Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

ESZAJC-MAGYARORSZÁG 4 1979. május 26., szombat Könyvhét közeledtekor A Kulturális Minisztéri­um Kiadói Főigazgató­sága vezetőjének igen tartalmas tájékoztatóját hall­gattam a minap a könyvki­adás és könyvterjesztés el­múlt évi munkájáról. Ebből tudom, hogy 1978-ban 8556 könyv jelent meg, összesen 93 millió 265 ezer 100 pél­dányban, a könyvforgalom pedig elérte a 2 milliárd 283 ezer forintot, ami az előző évhez képest 3.2 százalékos emelkedést jelent. A szám­adatok mögé tekintve a ki­adói munka egyik legfonto­sabb vonásaként a közműve­lődési szemlélet erősödése re­gisztrálható. Nevezetesen az, hogy igényes és korszerű vá­logatásban egyre szélesebb rétegek számára kívánták közreadni a magyar és az egyetemes emberi kultúra ré­gi és új értékeit, segíteni a marxista világnézet terjedé­sét, hozzájárulni a társada­lom műveltségi színvonalá­nak emeléséhez és a korsze­rű ismeretek terjesztésével lehetővé tenni, hogy az em­berek korunk igényeivel lé­pést tartva, annak összefüg­géseit megértve, otthonosan mozogjanak az általuk for­mált változó világban. A könyvterjesztésben az elmúlt évben nehezebbek lettek a körülmények, fokozódott a nyomdai szállítások egyenet­lensége, ennek ellenére nö­vekedett a terjesztő vállala­tok forgalma. A könyvpro­paganda elsősorban a nagy könyvakciók idején volt ki­elégítő. A tájékoztatás természete­sen nemcsak ezt a néhány adatot közölte, hanem egé­szében átfogta az 1978-as könyvesmunkát, rendkívül önkritikus tárgyilagossággal, hitelesen. Ez a számvetés an­nál is inkább időszerű és hasznos volt, hiszen néhány nap múlva ismét a könyv ünnepéhez érkezünk, meg­kezdődik az 1979-es ünnepi könyvhét * Az ünnepi könyvhét pla­kátjait a fővárosi utcán már láttam. Miskolcon a Feledy Gyula grafikájával ékes pla­kát ragadta meg a figyelme­met. Tucatnyi más jele is van a könyvhétnek. A köny­vesboltokba a könyvheti ki­adványok több mint -80 szá­zaléka már megérkezett, és már böngészhető az igen jó kiállítású ajánló katalógus, amely most a könyvek aján­lásán túl kis mértékben visz- szatekintést is biztosít. Régi fényképek reprodukciói lát­hatók benne, és olvasható az 1927. május 23-án született indítvány, amely éppen a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének 1927. évi mis­kolci közgyűlésén született, s’ amelyben Supka Géza, a Li- teratúra szerkesztője könyv­nap rendszeres tartását in­dítványozta. ötvenkét évvel ezelőtt Miskolcról indult el a könyvnap. illetve könyvhét megrendezésének gondolata, 1929-ben valósult meg az el­ső könyvnap és éppen fél év­század telt el azóta. * Nagyon szép kiállítású, csaknem hatszáz oldalas könyvet böngészek. Aranyo­zott betűkkel olvasható a címoldalán: Ünnepi könyv­hét. Az ötvenéves évforduló­ra adta közre a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése, a nagyon hasznos, nagyon értékes kö­tetet. A vaskos kötetben nagyszabású történeti átte­kintés olvasható Köves Jó­zsef tollából A könyvnapok ötven éve címmel. Köves Jó­zsef ugyancsak az 1927 má­jusában Miskolcon tartott könyves közgyűlésből, Supka Géza indítványából indult ki. és tanulmányértékű munká­jában nagyon sokoldalú meg­közelítéssel, elemző módon mutatja be az indítványt, il- etve tervezetet, valamint azt, hogy ki, illetve milyen szer­vek, miként fogadták azt. Több idézettel alátámasztot­tan mutatja be az első, 1929- es könyvnapot, majd átte­kinti a könyvnapok történe­tét egészen a háborús éve­kig. Visszatekintésében sok érdekes, apró epizód, „szto­ri” is adódik, ugyanakkor nem mulasztja el bemutatni a társadalmi hátteret, a tő­kés kiadó vállalkozások és az írók különböző előjelű ér­dekeltségét az egymást kö­vető könyvheteken. Külön fe­jezetben mutatja be a vidé­ki könyvnapokat, majd a fa- sizálódó országban a hábo­rús évek egyre inkább jobb'- ra tolódó < kiadási politikáját érzékelteti a háborús évek könyvnapjainak krónikájá­ban. A felszabadulást köve­tő első szabad könyvnapról kapunk sokszínű képet, majd az 1946. és 1956. közötti idő könyvünnepeit mutatja be, amelyeken az ötvenes évek első felében érezhető volt a különböző kulturális és tár­sadalmi . torzulások hatása; végül az utolsó húsz eszten­dő könyvnapjainak hűséges, elemző krónikáját olvashat­juk. A tanulmányt rendkívül gazdag fotóanyag egészíti ki. az első könyvnaptól napja­inkig adva látványos króni­káját is a könyv ünnepének. Ezt követően rendkívül iz­galmas „olvasmányt” talá­lunk: A könyvnapi kiadvá­nyok jegyzékét. A T. Kör- nyei Márta összeállította jegyzék éves tagolásban mu­tatja be az 1929-től 1978-ig, tehát gyakorlatilag ötven könyvnap alatt megjelent 2954 könyvnapi, illetve könyvheti művet. (A bemu­tatáson ott van a könyvek ára is, és nem érdektelen talán megjegyezni, hogy eredetileg a könyvhét idején leszállított áron kerültek forgalomba a könyvek, míg ma csak né­hány kiadványra vonatkozik a kedvezmény.) E jegyzéket követően, két kitűnő muta­tót találunk a kötetben: az egyik a kiadványjegyzékben szereplő szerzők (szerkesz­tők, összeállítók) könnyebb megtalálására szolgál, a má­sik a kia dók köteteinek köny- nyebb előkeresését segíti. Mindkét mutatót M. Csaba Gabriella állította össze. Vé­gül megtaláljuk a kötetben — Batári Gyula és Mérő Éva összeállításában — a könyvnapokra vonatkozó írá­sok válogatott bibliográfiá­ját. Egészében igen hasznos, tartalmas ez a kötet, méltó a jubileumi könyvhéthez. Érdemes még megjegyezni, hogy a borítóját és tipográ­fiáját Szántó Tibor készí­tette. * ötvenkét éve Miskolcról indult el a könyvhét meg­rendezésének gondolata. Most, az első könyvhét után ötven évvel, az országos vidéki megnyitó házigazdája Miskolc lesz. Tudunk róla, hogy sok író jön a megyébe, hallani különböző nagyszabású ün­nepi programokról. De vala­hogy a város levegőjében még nem érezni ezt az ün­nepre készülődést. A könyvheti plakát az utcán szinte csak álta­lánosságban hirdeti a könyv ünnepét. Hogy „öt­venéves az ünnepi könyv­hét” címmel dokumentumki­állítás lesz a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyv­tárban. annak falragaszát is előbb láttam Budapesten. Fel­tételezem,' talán azt is mond­hatnám, hogy tudom, igen sokan munkálkodnak a könyv­hét miskolci jubileumi ün­nepségeinek, a könyv ez évi ünnepi hetének előkészíté­sén, de ez a fajta jubileum, ennek az ünnepnek a várá- sa, az erre való szélesebb társadalmi felkészítés, az el­jövendő nanok programjá­nak sokszínű propagálása ma még nem érződik az alka­lomhoz méltó mennyiségben és módon. (bMipJok) Gyakorlaton... A Sátoraljaújhelyi Kertészeti Szakközépiskola első éves hallgatói a cigándi Egyesült Tsz-be járnak zöldségtermesztési gyakorlatra. Ezekben a napokban a fiatalok a paradicsompalánták kiültetésé­ben segédkeznek. Képünkön: pótkocsiról szedik le a palántával teli ládákat. Fotó: Szabados György Pályaválasztás előtt Nagy izgalmat jelentett az elmúlt hetekben — az isko­lai tanulók körében — a to­vábbtanulási jelentkezésekről szóló döntés kézhezvétele. Kíváncsian várták: felvet­ték-e őket vagy sem a kivá­lasztott iskolák egyikébe. Igen sok fiatalnak okozott örömet a „felvételt nyert” ér­tesítés. Sajnos, nem kevés azoknak a száma sem, akik kívánsága, elképzelése nem valósult meg. A szakma, a pálya, az el­sajátításhoz szükséges iskola kiválasztása nem kis gondot jelent a pályaválasztó fia­talnak. Megoldásához több­féle szempont összeegyezte­tése szükséges: a meglevő általános és speciális képes­ségek, érdeklődés, személyi­ségtulajdonságok számbavé­tele és a pályakövetelmé­nyekkel való összeegyezteté­se, a tanulmányi eredmény figyelembevétele, a reális kí­vánságok, elképzelések ösz- szehangolása a beiskolázási lehetőségekkel. Sok esetben növeli a nehézséget az, ha a megyében nem oktatják a választott szakmát, vagy ha nincs kollégiumi férőhely a választott iskolában. Ehhez a fontos lépéshez igénylik a segítséget az ál­talános iskolai tanulók, és intézményesen meg is kapják az iskolától, a Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézettől, az üzemektől és a társadalmi szervektől. Akiknek a fenti tájékozó­dási lehetőségek ellenére sem volt sikeres a választásuk, s a megjelölt két iskola egyi­kébe sem nyertek felvételt, jelentkezési lapjuk a Pálya­választási Tanácsadó Inté­zethez került. Elkeseredésre ezeknek a tanulóknak sincs ekük. mert várják őket más megoldások, más szakmák. A fiúk választhatnak az építőipari (vasbetonkészítő, vízszigetelő, üvegező, bádo­gos, tetőfedő), gépipari (gép­lakatos, vasúti járműszerelő, kovács, gépi forgácsoló), ko­hászati, bányászati, mezőgaz­dasági szakmákból. Ezenkí­vül korlátozott számban van­nak még gimnáziumi, szak­középiskolai továbbtanulási lehetőségek is. A lányok számára szeré­nyebb a választék. Gépi for­gácsoló, elektrolakatos, dísz­növénykertész, fonó, szerves vegyianyaggyártó, baromfite­nyésztő, szabó, cipőfelsőrész­készítő szakmák, szakközép- iskolák (gépi forgácsoló) és egyes gimnáziumok várják még őket. Csak röviden vázoltuk a továbbtanulás néhány útját. Teljesebb képet kapnak azok a tanulók, akik — esetleg szüleikkel együtt — felkere­sik a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézetet. A fogadó­órákon (de. 9—12, du. 14—16 óra), ahol tájékoztatják őket az egyes iskolákban még meglevő, betöltetlen férőhe­lyekről, felhívják figyelmü­ket a felvételi esélyekre, döntés esetén pedig az újon­nan választott iskolába to­vábbítják jelentkezési lapju­kat. Minden elutasított tanuló­nak saját érdeke, hogy mi­nél hamarabb módosítsa ere­deti szándékát. Nem biztos, hogy holnap is lesz hely ab­ban az iskolában, ahová ma még — az intézeten keresz­tül — kérhetné felvételét. Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Miskolc város Tanácsa mű­velődésügyi osztálya, a vá,- rosi népfrontbizottság és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház, a nemzetközi gyermek­év alkalmából, falfestőver­senyt hirdetett a 6—11 éves korú általános iskolások ré­szére. A versenyen részt ven­ni kívánó ötfős csapatok 120 kollektív pályamunkát küld­tek be, amelyekből a zsűri 43 csapat pályázatát fogadta el. Nem érdektelen megje­gyezni, hogy a felhívásban huszonegyet határoztak meg. de a nagyszámú jelentkezés és a kiemelkedően jó szín­vonal miatt, megváltoztatták a keretet. A beküldött pá­lyamunkák színesen, dekora. tívan tükrözik a gyermek gazdag fantáziavilágát és sa­játos szemszögből ábrázol­ják mai életünk egyes moz­zanatait. A városi népfrontbizottság a körültekintő szervezés és a zökkenőmentes lebonyolítás p1*Véc-7ÍtŐ bízott ságot hozott létre. Kitűnt, hogy a Tanácsköztársaság la­kótelepen már nincs megfe­lelő falfelület, ezért a követ­kezőkben a verseny helyszí­ne az Avas-déli lakótelep lesz. Május 27-én délután 2 órától a versenyt a 42-es számú Általános Iskola szom­szédságában, az Elek Tamás utcai házak betonlábazatán bonyolítják le. Az előkészí­tésben több munkabizottság segédkezett, egyes üzemek üdítő itallal, csokoládéval já­rulnak hozzá a mind sikere­sebb lebonyolításhoz. A ver­seny valamennyi résztvevője emléklapot kap, az első hat csapat oklevél jutalomban és értékes díjakban részesül. A verseny színhelyén könyv­sátrat állítanak fel. fúvósze­nével szórakoztatják a jelen­levőket. A festés 14 órától 17 óráig tart, utána a Ködmön együttes műsora következik, majd a díjkiosztás, ezt köve­tően pedig tábortűzzel ér vc- """ a ronriezvénysorozat. Rajtuk a világ szeme! Egészségügyi megelőzés és gyermekfogászat Az 1979-es esztendő nem­zetközi gyermekév. Jelentő­sége felmérhetetlen, huma­nista vonatkozásai sokrétű­ek. Valamennyiünk köteles­sége a maga posztján meg­tennie a tőle telhetőt, hogy a nemzetközi gyermekév erő­feszítései realizálódjanak. Így látja ezt természetesen az orvos is, aki a szülő, és a pedagógus mellett, talán a legközvetlenebb kontaktus­ban áll a gyermekkel, hisz őrá van bízva a legdrágább dolog: gyermekeink egészsé­ge. Az egészségügy terén pe­dig a megelőzés az. amivel a legtöbbet tehetünk gyer­mekeinkért, amit törvény­ként kell tisztelni mindenki­nek. így van ez természete­sen a fogorvoslásban is. Sőt! A fogorvoslás terén a meg­előzés maga a korszerű gyer­mekfogászat. A gondozássze­rű kezelést biztosító, az ideá­lis kezelési frekvenciát előíró gyermekfogászat nemcsak a gyermekkor aktuális fogá­szati problémáját oldja meg, hanem az ez irányú szakmai tevékenység meghatározó a felnőttkorra is. Ha ugyanis 6—18 éves korban nem húz­zuk ki a gyermekek mara­dandó fogát, hanem megi mentjük azokat, akkor 20— 40 éves korban nem kell rögzített fogpótlást készíteni és 40—60 éves korban nem kényszerülünk kivehető pro­tézisre. (Ez utóbbi esetben a rágóképesség csak 25—30%-a az eredeti fogak rágóeffek­tusának.) A hatékony meg­előzés, azonban nem korlá­tozódik csak a fogorvosi te­endőkre. A szülök szerepe ezen a téren is elengedhe­tetlen, hisz csak a szülőnek van lehetősége arra, hogy személyes példamutatás mel­lett biztosítsa és ellenőrizze — még a 14—18 éveseknél is — a szükséges szájhigié­nét. Kiemelt helyen kell meg­említeni a pedagógus szere­pét is, aki egyrészt biztosít­ja a tanulók számára a gyer­mekfogászati rendeléseken való szervezett részvételt, másrészt az osztályfőnöki órákon olyan fórumot te­remthet, ahol a gyermekek beszélgethetnek a szájhigié- ne jelentőségéről, szükséges­ségéről, valamint hiányának következményeiről. Nem nélkülözhető a peda­gógus szerepe az évenként megrendezésre kerülő fogá­szati hónapok munkájában sem, ahol a megyei egészség- nevelési csoport segítségével a legszélesebb fronton pro­pagáljuk a megelőzést. A megelőzés szerves része továbbá gyermekeink éssze­rűbb élelmezése is. Köztu­dott, hogy az ősembernek nem volt szúvas foga —mi­ért? —, mert kiadósán rá­gott. (A fogszúvasodás a kő­korszak hajnalán jelent meg.) Az urbanizáció viszont olyan konyhatechnikát, illetve gast- ronómiai technológiát terem­tett,- mely egyre kisebb rágó­erőt igényel ételeink fo­gyasztásakor. A probléma lé­nyege tehát nem abban van, hogy nem mosunk fogat — hisz az ősember sem rendel­kezett fogkefével — hanem abban, hogy nem rágunk. Ez utóbbit ugyanis lassán-lassan „feleslegessé” teszi — egy­részt ételeink minősége, más­részt elkészítési módja. Fon­tosságát tekintve, külön kell néhány szót szólni a szén­hidrátokról. Ne adjunk fe­lesleges mennyiségű cukrot, csokoládét, tortaféléket a gyerekeknek. Különösen ti­los ez a főétkezések között, és vacsora után. Adjunk he­lyette almát! Ezek a szén­hidrát-félék ugyanis olyan lepedókképződésl produkál­nak, melyben törvény szerű­en telepszenek meg azok a baktériumtörzsek, melyek a fogszúvasodást segítik elő. Gyakorlati igazság: ha nincs lepedék, nincs fogszúvasodás és ínygyulladás, illetve kö­vetkezményes sorvadás. A megelőzéssel kapcsola­tosan meg kell említeni azt is, hogy milyen betegségek­kel szemben védjük gyer­mekeinket. Az előzőekben csupán fogbetegségekről volt szó, de a rossz fog, nemcsak helyileg okozhat problémát, hanem távoli szervek beteg­ségeit is előidézheti. Ebben a vonatkozásban többek kö­zött bizonyos szívbetegségek, a vesegyulladás néhány for­mája, valamint az ízületi gyulladások érdemelnek em­lítést. Ezek nagyon súlyos betegségek, melyele a leg­több esetben, áthúzódnak a felnőttkorra is. Lehetne to­vábbi kórképeket említeni még a szemészet, fül-orr-gé_ ge, bőrgyógyászat területéről is, amelyek kimutatható kap­csolatban vannak a szúvas fogakkal. A szocialista államok sto_ matológus társaságainak Ber­linben tartott közös szimpó­ziuma, egyértelműen megál­lapította, hogy a megelőző tevékenység függvénye a gyermekfogászati gondozás szervezettségi fokának. Ez a legmagasabb szintű szakmai fórum az optimális megelő­zést csak akkor látja bizto­sítottnak. ha egy főfoglalko­zású gyermekfogorvosra 1500 3—18 éves gyermek jut. Ezt az arányt a mi körülmé­nyeink nem teszik még le­hetővé, s ha nem is az opti­málist, de az elfogadhatónak mondható 1:3000 arányt igyekszünk elérni. Jelenleg 5 főfoglalkozású gyermekfogor­vosunk van Miskolcon, s így bizony, 9000 gyermek jut egy gyermekfogorvosra. Orvoshi­ány miatt az ország egyik legszebb és legkorszerűbb gyermekfogászati rendelői­nek és drága gépeinek ki- használtsági foka is alacsony. Ezen a kedvezőtlen helyze­ten csak azáltal tudunk se­gíteni, hogy a felnőttfogá­szattal foglalkozó orvosok hetenként 1 napon gyermek- fogorvoslást végeznek. De ez a kényszerhelyzet egyben a legakuttább tennivalónk irá­nyát is megszabja. Mindent el kell követnünk, hogy Mis­kolcon és a megye területén tovább javítsuk a személyi feltételeket Tennivaló van bőven, s amennjüre egyértelmű ezek­nek a tennivalóknak az irá­nya, célja, olyannyira össze­tett, sokrétű problémakört jelent maga a megelőzés. Ép­pen ezért a megoldás haté­konysága társadalmi összefo­gást feltételez, és szervesen kapcsolódik politikai, gazda­sági, társadalmi tennivaló­inkhoz. Dr. Kovács Zsigmond osztályvezető főorvos I JÉileuai nivendék-hsniverseny Ének-zenetagozata fennál_ lásának 25. évfordulóját ün­nepli a nemzetközi gyermek­napon a miskolci 6-os számú Általános IskQla. Ennek tisz­teletére a Magyar Üttörők Szövetsége Miskolc városi el­nökségével közösen rendezi meg 42. növendék-hangver. senyét a diósgyőri várban, május 27-én este 6 órai kez­dettel. Rossz idő esetén a hangversenyt az Ady Műve­lődési Házban tartják. Fafeitaiy kisiskolásoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom