Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 198Ű. május 28., szerda Arcok a népművelésből J — Igen. ta. első kérdés mindenkinél ugyanaz... . Vagyis miért lettem a/., ami vagyok. Népművelő. Az én esetemben nem közhely a családi gyökerek, az indíttatás boncolgatása. Tősgyökeres miskolci vagyok, apám üzemvezető Sajókeresztúron, édesanyám raktáros. Kelten vagyunk testvérek. A bátyám műszerész, és' ő is. mint édesapám, mindenbe bekapcsolódott a munkahelyén, a KISZ-től az MHSZ-ig és az üzemi könyvtárosságig. Egyszóval apámra ütöttünk abban. hogy nem tudtunk nyugton ülni, minden érdekelt minket, s nemcsak részt venni, de szervezni is szerettünk. Elvégeztem a népművelő-könyvtár szakot levelezőn, s időközben végképp a népművelés mellé tettem l'e a voksol. Jóllehet könyvtarban kezdtem érettségi után, hel évvel ezelőtt. Sajókeresztúron, mint klub- könyvtáros dolgoztam két és fél évet, majd Szirmabese- nyőn könyvtároskodtam. A harmadik állomásom a Miskolci, Közlekedési Vállalat volt, ott már mint mindenes (népművelő ténykedtem. Élesemben annyi pozícióm nem lesz már, mint annál a vállalatnál. Vezettem a klubot, enyém volt a-z üzemi letéti könyvtár (aminek örültem, mert a könyvtárosság minőig a szivem csücskében maradt), a vállalati és szolgáltatói KISZ-bizottság kultúrfe- .Yelőse voltam, a vállalati közművelődési bizottság titkára, es ... nem is sorolom tovább. — A könyvtárosság . .. Hát ügeti. A mai fejlettségi fokon, (hacsak el nem megyek egy kis vidéki könyvtárba dolgozni, a könyvtári munkát már hivatalszerűnek tartom, es hiányolom belőle az emberi kapcsolatokat, nem beszélve a mozgalmasságról. — Nehézségeim? Amikor vidékén dolgoztam, a város közelsége kényszerített arra, hogy dupla energiával győzködjem az embereket: ide jöjjenek, ezt a programot nézzék végig! Itt Miskolcon sajátos probléma volt az emberek több-műszakossága, a közlekedésben dolgozókat ellátni műsorral „folyamatos üzem” volt, délelőttől délutánig, néha késő estig tartott. Gyakran szidott is otthon anyám, hogy lány létemre éjszakánként kuncsorgok baza. De megérte, mert abban a klubban szinte mindig telt ház volt. S aki ismeri a mi szakmánkat, tudja, hogy ez milyen nagy szó... — Nem fáj-e a szívem? Egyáltalán miért jöttem el ide, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központba? Már kezdem azt hinni, hogy munka szempontjából én „burokban születtem. ’, tudniillik, amitől féltem, hogy zgy ilyen nagy intézménynél teljesen háttérbe szorul a népművelő egyénisége, nem következett; be. Mindjárt rá térek arra is, hogy miért nem. Előbb azonban hadd mondjam ei, hogy bár n gyón szerettem az MKV-nál dolgozni, de kezdtem úgy érezni, hogy ott már minden lehetőséget kihasználtam, hogy túl sok újítanivalóm már nincs, hogy minden ponton elértein az adott keretek határáig. Azt hiszem ezt jó néhány szakmánál érzik az emberek egy idő után. Itt pedig olyan lehetőséget, területet kaptam, ahol kísérletezgethetek. próbálkozhatok szinte a végtelenségig Hozzám tartoznak a közhasznú tanfolyamok, és — ennek örültem a legjobban — a gyerekfoglalkozások. Nincs fogékonyabb közönség a gyerekeknél. — Van-e valami új, amit mór itt csináltam, es igazából a magaménak mondhatok? Igen van. A ..Játsszunk együtt!” című gyermekfoglalkozás, ami arra az ötletre (helyesebben __ véleményre) alapozódott, hogy a gyerekek nagy része otthon unja magát, és kínjában nem tud mit csinálni a megunt játékai mellett. Itt aztán hajtogathat papírt, lisztből, sóból, vízből gyúrt masszával szobrász- kodhat, festhet tojást stb. A szülőkkel együtt. Alkothat valamit, amire büszke lehet ... Eddig mindegyik ösz- szejövetel remek hangulatban telt. — Magunkról, az anyagi, erkölcsi megbecsülésünkről ? Kettős malomban őrölhetnék, ha erről véleményt kell mondanom. Általában igaznak tartom, hogy sok helyen, sok vonatkozásban megkérdőjelezik a mi munkánkat. De erre csak azt mondhatom. hogy embere, illetve munkahelye válogatja. Igaznak tartom azt is — mi több, a saját bőrömön tapasztaltam —. hogy a képzésünkben sincs kialakult rendszer, s ennek csak egyik velejárója volt, hogy a három év alatt, amíg én is tanultam, kínos- keservesen tudtuk csak mindenféle jegyzetekből összeszedegetni a vizsgaanyagot. Ám ezekhez a gondokhoz (sok helyütt azt sem tudják eldönteni, a népművelő melyik szerv dolgozója legyen) csak hozzászólhatok, a megszüntetésükben nem játszhatok semmilyen szerepet. Arról nem is beszélve, hogy az általános gondoknak engem valahogy még a szele sem elintett. Sem anyagilag, sem erkölcsi elismerés szempontjából. sohasem éreztem magam hátrányos helyzetben, nem éreztem magam rosszul, mint népművelő. Sőt, szinte hihetetlennek tartom magam is, hogy mindig sikerült megvalósítani az elképzeléseimet. Elmondta: Babik Katalin. Keresztény Gabriella II Mész Mázban (Búza téri piac) I • JÜNIUS 3-TÖL 7-ÍG leltározunk Vásárlóink türelmét kérjük. Megyei A japán—magyar művelődési kapcsolatok fejlődése kiemelkedő állomásához érkezett: a Szigetország fővárosának könyvesboltjaiban péntektől kapható japán nyelven. két kötetben, a Magyarország története című mű. amely a Kobunsa nemzetközi kiadó gondozásában látott napvilágot 1500 példányban. A Kobunsa igazgatója Ikeda Cuneo. a Japán- Magyar Baráti Társaság főtitkára. A japán változat a Pamlényi Ervin szerkesztette és a Cort ina által, 1973- ban meg.ieientelett angol nyelvű kiadásból készült, amelynek munkatársai Burla István. Berend T. Iván. Ha- nák Péter. Lackó Miklós. Makkai László. Nagy L. Zsuzsa és Ránki György voltak. A „ japán fordítás Tasiro Fumio és Kasima Maszahiro japán történészek munkája. Tasiro 1973 és 1978 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében dolgozott ösztöndíjasként Spira György professzor irányításával, s tanulmányokat folvtalott az Eötvös Löránd Tudományegyetemen is. Forditótái'sa, Kasima Maszahiro. ösztöndíjasként működött Magyar- országon az Akadémia Történettudományi Intézetében Ránki György professzor vezetésével. Szakterülete a leg- újabbkori magyar történelem. Jelenleg a kairói egyetemen a japán nyelv és történelem tanára. Az olimpia fődirigense Odisszej Dimitriadi. Karmesteri pálcája ad majd jelt az olimpiai ünnepség megnyitására. A XXII. nyári olimpiai játékok megnyitásának ünnepélyes ceremóniája Odisz- szej Dimitriadi. a Szovjetunió népművésze karmesteri pálcájának beintésével veszi kezdetet. A Tbiliszi Állami Konzervatórium professzorát Grúziából hívták meg az 1980-as olimpia fődirigensévé. A Dimitriadi név jói ismert a zenebarátok számára. Hatezer előadáson és koncerten vezényelt zenekarokat. Hosszú ideig vezette a Grúz Állami Szimfonikus Zenekart, a Tbiliszi Opera- és Baleltszínház fődirigen.se soll, azután jó pár évig az OSZSZSZK X agy.színházában doIgozo11. — A zenei program szerves részéi képezi a Luzsnyiki Stadion nagy sportünnepének — mondja Odisszej Dimitriadi. — Az ország első számú stadionjában fellép majd a Szovjet Állami Televízió és Rádió Szimfonikus Zenekara es Kórusa, a Nagyszínház baleltcsoportja, az összes szövetségi köztársaság folklóregyüttesei és sok ismert együttes. Ily grandiózus ünnepség karmesteri pulpitusa mögött állni nemcsak nagy meg- tiszteltétés. hanem hatalmas felelősség is. Az olimpiai lángnak a stadionban való megjelenéséhez szolgáló zenei nyitánynak az olimpia nemes eszmeinek dicsőítését kell zengenie. Dimitriadi máris energikusan készülődik a Luzsnyiki Stadionban majdan lezajló premierre. — Egy karmesternek, aki orákon kérésziül áll az emelvény mögött, komolyan kell gondoskodnia fizikai formájáról — jegyzi meg a zenész, aki 70 életéve alatt minden napol kötelező gimnasztikával kezd. A karmestert régi szerelem fűzi a sporthoz. Fiatal korában a futballéri lelkesedett, és a mai napig hű maradt az úszáshoz és a sakkhoz. — A zene és a sport csodálatosan kiegészítik egymást — mondja Dimitriadi. — Ha megszüntetjük a zenekíséretet — a műkorcsolyázás, a művészi torna jelentősen veszít varázsából. Emlékszem, volt olyan idő. amikor meg a magasugrás is zenekísérettel folyt. A harmónia jelenti mind a művészei, mind a sport lényégét. Biztos vagyok benne, hogy a moszkvai XXII. nyári olimpiai játékok, amelyek nagyon érdekes kulturális programot tartalmaznak, szemléletesen és meggyőzően lógják ezt demonstrálni. Neveli tanácskozása A befejezéshez közeledő tanév tapasztalatait- s az új iskolai év tenni valóit szekcióüléseken vitattak meg kedden a fővárosi nevelők hétfőn megkezdődött pedagógiai tanácskozás folytatásaként. A főváros pedagógusainak több mmt 1300 képviselője — iskolaigazgató. felügyelő, oktatásügyi irányító, szakszervezeti tisztségviselő — hét ni un - kacsoportban vitatta meg a nevelő-oktato munka időszerű kérdéseit. Tudtunk róla. az Interkoz. mosz, nemzetközi tudományos programban magyar szakemberek is részt vállalnak, de arra nem gondoltunk, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem Fémtan! Tanszékének fiatal tudományos szakemberei március végén még kezükben tarthatták azt a miniatűr méretű olvasztókemencét, amely a világűrben végzendő lémötvözési kísérletek fontos eszköze. Ismert áz is, hogy a kísérleteket földi körülmények között is számtalanszor elvégzik, éppen az űrhajón sorra kerülő tudományos kísérletek teljes sikere érdekében. Mindezekről tegnap délelőtt értesülhettünk Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyletemen dr, Bárczy Pál egyetemi docenstől, az egyetem nemzetközi és tudományos osztályának vezetőjétől. « — Mi nagyon vártuk már a magyar űrhajós indulását és ez azt hiszem érthető is. hiszen a tanszéken dolgozó tudományos szakemberekre bízott munka hazai berkekben rangos feladatnak számít. Dr. Bárczy Pál szemléletesen mondja el. mi is a kísérlet lényege, amely a Vasipari Kutató Intézet és az NME között létrejött szerződés alapján került a tanszék asztalára. — A különböző fajsűlvú fémek ötvözésénél, az olvadékoknál és a kristályosodó állapotban levőknél is meghatározó a földi gravitáció, ami egyben akadálya is új, kiemelkedő műszaki tulajdonságokkal rendelkező szuperötvözetek létrehozásának. Mivel a korábbi kísérletek is hasznos gyakorlati tapasztalatokat nyújtottak. megvan a remény rá, hogy újabb eredményekre tegyen szert a tudomány. A mi örömünk kettős, érthető, hogy nagyon vártuk a magyar kozmonauta indulását, hiszen most, hogy Kubászov parancsnoksága alatt Farkas Bertalannal a fedélzetén már a világűrben kering a Szojuz—3ü. a tanszéken kidolgozott kemence használatánál az első magyar űrhajós is jelen lehet, részt vehet a kísérletek elvégzésében. A tegnap délelőtti beszélgetés során megtudhattuk, hogy az ékszerdoboz nagyságú. programvezérlésű olvasztókemence fiatal tudományos szakéin bér-köllek IL va munkája, kialakításában a legnagyobb szerep dr. Roosz András adjunktusra jutott, aki a szakterület légi jobb ismerője, tanulmányai, tudományos ambíciói révén a legtöbbet tehette a rendkívüli precizitást, szakértelmei követelő feladat megoldása érdekében. Hónapok munkája .sűrűsödött a csöpp kis műben, ami tulajdonképpen csak egy — de nagyon értékes felszerelése — az utazásnak. Az egyetem megszokott életébe . különös izgalmat hozott az j első magyar űrhajós indulása a kozmoszba. Nugv érdeklő déssel figyelik a legfrissebb híreket a világűrből, a fémtan! tanszéken. Hozzászólás cikkünkhöz Néhány hete jelent meg lapunkban a „Tudunk-e énekelni'!” című cikk, amely a népdaléneklés . gondjaival foglalkozott. A, cikkre reflektált levelében Bakonyi Béla abaújszántói nyugdíjas pedagógus, a megye, kórusmoz- galmának regi, lelkes aktivistája, a KÖTA keretén belül az énekkari mozgalom zászlóvivője. Mint negyven even al éneket tanító pedagogue, a cikknek ahhoz a megállapításához szól hozzá, hogy '„Ally hozzáférhető az eredeti magnófelvétel, léméi, vagy olyan ember környezetünkben, akitől meg Lehelne tanulni a népdal nyelvezetét ...” ‘ Azt fűzi ehhez: „Abban a szerencsés helyzetbén vagyok, hogy magnószalagon birtokomban vannak a cekeházi Sivák-cealád népdal kincsének anyagai. Hangsúlyozni kívánom. nem kis érték az én féltve őrzött gyűjteményem, mert Kodály Zoltán meghallgatta a Sivak-íelvétele- ket, s a legnagyobb elismeréssel szólt a népdalenekes- röl, akit a Népművészét mestere címmel tüntettek ki. Sivák Barnabás már tíz éve halott, de még ma is megszólalnak a Kossuth rádióban népdalai a népdal hete alkalmával, vagy más népdal Jellegű műsoradásban. Én úgy gondolom, hogy egy ■nyugdíjas énektanár is legszebb feladatat teljesíti, ha közkinccsé adja a birtokában levő magnófelvételeket, s erre az újságcikk inspirált”, A továbbiakban Bakonyi Béla azt javasolja, hogy a rádió, esetleg a miskolci körzeti stúdió vegye ál tőle átjátszással a Siüák-csalad összegyűjtött hangielvételeit, s a műsorába beépítve tegye közkinccsé. A Sivák-család más tagjainak is megvannak a felvételei, Sivák Bamabás- né pedig még él. szépen énekei, eredeti népi stílusban, tőle is még felvehető nagyon sok értékes népdalanyag. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres „IJ"-vizsgával rendelkező oépkicsivezetcket valamint tehergépkocsi-vezetőket, legalább ” eves vezetési gyakorlattal. A „D”-vizsgával nem rendelkezők részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél ,,D”-lanl'olyanion való részvételt biztosítunk. Felvételre keres továbbá a vállalat rí r I Bővebb felvilágosítást a vallaiat munkaügyi osztat'au adunk: Miskolc, Szondi György u. 1. sz.
