Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

1980. május 29., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 a; országgyűlésbe A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az Országos Választási Elnökség legutóbbi ülésén benyúj­totta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát. Az Or­szágos Választási Elnökség megvizsgálta a jelölések tör­vényességét. Megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a je­löléseket elfogadta. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ország­gyűlési képviselőjelöltjei a kővetkezők: 1. MISKOLC: Kovács Ibolya, a December 4. Drútművek eszter­gályosa; 2. MISKOLC: dr. Havasi Bála, az MSZMF, Borsod-Abaúj-üemp- lén megyei Bizottságának titkára; 3. MISKOLC: Cselcrki Bajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak iiy. titkára; 4. MISKOLC: Kováls Nándor, a Lenin Kohászati Müvek acél­gyártó i'öol vusztára; 5. MISKOLC: Lázár György, a Minisztertanács elnöke; 6. MISKOLC: Hargitai Agnes, a Diósgyőri Gépgyár gyártmány- tervezője: 7. MISKOLC: Tumán Károlyné, a nyékládházi MEZÜPANEL vasszerelöje: 8. SAJOSZENTPÉTER: Hornyák Istvánná, a Sajószentpéteri Üveggyár csoportvezetője; 9. FELSÖZSOLCA: Lcflcr István, a Borsodi Sörgyár művezetője; 10. KAZINCBARCIKA: Budis Gábor, a Borsodi Vegyikombinát technoló­gusa; 11. ÓZD: Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villampsener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezetének tőtitkára; 12. ÓZD: Becsei Lászióné, a Borsodnádasdi Lemezgyár he­gesztője; 13. PUTNOK: Nyerges Károly, a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza; 14. SZENDRÖ: Horgony László, áz Országos Ere- és Ásványbá­nyászati Vállalat rudabányai egységének bányá­15. EDELÉNY: dr. Sándor Dezső, ae Edelényi nagyközségi Ta­nács elnöke; 16. SZIKSZÓ: Nagy László, a krasznokvajdai Bástya Termelő­szövetkezet elnöke; 17. ENCS: dr. Tóth Danhó István, encsi körzeti orros; 18. SÁTORALJAÚJHELY: Palásti Józsefné, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola ta­nára: 19. SÁROSPATAK: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese; 20. CIGÁND: dr. Németh Pál, a Termelőszövetkezetek Borsod^ Abaúj-Zemplén megyei Szövetsége titkára; 21. SZERENCS: Teleki Istvánná, a Szerencsi Állami Gazdaság tizem- és munkaszervezője; 22. TOKAJ: Áts Károly, a Tarcali Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet gazdaság vezetője; 23. LENINVÁROS: dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Bizottságának ny. első titkára; 24. MEZÖCSÁT: Szilágginó Brogli Erika, az ároktői Dél-borsodi Termelőszövetkezet konfekcióüzemének műveze­tője; 25. MEZŐKERESZTES: Kiss Imre, a Mezőkeresztes és Vidéke Afész el­26. MEZŐKÖVESD: dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács elnöke. A Magyar Szocialista Műn. kúspárt Borsod-Abaúj-Zemp. lén megyei Bizottsága teg­nap. szerdán Grósz Károly­nálc. az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a me­gyei pártbizottság első tit­kárának elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülés résztvevői dr. Ha­vasi Bálának, a megyei párt­bizottság titkárának előter­jesztésében jelentést vitatlak meg a vállalati üzem- és munkaszervezés fejlesztésé­nek megyei tapasztalatairól A vitában felszólalt Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, Ka­pás Pál. a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi­nát vezérigazgatója, dr. Éne­kes Sándor, a Diósgyőri Gép­gyár vezérigazgatója, Csősz Gabor, a Tiszai Vegyikombi­nát nagyüzemi pártbizottsá­gának titkára. Pelhes And­rás. az Özdi Kohászati Üze­mek vezérigazgatója, Váczi László, a Borsodi Szénbányák Vállalat nagyüzemi pártbi­zottságának titkára, dr. Vé­kony Ernő. a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első tit­kára. Homonnai Zoltánná, a Borsodi Vegyikombinát labo­ránsa. Horváth József, az MSZMP ^ Központi Bizottsá­Nagyüzemek „árnyékában" Ezer lány és asszony hasznos unkája Nyugati éxportra is termelnek Kiss Józsefné, ai Egyesült Izzó tói a leninvórosi üzembe kihelyezett meós általában meg ram elégedve a wolframspirál-megmunkáló üzemrész tevékenységével. Képünkön a nagyitógép mel­lett látható ellenőrzés közben. A kazincbarcikai központ­tal működő Borsod megyei Kézműipari Vállalatot 1967 januárjában hozták létre. 'Az alapítóokmány szerint az volt és az a cél, hogy megyénk nehézipari körzeteiben segít­senek a női munkaerő hasz­nos foglalkoztatását elősegí­teni, hiszen ezeken a helye­ken a szolgáltatás és a ke­reskedelem nem tudja ma­radéktalanul ezt a problémát megoldani. Ismeretes, hogy a nehézipari üzemek folya­matosan termelnek, es első­sorban szakképzett .munka­erőre van szükségük. Ezért is volt előnyös a két mű­szakkal létrehozott - vállalat Üzembe állítása. — Az elmúlt, közel más­fél évtizedben nagyot lép­tünk előre miniden téren — tájékoztatott Koppány Ottó igazgató. — Vállalatunknak jelenleg 1100 dolgozója van a 230 bedolgozóval együtt, amelynek döntő többsége, »7 százaléka női munkaerő. A kezdeti „manufakturális” jellegű termelés már a múl­té. Sokat korszerűsítettünk, új gépeket, berendezéseket szereztünk be és állítottunk üzembe, a jelenlegi követel­ményekhez alakítjuk ter­mékszerkezetünket is. Fon­tosnak tartjuk, hogy az el­sősorban háztartásból hoz­zánk került női dolgozók a betanulás alatt jól elsajátí­tották a gépek kezelését, kö­zülük. számosán nálunk let­tók szakmunkások, ök, a szakmunkások, a szalagveze- tők, a művezetők, akik je­lenleg is foglalkoznak új dolgozóink betanításával, pél­dául most a leninvárosi új konfekcióüzemünkben. Vál­lalatunknál stabil törzsgárda alakult ki, az egykor háztar­tásbeli lányok, asszonyok iga­zi ipari munkássá váltak. Munkafegyelmük, tanulási készségük példás. — Viszonylag sokfelé és sokféle termék előállításával foglalkozik a vállalat — ve­tettem közbe. — Hol, mit gyártanak? — Központunkban, Kazinc­barcikán a konfekcióüzem munka- és szabadidő-ruhá­zatot gyárt nyugati export­ra — válaszolta az igazgató. — Az idén kezdte meg ter­melését leninvárosi telephe­lyünkön egy új konfekció­üzem első szalagja nyolcvan új dolgozóval, akiknek a be­tanítása most folyik. A má­sodik szalag beindítására elő­reláthatólag októberben ke­rül sor hasonló létszámmal. Ezt a bővítést azért is tar­tom fontosnak kihangsúlyoz­ni, mivel nyugatnémet part­nerünktől újabb megrende­léseket kapunk, amit szeret­nénk jó minőségben és ha­táridőben legyártani. A két konfekcióüzem adja, még­hozzá előnyös feltételekkel, ahogy mondani szokás, „jó dollárkitermelési mutatóval” az idei, összesen 214 millió forint termelési értékter- vünk 25 százalékát. Ez nép- gazdasági cél is egyben, hi­szen feladatunk a nyugati export növelése. A két kon­fekcióüzem jobb kiszolgálá­sa érdekében hoztuk létre Herbolyán a központi sza­bászatot. Özdon síkkötő üze­münk működik, pulóvereket, kardigánokat, bébiöltözetekei készítenek. Ehhez az üze­münkhöz tartozik a bedolgo­zók többsége. A Kurityánban levő poliuretán habszivacs- feldolgozó üzemünk termé­keinek 80 százalékát a bútor­ipar, 20 százalékát a keres­kedelem részére állítja elő. Leninvárosi telephelyünkön változatlanul folyik egyik üzemünkben a fólia feldolgo­zás. ügy " másik üzemrész­ben autóizzókba való wolf- rantspirál megmunkálása fo­lyik az Egyesült Izzó meg­rendelésére. amely szintén exportra kerül. Hacsak így, vázlatosan tekintjük is át vállalatunk tevékenységét, látszik, hogy a termékfélesé­gek és a telephelyek közötti távolságok gondol okoznak.' Ezt azonban». igyekszünk megoldani az üzem- es mun­kaszervezés szüntelen javítá­sával, és természetesen szá­mítunk a szocialista munka­versenyben rejlő lehetőségek­re is. * A nagy nehézipari üzemek „árnyékában” ezer borsodi lány, asszony keresi kenye­rét a Borsod megyei Kézmű­ipari Vállalatnál. Hasznos munkát végeznek a népgaz­daság. a vállalat és saját maguk szempontjából is. Szorgalmasak, igyekvőek a munkában, az új ismeretek elsajátításában.. Ez az egyik döntő biztosítéka az idei ter­vek maradéktalan teljesítésé­nek. a nyugati exportigények kielégítésének. O. J. A vadászrepülő az űrutazásról Amíg a miskolci repülőté­ren az irányítótábla előtt ál­ló, s tanácsokat osztogató sárgás a'pkás, középtermetű embert nézem, kérdéseken gondolkodom. Csak sztereo­tip kérdések jutnak hirtelen eszembe, ' mert hát mit is kérdezhet mást ilyenkor az ember, mint hogy mióta is­meri Farkas Bertalant, mit érzett akkor, amikor meg­látta a Szojuz—36 startját, mire gondolt, amikor az el­ső magyar űrhajós bal kézé­Hsán gának tagja, a Diósgyőri Gép­gyár esztergályosa, Németh Erzsébet, a Miskolci Pamut­fonó munkamódszer-átadója. A napirend és határozat ismertetésére lapunkban visz- szalérünk. A második napirend ke­retében a pártbizottság jó­váhagyta és elfogadta a me­gye pártszerveinék és párt- intézményeinek 1979, évi gazdálkodásáról szóló tájé­koztatót. A megyei pártbi­zottság végezetül szervezeti és személyi kérdésekben ho­zott döniést. vet felmutatta a Viktória, azaz a győzelem jelét, s mi­re gondolt akkor, amikor az űrhajóból megszólalt a kollé­ga, a vadaszrepülö? Es mit érzett, amikor arra gondolt, hogy akár saját maga is re­pülhetett volna, hiszen az utolsó előtti szűrőn esett ki. A férfi, aki a tábla előtt magyaráz, a Magyar Nép­hadsereg vadászrepülöje, Liszkai Gyula alezredes. — Tudja, amikor íeldübö- rögtek a motorok és elindult az űrhajó, megrázó volt. Nem restellem, majdnem könnyeztem. Abban a perc­ben, hogy pontosan mit érez­tem, nem tudom elmondani. Örömei, drukkot, s talán egy icipici, ám jóindulatú irigy­séget is. Együtt voltunk, egy csoportban dolgoztunk annak idején Farkas Bertalannal, s neki sikerült az, amire min­den repülést szerető ember vágyik. Mi, vadászrepülök szinte valamennyien ismer­jük egymást az országban. Annak idején egy csoportnak adatott meg a lehetőség, hogy részt vegyünk abban a felkészülésben, amelynek leg­végső célja, hogy magyar ember jusson föl a világ­űrbe. Most úgy illenek, hogy Farkas Berciről mondjak né­hány jellemző dolgot, de hát a róla és a Kubaszov ról ké­szült portréíilmben minden benne volt. Tény, hogy na­gyon felkészült., nagyon jó kedélyű hajózó. Talán arról, amiről kevesebben tudnak; róla, rólunk, vadászrepülők­ről. Az ember ha ezt a pá­lyát, ezt a hivatást, ezt a foglalkozást választja, nagyon sokféleképpen elkötelezi ma­gát. Erkölcsileg, emberileg, politikailag. Ez a közösség szinte seintnilj’en más közös­séghez nem hasonlithaló. Elvtársi, baráti kapcsola­taink a szó tiszta értelmé­ben elvlársiasak és barátiak, önmagunkkal szemben kell a legkövetkezetesebbnek len­ni. önmagunkat kell a leg- kritikusabban vizsgálni, hi­szen csak így lehetünk igé­nyesek másokkal szemben. Ebben a hivatásban legfon­tosabb az őszinteség... Közbeh a nem messze so­rakozó vitorlázógépeket néz­zük. — Ezerkilenoszázötvennégy óta foglalkozom a repüléssel. Mint vitorlázórepülő ismer­kedtem meg azzal az ér­zéssel, hogy mit jelent fent­ről, a magasból letekinteni a földre. Ötvenkilenctől kato­naként foglalkozom a repü­léssel. A vitorlázást azóta is aktívan űzöm, s jelenleg a Magyar Népköztársasági Ku­pa területi vitorlázóversenyén veszek részt. Amikor elindulunk a Cobra 15 típusú vitorlázó- gép leié. Liszkai Gyula ar­ról beszél, hogy a repüléssel foglalkozó ember egyik tu­lajdonsága, hogy szeretne olyan gépen repülni, amin még nem rejtőit. Leltei ez vitorlázó, helikopter, sport­repülő. lehet bármilyen tí­pusú vadászgép, és a csúcs egy olyan szerkezet, amelyen Farkas Bertalan repülöszá- zados. a Magyar Népköztár­saság első űrhajósa teljesít jelenleg szolgálatot — Én nagyon jól tudom — mondja búcsúzóul, miután beszáll a vitorlázógépbe —, hogy az. egész ország figyeli most Farkas Bertalan útját. Mi. kollégái talán még in­kább ... S mi különösen, akik annak idején egy cso­portban voltunk, s vala­mennyien ezt az egy célt szerettük volna elérni I*. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom