Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
1980. május 29., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 a; országgyűlésbe A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az Országos Választási Elnökség legutóbbi ülésén benyújtotta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát. Az Országos Választási Elnökség megvizsgálta a jelölések törvényességét. Megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követelményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. Borsod-Abaúj-Zemplén megye országgyűlési képviselőjelöltjei a kővetkezők: 1. MISKOLC: Kovács Ibolya, a December 4. Drútművek esztergályosa; 2. MISKOLC: dr. Havasi Bála, az MSZMF, Borsod-Abaúj-üemp- lén megyei Bizottságának titkára; 3. MISKOLC: Cselcrki Bajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának iiy. titkára; 4. MISKOLC: Kováls Nándor, a Lenin Kohászati Müvek acélgyártó i'öol vusztára; 5. MISKOLC: Lázár György, a Minisztertanács elnöke; 6. MISKOLC: Hargitai Agnes, a Diósgyőri Gépgyár gyártmány- tervezője: 7. MISKOLC: Tumán Károlyné, a nyékládházi MEZÜPANEL vasszerelöje: 8. SAJOSZENTPÉTER: Hornyák Istvánná, a Sajószentpéteri Üveggyár csoportvezetője; 9. FELSÖZSOLCA: Lcflcr István, a Borsodi Sörgyár művezetője; 10. KAZINCBARCIKA: Budis Gábor, a Borsodi Vegyikombinát technológusa; 11. ÓZD: Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villampsener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezetének tőtitkára; 12. ÓZD: Becsei Lászióné, a Borsodnádasdi Lemezgyár hegesztője; 13. PUTNOK: Nyerges Károly, a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza; 14. SZENDRÖ: Horgony László, áz Országos Ere- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai egységének bányá15. EDELÉNY: dr. Sándor Dezső, ae Edelényi nagyközségi Tanács elnöke; 16. SZIKSZÓ: Nagy László, a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke; 17. ENCS: dr. Tóth Danhó István, encsi körzeti orros; 18. SÁTORALJAÚJHELY: Palásti Józsefné, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára: 19. SÁROSPATAK: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese; 20. CIGÁND: dr. Németh Pál, a Termelőszövetkezetek Borsod^ Abaúj-Zemplén megyei Szövetsége titkára; 21. SZERENCS: Teleki Istvánná, a Szerencsi Állami Gazdaság tizem- és munkaszervezője; 22. TOKAJ: Áts Károly, a Tarcali Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet gazdaság vezetője; 23. LENINVÁROS: dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Bizottságának ny. első titkára; 24. MEZÖCSÁT: Szilágginó Brogli Erika, az ároktői Dél-borsodi Termelőszövetkezet konfekcióüzemének művezetője; 25. MEZŐKERESZTES: Kiss Imre, a Mezőkeresztes és Vidéke Afész el26. MEZŐKÖVESD: dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke. A Magyar Szocialista Műn. kúspárt Borsod-Abaúj-Zemp. lén megyei Bizottsága tegnap. szerdán Grósz Károlynálc. az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülés résztvevői dr. Havasi Bálának, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében jelentést vitatlak meg a vállalati üzem- és munkaszervezés fejlesztésének megyei tapasztalatairól A vitában felszólalt Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, Kapás Pál. a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója, dr. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Csősz Gabor, a Tiszai Vegyikombinát nagyüzemi pártbizottságának titkára. Pelhes András. az Özdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Váczi László, a Borsodi Szénbányák Vállalat nagyüzemi pártbizottságának titkára, dr. Vékony Ernő. a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára. Homonnai Zoltánná, a Borsodi Vegyikombinát laboránsa. Horváth József, az MSZMP ^ Központi BizottsáNagyüzemek „árnyékában" Ezer lány és asszony hasznos unkája Nyugati éxportra is termelnek Kiss Józsefné, ai Egyesült Izzó tói a leninvórosi üzembe kihelyezett meós általában meg ram elégedve a wolframspirál-megmunkáló üzemrész tevékenységével. Képünkön a nagyitógép mellett látható ellenőrzés közben. A kazincbarcikai központtal működő Borsod megyei Kézműipari Vállalatot 1967 januárjában hozták létre. 'Az alapítóokmány szerint az volt és az a cél, hogy megyénk nehézipari körzeteiben segítsenek a női munkaerő hasznos foglalkoztatását elősegíteni, hiszen ezeken a helyeken a szolgáltatás és a kereskedelem nem tudja maradéktalanul ezt a problémát megoldani. Ismeretes, hogy a nehézipari üzemek folyamatosan termelnek, es elsősorban szakképzett .munkaerőre van szükségük. Ezért is volt előnyös a két műszakkal létrehozott - vállalat Üzembe állítása. — Az elmúlt, közel másfél évtizedben nagyot léptünk előre miniden téren — tájékoztatott Koppány Ottó igazgató. — Vállalatunknak jelenleg 1100 dolgozója van a 230 bedolgozóval együtt, amelynek döntő többsége, »7 százaléka női munkaerő. A kezdeti „manufakturális” jellegű termelés már a múlté. Sokat korszerűsítettünk, új gépeket, berendezéseket szereztünk be és állítottunk üzembe, a jelenlegi követelményekhez alakítjuk termékszerkezetünket is. Fontosnak tartjuk, hogy az elsősorban háztartásból hozzánk került női dolgozók a betanulás alatt jól elsajátították a gépek kezelését, közülük. számosán nálunk lettók szakmunkások, ök, a szakmunkások, a szalagveze- tők, a művezetők, akik jelenleg is foglalkoznak új dolgozóink betanításával, például most a leninvárosi új konfekcióüzemünkben. Vállalatunknál stabil törzsgárda alakult ki, az egykor háztartásbeli lányok, asszonyok igazi ipari munkássá váltak. Munkafegyelmük, tanulási készségük példás. — Viszonylag sokfelé és sokféle termék előállításával foglalkozik a vállalat — vetettem közbe. — Hol, mit gyártanak? — Központunkban, Kazincbarcikán a konfekcióüzem munka- és szabadidő-ruházatot gyárt nyugati exportra — válaszolta az igazgató. — Az idén kezdte meg termelését leninvárosi telephelyünkön egy új konfekcióüzem első szalagja nyolcvan új dolgozóval, akiknek a betanítása most folyik. A második szalag beindítására előreláthatólag októberben kerül sor hasonló létszámmal. Ezt a bővítést azért is tartom fontosnak kihangsúlyozni, mivel nyugatnémet partnerünktől újabb megrendeléseket kapunk, amit szeretnénk jó minőségben és határidőben legyártani. A két konfekcióüzem adja, méghozzá előnyös feltételekkel, ahogy mondani szokás, „jó dollárkitermelési mutatóval” az idei, összesen 214 millió forint termelési értékter- vünk 25 százalékát. Ez nép- gazdasági cél is egyben, hiszen feladatunk a nyugati export növelése. A két konfekcióüzem jobb kiszolgálása érdekében hoztuk létre Herbolyán a központi szabászatot. Özdon síkkötő üzemünk működik, pulóvereket, kardigánokat, bébiöltözetekei készítenek. Ehhez az üzemünkhöz tartozik a bedolgozók többsége. A Kurityánban levő poliuretán habszivacs- feldolgozó üzemünk termékeinek 80 százalékát a bútoripar, 20 százalékát a kereskedelem részére állítja elő. Leninvárosi telephelyünkön változatlanul folyik egyik üzemünkben a fólia feldolgozás. ügy " másik üzemrészben autóizzókba való wolf- rantspirál megmunkálása folyik az Egyesült Izzó megrendelésére. amely szintén exportra kerül. Hacsak így, vázlatosan tekintjük is át vállalatunk tevékenységét, látszik, hogy a termékféleségek és a telephelyek közötti távolságok gondol okoznak.' Ezt azonban». igyekszünk megoldani az üzem- es munkaszervezés szüntelen javításával, és természetesen számítunk a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségekre is. * A nagy nehézipari üzemek „árnyékában” ezer borsodi lány, asszony keresi kenyerét a Borsod megyei Kézműipari Vállalatnál. Hasznos munkát végeznek a népgazdaság. a vállalat és saját maguk szempontjából is. Szorgalmasak, igyekvőek a munkában, az új ismeretek elsajátításában.. Ez az egyik döntő biztosítéka az idei tervek maradéktalan teljesítésének. a nyugati exportigények kielégítésének. O. J. A vadászrepülő az űrutazásról Amíg a miskolci repülőtéren az irányítótábla előtt álló, s tanácsokat osztogató sárgás a'pkás, középtermetű embert nézem, kérdéseken gondolkodom. Csak sztereotip kérdések jutnak hirtelen eszembe, ' mert hát mit is kérdezhet mást ilyenkor az ember, mint hogy mióta ismeri Farkas Bertalant, mit érzett akkor, amikor meglátta a Szojuz—36 startját, mire gondolt, amikor az első magyar űrhajós bal kézéHsán gának tagja, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa, Németh Erzsébet, a Miskolci Pamutfonó munkamódszer-átadója. A napirend és határozat ismertetésére lapunkban visz- szalérünk. A második napirend keretében a pártbizottság jóváhagyta és elfogadta a megye pártszerveinék és párt- intézményeinek 1979, évi gazdálkodásáról szóló tájékoztatót. A megyei pártbizottság végezetül szervezeti és személyi kérdésekben hozott döniést. vet felmutatta a Viktória, azaz a győzelem jelét, s mire gondolt akkor, amikor az űrhajóból megszólalt a kolléga, a vadaszrepülö? Es mit érzett, amikor arra gondolt, hogy akár saját maga is repülhetett volna, hiszen az utolsó előtti szűrőn esett ki. A férfi, aki a tábla előtt magyaráz, a Magyar Néphadsereg vadászrepülöje, Liszkai Gyula alezredes. — Tudja, amikor íeldübö- rögtek a motorok és elindult az űrhajó, megrázó volt. Nem restellem, majdnem könnyeztem. Abban a percben, hogy pontosan mit éreztem, nem tudom elmondani. Örömei, drukkot, s talán egy icipici, ám jóindulatú irigységet is. Együtt voltunk, egy csoportban dolgoztunk annak idején Farkas Bertalannal, s neki sikerült az, amire minden repülést szerető ember vágyik. Mi, vadászrepülök szinte valamennyien ismerjük egymást az országban. Annak idején egy csoportnak adatott meg a lehetőség, hogy részt vegyünk abban a felkészülésben, amelynek legvégső célja, hogy magyar ember jusson föl a világűrbe. Most úgy illenek, hogy Farkas Berciről mondjak néhány jellemző dolgot, de hát a róla és a Kubaszov ról készült portréíilmben minden benne volt. Tény, hogy nagyon felkészült., nagyon jó kedélyű hajózó. Talán arról, amiről kevesebben tudnak; róla, rólunk, vadászrepülőkről. Az ember ha ezt a pályát, ezt a hivatást, ezt a foglalkozást választja, nagyon sokféleképpen elkötelezi magát. Erkölcsileg, emberileg, politikailag. Ez a közösség szinte seintnilj’en más közösséghez nem hasonlithaló. Elvtársi, baráti kapcsolataink a szó tiszta értelmében elvlársiasak és barátiak, önmagunkkal szemben kell a legkövetkezetesebbnek lenni. önmagunkat kell a leg- kritikusabban vizsgálni, hiszen csak így lehetünk igényesek másokkal szemben. Ebben a hivatásban legfontosabb az őszinteség... Közbeh a nem messze sorakozó vitorlázógépeket nézzük. — Ezerkilenoszázötvennégy óta foglalkozom a repüléssel. Mint vitorlázórepülő ismerkedtem meg azzal az érzéssel, hogy mit jelent fentről, a magasból letekinteni a földre. Ötvenkilenctől katonaként foglalkozom a repüléssel. A vitorlázást azóta is aktívan űzöm, s jelenleg a Magyar Népköztársasági Kupa területi vitorlázóversenyén veszek részt. Amikor elindulunk a Cobra 15 típusú vitorlázó- gép leié. Liszkai Gyula arról beszél, hogy a repüléssel foglalkozó ember egyik tulajdonsága, hogy szeretne olyan gépen repülni, amin még nem rejtőit. Leltei ez vitorlázó, helikopter, sportrepülő. lehet bármilyen típusú vadászgép, és a csúcs egy olyan szerkezet, amelyen Farkas Bertalan repülöszá- zados. a Magyar Népköztársaság első űrhajósa teljesít jelenleg szolgálatot — Én nagyon jól tudom — mondja búcsúzóul, miután beszáll a vitorlázógépbe —, hogy az. egész ország figyeli most Farkas Bertalan útját. Mi. kollégái talán még inkább ... S mi különösen, akik annak idején egy csoportban voltunk, s valamennyien ezt az egy célt szerettük volna elérni I*. I.