Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. február 16., péntek Giscard moszkvai útja előtt Az enyhülési politika a francia külpolitika alapvető része — jelentette ki csü­törtöki, külpolitikai kérdé­seknek szentelt nemzetközi sajtóértekezleten Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi. elnök. Hangsúlyozta, hogy az enyhülés a néhány hét múlva Moszkvában a szov­jet vezetőkkel esedékes meg­beszélésein is központi he­lyet kap. A Szovjetunió és Francia- ország nézetei az enyhülés­ről sok tekintetben egybevá­góak — mondotta a francia államfő. „A Szovjetunió ve­zetői békeszerető emberek — jegyezte meg — és egyálta­lában nincs szándékukban olyan katonai akciót indíta­ni, amely Nyugat-Európa biztonságát érintené”. A francia államfő kijelen­tette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok SALT- tárgyalásainak sikerét kí­vánja, ám Franciaország nem kíván részt, venni a SALT—III. tárgyalásokon, amelyek a jelenlegi megbe­szélések lezárása után kez­dődnének. A Közel-Keletről szólva a francia államfő ártalmasnak minősítette a jelenlegi idő­húzást, s úgy vélekedett, hogy az izraeli—egyiptomi tárgyalások kudarca esetén a Biztonsági Tanácshoz kelle­ne visszatérni, a helyzet „új értékelése” végett. Giscard d’Estaing emlékeztetett ar­ra, hogy Franciaország vá­rakozó álláspontra helyezke­dett a Camp David-i meg­állapodásokkal kapcsolatban, mert csak a globális rende­zést tartja reálisnak, s a Camp Davidban megszabott határidőt már rég túllépte Izrael és Egyiptom. ßnpl hau! kölcsön A Magyar Nemzeti Bank képviselői csütörtökön Lon­donban kölcsönfelvételi meg­állapodást írtak alá. A köl­csön összege 300 millió dol­lár, visszafizetése 7, illetve 10 év alatt történik. Szer­vezője a Morgan Grenfell Ltd. londoni pénzintézet, 7 nyugati nagybank közremű­ködésével. A kölcsön lejegy­zésében további 30 bank vesz részt. A hitel a népgazdasá­gi struktúra átalakítását szolgáló beruházások finan­szírozására szolgál. „Cseppfolyós” helyzet Iránban A Khomeini által felfegyverzett civilek egységei őrzik az USA te- heráni nagykövetségét, amelyet tegnap ismeretlen fegyveresek elfoglaltak, (Folytatás az 1, oldalról.) lampolgár hazaszállítását. Hodding barter külügyi szó­vivő „feszültnek és cseppfo­lyósnak” minősítette az irá­ni helyzetet, s közölte, hogy az amerikai állampolgárok hazaszállításának időpop tj át még nem tűzték ki. Az amerikai külügymi­nisztériumban elmondták azt is, hogy a tervezett evakuá­láskor valószínűleg sor ke­rül a szovjet határ közelé­ben elhelyezett amerikai ka­tonai berendezések elszállí­tására is, s erről tájékoztat­ták a szovjet kormányt, ne­hogy félreértés keletkezzen a költöztetés lényéből. Az Egyesült Államok tehe- ráni nagykövetsége csütörtö­kön bejelentette, hogy szom­baton megkezdődik az Irán­ban tartózkodó amerikai ál­lampolgárok hazaszállítása. Amerikai kormánykörök értesülése szerint Irán még idén fel szándékozik újítani olaj kivitelét, de az olajter­melést a korábbi napi 5,7 millió hordó helyett csak mintegy 4 millió hordós szinten akarja tartani. Rendező bizottsági ülés Schmidt nyilatkozata Tegnap, a megyei tanács termében ülést tartott a VIII. miskolci ipari kiállítás és vásár rendező bizottsága. Elfogadták a költségvetést, és határozat született a ki­osztandó dijakról, valamint a kiállítás plakátjáról is. Az ülésen elhangzott, hogy az idei ipari kiállításon a me­gyei vállalatokon, szövetke­zetek termékein kívül más országrészek gyártó; is be­mutatót tartanak. A rendez­vényre az előzetes felméré­sek szerint közel 100 ezer lá­togatót várnak. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár a párizsi France Soir-nak adott nyilatkozatá­ban ismételten kijelentette, hogy az NSZK nem törek­szik uralkodó szerepre Fran­ciaországgal szemben. Schmidt szerint a francia—nyugatné­met barátság az európai béke „legfőbb biztosítéka”. Noha nyilatkozatában Schmidt nem adta fel a né­met egység helyreállítására vonatkozó régi nyugatnémet igényt, megállapította, hogy aligha kerülhet sor erre „eb­ben az évszázadban”. Turkmen szőnyegek Miskolcon A Flopp Ferenc Kelet­ázsiai Múzeum igazgatója nyitja meg ma, pénteken délután négy órakor a tür- ikém szőnyegek kiállítását a Miskolci Galériában. A minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás megnyitója után tárlatvezetésen — Batári Fe­renc. az Iparművészeti Mú­zeum textilosztályának ve­zetője segítségével — ismer­kedhetnek meg a résztvevők a kiállítás anyagával. Március 11-ig, hétfő kivé­telével, naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig láthatók a türkmén szőnyegek a Mis­kolci Galériában. ölajáremelés Abu Dhabi, a Perzsa-öböl egyik olajtermelő állama csü­törtökön bejelentette, hogy 7 százalékkal emeli az olaj árát. Meg nem erősített hí­rek szerint egy másik olaj­sejkség, Katar hasonló lépés­re szánta el magát. Abu Dhabi és Katar eddig azok közé az OPEC-országok közé tartozott, amelyek a mérsékelt olajáremelések mellett foglaltak állást. Amennyiben az OPEC egy­ségesen követné az említett két országot, egy barrel olaj ára eléri majd a 16 dollárt. A Volán 3. szVállalat (Miskolc, József Attila u. 70. sz., bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos férfi gépjárművezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: ® legalább 8 általános iskolai végzettség, ® büntetlen előélet, ® 20 éves életkor. Jelentkezés 1979. február 16-án a vállalat ebédlőhelyiségében, 7 órakor. Brown Izraelien Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerdán foly­tatta megbeszéléseit izraeli kollégájával, Ezer Weizman- nal és tanácskozott Dajan külügyminiszterrel is. A tár­gyalások fő témája a két or­szág új stratégiai elképzelé­se volt az iráni sah megdön­tésének összefüggéseiben. Ugyancsak szerdán Brown ellátogatott a megszállt Cisz­jordániába és a Golan-íenn- síkra. A washingtoni külügy­minisztérium szükségesnek | tartotta, hogy magyarázatot adjon a szokatlan gesztus­ra: Hodding Carter külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a megszállt területek megláto­gatása nem jelent semmilyen változást az amerikai politi­kában. Brown amerikai hadügyminiszter (a képen balról a Avivban Weizman izraeli hadügyminiszterrel és Dajan külügymi­niszterrel tárgyalt. Ceausescu Bulgáriában Nicoláe Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök csütörtökön délelőtt baráti látogatásra Bulgáriá­ba érkezett. A vendégeit a Razgrad megyei Vödén re­pülőterén Todor Zsivkov. a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke fogadta. Portugália P olarizálódús: manapság ez a legjellemzőbb sa­játossága az Ibériai­félsziget kisebb és szegé­nyebb országának. Portugá­lia gondjainak megszaporo­dása szükségszerű következ­ménye volt a sok hónapos — tavaly nyártól decemberig tartott — kormányválság sa­játos és egyáltalán nem megnyugtató megoldásának. Mint ismeretes, két és fél éves szocialista párti kor­mányzásnak vetett véget an­nak idején Eanes államfő, azzal a meghirdetett szán­dékkal, hogy működőképe- sebb és főle« eredménye­sebb irányítása legyen az országnak, hogy egyáltalán megkísérelhesse a króniku­san bénítóvá lett gazdasági és társadalmi bajok orvos­lását. .A majd fél esztendős kabinetválság megoldása azonban a legkevésbé sem bizonyítja, hogy a szükséges változások megvalósulnak. Sőt! A pártokon kívülinek nevezett, de valójában na­gyon is jobboldali politikai erőkkel együtt hajózó tech­nokrata-kormány ténykedése éppen a politikai Összecsa­pások új, kiélezettebb kor­szakát hozta magával. A rekaciós erők széles kö­rű összefogása ugyanis — a Szocialista Párt gyengesé­gére épitve — az 1974-es fordulat óta elért haladó vívmányok minél gyorsabb megsemmisítésére irányul. S nem is eredménytelenül. Ja­nuár közepén, például beje­lentették, hogy az idén a béremelkedések nem halad­hatják meg a 16 százalékot, mondván: különben nem le­hetne ugyanennyire leszorí­tani az infláció üteméi. (A pénzhígulás aránya jelenleg 22—23 százalék körül van.) A bérek ennél kisebb mé­retű növelése egyértelműen a tömegek életszínvonalának további romlásával jár együtt. Márpedig Európa „szegény sarkában” már ed­dig is,nyomasztó volt a leg­kisebb keresetű milliók helyzete. Ezt kiegészíteni még egy kis adóemeléssel, s máris készen áll a rövidtá­vú gazdasági program, amely a válság helyi kezelését a dolgozók zsebéből óhajtja fi­nanszírozni. Természetes hát. hogy gyorsan nő az elégedetlenség a munkás és szegénypa­raszti rétegekben. Annál is Inkább, mert a jobboldali kormányzat és szövetségesei módszeres vrohamokat indí­tanak az államosítások je­lenlegi szintje és a földre­formból eddig megőrzött eredmények ellen. A kor­mány nem habozik erősza­kot alkalmazni a földjeiket védő szövetkezeti parasztok ellen a délvidékeken, hogy a türelmetlen nagybirtokosok mielőbb visszakaphassák a közös tulajdonba és műve­lésbe vett gazdaságaikat. S aligha kétséges, hogy rövi­desen újabb rohamok indul­nak az állami tulajdonba vett üzemek minél nagyobb hányadának „újratőkésítése” érdekében. S hogy mindezt még meg is koronázzák: már megszü­lettek a tervek az alkot­mány megváltoztatására. A magát minden alap nélkül szociáldemokratának nevező, agresszívan jobboldali párt vezetése meghirdette a tő­kés Európa leghaladóbb alaptörvényének gyökeres módosítását. Törölni szeret­nék például a szocialista rendszer megvalósítására vonatkozó utasításokat, s teljesen megváltoztatni az. agrárreformot is. Mindezzel szemben sajnos aligha elegendő a dolgozó tömegek ellenállása. A párt- politika szintjén kellene mi­nél előbb és minél hatéko­nyabban szembeszegülni az elmúlt öt esztendő haladó folyamatait visszafordítani Igyekvő erőkkel. Ebben a ma még legnagyobb pártnak számító szocialistáknak kel­lene vezető szerepet játsza- niok. Soaresék kikényszeril- hetriék a parlamentben a jobboldali kormány megbuk­tatását, de nem merik, mert félnek az új választások ki­írásától, az elképzelhető nagyarányú szavaza t'vesztés­től. így inkább hagyják, hogy a jobboldal fokozato­san felszámolja a baloldal, által nehéz harcban elért forradalmi vívmányokat. E- közben változatlanul a Kommunista Párt. ellen lép­nek fel. Az IntérsihtUcál ne­vű országos szakszervezeti központ gyengítésére létre­hozták a szocialista befolyás alatt, álló UGT szakszerve­zeti szövetséget. Ezt és még sok mást is joggal vei, a Kommunista Párt, a szocia­lista vezetés szemére. Eddig hiába. M a, amikor a portugál jobboldal egyre nyíl­tabban tör céljai felé, s a dolgozók ellenállása — sztrájkok, tüntetések, gyűlé­sek ezrei bizonyítják — mind határozottabbá. elke­seredettebbé válik, a Szocia­lista Párt tétlenül nézi az eseményeket. Ez pedig alig­ha marad számára követ­kezmények nélkül. A. K. Napíreiideíi az 1979. évi szakszervezeti feladatok Tegnap, február 15-én, csütörtökön, Miskolcon két fórumon is tanácskozást tar­tottak — az SZMT-székház- ban és a városi pártbizott­ságon — a szakszervezet előtt álló 1979. évi feladatok­ról. Az SZMT-ben Juhász Oltónak, a SZOT titkárá­nak számoltak be az ipar­ági, szakszervezeti, megye­bizottsági titkárok az 1979-es esztendő borsodi indításáról, e. szakszervezet termelést se­gítő tevékenységéről, a gon­dokról, a feladatokról. arróls hogyan láttak hozzá Borsod megye dolgozói az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i határozatának vég­rehajtásához. A tanácskozá­son részt vett Tolnai Lajos. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezető­je. aki felszólalásában a fel­adatok megszervezésére mu­tatott rá. Tegnap, a Miskolci városi Pártbizottságon a párttitká- rok és a szakszervezeti tit­károk együttes tanácskozásán foglalkoztak a szakszervezet ez évi feladataival Drótos Lászlónak, . az MSZMP Mis­kolc városi Bizottsága első titkárának megnyitója után Tóth József, az SZMT veze­tő titkára tartott előadást a tennivalókról. Hat pontban foglalta össze azokat és rá­mutatott. hogy jelen, nehéz gazdasági helyzetünkben a feladatokhoz kell igazítani és korszerűsíteni a szakszerve­zeti munkát. Meg kell javíta­ni és hatékonyabbá tenni a szakszervezeti nevelő mun­kát, hogy az eddigiektől még jobban mozgósítson a helyt­állásra. Korszerűbben kell foglalkoznunk a szocialista munkaversennyel és a szo­cialista brigád mozgalom mai. A bérfejlesztésnél előtérbe kel’ helyezni a differenciá­lást, oda kell figyelni a szo­ciálpolitikai tervek t.eheVté- sére, s mindén szinten fog­lalkozni a VI. ötéves terv előkészítésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom