari vállalatot a garanciális javítások nagysága minősíti A jogban ismert az éves és a hároméves, úgynevezett szavatossági kötelezettség. A gyakorlatban ezeket összevontan és tömören csak garanciának hívják — így szerepel e cikkben is — bár ez jogilag mást jelent. Az egyéves időtartam alatt valamennyi hibát ki kell javítania a kivitelezőnek, míg ezen túl a harmadik év végéig csak az úgynevezett alkalmatlan szolgáltatásért áll fenn a felelőssége. Ekkor már az ajtóról lepergett festék a lakó kára. de a vetemedett ajtólap kicserélését követelhetik a vállalattól. A vállalatok garanciális részlegei többnyire elkülönült szervezetben, az átlagosnál jobb szakmunk ásókkal dolgoznak. Az elkülönülés azonban nagyon viszonylagos, két okból is. Egyrészt okulásképpen, a garancia tapasztalatait és költségeit valamiképpen vissza kell csatolni a termelőegységekhez. másrészt a munkacsúcsokban — leginkább novemper-december táján — maguk a garanciális munkások is új értéket termelőkké válnak. E két ok nagyon is összefügg. Egy évente másfél milliárd torintot termelő vállalatnál a garanciális költség nem lobb 1U—15 millió ío- rintilál, tehát nem lépi túl az egy százalékot. Az arány talán érzékelteti, hogy a vállalatnál a másfél milliárd, tehát az új lakások építése lesz a szívügye mindenkinek — nem utolsósorban azért, mivel a zsebük teltsé- ge is éltől függ. Ezután csoda, ha sem a jellemző hibákat bemutató, tolókkal illusztrált előadások, sem a termelök-garaneiálisok közös béralapja nem változtat a helyzeten? Csodák nincsenek. így megesik, hogy decemberben az a festő mázolja a lakások ablakait, aki előr e tudja, hogy a szent átadás nevében pocsékol anyagot, munkát, mert tavasszal — amikor jut idő a garanciális munkára is — ő fogja lekaparni a fagymarta festékrétegei. A lakókat bosszantó, időben ki nem javított hibák és a „menteni, ami menthető’’ elven elnyújtott polgári perek alapja tehát az építés — vagy ahogyan a vállalatoknál hívják, a termelés — az összes íogvatékos- ságával ékesítve. Mi bosz- szantja a lakót1' A gid-'e.s- gödrös aljzatra ragasztott, felváló padló, a hullámzó csempe, a máris patlogzó mázolás, a beázó telő és az ablakokon be.siivilö szél. A hibák zöme tehát- a befejező munkák során keletkezik. Akkor, amikor hajrában készül minden. Ekkor termelődik újra a garanciális részleg téladata. A lakhatást gátló hibák kiküszöbölése címén ők fejezik be az épületeket, majd kijavítják. az amúgy eavál talán nem törvényszerű hibákat. A saját mulasztásból, vagy éppen „túlzott igyekezetből” eredő hibákról ritkábban beszélnek ’ az építők. . mint ahányszor alvállalkozóikra, vagy szállítóikra hivatkoznak. A rosszul záródó ablak valóban az épületasztalosipar „dicsősége”, de ha a könnyebb, gyorsabb beépítés miatt legyalulják a vizvetöl és az eső a szobába csorog, akkor ezért erkölcsileg is a kivitelező felel. Országos gond: beáznak a lapos tetők. Ez látszólag vízszigetelést probléma, amit a jobb minőségű — és drágább. de tartóssága miatt valójában olcsóbb — anyagok alkalmazásával ki lehet küszöbölni. De csak részben, mivel a hötech.iika törvényei is súlyosbítják a helyzetet. A belső meleg és a külső hideg találkozásakor ugyanis páca keletkezik. Ha a párát nem szellőztetik tó a tetőből, akkor lecsapódik, az így keletkezett víz pedig utat tör magának. Leggyakrabban ezt éppen a vízszigetelő réteg felé teszi és fel- púposítja azt, ahonnan már csak egy lépés a lyuk, amelyen keresztül az eső a felső lakásokba szivárog. Ha a párakiszellözés megoldatlan, akkor az újraszigetelés csak időleges látszatmegoldás. B árhonnan is közelítünk a lakóépületek garanciális javításához, egykét lépcső után az építésig, a termelésig jutunk. Az itteni ütemes, jó minőségű munkában való érdekeltség csökkentheti csak az utólagos javításokat. Es * lakókat bosszantó, bíróságokat terhelő perek számát is. * BOLGÁR ES HOLLAND szakemberek szelekcióval új. alacsony növésű paradicsomfajtát fejlesztettek ki. a Testál, amely az eddigi fajtáknál alkalmasabb a korai szabadföldi termesztésre. Ugyancsak közös munkával Trákia nevű. új paradicsomfajtái is kikísérlebeztek az egyik bulgáriai intézetben. Ez korán érő, jó átlagos hoA JUGOSZLÁVIAI Szabadkan hamarosan elkészül egy évi 1000 tonna kapacitású üzem, amely az állati takarmányhoz szükséges fehérje Kinyeréséhez tollal.. sertésszőrt, -körmöt és -szarut dolgoz majd fel. A feldolgozó üzemek, vágóhidak e melléktermékeit eddig igen olcsón exportálták vagy elégették. Az új létesítmény és eljárás révén ezentúl nagymérvű devizakiadástól mentesülnek. ’. ’ .1 Vízgazdálkodási ankét és vetélkedő A korszerű mezőgazdáságért Az utóbbi évek legsikeresebb vízgazdálkodási tanácskozását. vetélkedőjét rendeztek meg az elmúlt hét végen Taklaharkányban. A rendezvénynek több szempontból is kiemelkedő a jelentősége.. hiszen szervesen beilleszkedik abba a véd- nöksegi munkába, amelyet a KISZ VII. kongresszusán határoztak el, s amelynek célja: a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszereinek kiépítése. a víz ipari, s mező- gazdasági hasznosítása, valamint a Tiszatáj üdülőkörzetté fejlesztése. Ugyanakkor — mint ahogy Vezsc Sándor, az EVIZJG igazgatója megnyitójában mondotta — a tanácskozás jó lehetőség volt arra. hogy a résztvevők megismerkedjenek azokkal a hosszú távú lehetőségekkel, amelyek a víznek, egyik legnagyobb természeti kincsünknek hatékony hasznosítását szolgálják. Az elkövetkező tíz évben 830 ezer hektáron indokolt az öntözés feltételeit megteremteni, hiszen várhatóan 4.2 százalékkal kisebb földterületen kell a mezőgazdasági termelést erőteljesen növelni. A több színhelyen lebonyolított rendezvényre több mint 250 résztvevő érkezett Heves és Borsod megyéből. A vetélkedőn külön indultak a vízügyi ágazat s a termelőszővetkezetek három. fős csapatai. A tanácskozáson, amelyet a művelődési házban tartottak, elsőként Kopasz Béla, a megyei tanács osztályvezetője tartott előadást. A megye mezőgazdaságáról. fejlesztésének irányairól szólva kiemelte: a jövőben a látványos, drága beruházásokkal nem szabad számolni. Az üzemek legnagyobb feladata a meglevő kapacitásoknak jobb és hatékonyabb kihasználása, a racionális' földhasználat, a termőföld védelme. Ugyanerre utalt a vízgazdálkodásról tartott előadásában dr Stéfán Márton, az EVIZIG igazgatóhelyettese is. Eszak- Magyarorézág területén elsősorban a meglevő berendezések kihasználása, vagy ésszerű rekonstrukciója az indokolt. Az öntözést elsősorban azokban a kultúrákban kell alkalmazni, amelyek meghálálják azt. így az ültetvényeken, a cukorrépa-, a burgonya-, a csillagfürt- tablákon és a nagyüzemi kertészetekben, A jövőben az energiatakarékos öntözési módszerek a javasoltak, gyepnél például a felületi öntözés. A megyében 3,3 milliárd forint értékű víz- gazdálkodást. belvízvédelmet szolgáló beruházást kell majd megvalósítani, s az öntözésen kívül nagy figyelmet szükséges fordítani a környezetvédő szenny vízvédelmi módszerekre, az állattenyésztő telepek, a települések szennyező anyagainak hasznosítására. Mivel az öntözés az egyik legbiztosabb termésnövelő eljárás, a gazdaságokban meg kell teremteni ennek potenciális feltételeit: célszerű a te- nyészidőn kívüli munkára több figyelmet fordítani. Az elkövetkező .években lényegében egy új szakma alakul ki, amely magas szakmai tudást. hozzáértést igényel. Már ezt az elképzelést szolgálta az a vetélkedő, amelyet a vízügyi ágazat KlSZ-fiataljai. s a mezőgazdasági üzemek csapatai vívlak. Amíg a tanácskozás, a hozzászólások s a vita tartóit. addig a két különböző helyen tartott vetélkedőn 27 csapat versenyzett, s próbált megfelelni a szakmai, politikai. munkavédelmi kérdésekre. A magas színvonalú vetélkedőn végig szoros, izgalmas versenyt vívtak a tiatalok. akiknek felkészültsége még a zsűrit is meglepte. A vízügyi ágazat csapatai közül a Sárospatak— szerencsi Vízgazdálkodási Társulat közös csapata végzett az első helyen, második a Mátraaljai Vízgazdálkodási Társulat (Gyöngyös), harmadik az EVIZIG IV. számú szakaszmérnökségének „hármasa” lett. A mezőgazdasági üzemek közül a tarcali Tokaj-hegyal iái Egyesült Tsz csapata kapta a legtöbb pontot, második helyen a nagyrédei Szőlőskert Tsz, a harmadik helyen a ricsei Üj Élet Tsz csapata végzett. A példamutatóan jól szervezett tanácskozás ée vetélkedő a taktaharkányi öntözőfürt. bemutatásával ért véget. Tanácstagjelöltek Több mint negyedszázados bizalom A hatvannyolc éves Kalas Józsefet szinte mindenki ismeri lakóhelyén. Felsőzsol- eán. Ili születeti, itt éh es dolgozott állandóan. Munkája. a községhez való ragaszkodása. a közösségért kifejlett tevékenysége volt az alapja annak, hogy először 1954-ben meg választót Iák községi tanácstagnak. 1954 régen volt. ám az idus ember ugyanazt vallja ma is. mint annak idején: ha téliét valakiért valamit, ha cselekedhet, tehet valamit a községeit, választókörzeteitek lakóiért, hál meg kell tennie. Persze, talán könv- nyebb dolga is van. mint más tanácstagoknak, hiszen a helyi HNF elnöke is. Könnyebben tud intézkedni a mindenkit érintő kérdésekben. szorosabb kapcsolata alakulhat ki a lakossággal. nagyobb bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Azt mondja, hogy amióta negyedszázada betölti a tanácstagi tisztséget, sokat fejlődött, a község. Regi választókörzetében nagyon sok vele hasonló korú ember él. Gondjaik, bajaik ugyanúgy csapódnak le nála. mint náluk. Az ott élők elvárták, hogy segítsen rajtuk, tudták. hogy ajtaja mindig nyitva áll előttük. Tisztességgel. emberséggel intézni mindenki ügyét — ez a véleménye a tanácstagi munkáról. Tréfásan mondja, hogy a községi tanácstagjelölés után sokan csóválták a fejüket azért, mert a választókörzetek átszervezése következtében egy új körzetbe jutott- Persze, a régi körzet, egy része igv is hozzá tartozik, de — s ezt már a IíNF belei titkára mondta — bárhová is jelölték volna Jóska bácsit. mindenhol szívesen szavaztak volna rá. A következő öt. évre szóló bizalom nem volt. alaptalan. A község legrégibb tanácstagja ugyanúgy szeretné végezni ezt a megtisztelő munkál, mint eddig. Becsülettel, szeretettel. s — egészségben. A bányászközség tanácstagja Oujártunkkor éppen a gra- tulálókkal váltottuk egymást, a Borsodi Szénbányákhoz tartozó Bükkaljai Bányaüzem igazgatójának szobájában. Jani Gyulánál. Igaz, mi meg előző kitüntetése kapcsán jártunk nála — tanácstagi munkája elismeréséül tavaly a Munka Érdemrend arany fokozatát, kapta meg. Azóta már a Szakszervezeti Munkáért elnevezésű kitüntetés ezüst fokozatának is tulajdonosa, sok más között. — Huszonhét éve élek itt, Sajószentpéleren. Szakmám, a bányászkodás összefonódik tanácstagi tevékenységemmel — mondjk az igazgató. — Ennek egyszerű magyarázata van. Sajószentpéter lakosságának nagy többsége bányász. akiiének jó része a mi üzemünkben dolgozik. Közös tehát a problémája a bányászának es » nagyközség lakójának. Ha azt. mondják sz emberek, meg kellene csináltatni az utat. mert megsüppedt, azonnal’ tudom, a 27-es siklóról van szó. amit már lefejtettünk. Mint tanácstag hét és fél ezer ember gondját képviselem, mint igazgató több mint kétezer bányász munkáját segítem, , ellenőrzőm. E két. tevékenység gyakran fedi egymást, mert felkeresnek a munkahelyen a nagyközséggel kapcsolatos gondokkal,' feladatokkal és viszont. Talán ezért is érzem olyan közeinek magamhoz a tanácstagi tisztséget, mert ottani munkámmal segítek egyben dolgozóink gondjainak intézésében is. Igazán örülök. hogy most újra jelöltek. Jáni Gyula tizennégy éve megyei tanácstag, es jóval régebbtől képviseli szőkébb pátriája érdekeit, továbbítja a község lakóinak kéréséit. Mint mondotta: — Három és fél évem van a nyugdíjig. Szeretnék addig úgy dolgozni, hogy jó néhány év múlva is szeretettel emlékezzenek rám a bányászok és a választó állampolgárom, Sajószentpéter lakói. A mezőkövesdi NEB vizsgálta A szakosítás azt a cell szolgaija, hogy az üzemben, illetve a vállalatnál legyártásra kerülő termékek l’ajta- ja csökkenjen, és ezzel párhuzamosan a termelés tö- megszerűsége növekedjen. A termelési kooperáció helyzetének ötéves időszakát vizsgálta meg a közelmúltban a mezőkövesdi Népi Ellenőrzési Bizottság a Kismotor- és Gépgyár 3. számú Gyáránál, az Autóvillamossági Felszerelések 3. számú gyáregységénél, valamint a kooperációs partnereknél, a mezőkövesdi és a mezőkeresztesi termelőszövetkezetnél. A vizsgálat eredményeként megállapítottak; 1977 óla jelentős fejlődés tapasztalható a kooperációs kapcsolatok terén. Ez a kapcsolat mind a két fél számára növekvő haszonnal jár, hiszen a gyáregységeknél a szakosodás, illetve a kooperáció a termelés folyamatosságát biztosítja, míg a termelőszövetkezetekben kapacitáskihasználást és munkaerő-foglalkoztatást jelent a kialakított és fejlődő segédüzemági tevékenység. Ugyanakkor a kooperáció mindkét fél számára gazdaságos és jövedelmező. Ezek az előnyök egyértelműen következnek a gvártás- szakositás gazdasági előnyeiből, amelyek lehetőséget adnak arra. hogy a termék mennyiségének növekedése mellett növekedjen a termékek használati értéke, javuljon minősege. Az automatizálás lehetősege. a szakmunkások begyakorlottságának növelése, a termékek egyenletes minőségét biztosíthatja. A típusköllségek. illett'a a darabköltségek mérséklődése pedig a termelés önköltségének csökkenését eredményezi. A gyártás szakosítása gazdasági hátrányokkal is járhat. A szakosítás gazdasági hátrányainak forrása a kooperáció szélesedéseben rejlik. Nevezetesen abban, hogy a beszerzés, a kooperáció viszonylag sok adminisztrációs munkát igényel, és fennáll a szállítás késésének, illetve kiesésének kockázata is. Az előnyök, illetve hátrányok mérlegelésekor tehát megállapítható: a szakosítás következtében keletkező hátrány automatikusan jelentkező tényleges kár. míg a szakosítás előnyének nagyobbik hányada csak lehetőség. Ezért különösen egyet lehet \ érteni a mezőkövesdi NEB-vizsgálatnak ezzel a megállapításával: „A legnagyobb gondot jelenti hogy a kooperáci ó kérdés kom plexu- mának nincs sem területi,' sem központi rendszergazdája ... A kooperációs tevékenység fejlesztése. hatékonyságának növelése érdekében indokolt a szervezett és állami beavatkozás, segítő jelleggel." — buciiért —
