Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

1979. március 14., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

O Hiányoznak, mert tehetik?!

Kik, miért hiányoznak igazolatlanul a munkából?

A szénbányász: — öt évvel ezelőtt másnak adtál? azt a Kiváló Dolgozó kitüntetést, amire a brigádvezetőm engem terjesztett fel. Megsértődtem, s attól kezdve úgy álltam a munkához, hogy más is hozzáférjen. Tavaly aztán meghalt a feleségem, egyedül maradtam a három kiskorú gyermekkel. Senki nem segít, asz- szonylányoni, a rokonok felem sem néznek. Az Italba ölöm a bánatom. Az elmúlt évben 87 igazolatlant gyűjtöttem össze.

A drótgyári munkás: — Két éve dolgozom a huzalmű II-bén, jó ideig kétezer forint volt a havi fizetésem. Többször kértem a művezetőmet, tegyen máshová, a műhely takarításából nem tudok megélni. Hallani sem akart róla. Erre nem jöttem be, megszakításokkal harminckét napig. Gondolhatja, háromszor annyit kerestem, mint korábban.

Az építőiparban dolgozó kubikos: — Csaknem kétszáz kilométerről ingázom hetente. A gyerekek nevelésének, a kert művelésének, az állatok gondozásának baja a feleségemé. Jómagam csak besegítek a hét végén. Régebbtől építünk egy há- £at, őszig még nem volt bevakolva kívülről. Kellett volna segédkeznem a kőműves mellett, de a szabadságom már elfogyott. Mit tehettem mást, otthon maradtam egy hóiig.

, Látható tehát, hogy az igazolatlan hiányzás oka sokféle lellet. Szülhetik munkahelyi feszültségek, személyes összeütközések, túlzott fizikai-idegi megterhelés, fokozott túlóráztatás miatt. Indítékként szerepelhet az alacsony , fizetés, a maszekoláshoz, a kisegítő gazdaság műveléséhez, az építkezéshez szükséges „szabadnap” előteremtése. Ha nincs táppénz, van igazolatlan hiányzás .. .

— Az igazolatlan hiányzók többsége 500—700 dolgozó közül kerül ki — mondja Károly József, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályának vezetőhelyettese—.

s ez a munkásállomány 15— 20 százaléka. Vállalatunknál 55 százalékos a törzsgárda- tagság. az ebbe tartozók csak elvétve hiányzanak. A segédmunkások, a kubikosok körében már nagyobb a fluktuáció, s ők már hamarabb távol maradnak a munkahelyről.

Mit mondának a December 4. Drótművekben? Még pontosabban a beírt „H”~ betűkben élen járó huzalmű 11. üzemben?

— A hiányzók zöme új dolgozó — állítja Matura Ferenc üzemvezető. — Az elmúlt. évben például 08 embert vettünk fel, s közülük 57-en kiléptek. Mondanom' sem kell, a munkakönyv kézhez vételét megelőzően legtöbben már jó néhány esetben igazolatlanul hiányoztak a műhelyből. Ezeknek a vándormadaraknak a jelentős része nemhogy szakmával nem rendelkezik, de még a nyolc általánost sem járta ki. A cigány származású dolgozók egy része is a hiányzók közé sorolható. A 200 emberemből negyvennél meg sem lepődöm, ha olykor nem jön be dolgozni.

Lükő Károly, a huzatmű II. üzem hőkezelő üzemegységének vezetője magyarázza:'

— Névről tudom, kire nem számíthatok a fizetés utáni napokon. Ha olyan az illető, szabadságot írok neki. de természetesen a fejmosás nem marad el. Vannak emberek, akik csak ígérik, hogy megváltoznak, de semmit nem tesznek ennek érdekében. Volt ugyanakkor olyan munkásom, aki önként elment elvonókúrára, s ma az egyik legkiválóbb szakemberem. A notórius hiányzók többségénél azonban hasztalan a jó tanács, végül vagy önként kilép, vagy felszólítom, hogy számoljon le. Az egyik munkás négy napig hiányzott, utána még meg akarta verni a művezetőjét. Természetesen fegyelmileg elbocsátottuk.

A Borsodi Szénbányák Mákvölgyi Üzemének vezetője. Takács István így vélekedik:

— Üzemünk létszámánál? 5 százaléka, mintegy 180 ember tartozik a többé-kevésbé rendszeresen hiányzók táborába. Közülük legtöbben italozó életmódot folytatnak, s ha megkapják a fizetést, megszűnik számukra a család. az otthon, a munkahely. A bányászlakások felépítéséhez létrehoztunk egy építési részleget, ide embe- reí?et kellett felvennünk. Úgyszólván bárkinek munkál. adtunk, aki jelentkezett. Ezek az emberek aztán jócskán rontják a hiányzás! statisztikánkat.

Kik hiányoznak tehát igazolatlanul a munkából? Elsősorban is azok a „vándormadarai?”, akik képtelenek beleilleszkedni a közösségbe. Rossz hírük megelőzi őket, így aztán a szocialista brigádok nem fogadják a soraikba. Megjegyzem. találkoztam már negyed évszázadnál régebbi, miniszteri kitüntetéssel rendelkező dolgozóval, aki megbotlott,, s aztán már nem tudott megállni a lejtőn. Ez a kivétel, a' fehér holló, ami erősíti a szabályt. Es van a rendszeresen italozó és emiatt hébe-hóba hiányzók csoportja.

Miért hiányoznak az igazolatlan hiányzók? Egy művezető szerint: hiányoznak, mert tehetik, Legtöbbször nevetséges módon lehet őket büntetni. Vonják el a nyereséget? De a legtöbbjének nem is jár nyereség, mert új felvételes. Olykor más ok- .böl marad. el a súlyosabb büntetés.

— Egy italozó munkásomat többször figyelmeztettem, büntettem, eredménytelenül. Egyszer aztán meguntam a viselkedését. s mondtam neki, mehet a munkakönyvéért. Elment, majd visszajött. Előadta, hogy a munkaügyi osztályon névnapot ülnél?. Italozók akarják öt, a hasonlóan italozót elbocsátani?! Maradt a műhelyben, s most már nincs erkölcsi alapom neki szólni. Lejárattak a vezetőtársaim ..„

Kolaj László

(Folytatjuk)

*

A gazdálkodás kritériumai közt szerepel a megfelelő piac, a korszerű technológia, a jó árak, paraméterek, köz- gazdasági mutatók, s ma már nélkülözhetetlen, hogy a termékeknek tudományos háttere is legyen. Sajnos, hazánk kiemelt vállalatai — ellentétben a legtöbb külföldi nagyvállalattal — sem rendelkeznek kellő tudományos- műszaki apparátussal, szellemi kapacitással. Hogyan lehetne ezen segíteni? Erre mutat példát a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Diósgyőri Gépgyár.

Tegnap, március 13-án délelőtt a DIGÉP Műszaki Házban sajtótájékoztatóra került sor, amelyen Murányi Gyula műszaki igazgató, dr. Szaladnya Sándor, az NME gépészmérnöki kar ipari bizottságának elnöke, és Szedlacsek József főkonstruktőr válaszoltak a megyei sajtó képviselőinek kérdéseire. Az apropót az adta. hogy március 9-én dr. Czibere Tibor. az NME rektora és dr. Énekes Sándor, a DIGÉP vezérigazgatója aláírták a két szerv közötti, 1979. évi együttműködési szerződést.

Ma már úgy emlegetik a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karát, Bűnt a Diósgyőri Gépgyár

kihelyezett intézetét. Tény, hogy a gyár gépészmérnökeinek 90—95 százaléka itt végzett, de a jövőbe tekintő gazdálkodás műszaki létszáma, szellemi kapacitása még mindig kevés. Murányi Gyula műszaki igazgató úgy fogalmazott, hogy létkérdés a termelést segítő, tudományos tevékenység kiszélesítése az egyetemen és a gyárban egyaránt.

Az eredmények önmagukért beszélnek. 19711-ban az egyetem szakemberei 13 műszaki feladat megoldásához nyújtottak segítséget. Elvégezték az ellenütős kalapácsok medvéinek feszültségvizsgálatát. A cél az voll, hogy a konstrukció módosításával. helyesebb kialakításával a medvék élettartamát a minimálisan előírt 16—18 hónap fölé vigyék legalább 3—4 hónappal. Ugyancsak sikerült megoldani az öntözőszivattyú-család legújabb tagjának, a Mann—Diesel 500-asnak áramlástechnikai problémáját, az adott motorteljesítmény mellett, optimális lapátkerék térbeli görbéjének kialakítását.

Ez az együttműködés kiterjed az oktatás-nevelés területeire is. Tavaly 137 egyetemi hallgató végezte termelési gyakorlatát a gyárban, s tervszerű előkészítés szerint, idén 150 mérnökjelölt szerez majd termelési-gyakorlati tapasztalatokat.

Lényeges, hogy nemcsak az egyetem oktatói ügyelnek a hallgatók szakmai fejlődésére. segítenek ebben a D1GEP szakemberei is. Az elmúlt évben 14 gyárbeli gépészmérnök vállalt óraadói munkát, és 29 technikus, illetveszak- munkás vett részt az egyetemi feladatok megoldásában. Szó van arról is. hogy a végzősök még egy fél évig az egyetemen maradnának, s csak a DTGÉP-gyártmányok tanulmányozására fordítanál? munkaidejüket.

Ebben az évben tovább folytatódik a gyártmány és a gyártás fejlesztését szolgáló kutatási témák kidolgozása. a munkáterv szerint 40—45 lényegi feladat van. Miután az össztermelés 20 százalékát a melegüzemi termékei? adják, lényeges, hogy

Rengeteg cérna

A Pamutfonóipori Vállalat Újpesti Cérnogyára az idén 2320 tonna cérna gyártását tervezi. Új termékként megkezdték a szintetikus cérna gyártását. A hazai igények kielégítése mellett a világ számos országába exportálnak.

a Lisza-liegyen

Amerre folyik a Bódva, mindenütt a Lisza-hegy kö- kövei kísérik a medrét. A je. lenség nem a természet műve. furcsasága, egyedül az ember, pontosabban egy szövetkezet vállalkozási kedvének eredménye. A szalonnái Tókörnyéke Tsz kedvezőtlen, gyenge termőhelyi adottságú. Ezen a szó legszorosabb értelmében úgy próbálnak segíteni, hogv eladják a kedvezőtlent. Vagyis a Lisza-he- gyet. amelyen eredményesen gazdálkodni az erózió miatt, régen nem lehet. Évente 10 millió forint . értékben termelnek itt ki mészkövet, amit a folyószabályozástól kezdve a mészüzemekig mindenütt felhasználnak.

32 órás javítás

Tegnap reggel 6 órakor, a szokásos havonkénti tervszerű karbantartásra leállt a Lenin Kohászati Művek durva- hengerdéjénel? mindhárom sora. A javítás előkészületeiről, a végrehajtásról Gyapai Lajos gépészeti üzemvezetőt kérdeztük:

— A tml? időpontját mindig úgy határozzuk meg, hogy összhangban legyen a termelési tervvel, a hengercserékkel. Különösen vonatkozik ez a blokksorra, amelyet — az alapanyag-ellátásban betöltött szerepe miatt — a gyár szívének, motorjának is neveznek.

A havi karbantartásra 48 órát fordíthatunk, de ezt az időt a szükségletnek megfelelően használjuk fel. Vizsgá- lócsoportjainl? már jó előre jelzést adtak az elvégzendő munkáról, a szükséges anyagokról. megterveztük a létszámot, a végrehajtás legcélszerűbb menetét.

A márciusi tml? során — egyebek mellett — a blokksoron kicseréljük a hengersort meghajtó kardántenge- lyeket, a gerendasoron me- legráma-javítást, a bugasoron a manipulátor meghajtó berendezéseinek javítását végezzük. Az általános munkák közül a kemencéket és a villamos berendezéseket is karbantartjuk.

A négy műszakban, 520-an dolgoznak, hogy március 14- én, 14 órakor, újra megindulhasson a termelés a durva- henge/'de sorain.

— szí —

a gyár fejlessze kapcsolatát a kohász tanszékekkel is. Ki tudja miért, eddig kevés tudományos-szakmai támogatást kértek,, kaptak az egyetem kohászaitól.

Már készül a vállalati rekonstrukciós terv, amelynek egyik célja, hogy kimutassa a leggyengébb láncszemeket. A KOGÉPTERV szakembereinek munkáját remélhetőleg a jövő megalapozásául lehet majd hasznosítani, s a gépgyáriak a Nehézipari Műszaki Egyetem segítségével továbbra i. is megteremt hetik gyártmányaik tudományos hátterét. Nem minden megyének adatott meg. hogy ilyen szellemi bázissal rendelkezzék, mint a Nehézipari Műszaki Egyetem. Legtöbb vállalatunk, mintha tudomást se venne róla. elméleti problémáival szívesebben fordyi] központi kutatóintézetekhez, nem sajnálva a hosz-’ szabb határidőket, nagyobb költségeket. A DIGÉP és az NME korrekt, széles körű kapcsolatát dicséret illeti, mindenképpen példa — a gyár múltbeli és meglevő gazdálkodási gond iái mellett is —. hogyan kell a tudomány termelőerővé válásának folyamatál elősegíteni.

Karosi Imre

Lassan egy évtizede lesz annak, hogy az Országos Találmányi Hivatal és a Szak- szervezetek megyei Tanácsa szerződésbe foglalta az együttműködéssel kapcsolatos tennivalókat. Így az eltelt időszakban hagyománnyá vált, hogv évenként megyei szintű tanácskozáson értékelik Borsod újitómozgalmának helyzetét. Ez történt tegnap is, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, ahol a megyei újítási konferencia keretében vonták meg az utóbbi esztendő mérlegét. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa rendezésében • sorra került tanácskozást Tóth József, az SZMT vezető titkára nyitotta meg, majd dr. Balogh András, az SZMT titkára tartott beszámolót.

Bevezetőjében az újítómozgalom jelentőségét méltatta. — Az újítómozgalom, mint a szocialista munkaverseny szerves része, a meglevő gondol? ellenére is együtt, fejlődik, együtt szélesedik a munkaversennyel, szoros szálakkal kapcsolódik a brigádmozgalomhoz. ily módon hozzájárul a vállalati, a népgazdasági célok valóra váltásához — hangsúlyozta dr. Balogh András.

A megye újítómozgalmának fejlődéséről szólva az előadó elmondta, hogy 1978-ban Borsodban csaknem 26 és fél ezer újítást nyújtottak be a dolgozók. Ez 14 százalékkal több, mint az 1977-ben nyilvántartott újítási javaslatok száma volt. A statisztikai adatok szerint tavaly több mint 17 ezer fizikai dolgozó vett részt az újitómozgalom- ban. Nőtt a fiatalok aránya is. Az újítók 18.4 százaléka a fiatal korosztály tagjai közül került ki. Szép számmal akadtak az újítók között nők: mintegy másfél ezren igyekeztek hasznosítani tűszerűnek látszó javaslataikat.

A megyei újítási versenybe tavaly összesen 45 borsodi vállalat nevezett be. Egy évvel ezelőtt a Szakszervezetek megyei Tanácsa arra kérte a mozgalomban részt vevő üzemek vezetőit, hogy az újításokban kapjon nagyobb helyet az anyag- és energiatakarékosságra való törekvés, a munka és üzemszervezéssel kapcsolatos kezdeményezés. Figyelemre méltó, hogy most a fenti területeken jelentkezik az újításokból származó gazdasági eredmény

főbb mint kétharmada, s ez több mint 230 millió forintnak felel meg.

Kedvező fogadtatásra talált az SZMT és a megyei KISZ- bizottság múlt évi felhívása is. amely a fiatalok fokozottabb bevonását tartotta kívánatosnak. A fiatalok részére meghirdetett újítási hónapok eredményessége azon is lemérhető, hogy 23,5 százalékkal több javaslatot dolgoztak ki, mint korábban, így ma már minden negyedik fiatal újító, és minden harmadik újítás fiataloktól származik.

Dr. Balogh András elmondta, hogy megyénk újítómozgalmában továbbra is meghatározó a szocialista brigádok részvétele, aktivitása. Egyre inkább bővül az Egy brigád — egy újítás elnevezésű mozgalom. Példa rá, hogy hat borsodi üzemben — a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. a DIGÉP-nél, az ÖKÜ- ben. a MEZÖGÉP-nél. a Miskolci Közlekedési Vállalatnál és a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál — maradéktalanul érvényesül az Egy brigád — egy hasznosított újítás jelszó.

A konferencián részi vett és felszólalt dr. Tasnadi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, aki korreferátumában elismerését feiezte ki a megye újítómozgalmának fejlesztése érdekében kifejtett munkáért. Mint mondotta: Borsodnak az újítómoz- galomban elért eredményei országosan is jelentősek. Mindez arra vall. hogy megyénkben fokozott figyelmet szentelnek a dolgozók alkotó-. kezdeményezőkészségének felkarolására.

A beszámolót és a korreferátumot követő vitában többen szót kértek. Szönyi Gábor, az LKM technológiai főosztályának vezetője. Török Jánosné. a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalai újítási elő- adója, dr. Szigetin./ Tibor, a Miskolci Fonoda igazgatója, és dr. Tasi László, az EMV újítási előadója, az újítómozgalom időszerű kérdéseiről, s az utóbbi egy év alatt végzett munkáról, eredményekről tájékoztatta a résztvevőket.

Ezt követően került sor az 1978. évi megvet újítási verseny eredményhirdetésére. A négy csoportba sorolt vállalatok közül a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat, a BVM Miskolci Gyára, az Sszakma- gyarországi Vegyiművek, és a Lenin Kohászati Művel? az első helyet szerezte meg és elnyerték az SZMT vándorserlegét.