Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
ESZAJC-MAGYARORSZÁG 4 1979. május 26., szombat Könyvhét közeledtekor A Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága vezetőjének igen tartalmas tájékoztatóját hallgattam a minap a könyvkiadás és könyvterjesztés elmúlt évi munkájáról. Ebből tudom, hogy 1978-ban 8556 könyv jelent meg, összesen 93 millió 265 ezer 100 példányban, a könyvforgalom pedig elérte a 2 milliárd 283 ezer forintot, ami az előző évhez képest 3.2 százalékos emelkedést jelent. A számadatok mögé tekintve a kiadói munka egyik legfontosabb vonásaként a közművelődési szemlélet erősödése regisztrálható. Nevezetesen az, hogy igényes és korszerű válogatásban egyre szélesebb rétegek számára kívánták közreadni a magyar és az egyetemes emberi kultúra régi és új értékeit, segíteni a marxista világnézet terjedését, hozzájárulni a társadalom műveltségi színvonalának emeléséhez és a korszerű ismeretek terjesztésével lehetővé tenni, hogy az emberek korunk igényeivel lépést tartva, annak összefüggéseit megértve, otthonosan mozogjanak az általuk formált változó világban. A könyvterjesztésben az elmúlt évben nehezebbek lettek a körülmények, fokozódott a nyomdai szállítások egyenetlensége, ennek ellenére növekedett a terjesztő vállalatok forgalma. A könyvpropaganda elsősorban a nagy könyvakciók idején volt kielégítő. A tájékoztatás természetesen nemcsak ezt a néhány adatot közölte, hanem egészében átfogta az 1978-as könyvesmunkát, rendkívül önkritikus tárgyilagossággal, hitelesen. Ez a számvetés annál is inkább időszerű és hasznos volt, hiszen néhány nap múlva ismét a könyv ünnepéhez érkezünk, megkezdődik az 1979-es ünnepi könyvhét * Az ünnepi könyvhét plakátjait a fővárosi utcán már láttam. Miskolcon a Feledy Gyula grafikájával ékes plakát ragadta meg a figyelmemet. Tucatnyi más jele is van a könyvhétnek. A könyvesboltokba a könyvheti kiadványok több mint -80 százaléka már megérkezett, és már böngészhető az igen jó kiállítású ajánló katalógus, amely most a könyvek ajánlásán túl kis mértékben visz- szatekintést is biztosít. Régi fényképek reprodukciói láthatók benne, és olvasható az 1927. május 23-án született indítvány, amely éppen a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének 1927. évi miskolci közgyűlésén született, s’ amelyben Supka Géza, a Li- teratúra szerkesztője könyvnap rendszeres tartását indítványozta. ötvenkét évvel ezelőtt Miskolcról indult el a könyvnap. illetve könyvhét megrendezésének gondolata, 1929-ben valósult meg az első könyvnap és éppen fél évszázad telt el azóta. * Nagyon szép kiállítású, csaknem hatszáz oldalas könyvet böngészek. Aranyozott betűkkel olvasható a címoldalán: Ünnepi könyvhét. Az ötvenéves évfordulóra adta közre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a nagyon hasznos, nagyon értékes kötetet. A vaskos kötetben nagyszabású történeti áttekintés olvasható Köves József tollából A könyvnapok ötven éve címmel. Köves József ugyancsak az 1927 májusában Miskolcon tartott könyves közgyűlésből, Supka Géza indítványából indult ki. és tanulmányértékű munkájában nagyon sokoldalú megközelítéssel, elemző módon mutatja be az indítványt, il- etve tervezetet, valamint azt, hogy ki, illetve milyen szervek, miként fogadták azt. Több idézettel alátámasztottan mutatja be az első, 1929- es könyvnapot, majd áttekinti a könyvnapok történetét egészen a háborús évekig. Visszatekintésében sok érdekes, apró epizód, „sztori” is adódik, ugyanakkor nem mulasztja el bemutatni a társadalmi hátteret, a tőkés kiadó vállalkozások és az írók különböző előjelű érdekeltségét az egymást követő könyvheteken. Külön fejezetben mutatja be a vidéki könyvnapokat, majd a fa- sizálódó országban a háborús évek egyre inkább jobb'- ra tolódó < kiadási politikáját érzékelteti a háborús évek könyvnapjainak krónikájában. A felszabadulást követő első szabad könyvnapról kapunk sokszínű képet, majd az 1946. és 1956. közötti idő könyvünnepeit mutatja be, amelyeken az ötvenes évek első felében érezhető volt a különböző kulturális és társadalmi . torzulások hatása; végül az utolsó húsz esztendő könyvnapjainak hűséges, elemző krónikáját olvashatjuk. A tanulmányt rendkívül gazdag fotóanyag egészíti ki. az első könyvnaptól napjainkig adva látványos krónikáját is a könyv ünnepének. Ezt követően rendkívül izgalmas „olvasmányt” találunk: A könyvnapi kiadványok jegyzékét. A T. Kör- nyei Márta összeállította jegyzék éves tagolásban mutatja be az 1929-től 1978-ig, tehát gyakorlatilag ötven könyvnap alatt megjelent 2954 könyvnapi, illetve könyvheti művet. (A bemutatáson ott van a könyvek ára is, és nem érdektelen talán megjegyezni, hogy eredetileg a könyvhét idején leszállított áron kerültek forgalomba a könyvek, míg ma csak néhány kiadványra vonatkozik a kedvezmény.) E jegyzéket követően, két kitűnő mutatót találunk a kötetben: az egyik a kiadványjegyzékben szereplő szerzők (szerkesztők, összeállítók) könnyebb megtalálására szolgál, a másik a kia dók köteteinek köny- nyebb előkeresését segíti. Mindkét mutatót M. Csaba Gabriella állította össze. Végül megtaláljuk a kötetben — Batári Gyula és Mérő Éva összeállításában — a könyvnapokra vonatkozó írások válogatott bibliográfiáját. Egészében igen hasznos, tartalmas ez a kötet, méltó a jubileumi könyvhéthez. Érdemes még megjegyezni, hogy a borítóját és tipográfiáját Szántó Tibor készítette. * ötvenkét éve Miskolcról indult el a könyvhét megrendezésének gondolata. Most, az első könyvhét után ötven évvel, az országos vidéki megnyitó házigazdája Miskolc lesz. Tudunk róla, hogy sok író jön a megyébe, hallani különböző nagyszabású ünnepi programokról. De valahogy a város levegőjében még nem érezni ezt az ünnepre készülődést. A könyvheti plakát az utcán szinte csak általánosságban hirdeti a könyv ünnepét. Hogy „ötvenéves az ünnepi könyvhét” címmel dokumentumkiállítás lesz a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. annak falragaszát is előbb láttam Budapesten. Feltételezem,' talán azt is mondhatnám, hogy tudom, igen sokan munkálkodnak a könyvhét miskolci jubileumi ünnepségeinek, a könyv ez évi ünnepi hetének előkészítésén, de ez a fajta jubileum, ennek az ünnepnek a várá- sa, az erre való szélesebb társadalmi felkészítés, az eljövendő nanok programjának sokszínű propagálása ma még nem érződik az alkalomhoz méltó mennyiségben és módon. (bMipJok) Gyakorlaton... A Sátoraljaújhelyi Kertészeti Szakközépiskola első éves hallgatói a cigándi Egyesült Tsz-be járnak zöldségtermesztési gyakorlatra. Ezekben a napokban a fiatalok a paradicsompalánták kiültetésében segédkeznek. Képünkön: pótkocsiról szedik le a palántával teli ládákat. Fotó: Szabados György Pályaválasztás előtt Nagy izgalmat jelentett az elmúlt hetekben — az iskolai tanulók körében — a továbbtanulási jelentkezésekről szóló döntés kézhezvétele. Kíváncsian várták: felvették-e őket vagy sem a kiválasztott iskolák egyikébe. Igen sok fiatalnak okozott örömet a „felvételt nyert” értesítés. Sajnos, nem kevés azoknak a száma sem, akik kívánsága, elképzelése nem valósult meg. A szakma, a pálya, az elsajátításhoz szükséges iskola kiválasztása nem kis gondot jelent a pályaválasztó fiatalnak. Megoldásához többféle szempont összeegyeztetése szükséges: a meglevő általános és speciális képességek, érdeklődés, személyiségtulajdonságok számbavétele és a pályakövetelményekkel való összeegyeztetése, a tanulmányi eredmény figyelembevétele, a reális kívánságok, elképzelések ösz- szehangolása a beiskolázási lehetőségekkel. Sok esetben növeli a nehézséget az, ha a megyében nem oktatják a választott szakmát, vagy ha nincs kollégiumi férőhely a választott iskolában. Ehhez a fontos lépéshez igénylik a segítséget az általános iskolai tanulók, és intézményesen meg is kapják az iskolától, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézettől, az üzemektől és a társadalmi szervektől. Akiknek a fenti tájékozódási lehetőségek ellenére sem volt sikeres a választásuk, s a megjelölt két iskola egyikébe sem nyertek felvételt, jelentkezési lapjuk a Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez került. Elkeseredésre ezeknek a tanulóknak sincs ekük. mert várják őket más megoldások, más szakmák. A fiúk választhatnak az építőipari (vasbetonkészítő, vízszigetelő, üvegező, bádogos, tetőfedő), gépipari (géplakatos, vasúti járműszerelő, kovács, gépi forgácsoló), kohászati, bányászati, mezőgazdasági szakmákból. Ezenkívül korlátozott számban vannak még gimnáziumi, szakközépiskolai továbbtanulási lehetőségek is. A lányok számára szerényebb a választék. Gépi forgácsoló, elektrolakatos, dísznövénykertész, fonó, szerves vegyianyaggyártó, baromfitenyésztő, szabó, cipőfelsőrészkészítő szakmák, szakközép- iskolák (gépi forgácsoló) és egyes gimnáziumok várják még őket. Csak röviden vázoltuk a továbbtanulás néhány útját. Teljesebb képet kapnak azok a tanulók, akik — esetleg szüleikkel együtt — felkeresik a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet. A fogadóórákon (de. 9—12, du. 14—16 óra), ahol tájékoztatják őket az egyes iskolákban még meglevő, betöltetlen férőhelyekről, felhívják figyelmüket a felvételi esélyekre, döntés esetén pedig az újonnan választott iskolába továbbítják jelentkezési lapjukat. Minden elutasított tanulónak saját érdeke, hogy minél hamarabb módosítsa eredeti szándékát. Nem biztos, hogy holnap is lesz hely abban az iskolában, ahová ma még — az intézeten keresztül — kérhetné felvételét. Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osztálya, a vá,- rosi népfrontbizottság és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház, a nemzetközi gyermekév alkalmából, falfestőversenyt hirdetett a 6—11 éves korú általános iskolások részére. A versenyen részt venni kívánó ötfős csapatok 120 kollektív pályamunkát küldtek be, amelyekből a zsűri 43 csapat pályázatát fogadta el. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a felhívásban huszonegyet határoztak meg. de a nagyszámú jelentkezés és a kiemelkedően jó színvonal miatt, megváltoztatták a keretet. A beküldött pályamunkák színesen, dekora. tívan tükrözik a gyermek gazdag fantáziavilágát és sajátos szemszögből ábrázolják mai életünk egyes mozzanatait. A városi népfrontbizottság a körültekintő szervezés és a zökkenőmentes lebonyolítás p1*Véc-7ÍtŐ bízott ságot hozott létre. Kitűnt, hogy a Tanácsköztársaság lakótelepen már nincs megfelelő falfelület, ezért a következőkben a verseny helyszíne az Avas-déli lakótelep lesz. Május 27-én délután 2 órától a versenyt a 42-es számú Általános Iskola szomszédságában, az Elek Tamás utcai házak betonlábazatán bonyolítják le. Az előkészítésben több munkabizottság segédkezett, egyes üzemek üdítő itallal, csokoládéval járulnak hozzá a mind sikeresebb lebonyolításhoz. A verseny valamennyi résztvevője emléklapot kap, az első hat csapat oklevél jutalomban és értékes díjakban részesül. A verseny színhelyén könyvsátrat állítanak fel. fúvószenével szórakoztatják a jelenlevőket. A festés 14 órától 17 óráig tart, utána a Ködmön együttes műsora következik, majd a díjkiosztás, ezt követően pedig tábortűzzel ér vc- """ a ronriezvénysorozat. Rajtuk a világ szeme! Egészségügyi megelőzés és gyermekfogászat Az 1979-es esztendő nemzetközi gyermekév. Jelentősége felmérhetetlen, humanista vonatkozásai sokrétűek. Valamennyiünk kötelessége a maga posztján megtennie a tőle telhetőt, hogy a nemzetközi gyermekév erőfeszítései realizálódjanak. Így látja ezt természetesen az orvos is, aki a szülő, és a pedagógus mellett, talán a legközvetlenebb kontaktusban áll a gyermekkel, hisz őrá van bízva a legdrágább dolog: gyermekeink egészsége. Az egészségügy terén pedig a megelőzés az. amivel a legtöbbet tehetünk gyermekeinkért, amit törvényként kell tisztelni mindenkinek. így van ez természetesen a fogorvoslásban is. Sőt! A fogorvoslás terén a megelőzés maga a korszerű gyermekfogászat. A gondozásszerű kezelést biztosító, az ideális kezelési frekvenciát előíró gyermekfogászat nemcsak a gyermekkor aktuális fogászati problémáját oldja meg, hanem az ez irányú szakmai tevékenység meghatározó a felnőttkorra is. Ha ugyanis 6—18 éves korban nem húzzuk ki a gyermekek maradandó fogát, hanem megi mentjük azokat, akkor 20— 40 éves korban nem kell rögzített fogpótlást készíteni és 40—60 éves korban nem kényszerülünk kivehető protézisre. (Ez utóbbi esetben a rágóképesség csak 25—30%-a az eredeti fogak rágóeffektusának.) A hatékony megelőzés, azonban nem korlátozódik csak a fogorvosi teendőkre. A szülök szerepe ezen a téren is elengedhetetlen, hisz csak a szülőnek van lehetősége arra, hogy személyes példamutatás mellett biztosítsa és ellenőrizze — még a 14—18 éveseknél is — a szükséges szájhigiénét. Kiemelt helyen kell megemlíteni a pedagógus szerepét is, aki egyrészt biztosítja a tanulók számára a gyermekfogászati rendeléseken való szervezett részvételt, másrészt az osztályfőnöki órákon olyan fórumot teremthet, ahol a gyermekek beszélgethetnek a szájhigié- ne jelentőségéről, szükségességéről, valamint hiányának következményeiről. Nem nélkülözhető a pedagógus szerepe az évenként megrendezésre kerülő fogászati hónapok munkájában sem, ahol a megyei egészség- nevelési csoport segítségével a legszélesebb fronton propagáljuk a megelőzést. A megelőzés szerves része továbbá gyermekeink ésszerűbb élelmezése is. Köztudott, hogy az ősembernek nem volt szúvas foga —miért? —, mert kiadósán rágott. (A fogszúvasodás a kőkorszak hajnalán jelent meg.) Az urbanizáció viszont olyan konyhatechnikát, illetve gast- ronómiai technológiát teremtett,- mely egyre kisebb rágóerőt igényel ételeink fogyasztásakor. A probléma lényege tehát nem abban van, hogy nem mosunk fogat — hisz az ősember sem rendelkezett fogkefével — hanem abban, hogy nem rágunk. Ez utóbbit ugyanis lassán-lassan „feleslegessé” teszi — egyrészt ételeink minősége, másrészt elkészítési módja. Fontosságát tekintve, külön kell néhány szót szólni a szénhidrátokról. Ne adjunk felesleges mennyiségű cukrot, csokoládét, tortaféléket a gyerekeknek. Különösen tilos ez a főétkezések között, és vacsora után. Adjunk helyette almát! Ezek a szénhidrát-félék ugyanis olyan lepedókképződésl produkálnak, melyben törvény szerűen telepszenek meg azok a baktériumtörzsek, melyek a fogszúvasodást segítik elő. Gyakorlati igazság: ha nincs lepedék, nincs fogszúvasodás és ínygyulladás, illetve következményes sorvadás. A megelőzéssel kapcsolatosan meg kell említeni azt is, hogy milyen betegségekkel szemben védjük gyermekeinket. Az előzőekben csupán fogbetegségekről volt szó, de a rossz fog, nemcsak helyileg okozhat problémát, hanem távoli szervek betegségeit is előidézheti. Ebben a vonatkozásban többek között bizonyos szívbetegségek, a vesegyulladás néhány formája, valamint az ízületi gyulladások érdemelnek említést. Ezek nagyon súlyos betegségek, melyele a legtöbb esetben, áthúzódnak a felnőttkorra is. Lehetne további kórképeket említeni még a szemészet, fül-orr-gé_ ge, bőrgyógyászat területéről is, amelyek kimutatható kapcsolatban vannak a szúvas fogakkal. A szocialista államok sto_ matológus társaságainak Berlinben tartott közös szimpóziuma, egyértelműen megállapította, hogy a megelőző tevékenység függvénye a gyermekfogászati gondozás szervezettségi fokának. Ez a legmagasabb szintű szakmai fórum az optimális megelőzést csak akkor látja biztosítottnak. ha egy főfoglalkozású gyermekfogorvosra 1500 3—18 éves gyermek jut. Ezt az arányt a mi körülményeink nem teszik még lehetővé, s ha nem is az optimálist, de az elfogadhatónak mondható 1:3000 arányt igyekszünk elérni. Jelenleg 5 főfoglalkozású gyermekfogorvosunk van Miskolcon, s így bizony, 9000 gyermek jut egy gyermekfogorvosra. Orvoshiány miatt az ország egyik legszebb és legkorszerűbb gyermekfogászati rendelőinek és drága gépeinek ki- használtsági foka is alacsony. Ezen a kedvezőtlen helyzeten csak azáltal tudunk segíteni, hogy a felnőttfogászattal foglalkozó orvosok hetenként 1 napon gyermek- fogorvoslást végeznek. De ez a kényszerhelyzet egyben a legakuttább tennivalónk irányát is megszabja. Mindent el kell követnünk, hogy Miskolcon és a megye területén tovább javítsuk a személyi feltételeket Tennivaló van bőven, s amennjüre egyértelmű ezeknek a tennivalóknak az iránya, célja, olyannyira összetett, sokrétű problémakört jelent maga a megelőzés. Éppen ezért a megoldás hatékonysága társadalmi összefogást feltételez, és szervesen kapcsolódik politikai, gazdasági, társadalmi tennivalóinkhoz. Dr. Kovács Zsigmond osztályvezető főorvos I JÉileuai nivendék-hsniverseny Ének-zenetagozata fennál_ lásának 25. évfordulóját ünnepli a nemzetközi gyermeknapon a miskolci 6-os számú Általános IskQla. Ennek tiszteletére a Magyar Üttörők Szövetsége Miskolc városi elnökségével közösen rendezi meg 42. növendék-hangver. senyét a diósgyőri várban, május 27-én este 6 órai kezdettel. Rossz idő esetén a hangversenyt az Ady Művelődési Házban tartják. Fafeitaiy kisiskolásoknak
