Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

E52AK-MAGYARORSZÄG 2 1979. május 23., szereid Hiteles mércével A megyei pártbizottság közelmúltbeli ' ülé­sén, amelynek témá­ja egyebek között az építő- és építőanyag-ipar helyzete volt, az egyik nagy ^épitö- ipari vállalatunk vezetője a következő tréfás szavakkal fordult szomszédjához, a szénbányák vállalat igazga­tójához: — „Könnyű nektek bányászoknak, hisz amit a föld alatt építetek, azt csak ti látjátok. De bennünket az elemista kisdiák is bí­rál ...” Való igaz, közvélemé­nyünkben meglehetősen rossz ázsiója van a hatal­mas, mindenki szeme előtt dolgozó ,,kerítés nélküli gyárnak”. Ha gazdasági éle­tünk gondjairól, fonáksá­gairól esik szó, kézenfekvő az építőipar. A példatár bő­séges, mert az építők hibái szembetünőek, ráadásul terméküket — a lakásokat, óvodákat, iskolákat, üzlete­ket — valamennyien hasz­náljuk, vannak hát közvet­len tapasztalataink. A minap, nemzeti ünne­peink alkalmával büszke­séggel vettük számba gya­rapodásunk jelképeit, a megannjd most megnyílt esztétikus, korszerű létesít­ményt: gyárakat, közintéz­ményeket. áruházat, szol­gáltató és üzletsorokat. Gyakran szóltak a hírek az építők helytállásáról, ki­tüntetéséről. Elgondolkod­tató ellentmondás: az élet megy tovább, s a hétköz­napokon, amikor mindez tégláról téglára felépül, is­mét. gyakran ostorozzuk a majdani s az elmúlt ünne­pek .hőseit. Mégis — úgy tetszik — e nem túl szerencsés, kétar­cúság szűnöben van. Teret hódít egy mindinkább hi­teles mérce, az építők mun­kájának valós értékelése. Ennek jelei éppúgy érződ­tek a 15 éves lakásépítési terv minősítésekor, orszá­gos és megyei szintem, mint az új program, a tenniva­lók megfogalmazása során. Nyilvánvalóbb ma,, mint korábban, hogy építőipa­runk nem idegen1 test -a népgazdaságban- hanem adott, meghatározott kör­nyezetben, szabályozott fel­tételek között működő szer­vezet. A közelmúltban el­hangzott minden felelős értékelés jellemző jegye volt az életünket gazdagító sikerek és a jövőben kikü­szöbölendő bajok tanulsá­gainak egybeölvözött mér­legelése. A hiteles mérce alkalmazását az a mindin­kább társadalmi méretű fel­ismerés tette lehetővé, hogy az építőipar munkájának színvonalát — amint a leg­több üzemét és szövetkeze­iét — részben meghatároz­za más iparágak, a part­nervállalatok, végső soron az egész gazdaság működé­sének színvonala. Az épít­kezések egy részének elhú­zódásáért például felelős a vontatott tervezés, az épí­tőgépeket gyártó üzem, vagy .a beépítendő beren­dezéseket és anyagokat szállító gyár pontatlansága is. Az építők technikai fel­készületlenségének oka nemegyszer a fejlesztésre fordítható anyagiak szűkös volta. Ä z új lakásba költözött fa- vagy vasipari dolgozó a vetemedő parketta, a csepegő csap miatt az építőt kárhoztat­ja, jóllehet saját fegyelme­zetlen, selejtes munkája köszön vissza. A felvillantott példákból — ha kissé leegyszerűsítve is — következik: minél jobban, eredményesebben, hibamenlesebben dplgozik ki-ki a maga helyén, annál több örömünk' lesz építő­iparunk alkotásaiban is. A hiteles mérce .másik haszna, hogy az építők munkáját jobban becsülve, még igényesebben és pon­tosabban fogalmazhatjuk meg a velük szemben tá­masztott követelményeket. Még egyértelműbben bírál­hatjuk mindazt, ami való­ban egyedül az építők hi­bája, s a kritikára — job­bító cselekvés helyett — nem üthető rá a pecsét: „a címzett ismeretlen”! Kovács György Attila A CSKP Párlfiisksia dékánjának látogatása Tegnap rövid látogatásra megyénkbe érkezett dr. An­ionin Cernij, a Csehszlovák Kommunista Párt prágai Pártfőiskolájának dékánja. A Természettudományos Isme­retterjesztő Társulat mis­kolci Kazinczy-klubjában be­szélgetést folytatott a szer­vezet megyei és városi ve­zetőivel, majd a délutáni órákban ellátogatott az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságára. Az intézmény vezetői tájékoz­tatták az ott folyó oktató­nevelő munkáról, elsősorban a politikai gazdaságtan tan­szék tevékenységéről. Ma délelőtt a Borsodi Vegyi- kombinátba. látogat,, majd ezt követően a TIT Kazinc­barcikai városi Szervezeté­nek munkájává! ismerkedik. Kiállítás Miskolcon az északi hadjárat emlékére Tegnap délután 4 órakor Miskolcon, a Magyar Nép­hadsereg Helyőrségi Műve­lődési Otthonában (Szamu­ely u. 3. sz.) Nagy László ezredes, a helyőrség parancs­noka, ünnepélyes keretek kö­zött kiállítást nyitott meg u Magyar Tanácsköztársaságot megtámadó cseh burzsoázia intervenciós csapatai elleni, 60 évvel ezelőtt kezdődött északi hadjárat emlékére. A megnyitón — többek között — megjelent Kolláth San-- dor, a Miskolc városi Párt- bizottság titkára. A kiállításon a 19-es ese­mények hangulatát idézik fel a — nagyrészt a Herman Ottó Múzeum által kölcsön­adott — korabeli újságok, röolapok. plakátok, térké­pek, fegyverek és a Vörös Hadsereg katonáinak ruhá­zatj). A 3. számú Nemzetközi Vörös Ezred csapatzászlója, a hadjáratban jelentős sze­repet játszó páncélvonat makettje, s „számos fénykép is látható. Az utóbbiak egyi­ke a vöröskatonák Alsó- zsolca mellett megtartott szemléjét ábrázolja. Az első magyar proletár- diktatúrával kapcsolatos is­mereteink bővítését szolgáló, s a védőinek hősies helyt­állását dokumentáló kiállítás május 30-án zárul, s napon­ta 10-től 18 óráig díjtalanul megtekinthető. Előzőleg be­jelentett csoportos látogatás esetén (e célból telefonügye­idet is tartanak a művelőd desi otthonban) tárlatveze- töről is gondoskodik a ren­dezőség. s levetítteti a „Stromfeld Aurél" és a „Min­denkihez” című kisfitmeket. A szakmunkásképzésről Kommunista pedagógusok aktívája Aczé! György a Szovjetunióba utazott Tegnap délután, a megyei pártbizottság székhazába, ak- tivatalálkozóra hívták össze a megyénk szakmunkáskép­ző intézeteiben tanító kom­munista pedagógusokat. A megjelenteket Dome László, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntötte. Az elnök­ségben foglalt helyet —töb­bek között — Kiss Béla. az SZMT titkára és Borsos Ár­pád, a megyei tanács műve­lődésügyi oszlályának a ve­zetője. A Deme László elnökleté­vel iezajlott keddi . aktíván Téglás Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese tartott előadást a szakmunkásképzés helyze­téről. Utalt rá bevezetőjé­ben, hogy itt, Borsod me­gyében e téma különös je­lentőséggel és fontossággal bír a szakmunkásképző in­tézetek és a szakmunkásta­nulók nagy száma, valamint a megye ipari jellege okán. 1 Előadása további részében Téglás Gyula, a szakmun­kásképzés helyzetének törté­neti hátterét vázolta fel. azo­kat a központi elhatározáso­kat felemlítve, melyek az 1969. évi törvényt követően meghatározták a szakmun­kásképzés tartalmát, irá­nyát, fejlődését. A jelen helyzetet értékelve rámuta­tott, hogy nagy általános­ságban a képzés eléri célját, a munkába lépő fiatalok 70 százaléka jól megfelel a vele szemben támasztott követel­ményeknek. Szólt a hátrál­tató körülményekről is. fel­vázolva egyben a továbbfej­lesztés fő feladatait. A tegnapi találkozó Deme László zárszavával ért vé­get. A nyári vízgondok elé Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — Pjotr Gycmicsevnck, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, kulturális mi­niszternek meghívására — kedden néhány napos baráti láto­gatásra Moszkvába utazott. Aczél Györgyöt a szovjet fővárosban Pjolr Gyemicsev fo­gadta. az EHSZ-kozgyőlés ülésszaka Szerdán felújítja munká­jút az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszaka. Az egyhetes tanácskozás középpontjában a namíbiai helyzet áll. valamint annak megvitatása, hogy milyen szankciókat alkalmazzanak az ENSZ-közgyűlés és a Biz­tonsági Tanács Namíbia-ha- tározatait figyelmen kívül hagyó, azok végrehajtását megtagadó, fajgyűlölő dél­afrikai rezsimmel szemben. Ismeretes, hogy az ENSZ az 1979-es évet a namíbiai néppel való nemzetközi szo­lidaritás évének nyilvánítot­ta, és határozatai értelmében még az idén szabad válasz­tásokat kell tartani, ENSZ- felügyelet mellett, a Dél-AÍ- rika által törvénytelenül megszállva tartott Namíbiá­ban. A Csepel Mivek kiállítása Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) Az Avas és Diósgyőr azon­ban a legszerencsésebb kivé­telek közé tartozik, mert a megyeszékhely minden pont­ján még nem ilyen rózsás a helyzet. Jóllehet, sokat se­gít a vologdai lakótelep és a Szőnyi Márton utca környé­kének ellátásában a gyorsan, jól megépített átemelő, ahol sikerült a korábbi panaszo­kat megszüntetni. A vízmüvek haladék nél­kül fáradozik azon, hogy a karsztforrások hozamát, a megalapozott kutatási ered­mények alapján tovább nö­velje, és minden száz, vagy ezer köbméter megszerzését is igazán nagy nyereségnek tartják. -A hozamok várható bővítése azonban néhol szi­vattyú-, vagy vezeték-kapa­citás hiányában még nem gazdagíthatja máról holnap­ra a város ivóvízkészleteit. A szemle résztvevői között Lillafüreden a sziklák alatt húzódó, több mint hatszáz- méteres járatokban, az Anna- forrás felszínre búk.kanosát is megnézhettük. Egyelőre itt is szélesen, buzgott a kris­tálytiszta, jó minőségű karszt­víz. Elmentünk a Palotaszál­ló kertjéből alázúduló Szinva forrásvizvezetéke ' mellett, mélyen a kisvasút állomása alatt, hogy a saját szemünk­kel győződjünk meg a for­rások elvezetésének, befogá- •sának tisztaságáról. Sötét folyosókon, a kőlapokban botladozva eljutottunk a föld alatti vizek eredetéig. Egyelőre ígéretes a tavaszi esőzéskor, a tél végi olvadás­kor, alaposan telítődött karsz- tok vizáldása. Ami ezenkívül még nagyon szembetűnő volt, a kínosan precíz tisztaság, a magas fokú higiénia, a gon­dosság. Ez az élmény azon­ban nemcsak a szemle részt­vevőinek jutott, ez a vízellá­tás alfája és ómegája. Méíyítő munkálatokat vé­geztek ottjártunkkor a Tavi forrásnál Diósgyőrben, hogy a jelenlegi vízfogó szint alatt a mostaninál bőségesebb vi­zű rétegre bukkanjanak. — A mind nagyobb meny. nyiségü vízié pedig múlha­tatlanul szüksége van Mis- kolcnak, és ha ezekkel a ki­sebb mértékű fejlesztésekkel elérhető, hogy nyugodtabb nyári hónapok elé nézzünk, megéri a befektetést — ösz- szegezte a szemle tapasztala­tait Piukovics József, a víz­művek főmérnöke. Októberben, immár másod­ízben, önálló kiállítást ren­dez Moszkvában a Csepel Vas- és Fémművek. Bemutat, 'ja teljes gyártmányválaszté­kát, megismerteti az érdek­lődőkkel a csepeli gyáróriás történetét, munkásmozgalmi múltját. Az erről szóló szer­ződést kedden írták alá a Pentagon-küldöttség kezdett tárgyalásokat az egyiptomi hadügyminisztérium képvise­lőivel a közel-keleti ország fegyveres erejének korszerű­sítéséről: gyakorlatilag ar­ról á másfél milliárd dollá­ros amerikai katonai „cso­magtervről” van szó, ame­lyet Washington az egyiptomi —izraeli különszerződés után Kairó katonai támogatására szavaztatott meg a kongresz. szussal. Csepel Müvek, a HUNGEX- PO, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Szovjet­unió kereskedelmi és iparka­marájának vezetői a vállalat lűvelődési termében. A/ ün­nepélyes szerződéskötésnél ott volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is Az egyiptomi 'hadügymi­nisztérium szóvivője a keddi találkozó után csupán any- nyit közölt: a felek foglal­koztak az Egyesült Államok és Egyiptom katonai kapcso­latai megszilárdításának mód­jával, s megvizsgálták, ho­gyan teljesíthető az ameri­kai fegyverek beszerzésére előterjesztett egyiptomi kí­vánságlista. Nagy József üyékliázi sofhöteiesek vesznek részt az országos bajnokságon ütést tarlóit a megyei taiáes-vb Amerikai fegyverek Kairónak A Miskolc melletti Csa. nyikban rendezte meg az MHSZ . megyei vezetősége a sorkötelesek általános hon­védelmi versenyének borso­di döntőjét. A küzdelemben a katonai szolgálatuk előtt álló fiatalok soraiból a járá­sok és városok korábban megrendezett versenyeinek győztes, hattagú csapatai vettek részt. Három versenyszámban nem könnyű sportfeladato­kat kellett megoldaniuk. Először a futóvadlövők lő- pályájáról elindulva 6 kilo­métert futottak végig aka­dályokkal megtűzdelt, mint­egy 80 méter szintkülönbsé­gei terepen, majd páybajlö- vészetben mérték össze ké­pességeiket. Az utóbbi során két-két csapat egymás mel­lett felállva, kispuskával 50 méterre 12 bukóalakot vett célba, s amelyik előbb vég­zett (plusz a legjobb talála­tokat értek el), az győzött. Fegyveres váltófutással, 400 méteres akadálypályán tet­tek pontot a döntő végére. A versenyzők jó felké­szültségét, példás akaratere­jét bizonyítja, hogy — külö­nösen az élmezőnyben — igen szoros küzdelem alakult ki. S ami szinté« figyelemre méltó: miként nemrég a Honvédelmi Kupa Lövész- versenyen, a vidéki fiatalok ismét kitettek magukért. A miskolci járást képvi­selő > nyékládházi sorkötele­sek együttese győzött 31 ponttal, a második és a har­madik helyen pedig az en. esi, s az ózdi járásiak' vé­geztek 28. illetve 25 ponttal. A győztesek sikerében nagy szerepe van a tartalé­kos tiszthelyettes Oláh László, a Mezőgazdasági Épü­letelemgyár művezetője, s MHSZ-klub titkár felkészítő munkájának, akinek irányí­tásúval egyébként a más sorkötelesekből álló nyék­ládházi csapat két évvel ez­előtt az országos bajnoksá­got is megnyerte. Nem ülnek babérjaikon a megyei bajnokok. Munkaide­jük letelte után szorgalma­san gyakorolnak, majd a Csanyikban, egy hétig edző- táborozáson vesznek részt, hogy az elődeikéhez hasonló eredménnyel képviseljék a borsodi színeket az országos bajnokságon, amelyet június 13—17-én a Zala megyei Lentiben rendeznék meg. T. I. (Folytatás az 1. oldalról.) Mindezekkel együtt a bor­vidék rekonstrukciójában kedvező váltpzás állt be. A jövőben a minőség .javításá­ra nagyobb gondot fordíta­nak. Telepíteni csak a kivá­ló minőségei adó. lejtős te­rületeken szabad, továbbsza- porításra csak az engedélye­zett fajták használhatók. A bükkaljai borvidéknek mind nagyobb a szerepe, a I I . Az Encsi járási Pártbi­zottság, a járási KlSZ-bi- zottság és a tanács, járási hi­vatalának rendezésében ma. május 23-án. szerdán dél­előtt fél 10 órai kezdettel tanácskozást tartanak a já­rás fiatal agrárszakemberei. Nagyházi Gyula, a járási párt­bizottság r kára tart elő­adást a fiatal agrárszak­emberek helyzetéről, lelada­múlt évben már több mint 1200- hektáron termesztettek szőlőt, az optimális nagyság 1600 hektár körül alakítható ki. A szenlistváni tsz tavaly 100 hektár ültetvép^/ telepí­tését kezdte meg, gondot okoz azonban, hogy az enge­délyezett kék szőlőfajta sza­porítóanyagát nem tudták beszerezni. A tibolddaróci tsz 1980-ban további száz hektár szőlőültetvény telepí­tését kezdi meg. lukról és helyükről a mező- gazdasági lsz-ek irányításá­ban és a mezőgazdasági dol­gozók tudatának formálásá­ban, kulturális nevelésében. Korreferátumot tart a ta­nácskozás során Ráski Ca-^ bor, a KISZ járási, bizottsá­gnak titkára, a KISZ tevé­kenységéről és feladatairól az encsi járás tsz-eiben. Fiatal anrárszakfiminrek tanácskozása Fiesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom