Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 tmommam 1980. június 17., kedd A képernyő előtt Imikor éppen nem Hallozlak Megkezdődött a labdarúgó EB mérkőzéseinek közvetílés- Eorozata. Aki a futball köz veti lések ben látja a televízió leg­főbb szerepét és értékét, mostanában nem panaszkodhatott, és a jövő héten is lesz miért bekapcsolnia készülékét, s a1<i- nek egyéb sportra, illetve a sportnak más módon való meg­jelenítésére i.s igénye volt. szombaton délután megnézhette azt az 1972-ben készült amerikai filmet, amely így látták öle címmel nyolc világhírű filmrendező müncheni olimpiai em­lékeit örökítette meg. 111 már nem a versenyek álltak az előtérben, hanem mindegyik rendező mást és mást vett.ész­re elsősorban az emberen. Nagy értékű tanulmányok ezek a rövid filmfeljegyzések, filmesszék egy véres tragédiával is terhes olimpia apróbb epizódjairól, mozzanatairól, összessé­gükben arról, hogy az eredmények mögött is mindenhol em­berek vannak, erényekkel, hibákkal, gyengékkel. * Amikor éppen nem futballoztak a képernyőn, lehetett lát­ni néhány régi. meg meg régebbi külföldi mozifilmet: foly­tatódott a Ranódy László életműsorozat a Darvas-regényből született Szakadék bemutatásával, s megkezdte tizenhárom részre tervezett újabb kalandjait a Mézga család, bár e két utóbbinak aligha kedvezett — a nézettséget tekintve — a kánikulai vasárnap délután. Május 26-án. első indulásakor megszakították az Aelita sugárzását. Rajnai András filmje most zavartalanul lepergett. Módot talált a műsorszerkesz­tés az elmúlt héten három korábbi tévéjáték ismétlésére is. Pap Károly Szent színpad című színművének tévéváltozata melleti Kaffka Margit születésének századik évfordulója al­kalmából az 1964-ben készült Hűség került képernyőre. Jean-Paul Sartre születésének 75. évfordulója és röviddel ez­előtt bekövetkezett haiála alkalmából pedig az 1966-os Te­lnetet len holtak. E müvekről — jóllehet igen sokan — most láthatták először — szükségtelen kritikai elemzést írni. de kívánatos lenne — éppen az új nézők kedvéért — adás elolt közölni a müvek születési idejét, részben tévétörténeti, isme­retek céljából, részben, hogy a néző az esetleges jálékstílus- jegyek, -felfogás stb. dolgában jobban eligazodhasson. Érde­kességként említhető, hogy a Hűség sugárzásával csaknem egy időben láthattuk a másik csatornán a Késdobálók című kétszeméiyes színmű közvetítését, Tímár Éva és Körtvélyessy Zsolt nagyszerű szereplésével — napjainkból, míg a Hűség­ben egy még merőben más Tímár Évát ismerhetett meg a néző — 1964-ből. * A sok ismétlés, folytatásos közlés, mozifilm-újrajátszás kö­zött alighanem a hét legizgalmasabb műsorszama az az öt­ven perces dokumentumfilm volt, amely a Legszemélyesebb közügyeim c. sorozatot indította és Ki is Herényi József? cím­mel a híres kecskeméti építészt mutatta be. Az elmúlt hé­ten egy másik megközelítésben már írtam Kerényiről, .még mielötl e dokumentumfilmet láthattam volna. Egy kecske­méti személyes találkozás ihlette korábbi írásomat, és csak őszinte örömömre szolgálhat, hogy a keddi kitűnő dokumen­tumfilm újra meggyőzött: Kerényi József napjaink cselekvő hőseinek egyike. A tavaszi hónapokban néhány kitűnő mozi­film ismertetett meg korunk új pozitív hőseivel. Dárday, Vi- tézy hősei a magyar falu cselekvő emberei. E valós anyagok­ból megfogalmazott filmhősök mellé társul a maga nagyon is élő hús-vér és csupa akarat valóságában Kerényi József, aki igen sok helyi ellenvéleményt, főnöki akadékoskodást le­küzdve szilárdan hitt a maga igazában, és a tettek öt igazol­tál;. E dokumentumfilm és benne Kerényi munkássága mesz- szehangzóan bizonyította: nem biztos, hogy az éppen hivatali funkcióban levő szakember egyben a jobb szakember is, s nem biztos, hogy mindig neki van igaza. Azt is bizonyította ez a film és Kerényi munkája, hogy aki túl tud és mer te­kinteni helyi szükebb érdekeken és egy magasabb igazságot szem előtt tartva tesz, alkot, akár egzisztenciáját is kockáz­tatva. lehet vitabeli ellenfele a helyi vezetőnek, vagy akár vezetésnek, de nem ellenzéke, hanem tetteivel bizonyító, új típusú cselekvő ember. A sorozat folytatását e kezdés után őszinte érdeklődéssel várjuk. Benedek Miklós Ki kopog? Tizenegy évvel ezelőtt, 1979. szeptemberében indult a ' rádióban Levente Péter óvodásműsora, s most júni­usbein, és júliusban minden hétfőn jelentkezik a Kossuth adón 9.40-kor a Ki kopog? A gyerekek és az óvónők kö­rében igen hamar népszerű lett ez a műsor, hiszen az ismeretanyagot összetett for­mában adja: a komplex mű­sor egészében segíti az isko- laelőkészítést. A műsor veze­tője es rendezője Levente Péter, akinek egyénisége elő­segíti a szórakoztatva, játsz­va oktatást. Az év folyamán kapott le­velek igazolják? hogy a mű­sor hatott a gyermekekre, az óvónők a foglalkozásba be­építették az itt szerzett, in­formációkat és a feladatokat is megoldották. A Rádió Ifjúsági Osztálya a nyár folyamán az elhang­zott adásokból ismétel meg néhányat, főleg azokat, ame­lyek nem kötöttek időjárás­hoz, évszakhoz. Az ezermesterek faluja... Egyvégtében át lehetne szaladni ezen a községen, különösebb kifulladás nél­kül. .Bükkszentlátszó ugyanis ,.szalag-falu”, a szlovák ha­gyományok őrzésének egyik jeleként kékre, pirosra szí­nezett házai olyanképpen vannak felfűzve a főút men­ten. mint gyöngyök a füzér­re. A kanyargós főútba.ka­paszkodva névtelen patak csordogál, ami „Anonymus” mivoltához képest egyszer- kétszer már alaposan meg­csúfolta a falut. Mert ami­lyen vérszegény erecske az év legtöbb napján, olyan bőszre képes duzzadni a ta­vaszi áradáskor. Két évvel ezelőtt kis híján beiullasztot- ta a falut, s azóta is emle­getik, mint nagy eseményt, hogy az egyik ember csak­nem odaveszett, belelépvén egy vízzel elárasztott kút­ba. .. * Bekopogok az „Obecnej Rady” ajtaján — (községi ta­nácsi — senki. A „Vlaste- necky Ludovy Frontu” (Ha­zafias Népfront) szintén zárt ajtókkal fogad. Délután két óra körül jár az idő, ,s ki­halt némaság honol az udva^ rokon, zárt kapuk és zárt ajtók a legtöbb helyen, s az autóforgalomhoz nem szokott házőrzők az utca közepén heverésznek ... A tiszteletdíjas tanácselnö­köt és. művelődési ház veze­tőjét egy személyben talá­lom meg az iskolával egybe­épített pedagóguslakásban, mert — mint kiderült — La­katos János (egyetemi vég­zettséggel) a Bükkszent- lászlói Általános Iskola igaz­gatója is egyben. Energikus, jó kedélyű fiatalember, aki csaknem -tíz éve él itt egye­dül. Ez az idő kevés volt arra, hogy folyékonyan be­széljen szlovákul, de arra elegendőnek bizonyult, hogy megszeresse és megismerje a bükkszentlászlóiakat. — Érdekes emberek. Ami­kor ide kerültem, azt hit­tem. sose tudok majd a bi­zalmukba férkőzni. Szeren­csére tévedtem. S amikor ők megnyilatkoznak már valaki előtt, azt teljes szívvel te­szik. Azt tapasztaltam, hogy az itteniekben nagyobb a falujuk iránt érzett szeretet, mint sok más helyen, ahol már megfordultam. Ezt mint tanácselnök mondom, alátá­masztva azzal a ténnyel, hogy másként fel sem épül­hetett volna 25 ezer forint községfejlesztési, keretből egy művelődési ház, egy 1500 kö­tetes könyvtár. Ehhez renge­teg társadalmi munkára volt szükség, amibe a lászloíak szó nélkül bekapcsolódtak. — Megfelelő a kihasznált­sága a művelődési háznak és a könyvtárnak ? — Nézze... Itt a legfris­sebb adatok szerint 810 em­ber él. A könyvtár olvasói­nak a száma pedig 300. Ez véleményem szerint elég jó igénybevételi fokmérőt je­lent.. A művelődési házzal más a helyzet.. . Több szem­pontból sem elsődleges mű­velődési forrás. Először is az embereket leköti az otthoni rádió, televízió, napilapok. Másodszor, vagy az is lehet, hogy ezt kellett volna első­ként említenem, a lászlóiak nagy része eljár dolgozni, s a legtöbben a munkahelyü­kön kapcsolódnak be vala­mibe. valahová. Moziba mindenképpen Miskolcra jár­nak, mert mozink nincs ... A művelődési ház továbbá már csak azért sem élhet ha­talmas kínálattal, mert az évi körülbelül 35 ezen forin­tos kulturális keret nagy ré­szét elviszik a fenntartással járó költségek. Viszont ezt a 150 férőhelyet mindig fel­használjuk valamilyen céh a. s ha már szükség van rá. él telme is van... Itt kapott helyet a létfontosságú torna­terem (nagyon jó felszerelt­séggel). s egy KISZ-klub is. amelyet a helyi tanács és a járási KISZ-bizottság egy­formán támogat. A műsor- szervezésben rengeteg segít­séget és ajánlatot kapunk a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központtól, és az iskola is itt tartja a legtöbb programját. Mit mondjak ... Egy Kibédi-est ugyanolyan telt házzal megy, mint a helybeli gyerekek fellépése, hiszen minden szülő' (és a sok rokon) kíváncsi a saját gyerekére. — Ezek szerint az iskola is aktívan bekapcsolódik a köz­ség kulturális életébe? — Nem akarok „hazabe­szélni”, s tulajdonképpen el­fogultsággal nem is vádol­hatnak ennyiféle pozícióban, de a legtöbb kulturális meg­mozdulás zömét valóban az iskola szervezi. Most 73 diá­kunk van — önálló iskola lé­vén első osztálytól a nyolca­dik osztályig —, s a gyere­kek aktivitására jellemző, hogy a legtöbbjük egyszerre két-három szakkörnek is a tagja. Igaz, nagy a szakkör- kínálat is. Irodalmi, honis­mereti, matematikai, szlovák, honvédelmi stb. S ez a sok­féle kör, csoportosulás mindig mozdul valamerre, szervez valamit... Egyébként most tervezzük egy barkács szak­kör létrehozását is, amit kü­lönösen fontosnak tartok. — Miért? — A fontosság összefügg az itteni emberek karakteré­vel. Ez a település — mint a környéken a legtöbb — az 1700-as években, még a Rá­kóczi-szabadságharc idején jött létre. A több mint két évszázados elzártság hatal­mas manuális készséget fej­lesztett ki a bükki emberek­ben. Errefelé még ma is mindenki ezermester, a vil­lanyszereléstől az egyéb fú­rás-faragásig mindent meg­csinál a maga portáján. Ezt az érdeklődési és készséget — ami a gyerekekben is fel­lelhető — szeretném én ez­zel a szakkörrel kamatoztat­ni. Hogy a felnőtteknél miért nincs mondjuk egy ilyen jel­legű öntevékeny csoport vagy kör, annak prózai oka van, a tiszteletdíjat egysze­rűen nem tudjuk milyen forrásból kiszorítani. Pedig volna rá jelentkező ... Keresztény Gabriella 7 íz Európa-könyv Miskolcon még látható a Józse] Attila isóityviui min az Európa Könyvkiadó mü- neiyKialiirásu, annak bemu­tatása. iniKént lesz a kézirat­ból szép' kiállítású kötet, ho­gyan készülnék a kötéster­vek, az illusztrációk stb. Bo­kán látták már eddig es bi­zonyara sokan tekintik még meg a hátralevő, mintegy egy Hónapnyi nyítvatartas alatt. Az alábbiakban az Európa Könyvkiadó néhány, a kö­zelmúltban megjelent köte­lére hívjuk lel a figyelmet. Elsőként a Magyar Heli­kon kiadásában megjelent, igen szép kiállítású iszaak habéi kötetet, az Odesszában így csinálták címűt említ­jük. Ez Bábel tiz elbeszélését és egy önéletrajzi írását tar­talmazza. A kötet első cik­lusát — Odesszai történetek címmel — maga az író fog­lalta össze, de erről a vá­rosról szólnak a további írá­sok is, ahol Babéi gyermek­es ifjúkorát töltötte, ahol íróvá váll. A kötet írásait Wessely László fordította. A Világirodalom remekei soro­zatban most Nathaniel Haw­thorne, a múlt századi ame­rikai író A hétormú ház című elbeszéléskötetét kap­ja kézhez az érdeklődő olva­só, amely a regényterjedel- mű címadó művön kívül to­vábbi öt elbeszélést kínál. Ugyancsak elbeszéléseket kí­nál az olvasónak a száz éve születeLt bolgár író, Jordan Jovkon kötete, az Albenp, amelynek tizenhat darabja az álom és a valóság egvbe- fonódását, a költészet és a művészi tárgyilagosság szin­tézisét mulatja. Sajátos világba kalaúzol el Jack Cope, a Dél-afrikai Köztársaságban élő, angolul alkotó író regénye, A haj­nal kétszer jön; a regény a dél-afrikai ellenállás két ak­tív tagjának tragikus szerel­mi története, amelyben az író az elnyomás, az erőszak, a félelem, de mindenekelőtt a faji megkülönböztetés el­len foglal állást. A szere­lemről szól a szlovák Mar- gita Figuli regénye, a Há­rom gesztenyepej: a szere­lemről, amely lehet vak szenvedély, s az egyik em­bert gonosztevővé változtat­ja. s . lehet tiszta erkölcsi erő. amely a másik embert mintegy önmaga fölé emeli. A történet falusi környezet­ben játszódik, főhőse maga beszéli el viszon tagságúit, szenvedéseit és diadalát, mely egyben a tiszta, hu sze­relem diadala. A harmadik regényt a bűnügyi-lélektani történetek kedvelői fogadják majd nagy örömmel. Wla- dystaw Terlecki lengyel író Pihenj meg futás után című müve egy század eleji sajá­tos gyilkossági ügy — . egy szerzetes megölte kedvese férjél — kapcsán a gyilkos es a vizsgálóbíró végső számvetéséi mulatja be. Megkülönböztetett figyel­met erdemel a Vérzünk vi­rágzunk című. igen jó kiál­lítású verseskötet. Szerzője nem más, mint Agostini.o Nelo, a frissen felszabadult Angolai Népi Köztársaság elnöke, aki nemcsak orvos­nak, nemcsak politikusnak bizonyult kiválónak, hanem versei is megkülönböztetett érdeklődést keltenek; versei az érző értelem képlékeny- ségével közvetlenül vissz­hangozzák a lesújló-íeleme- lö élményvilágot, s ez az él­mény a 40-es, 50-es, 60-as években keletkezett költé­szetben szükségképpen nem lehet más, csi^k az afrikai színeken, napfényen áttűnő láncesörgelö rabsag. ínség, és az elszánt remény. Végezetül az Europa Zseb­könyvek című soirozat három kötetére hívjuk fel a figyel­met. Mindhárom második kiadásban kerül a magyar olvasó elé, tehát ismert, kü­lönösebb bemutatást már nem igénylő, .értékes mű. Howard Fast regénye, a Si­las Timberman az ötvenes évek hidegháborús 1 napjai­ban játszódik, s címbeli hő­se. egy egyetemi tanár élet­útjában mutatja be a kor hangulatát. Edward Lewis Wallant A zálogos című re­génye egy harlemi zálogház­tulajdonos példáján mutatja be. miként teheti az ember­fölötti szenvedés és veszte­ség emberfölöttien közönyös­sé a kisembert is. A har­madik a Ladislav Fuks írta A liullaégelö, amely film- változatban is igen nagy feltűnési keltett, s amely azt mulatja be, miként lehet a gondolkodni nem képes, szolgalelkű emberben felsza­badítani az aljas ösztönöket, miként lehet békés polgáro­kat tömeggyilkosokká változ­tatni. (Imi) Költözik a múzeum Ismeretes, hogy a miskol­ci Herman Ottó Múzeum el­költözik a Szabadság tér 3. alatti igazgatási épületéből. A korábbi megyei párlbizotl- sági épület átépítése meg­történt, a múzeum megkezd­te a birtokbavételt. Mint dr. Szabadfalvi József múzeum- igazgaló hétfőn tájékoztatotl, június első munkanapján, azaz éppen két hete kezdték meg a költözést és gyakorla­tilag eddig sikerült átköltöz­tetniük a néprajzi gyűj­temény és dokumen­táció teljes anyagát, a teljes történeti doku­mentációt és mintegy nyolc­van százalékban a történeti •gyűjteményt, a Kéntár gyűj­teményi anyagát, a könyv­tárnak mintegy 70 százalé­kát, valamint a munkaszo­bákat. Az új helyen folyik most a polcrendszerek épí­tése, a gyűjteményi raktárak szerelése. A költözésben a múzeum minden dolgozója igen tevékenyen vett részt, de — társadalmi munkában — segítettek mások is, pél­dául az egyik rendőrségi ala­kulat tagjai és a húsipari vállalat dolgozói. A Papszer utcai múzeum kiállításai zavartalanul láto­gathatók. a Kossuth utcában is nyitva tart a kiállítás, de egyéb múzeumi bemutató most nem látható. A múzeu­mi5 igazgatás már új helyén, a Felszabadítók útja 28. alatt működik. 20-30 százalékos engedmény • • ■ , • ’ / Bútorvásár EGYES KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK, SZEKRÉNYSOROK, SZEKRÉNYEK, ASZTALOK, SZÉKEK. GYERMEKBUTQROK, KONYHABERENDEZESEK A BORSOD DOMUS ÁRUHÁZBAN ES BÚTORBOLTJAINKBAN Amíg a készlet tart! bútorét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom