Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

£SZAK-MAGYARQRSZAG 2 1'98ű, május 28., szerda A szívjet-magyar űrpárosra figyel az ország Valamennyi országrész, közte megyénk üzemeibe a Szojuz-36, a szovjet-magyar ürpáros útjának legfrissebb híreivel érkeztek a dolgozó kollektívák tagjai. Ezernyi műhelyben, munkahelyen néhány perces röpgyűléssel kezdték a napot, táviratokat fogal­maztak, amelyekben az első magyar űrhajóst, a Szojuz-36 ür- párost köszöntötték, sok sikert kívánva vállalkozásukhoz. Mór a kora reggeli órákban nagy volt az érdeklődés a friss napilapok iránt. Megismerni a világot ■ Éjjel kettőig figyeltem, sajnos nem láttam a/ űrha­jót,, Nem is láthattam, mi­vel fölültünk éjjel tizenket­tő és egy óra között haladt el, teljes földárnyékban. Amikor a televízió bemu­tatta a hajó útirányát, hely­zetét. ismertette az adatokat, könnyű volt kiszámítani, hogy mikor ér föleink. Tud­tam. hogy nem láthatom, de azért figyeltem, kerestem. Különben nemcsak távcsö­vei. hanem szabad szemmel is leheteti volna észlelni, ha mondjuk az esti, vagy haj­nali órákban érkezik, tehát tulajdonképpen a földár-nyék szélében. — Magát az űrállomást is lehet látni szabad szemmel? Elképzelhető, hogy ha mégis látunk égy mozgó ..csilla­got”, az éppen az űrállomás? — Nagyon .is elképzelhe­tő. Méghozzá egy eléggé gyorsan mozgó ..csillagot” látunk ilyenkor, délnyugat­ról északkeletnek haladva. Dr. Szabó Gyulával, az Uránia miskolci csillagvizs­gálójának igazgatójával be­szélgetünk a Szojuz—üti in­dulását követő napon. Gya­korlatilag néhány ólával a hajó indulása után. Nem so­kat aludhatott a tanár úr. hiszen éjjel kettőig figyelt, de fáradtságnak nyoma sincs rajta, inkább van nyoma va­lamiféle .jókedvnek, vidám­ságnak. Sok mindenről szó' esik persze, mert valahogy sok mindennek köze van az űrkutatáshoz. A világhoz, melyben élünk. Melynek ré­szei vagyunk. Hiszen most már az ember kilépett a geocentrikus szemléletből, vagy éppen kilépőben van és ■ azzá válik szemléletben. ’ gondolkodásmódban is. Meg kell ismernünk a világun­kat, melyben mindenütt a természet erői hatnak. A konkrét ismeretek megszer­zéséhez most éppen a mi ko­runkban értek meg a felté­telek. Arról is szó esik. hogy az űrkutatásnak már eddigi eredményeit, kézzelfogható hasznai is hosszú lenne, ta­lán nem is lehetne felsorol­ni. Gondoljunk a Föld ás- ványki őseinek kutatására, feltárására, a műholdak ál­tal megteremtett kommuni­káció hihetetlen fejlődésére, a fényképezésnek, az auto­matizálásnak. a programozás­nak. a miniatürizálásnak el­képesztő fejlődésére és még ki tudja mi mindenre. ‘Az eredmények az egész embe­riség eredményei. Ezt az ősz. szefogást a Szovjetunió reg­óla nagyon szépen példázza. Emiatt is nagyon szép a mostani űrrepülés, ahol az egyik asztronauta, a mi örö­münkre és büszkeségünkre honfitársunk. Hadd mondjuk el, hogy Miskolcnak ugyancsak köze van az űrkutatáshoz, az „égi mechanizmus” törvé­nyeinek felderítéséhez, meg­ismeréséhez. A diósgyőri csillagvizsgáló hosszú évekig szputn vik meg figyelőként i.s munkálkodott. Eredményéi - kel. megfigyeléseiket szovjet és nyugati lapok mint meg­bízható. pontos forrásból származónkat hasznosították. Itt tanult, itt dolgozott az MTA több. jelenleg neves csillagásza is. De térjünk vissza az űrhajóhoz. — Tanár úr tudta, hogy nem láthatja az űrhajót, mégis éjjel kettőig figyelte az eget. Miért? — Miért-miért? •— nevet. — Végül is egy magyar fia­talember ül benne, akit a közvetítésekből igen szimpa­tikusnak, talpraesettnek is­mertem meg. Kicsit talán mindannyiunk .nevében is bizonyítja ennek a népnek a rátermettségét, tehetségéi. Azért mégis jó lenne látni * este azt a fénylő, mozgó csillagot! Bizonyára ma esle is sokan tekingetünk majd az égre. És. ha látjuk, ne vessen ránk érte követ sen­ki, ha úgy érezzük: az a csillag nekünk ragyog! Az első magyar kozmonauta űrutazása sokáig ébren tartotta hétfőn az embereket, de kedden reggel továbbra is a Szojuz-36 útja volt a fö beszédtéma. Szakemberek, egyszerű érdeklődök mondták el egymásnak véleményüket. A közös szovjet-magyar vállalkozás sok gondolatot ébresztett, bizonyítva, hogy a kozmosz meghódításának ez az eseménye különösen közel áll hozzánk, magyarokhoz. A Szojuz—36 nevét a kariak felvenni A- Lenin Koliaszati Mü­vekben tegnap, a délelőttös műszakon dolgozók több mint 80 röpgyűlésen méltat­ták az újabb nemzetközi űr­repülés jelentőségét: a Vale- rij Kubászov és a Farkas Bertalan által vezetett Szo­juz—:í(> űrhajó felbocsátását. A nagyvállalat dolgozói több mint ölven üdvözlő táviratot küldtek a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségére. , az MSZMP Központi Bizottsá­gához. a Magyal’—Szovjet Baráti Társaság elnökségé­hez a Szovjetunió ennu lap szerkesztőségéhez, a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tu­domány Házába és a Csil­lagvarosba. Az LKAI politi­kai és gazdasági vezetői, szo- ciali .la brigádjai meghívlak az űrpárost. hogy látogassa­nak el a kohászati művek­be. Az acéimü Szabó Janos vezette olvasztár ifjúsági szocialista • brigádja pedig kérte az illetékes szervek en­gedélyét, hogy felvehessék a Szojuz—36 nevet. Vélemények A kohászat vasöntödéjének dolgozói is megírták távira­tukban, Hogy milyen nagy örömmei fogadták a két nép testvéri barátságát és együtt­működését bizonyító nagy eseményt. — Mindannyian nagy örömmel és figyelemmel kí­sértük a híradásokat — mon­dotta Üreges Imre, aki a vasöntöde egyik kiváló bri­gádjának a vezetője. — Én magam különcis ér­deklődéssel és talán hozzá­értő szemmel néztem a tele­vízió műsorát, mivel az öt­venes években katonaként vadászrepülőgép-szerelő vol­tóm. Sok neves pilóta gépét , gondoztam és nap mint nap láttam, hogy milyen nagy idegi és fizikai megterhelést jelent vadászrepülőnek lenni. JÉgjész népünknek és a ma­gyar légierőnek is. nagy büsz­keség, hogy ilyen vadászre­pülőket nevelt, .mint Farkas Bertalan. * Hallnató Imre. a Volán 3. sz. Vállalat autóbuszveze­tője a reggeli ötórás járat­tal indult Enesről Miskolcra, így már kora reggel — ..pi­lótaként” hallgatója volt az utasok beszélgetésének, akik az előző estj Világraszóló eseményt tárgyalták. — Mi másról folyhatott volna a szó — mondotta, — Este már én is aludtam — és az utasaim, az encsi be-, járók is korán fekvő embe­rek — amikor édesanyám (elköltött, hogy magyar űr­hajós van a világűrben. Fii- gödön lakom, nálunk és lines környékén hajnalban még nincs újság, de a rádiót be­kapcsolva értesültem az újabb hírekről. Nagyon meg­lepődtem. váratlanul ért a nagv esemény, örülök, hogy magyar űrhajós is eljutott a világűrbe. Az autóbuszvezető fiatal­ember. Azt is elmondta: a magva!' űrhajós é'etéröl. a felkészüléséről készített film­kockákat nézve arra gon­Tdefent, a Miskolc feletti hegyekben az év szinte min­den napján, olykor vasár- és ünnepnapokon * is. csaknem megállás nélkül forognak a függőleges akna kérőkéi. Odalent, több száz méter mélységben dolgoznak a bá­nyászok. vívják örök. kibé­kíthetetlen harcukat a szénért. Lyukóbánva az or­szág legnagyobb mélyműve­lésű aknája, az ■ egyetlen, ahonnan egv év alatt sike- rült egymillió tonna szenet felszínre küldeni. Az ország legnagyobb Szénbányájában termel az ország legjobb gépi műve­lésű fronlfejtó szocialista brigádjai A világ első űrpi­lótájának, Gaganirmak a ne­vét viselő, 117 főnyi kollek­üdvözletek dőlt; „jó fej” ez a Farkas Bertalan, sokat kellett tanul­nia. míg mindnyájunk örö­mére idáig eljutott. * Gaakó Isíuart. a Diósgyőri Gépgyár ,.E" gyáregység fo­il iszpéeser -helyet lesének munkaideje az üzemeket járva, telik el. így tegnap délelőtt ő is sok-sok mun­kaközi beszélgetésben hal­lotta Valeri j Kubászov es . Fa/'kas Bertalan nevét. — Kis ország vagyunk, így számunkra annal .na­gyobb öröm és dicsőség, hogy a Szovjetunióval es a szocialista országokkal test­veit közösségben együttmű­ködve magyar űrhajós is fel­jutott a világűrbe — mon­dotta. — Hosszú volt az út a szabolcsi .szülőfalutól Baj­köríurig és a világűrig. Far­kas Bertalan élete, munkás­sága jó példája annak, hogy szorgalom és kitartás, sok- .sok tanulás után milyen messzire .eljuthat ma egy emberi * A Gagarin Hőerőműből már az éjszakai műszak dol­gozói elküldték jókívánsá­gaikat, s egyben meghívták Farkas Bertalant. valamint Valeri j Kubászovol, hogy visszaérkezésük . után láto­gassanak el hozzájuk. Ugyan­ezen a műszakon névadóün­nepség i.s volt: a -lo tagú Mátra szocialista brigád Lel - vette'az „Űrhajós” -nevet. A Tatabányai Szénbányák il. tizemének kollektívája is táviratban gratulált az űr­utazás előkészítésében részi vett valamennyi magyar és szovjet .szakembernél:, s az üdvözlethez hozzáfűzték: brigádjaik a maguk helyér, adják tudásuk, tehetségük legjavát, kötelességeik telje­sítésekor. Éppen a keddre virradó éjszaka teljesítették első .félévi tervüket, s a lél év végéig 29 ezer tonna sze­net termelnek terven felül. tíva ltlötj-ban alakult. A Magyar Szénbányászati Tröszt Kiváló Brigádja címmel ki­tünteteti bányászcsapat teg­nap röog.vűlésen' emlékezeti . meg névadójáról, méltatta az űrhajózás jelentőségét. s munkahelyéről küldte üzene­tét az első magyar ürhaiós- kutatónak. Farkas Bertalan­nak : — Őszinte szívvel gratu­lálunk. s rendkívül nagyra értékeljük azt a kitartást, azt a fáradságos munkát, amely megnyitotta az utat e világraszóló tetthez. Büszkék vagyunk rá. hogy esv ilyen kis nemzet fia is részese a világűr meghódításának. Si­keres repülést és sikeres visszatérést khanunkl Jemeni vendég Moszkvában Az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsúnak Elnöksége és a szovjet kor­mány meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista' Part Központi Bi­zottságának fóti lkára, a JNDK Legfelsőbb Népi 'ta­nácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. Ali Nasszer Mohammede! a Vnukovói repülőtéren ál­lamfőnek kijáró tisztelet­adással fogadtak. Megérke­zésénél jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára. a Szovjetunió Leg. felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. Alekszej Koszi­gin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szov­jet Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának, tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. Borisz Ponomar- jov. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára és más hivatalos személyiségek. Leonyid Brezsnyev beszéde Az időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül a többi közölt az afganisztáni rendezés lehetőségéről be­szélt Leonyid Breusnyec. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsa Elnöksé­gének elnöke kedden este Moszkvában azon a vacsorán, amelyet a vezető testületek adtak a Kremlben Ali Nasz- szer' Mohammed Hasszani, a JNDK elnöke tiszteletére. Az SZKP főtitkára meg­állapította, hogy a két ország vezetőinek találkozásai min­dig ösztönzően hatnak a két ország kapcsolatainak l'ejló- déaére. barátságának, együtt­működésének erősítésére. Ez­után hangoztatta: a Szovjet unió sem a Közel-, sem a Közep-Kelelen. sem pedig a világ más részén nem törek­szik önös érdekek megvaló­sítására, nem keres magának mások rovására előnyöket. Politikánk becsületes, elvi politika. A béke hívei va­gyunk, azt akarjuk, hogy az államok között felmerült vi­tás kérdéseket kizárólag bö­kés eszközökkel oldjak meg. zsarolás és fenyegetés nél­kül.' Brezsnyev hangsúlyozta: a -nemzetközi helyzet rosszab­bodásának oka az Egyesült Államuk militarista irányvo­nala. Washington most arra hivatkozva próbálja igazol­ni lázas fegyverkezését, a vi­lág számos térségében tanú­sított fenyegető, kardesörte- tő magatartását és más ál­lamok politikájának erősza­kos befolyásolását, hogy a Szó v j e t u n i ó A f gá n iszt á n n ak katonai segítségei nyújtott az afgán forradalom ellen irányuló, kívülről jövő be­avatkozás visszaveréséhez. ..Ez képmutató érvelés — mon­dotta Brezsnyev —. mivel sem Afganisztán, senv pedig a segítségére siető Szovjet­unió senkit sem támadott meg. senkit sem ,fenyegetett, és nem i.s fenyeget.” — Afganisztán szomszédos országunkkal.' s a Szovjet­unióval barátsági, j úszom - szédsági és együttműködési szerződés fűzi őt össze. Ter­mészetes'. hogy nem marad­tunk süketek Afganisztán segélykérésére, annál is. in­kább nem. mert az afgán forradalom ellenségeinek te­vékenysége veszélveztefte a Szovjetunió déli határainak biztonságát i.s. Aki most arra szólít lel — akár .a . legbecsületesebb szándékoktól vezettetve is —. hogy a Szovjetunió szün­tesse meg Afganisztánnak nyújtott katonai segítségét, ezt a választ kapja tőlünk: mindenekelőtt arról * kell gondoskodni, hogy megszűn­jenek azok az okok. ame­lyek szükségessé tették ezt a segítséget. ' Afganisztán' kormánya a közelmúltban előterjesztette .a politikái rendezés konk­rét programját. Ez megala­pozott javaslat. arra épül. hogy komolyan megfontolás tárgyává tegyék, gyakorlati megbeszéléseket f oly tassá­nak megvalósításáról. Az el­ső szól most - Afganisztán szomszédainak, és minde­nekelőtt Pakisztánnak kell kimondaniuk. A Szovjetunió egyetért az Afgán Demokrat tikus Köztársaság' javasla­taival és támogatja azokat. A szovjet csapatok Afga­nisztán területéről történő kivonása megkezdésének ha­táridejét és a további lépé­seket e téren az algán kor-/ mány állal javasolt rende­zés összefüggéseiben lehet megoldani, akkor, ha meg­felelő nemzetközi bizlosíteu kokat nyújtanak a külső be­avatkozás minden formájá­nak megszüntetésére, árra, hogy nem újítják lel az ilyen akciókat. A kérdést azonban természetesen csak az afgán kormánnyal törté­nő megállapodásokkal lehet rendezni. Az imperialista mesterke., riesek következtében bonyo­lulttá vált a , helyzet a Kö­zel-Keleten i.s — hangoztat­ta beszédében Leonyid Brezsnyev. Washington arra akarta kihasználni Szádat árulását é.s a küiönula.s al­kudozásokat. hogy megossza az arab országokat és hosz_ szú időre biztosítsa a Kö- zí’I-Keletén az Egyesült Ál­lamok é.s Izrael érdekeinek érvényesítését. Ez a Camp David-i politika azonban most nyilvánvalóan zsákut­cába jutóit. Az Egyesült A]_ lantok ezért -áttért arra. hogy nyilvánosan demonstrálja katonai jelenlétét e térség­ben. Ázsia és Afrika szom­szédos térségeiben. Izrael eközben egyre ki- hívóbb magatartási tanúsít a palesztin nép elnyomásával es Libanon elleni agresszió­jával. Mindez még inkább kiélezi a helyzetet.' súlyos veszélyt jelent a Közel-Ke­let ás a vele szomszédos or­szágok népei biztonságára. Joggal merül fel a kérdés: nem jött-e cl az ideje an­nak. hogy véget vessenek a küiönula.s alkudozások arab- ellenes politikájának? Nem jött-e még el az ideie an­nak. hogy a közel-keleti rendezés ügvét visszaterel­jék az egyetlen helyes me­derbe. valamennyi, érdekelt fél kollektív erőfeszítésének útjára, beleértve természete­sen a Palesztinái Fel.sz.aba- riíla.si Szervezetet is? Az ese­tten vek alakulása attól függ, milyen választ adnak ezek­re a kérdésekre. Ilyen kö_ riilménvek között különösen jelentős az a oolitikai harc, amelyet a Szilárdság Front­jához tartozó államok, az arab hazafiak (divtainak, azoknak! küzdelme, akik ko- mo.lvan érdekeltek a közel- keleti kérdés tartós é.s igaz_ sagos rendezésében, és tet­tekkel bizonyítják be. hogy tiszteletben tartják a nőnek jogait — hangoztatta a töb_ bi közölt beszédében Leo- nyid I Brezsnyev. Kreisky íeleráÉsn Az Irári-elienes további megtorló intézkedések csak késleltetnék a túszok .szaba­dulását. Minél, nagvobb a nvornás. annál több nehéz­séggel keli szembenézni. Nyugodt légkörben viszont a túszok hamarabb kiszaba­dulhatnak. — Erre a megál­lapításra jutott Bruno Kreis- kv osztrák kancellár teherá- ni látogatása alatt. Kreisky kedden az athéni rentilőté- ren nyilatkozott a Szocialis­ta Inl.crnacionalc Iránban járt háromtagú küldöttsége nevében. i 4 k Üzenet a bányából a világűrbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom