Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

1979, május 15., kedd ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 5 A TISZA szabályozását és a/ Alibid ármentesítését kö­vetben bebizonyosodott, hogy a folyó kiöntése csak egyike a terület vizbajainak. A ta­vaszi. nyári árvizek elmara­dásával növekedett ugyan a mezőgazdaságilag hasznosít­ható területek kiterjedése, a száraz, de különösen az aszá­lyos években nagymértékben csökkent a mezőgazdasági termékek mennyisége. Ez azt is jelentette, hogy a nagy költséggel ármentesített, részben belvízrendezeti terü­letek nem produkálták a ko­rábban elgondolt termésho­zamokai, lassítva ezzel a te­rület gazdasági fejlődését. Különösen súlyos volt az 11)113., majd az 1U35. évi aszály. A népesség jelentős szaporodásával az elszegé­nyedés egyre nagyobb üte­met öltött. Már a második világháború előtt gondoltaké probléma megoldására, de csak a felszabadulás után kerülhetett sor erre. A tiszalöki vízlépcső épí­tése 1950-ben kezdődött el. Negyedszázada, 1954. május 9-én helyezték üzembe a duzzasztómüvet, húsz eszten­dővel ezelőtt kezdte meg működését a vízerőtelep, 1951-ban készült el a hajó­zsilip, és tíz évvel ezelőtt, 1969-ben hozták létre az Északi-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság tiszalöki vízlépcső és hajójavító üze­mét. Az 1846 óta megindult Szabályozást követően a Ti­szán ez az első vízlépcső ki­alakítása volt a folyó életé­ben a legnagyobb beavatko­zás. A VÍZLÉPCSŐT egy 2.4 kilométer hosszú átmetszés­ben építették, amelyet árvé­delmi körgáltal vettek kőiül, míg a folyó a régi medré­ben folyt. A 30 ezer négy- zetméter alapterületű mun­kagödör víztelenítését három éven át. éjjel-nappal végzett szivattyúzással és 217 talaj- vízszint-siil!vesztő kút segít­ségével oldották meg. Az alapgödör 13 méterre nyúlt a Tisza vízszintje alá. Az építés során közel 5 millió köbméter földet kellett meg­mozgatni, lift ezer köbméter betont. 123 ezer köbméter követ és 8700 tonna acélszer­kezetet. illetve gépészeti be­rendezést építettek be. A tiszalöki vízlépcső duz­zasztóművé, a hajózsilip, va­lamint. a hajójavító üzem és az egyéb parti létesítmények az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatósághoz, a víz­erőmű a Tiszai Erőmű Válla­lathoz tartozik. A duzzasz­tóműnek három, egyenként 37 méter széles nyílása van. amely a szakemberek véle­ménye szerint Közép-Euró- pában a legnagyobb. A víz­lépcső — mint már említet­tük — elsődlegesen az öntö­zővíz-szolgáltatás cél iából épült. Az elmúlt 25 év alatt a duzzasztómű révén 15 mil­liárd köbméter öntözővizet szolgáltatlak, méghozzá gra­vitációs úton. Ha ezt . szi­vattyúzással kellett volna megoldani, a költségek a ne­gyedszázad alatt elérték vol­na az 1 milliárd 500 millió forintot. A megépült keleti és nyugati főcsatorna révén hatalmas területek öntözése vált lehetővé, ugyanakkor az utóbbi esztendőkben éppen a keleti főcsatorna révén ol­dották meg Debrecen város vízellátását is. A vízerőmű működése óta 1 millió 100 ezer kilowattóra, viszonylag olcsó. összesen 1öbb mint 300 millió forint értékű villamos energiái szolgáltatott napjainkig. Eb­ből az úgynevezett csúcs- energia-termelés 130 ezer ki­lowattóra volt. A HAJÓZSILIP a duzzasz­tómű jobb oldali pilléréhez csatlakozik. Az al- és felvízi várakozó öblözetet a duzzasz­tómű vízfelétől móló választ­ja el. A zsilipkamra hasznos hossza 85 méter, szélessége 17 méter. Így a hajózsilipen 1200 tonnás uszályok, vagy egyszerre 709 tonnás uszály, továbbá a tiszai kerekes ha­jók is átzsilipelhetnek. Az el­múlt több mint két évtized­ben összesen 12 ezer átzsili- pelésre került sor. Az ÉVIZIG hajójavító üze­mében uszályok javítása és gyártása folyik 300 tonnáso­kig. az 500 tonnás uszályok szekciós gyártásának előké­szítése most van folyamat­ban. Épül egy új üzemcsar- nak, ennek érdekében, ame­lyet az idén befejeznek. De ilt készítik az úszókotrókat és itt folyik az igazgatóság építőipari gépeinek, valamint gépjárműparkja egy részé­nek a javítása is. Fontos feladat az egész rendszer ellenőrzése és kar­bantartása. amely napi, heti, éves és ötévenkénti tagozó­dásra oszlik. Évenként kö­zép-, ötévenként nagyjavítás­ra kerül sor. Az utóbbi idő­szakban nagymértékben kor­szerűsítették a rendszer el­lenőrzésének, karbantartásá­nak és javításának technoló­giáját. A mederelzáró tábla felújításánál a rozsdátalaní- tást például már nedves ho­mokszóró berendezésekkel végzik, ami által tökéletesen fémtiszta felületet nyernek. Ez az eljárás nemcsak gyor­sabb, hanem nagymértékben megkíméli az itt dolgozókat a nehéz fizikai munkától és a szilikózisveszélytől. A felü­letek rozsdátalanitásál is kor­szerű tisztítóberendezésekkel végzik és olyan alapozó és több rétegű fedőfestékeket használnak, amelyek hosszabb időre megakadályozzák a víz okozta károsodást, elsősor­ban a korróziót. A legtöbb gondot az objektum közelé­ben a medermélyülés okozta, melynek megakadályozása érdekében összesen 250 mé­ter hosszúságban rözsepokró- col építettek be és azt leter­helték kővel. Az idén kezdő­dik a tervezése egy nagy, át­fogó felülvizsgálatnak, melyet nagyszabású rekonstrukció követ. A TlSZALÜlvl vízlépcső negyedszázados történetéből csak a legfontosabb momen­tumokat és adatokat emeltük ki. Bebizonyosodott, hogy nagyban hozzájárult a víz­gazdálkodás fejlesztéséhez. Működése szoros kapcsolat­ban van az 1973-ban üzembe helyezett kiskörei vízlépcső­vel. Jugoszláviában Üjbecse község határában már műkö­dik a Tiszán egy újabb víz­lépcső, 1981-ben kezdik meg a csongrádi vízlépcső építését. Mindezek majd lehetővé te­szik, hogy a folyó Záhony­tól a torkolatig szabályozott, és csatornázott legyen, óriási területek válhatnak öntöző­vé. nagy segítséget nyújtanak az árvízvédelemben, a víz­erőművek olcsó villamos energiát termelnek, és a Ti­sza végig biztonságosan ha­józható lesz. Ezeknek a víz­lépcsőknek a kialakítása — amelyeknek sorában az első volt a tiszalöki — nagymér­tékben szolgálják majd a ha­zai és a tranzitszállítást, amely a Rajna—Majna—Du­na víziútrendszer megvalósu­lásával válik aktuálissá és igen hasznossá. Szöveg: Oravec János Kcp: Laczó József Felső képünkön: Előtérben a duzrasitómü, háttérben a vizerö- telep. Alul: A hajózsilip. SPORT SPORT Ózdon, a Szovjetunió B-csapa‘a ellen Hí üsszetéieli csatársorral Vészesen közeleg a magyar olimpiai labdarúgó-váloga­tott sorsdöntő mérkőzése. Május 30-án Diósgyőrött Románia lesz az ellenfél, s akkor eldől, játszhat-e to­vább a moszkvai részvéte­lért csapatunk. Dr. Lakai Károly szakvezető, cseppet sincs irigylésreméltó helyzet, ben. hiszen azt az együttest amelyet Diósgyőrött kíván szerepeltetni. Ózdon sem tudja együtt játszatni Előbb ugyanis „A” válogatottunk vizsgázik Tbilisziben, s akik helyet kaptak Kovács Ferenc keretében, azok csak később csatlakozhatnak az „olimpi- ásokhoz”. tgy aztán dr. Lakat Ká­roly — mi mást teliéi'/ — tovább kísérletezik. Meghív­ta keretéhez a pécsi Lutzot, Pál is élvezi az edző bi­zalmát. s a sol>at bírált csa­társor teljes egészében meg­változik! Remélhetőleg az új lilik a bizonyítani akarás vágyával lépnek pályára, s valamelyest enyhítik az edző gondjait. Jobb edzőpartnert keresve sem lehetett volna találni, mint a Szovjetunió B-válo. gatottja. Az együttesben olyanok is szerepelnek, akik már az A-válogatottban is megmutatták képességeiket. Így pályára lép például a kapus Romemskij. a közép­pályás Tarhanov és a csatár .4ti. A szovjet labdarúgók harcosak, kemények, hason­lóan a románokhoz, ezért az­tán a magyarok számára mód nyílik a különböző já_ t ékelemek próbálgatására. Többek között arra is választ kaphatnak a szakvezetők, hogy mennyire gólképes (vagy egyáltalán az-e?) az új összetételű támadósor. Ózdon nagy az érdeklődés, ilyen rangos labdarúgó-mér­kőzést eddig még nem ját­szották a kohászvárosban. Mintegy 8—10 ezer nézőre számítanak a rendezők. A mérkőzésen csehszlovák já­tékvezetői hármas működik majd közre. Ä szakvezetők nem titko- lództak, korán kijelölték pá­lyára lépő tizenegyüket. Ezek szerint a mieink így kezde­nek: Palla — Szántó. Sala­mon. Péter — Latz. Oláh. Pál — Schmidt, Kiss. Szabó F., Fekete. A szovjetek ösz- szeállilása: Romenszkij — Talqajev. Srccor. Csieadze, Románcon — Usztyimcsik, Szulakvelidze, Tarhanov — Latis, Cselebadzc. An. Az összecsapás az ÓKSE stadionjában, ma délután fél ötkor kezdődik. Súlyemelés Szombaton délután folytatód­tak Len in varosban a VI. vegyész Tisza Kupa nemzetközi súlyeme­lőverseny küzdelmei és a B-cso- portba sorolt versenyzők csal: átlagos eredményekkel hívták fel magukra a figyelmet. Este ismét a ..nagyok”, az A- csoport tagjai léptek az LMTK súlyemelőcsarnokának dobogó­jára. A nézőtér ezúttal is zsúfo­lásig megtelt. Valamennyi súly­csoportban elsőként a magyar B-vnlogatolt és a lengyel B-vá- logatott tagjai mérték össze ere­jüket. A szakemberek fokozott érdeklődéssel kísérték a két or­szág közvetlen utánpótlásának küzdelmét, hiszen az első napon a lengyelek 4:0-ás vezetésre tet­tel: szert. A vendégek io formá­ját bizonyítja, hogy a másod*k napon is ők voltak a jobbak és 6:4 aranyban győztek válogatot­tunk ellen. — A vereség ellenére derülá­tó vagyok, hiszen tartalékosán szerepeit B-válogatottunk. Csa­patunkban vübb fiatal kapott bi­zonyítási lehetőséget, a mutatott eredmények ha nem is kiválóak, de biztatóak — mondotta Orvos András, a magyar válogatott ve­zető edzője. Egyeli en kiemelkedő eredmény született: a szombathelyi. Wöller ’ramás szakításban 147,.'),* össze­tettben pedig 320 kilóra javította a !)() kg-os súlycsoportban az országos ifjúsági rekordot. A szombati eredmények. 75 kg: 1. Alckimowiez (lengyel) 313 (143. 170). 2. Szabó (magyar) 312.3 (142.5, 170). 3. Vecsernyés (Bp. Spartacus) 290 (130, 160). 82.5 kg: 1. Gaczarzewicz (lengyel) 330 (147.5, 102.5), 2. Kovács (magyar) 327.5 (152.5. 175) 3. Debreceni (DVTK) 300 (130, K0). 90 kg: 1. Kozári (magyar) 340 (135, 185). 2. XValó (lengyel) 340 (150, 190), 3. Wöller (Szombathelyi H.) 320 (147.5. 172,5). 100 kg: 1. licitek­kel (magyar) 350 (155. 195). 2. Malinski (lengyel) 342.5 (157.5, 183), 3. Gcre (Csepel) 320 (140, 180). 110 kg: l. Mészáros (ma­gyar) 367.5 (160 207.5), 2. Niedz- wieczki (lengyel) 360 (160. 200). 3. Fekete (LMTK) 335 (155. 200). -1-110 kg: 1. Réti (magyar) 353 (165, 190). 2. Bondar (lengyel) 350 (160. 190). 3. Ato (CSepeJ) 330 (130. 100). A csapatverseny végeredmé­ny c: 1. Leninvárosi MTK 36 pont. 2. Csepel 18. 3. Tatabányai Bányász ÍR. f- s\v. — Nagyon felvidítottak, bol­doggá tettek, reményt adtak a kölni Európa-bajnokság tapasz­talatai — mondotta Papp László vezető edző. a küzdelmek befe­jeződése után. — Rövid idő alatt is kamatozott az összefogás, a sok munka. Baj lenne azonban, ha mi most megszédülnénk ezektől a sikerektől. Dolgozni kell tovább, úgy, mintha egyet­len mérkőzést sem nyertünk vol­na. Ez a gárda akar dolgozni cs nyerni, úgy gondolom, edzés­munkában semmi sem lesz ne­kik sok a’ moszkvai olimpiáig. Feltétlenül ki szeretném emelni csapatunk egységét, hangulatát, a montreali olimpián a többség ki sem járt a másik mérkőzésé­re, most éltek-lvaltak egymásért. Ez az összefogás mindenkinek erőt adott. A különböző súlycsoportok győztesei. papirsúlytól felfele: Szabirov (szovjet). Sredriicki (lengyel). Krupcov (szovjet), Ri­bakov (szovjet), Demianycnko (szovjet), Konokbaev (szovjet)', Perunovics (jugoszláv), Uuslvir- ta (finn). Nikol jan (szovjet). Gorstkov (szovjet), Hussing (NSZK-bcli). Cselgáncs MNK ü jMÉrÉÉi: I. MVSC Nagy csatát hozott a 71 kg-osok döntője. A képen Angyal (felül) fogást indít Fürjész ellen. Mindkét MVSC-judós jelesül küzdött — ezúttal Angyal bizonyult jobbnak. Temesi László felvétele Miskolcon került megrende­zésre a junior cselgáncsozók Magyar Népköztársasági Kupáért folyó küzdelme. A rangos ese­ményhez méltó volt az crdculö- d és is. hiszen 19 szakosztály küldte el legjobbjait Miskolcra, összegen 116-an leptek tatamira, s a színvonalra nem lehetett pa­naszuk a szakvezetőknek. Külö­nösen az alsóbb súlycsoportok összecsapásai emelkedtek ki a mérkőzések közül. Az MVSC fia­taljai nagyon sok akciót mutat­tak be, bátran vállalkoztak, pil­lanatnyi nyugtot sem hagytak ellenfeleiknek. Sikerük értékét növeli az a tény, hogy egy-két sportolójukat nélkülözve érték cl. ig.v például Varga Dénes nem állt e.sanata rendelkezésére ... Az is meglepő volt számunkra. — de Braskó Pé»cr vezető edző számára is! —. hogy Szcbeni l e­hel a 95 kilósok mezőnyében sérülésre hivatkozva visszaléoelt a versenytől, IC csak öten len­iek tatamira, feltétlenül ió sze- reolésre volt esélye, mégsem élt a lehetőséggel. A vasutasok en­nek ct'enére hatalmas föt«nrivel nverték az mvk-i. Jeliem ő hogy a második helyezet* BHSE ponMaitmk mcrdtinlnTősával is csak ezüstérmet nyerhetett vol­na. — Kifogástalan erőnlétben küzdőt »ok a fiúk. sikerük a t-ö- vc‘koze«cs. kemény munka dia- ri On •— mondta Braskó Péter. »*•/■ Mvsr mestere. UltUiVlNENVICK. (Id Kr: I. Húr- váth. 2. Geresák (mindkettő MVSC), 8. Watrncr (Ajka) és Zaflk (BHSE). 65 kg: 1. Hoff­mann (MVSC). 2. Seidl (H. Dó­zsa), 3. Nagy-Bata (SZEOL AK) cs S/ohouya (MVSC). 7t kg: 1. Angyal, 2. l'ürjé-s/ (mindkettő MVSC). 3. Várad! (B11S12) és Miskole/i (MVSC). 78 kg: 1. Tompos (11 MSE). 2. Horváth (Ba­in), 3, E0garass> <r. Dózsa) és Kanalas (KSC). 86 kg: l. Tamás (Baja). 2. Török (KSC) 3. Tóth (C. Dózsa) és Hevesi (Gy. Dó­zsa). 95 kg: 1. Kroner (Bp. Spar­tacus). 2. Kelemen (Kaposvár),." Varga S. (MVSC). ‘95 kg: wein (BUSK). 2. Budai <s/;:o AK). 3. Borcc/kV (békésesab S/.alvai SE) év Szálai íS7*‘0 A ív). Az DT\'K végeredménye*: ' MVSC 15 pont. 2. R11SE 27 pon 3. SZEOL AK 15 pont. I). U I

Next

/
Oldalképek
Tartalom