Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
1979. március 24., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gazdasági fejlődésünket napjainkban, s a jövőben m ég inkább a korábbiaktól lényegesen eltérő új vonások és feltételek jellemzik. Egyfelől az extenziv szakaszról mindinkább át kell térni az intenzív fejlődési szakaszra; másfelől tudomásul kell venni, hogy a külgazdasági feltételek egyre kedvezőtlenebbek. E két tényező kü- lön-külön is bonyolult és nagy feladat elé állítaná a gazdasági munkát és az irányítást, de egyidejű jelentkezésük különösen előtérbe helyezi a fejlődés új követelményeit. Az intenzív fejlődés a hatékonyságot, a minőséget, összességében tehát a fegyelmezett gazdálkodást állította a középpontba, a külgazdasági feltételek pedig ezek mielőbbi érvényre jutását sürgetik és a gazdasági egyensúly helyreállítása vált központi feladattá. Az 1979. évi népgazdasági terv az V. ötéves terv alapvető céljainak érvényre jutását tűzte ki feladatul és várhatóan a gazdálkodás feltételeinek a tervben megfogalmazott szigorítása az elkövetkezendő években sem fog enyhülni, hiszen a szigorítás az intenzív fejlődés szigorúbb feltételeiből adódik. Mindenekelőtt a szigorúbb feltételeket és a' — tömegkommunikációs fórumokon is sokat emlegetett — nehéz helyzetet kell helyesen értelmezni. Tény, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára a helyzet valóban nehezebb lesz; gazdaságpolitikai értelemben azonban ezt úgy kell felfogni, hogy a szabályozás szigorítása a gazdálkodók számára a népgazdaság lehetőségeivel, a végzett munkával és a teljesítménnyel összhangban nem álló korábbi .helyzet megváltoztatását szolgálja. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága által országosan végzett pénzügyigazdasági ellenőrzések tapasztalatai szerint is az feltételezhető, hogy a gazdálkodó egységek egy része továbbra is dinamikusan fog fejlődni: döntő többségük mérsékeltebb ütemű, de törésmentes fejlődést tervez és csak kisebb hányaduknál jelentkezhetnek komolyabb gazdálkodási problémák. Az évenként, országosan mintegy 30UU—3500 vállalatnál és szövetkezetnél elvégzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapításai alapján elmondható, hogy fokozatosan csökkent altoknak a revízióknak a száma, ahol az ellenőrzések elmarasztaló megállapítást nem tesznek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a gazdálkodó egységek pénzügyi-gazdasági fegyelme' nem javul megfelelő mértékben. Nem csökken azoknak a megállapításoknak a száma sem. amelyek az államot megillető befizetések hibáira, az eredmény-elszámolások helytelenségére vonatkoznak. A tapasztalatok szerint á vállalatok és szövetkeztek jelentős részének számviteli rendje és bizonylati fegyelme nem felel meg az előírásoknak. A Bevételi Főigazgatóság által megyénkben végzett témavizsgálatok is jeleztek néhány kritikus jelenséget. Ezek szerint például; a gaz- d ál kod ó egységek többsége — nem mindig valós indokkal — „foggal-körömmel” harcol a juttatásokért, így nem csoda, ha az állami támogatások, preferenciák, dotációk összege évről évre növekedik; a gazdaságos termék- szerkezet kialakítása, a gazdaságos termelés és export részarányának fokozása is igen lassan és alig észrevehetően halad előre; a szerződéses fegyelem terén is sok még a tennivaló, ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a vállalatok és szövetkezetek eredményes, vagy éppen gazdaságtalan működése sokszor az egymás iránt tanúsított. fegyelmezett szállítási kondíciókon múlik; a bérgazdálkodás vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók egy része nagyobb mértékben akar részesülni a megtermelt javakból, mint amennyi számára az elosztás során járna. Vannak olyan jelenségek is, hogy a „jó bázis” megteremtésén munkálkodnak, és előfordul, hogy indokolatlan bérpreferenciák igénybevételére törekednek. Néhány konkrét példa a fentiekre vonatkozóan: az állami támogatások igénybevétele során több termelőszövetkezetnél — csobaji Taktaközi Tsz, geleji Délborsodi Halászati Tsz —, az állami támogatás visszafizetésére került sor a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések megállapítása alapján, mivel áz igénybevételhez szükséges feltételeket nem teljesítették. Tapasztalható egyébként az is, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi, számviteli, i könyvelési munkája elhanyagolt, éveken át nincs rendben. s alaposabb ellenőrzés, revízió után milliós eltérések jelentkeznek. A bakiakéin Szárazvölgye Tsz-ben például több mint 3 milliós „negatív” tévedésre bukkant az ellenőrzés, amely a gazdaság elmúlt évi eredményéi kisebbíti, terheli. Qe lényeges hibákra bukkantak például a mezőkövesdi Matyó Tsz könyvelésében is. A költséggazdálkodás területén a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések rendszeres hiányosságként állapítják meg, hogy a beruházás költségeit helytelenül, fenntartási költségként számolják el. A tervező vállalatok általános jövedeleméi vonás-rend je szintén a költségérzékenység fokozásának hiánya miatt szorul korrigálásra. A magas árbevételhez kapcsolódó igen magas nyereséghányad egy bizonyos eredmény mértéken felül a pazarló költséggazdálkodást. is lehetővé teszi. A vízgazdálkodási ágazatba sorolt vállalatok támogatási és elvonási rendszerén belül az Országos Vízügyi Hivatal által kezelt vízügyi alap díjkiegyenlítési rendszere jelenleg csak részesedési ágon jelent érdekeltséget. A gazdálkodás, ezen belül a költséggazdálkodás javítására nem ösztönöznek kellően. Ezt alátámasztják az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál vizsgálat során tapasztaltak is, mely szerint a fel nem osztott költségek jelentős mértékben növekedtek, de ez vonatkozik a többi költségre is — melynek ugyancsak egy részét indokolja az árbevétel felfutása. Takarékosabb költséggazdálkodással nagyobb nyereséget érhetett volna el a vállalat, viszont, azt az említett díjkiegyenlítési rendszerben elvonták volna tőle. Az ellenőrzések pozitív jelenségeket is feltártak. A megye termelőszövetkezetei közül több helyen törekedtek a gazdaságos termelési szerkezei kialakítására. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések során — a negatív jelenségek mellett —, nap mint nap tapasztaljuk, hogy gazdálkodó egységeink szocialista típusú vállalatok és szövetkezetek; korrekt, színvonalas gazdasági és politikai felkészültséggel rendelkező vezetők irányítják. Ezért minden lehetőség adott ahhoz, hogy fegyelmezett, a népgazdasági érdekeket a csoportérdekekkel szemben előnyben részesítő gazdálkodás folyjék és egyre kevesebb legyen a „kiskapukat” keresők száma. A szőlő meiszéséről... Szerszámgépek A Szerszámgépipari Müvekben gyártott számjegyvezérléses megmunkáló központok egy részét a SZIM Fejlesztő Intézetében tervezik, itt dolgozzák ki gyártástechnológiájukat és az első gépeket is itt készítik el. Később az alapgépek továbbfejlesztésével tovább bővítik a gépiparban egyre nagyobb tért hóditó, nagy teljesítményű és nagy pontossággal dolgozó gépek választékát. A Szerszámgépipari Müvek Fejlesztő Intézetében tervezett legújabb gépeket már számítógép-vezérléssel kombinálva, un. integrált gyártórendszerré lehet bővíteni. nyereségek A pénzügyi szervek összesítették a vállalatok és szövetkezetek mérlegbeszámolóit, s az összegezett adatok alapján széles körű elemző munka tárja fel a gazdálkodás -eredményeit,; hiányosságait. A vállalati nyereségek a tervezettnél lassabban nőttek. A vállalatok eredménye — a veszteséggel csökkentett nyeresége — 187.5 milliárd forint, ez alig egy százalékkal több az előző évinél. A ráfordítások a termelést meghaladó ütemben emelkedtek. ezenkívül az ár- es pénzügyi intézkedések, a támogatások csökkenése es egyéb tényezők is hozzájárultuk ahhoz, hogy a nyereség növekedési üteme jelentősen mérséklődött. (1977- ben 21 százalék volt.) A nyereség emelkedésének tavalyi csekély mértéke azt jelzi; hogy az utóbbi időben a gazdálkodás külső és belső_ feltételei szigorúbbakká váltak, az értékesítési, beruházási lehetőségek több területen szűkültek, s a növekvő követelményekhez a vállalatuk még nem alkalmazkodtak megfelelően. Napirenden a És- és gépipar Soltész István sajtótájékoztatója Soltész István kohó- és gépipari miniszter pénteken sajtótájékoztatót tartott a KGM székhazában. A miniszter a kohászat és a gépipar V. ötéves terve első három esztendejének teljesítéséről és az 1979. évi feladatokról számolt be az újságíróknak. Bevezetőjében Soltész István utalt rá, hogy a kohászati ágazatnak — a terytörvény alapján —, a nyersacéltermelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára, míg a hengerelt- acél-termelést 3.1—3,3 millió tonnára kell növelni. A szükségletek jobb kielégítése és a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának folytatása érdekében tovább kell fokozni az értékesebb termékek, elsősorban az ötvözött- és nemesacélgyártmányok, az acéllemezek, betonacélok, s a kohászati másodtermékek gyártását. — A gépipar fejlesztésében a legfontosabb feladat a termelés’ szerkezetének olyan mértékű átalakítása — folytatta —, amely hosszabb távon is hatékonyan segíti a népgazdaságnak korszerű berendezésekkel való ellátását, növeli a termelés gazdaságosságai és hatékonyságát, nem utolsósorban fokozza a gépipari termékek nemzetközi versenyképességét. A miniszter a továbbiakban beszámolt róla, hogy az' 1978-ban gyártott nyersacél mintegy 90 százaléka az 1980- ra tervezett mennyiségnek, a hengerelt készárutermelés pedig már 1978-ban elérte a tervidőszak végére előirányzott mennyiség alsó határát: tavaly ugyanis több mint 3,1 millió tonna hengerelt árut termeltünk. A miniszter nagy teret szentelt az ágazatok értékesítési munkájának. Elmondta. hogy a kohászat rubelelszámolású exportforgalmát államközi egyezmények szabályozzák: a tervidőszak első három évében a vállalatok hiánytalanul teljesítették kötelezettségeiket. Az időarányos nem rubelelszámolású exportcélkitűzések ugyancsak megvalósultak, sőt. bizonyos túlteljesítés is mutatkozott, Minden remény megvan rá, hogy a kohászat teljesíteni fogja a tervidőszakra megszabott lökésexport-tervét. Ami a gépipart illeti, az ágazat 51 százalékra teljesítette az ötéves tervben előirányzott rubelelszámolású kivitelét. A tervtől való eltérésnek az a magyarázata, hogy az egyensúlyi helyzet megteremtésére irányuló törekvés mérsékelte a gépexport növekedését, s az árszínvonal-emelkedés alacsonyabb volt a tervezettnél. A gépipar rubelelszámolású exportjának 40 százalékát a közlekedési eszközök teszik ki. Az alágazaton belül legjelentősebb az autóbuszok kivitele: a tervidőszakban 45 ezer különféle autóbuszt exportálunk. A gépipar nem rubelelszámolású kivitelének fejlődése 1975-től kissé lelassult — állapította meg a miniszter. Tavaly azonban már figyelemre méltó növekedés következett be: gépiparunk exportja — a konvertibilis árualap-növelő beruházások eredményeképpen — 19,0 százalékkal haladta meg az 1977. évi szállításokat. — A termelési szerkezet átalakításában bizonyos előrehaladás már tapasztalható, de a folyamatot tovább kell gyorsítaniuk a kohászati es gépipari vállalatoknak, hogy a kiemelten fejlesztendő 21 termék és termékcsoport gyártása 1980-ra megkétszereződjék az ötéves tervidőszak elejéhez képest. Az idén már csak 14 termékcsoportban állítanak elő mintegy félmilliárd forint értékű gazdaságtalan. korszerűtlen terméket, ez az 1975. évinek már csak egynegyede, s gyártásukat fokozatosan megszüntetik — mondotta Soltész István. L. L. Korszerű anyagok, tani építészei Elegendő termésmennyiség eléréséhez napfényre, hőre, harmonikus tápanyag-adagolásra, vízre és négyzetméterenként megfelelő számú rügyre van szükség. Ügy tartjuk, hogy 8—14 rügy meghagyásával elegendő termés érhető el, mely négyzetméterenként egy kg, vagy több Is lehet. A nagy fürtű fajták, mint a furmint, a hárslevelű, a Jrizlingszil- váni és más fajták, kevesebb rügy meghagyásával rövidebb csapokon is jól teremnek, míg a kis fürtűek, mint. a tramini, szürkebarát stb. csak hosszú metszéssel adnak kielégítő termést. Hasonlóan a csemegefajták is hosz- szú metszést igényelnek. A hibák elkerülése érdekében minden fajtát ajánlatos hosszúra metszeni, mert a 3 és 10 rügy közötti rügyemeletek fejlettebb fürtkezdeményekkel, de több Cürllel is rendelkeznek, mint az alsóbb helyzetűek. 1978-ban az időjárás igen kellemetlen volt, s a vesszők ezért sem értek be megfelelően. Januárban a vesszők az eső miatt szinte szivacsossá váltak, a rákövetkező hideg idő (—1(1—18 °C) a szólőfő- rügyeket súlyosan károsította. A rügyek károsodása a viszonylag téltürö fajtákra is vonatkozik. Jelenleg a hárslevelű 35, a furmint 55, a saurignon 40, a musc. otlonell 27, a muse, lunel 30—00, a tramini 1(1. a rizlingszilváni 25—51, a szürkebarát l(j—25, a shardonnay 25—33%-ban károsodott A csemegefajtákra is ezek az értékek a jellemzőek. Ezért nem elegendő az optimális terhelésnek megfelelő rügyszám meghagyása. Lényegesen többet kell meghagyni. Ahhoz, hogy ebben az évben a megyében elegendő termést érjünk el. 18—20 rügyet is meg kell hagyni. A síkvidéken és fagyos helyeken többet, míg a jobb fekvésekben kevesebb rügyet hagyunk. Meg , kell tanulnunk többet termelni, mert keveset úgy is tudunk. Ehhez nagyon fontos a szőlő helyes metszése. Brc/ovcsik l.ászló. Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgató A korszerű építészet alap- követelménye a korszerű technika és korszerű anyagok alkalmazása. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete és az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja e gondolatoknak megfelelően szervezte meg a Finomkerá- mia-ipuri Művek építészeti kerámia és kapcsolódó termékek bemutatóját. • Amint- azt- dr. Horváth Béla, az MTESZ sajtóbizottságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a termékbemutató célja: a gya- korló építészek szemléletének frissítése és egyforma visz- szacsatolás a gyártómű felé. Korábban az MTESZ megyei székhazában már láthattuk a Fémmunkás . Vállalat. a Könnyübetongyár, az Üvegipari Müvek stb, termékeit, megismerkedhettünk az FT1- vel is. A most „bemutatkozó” Fi- nomkerámia-ipari Müvek a termékek széles körét állítja elő. Gyártanak — többek közölt — falburkoló csempét, nagy- és kisfeszültségű szigetelőket. híradástechnikai kerámiákat, egészségügyi fajanszárukat és sok egyebet. 1983 óta a gyár ötszörösére növelte termelését Ez a növekedés nemcsak mennyiségi volt, hanem a választék, a minőség is hasonló bővülési. jelentett. A Finomkerá- mia-ipari Müvek állította elő a megyei pártbizottság székhazának burkolóelemeit, a Centrum Áruház és a gyermekkórház burkolólapjait is. Reklámra tehát nincs szükség. Arra viszont igen, hogy a gyártók és felhasználók ta- uasztalatokat cseréljenek: Többek közölt ezt a célt szolgálja a március 28-án. hétfőn délután 3 órakor megnyíló, filmbemutatóval egybekötött: termékbemutató, amely egy héten át tart nyitva.
