Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
r- ÉSZAK-MAGYAROSSZAG 6 T978. augusztus 13,, vasárnap j * A XVn. Század- bál — az úgynevezett Vasady- és a Csoma-kódexben 1561-, illetve 1571-es keltezéssel — fennmaradt egy széphistória, amelynek utolsó strófája emígyen szóla: Ezerötszázban és hatvan fölött, hogy írnának egyben, Egy ifjú szőrzé veszteg ültében Szöndrő várában, Egy poétának az ű versében, szomorú kedvében. A széphistória Szilágyi Mihály és Hajmási (Hagy- mási) László történetét meséli el. A két magyar ifjú török fogságba került, de a török császár börtönéből a . császárlány segítségével kiszabadulnak. Vitéz küzdelemben legyőzik az utánuk küldött üldözőket, majd végül párbajt vívnak a szép császárlány kezéért. Ebben — méltó büntetésként — a nős Hajmási marad alul. „Kezét elcsapá bokában” Szilágyi, aki ezután feleségül veszi a császárlányt. Mi ennek a lovagvilági érdekes, szép történetnek borsodi vonatkozása? A már említett strófa Szendrő várát jelöli meg a költemény születési helyéül. S bár két Szendrőt ismerünk — a Borsod megyein kívül az Al-Dunán, Galambóc közelében is található egy —, néhány fontos tény kizárja, hogy ez utóbbi helyen legyen a nevezett széphistória születéshelye. Az .ismeretlen ifjú — innen az elnevezés: Szendrői Névtelen — által minden valószínűség szerint latin poéta verséből „magyarított” história rokonságot Hogyha az isten szerencsét adná, oda igyeköznek.” Horváth János, a reformkor irodalmának legjelesebb irodalomtörténésze erről így vélekedik: „Török mutat Ráskai Gáspár: Vitéz Francisco című művével, márpedig 1560-ban Ráskai sógorának, Bebek Ferencnek volt tulajdona a Borsod megyei Szendrő vára. A Bebek család érdeklődése a történet tárgya iránt érthető volt. A család két őse 1448-ban abban a rigóme- zei csatában esett el, ahol az ének szerint Szilágyi Mihály is fogságba esett. Ezenkívül a fordításban is található bizonyíték, ami kizárja a déli végeken levő Szendrő valószínűségét. A szövegben az üldözőik elől menekülő ifjakkal kapcsolatban található egy mondat: „Nagyszombat felé az farkasokkal szerencsét késértnek, határon a távoli magyar Nagyszombat ily emlegetése nehezen tehető fel, kivált magyar szökevények részéről. Nagyszombat idegen neve azonban Tyr- nau, meg Trnava, s ilyen nevű hely Galambóccal szemben is van egy, s énekünk forrása bizonyára azt értette Tyrnaun, s nem Nagyszombatot. E fordítási hiba... azt a vélekedést is megerősítheti, hogy Névtelenünk a borsodi Szendrőben írta énekét, nem pedig az Al-Duna menti Vég-Szendrőben. Ha ott írta volna, nem véti össze az azonvidéki Tyrnaut Nagyszombattal.” Mit takar az a kifejezés, hogy a szerző Szendrőben írta versét, „veszteg ültében’’? Vannak, akik ezalatt fogságot értenek, de mivel verszáradékokban ez a kifejezés máshol is előfordul, sokkal valószínűbb, hogy ráérő időt jelent. A Szendrői Névtelen Szilágyi- és . Hajmásijának van bizonyos történelmi alapja. Szilágyi Mihály, Mátyás király anyai nagybátyja 1448-ban török fogságba esett, Hagymási László pedig Szilágyi birtokos szomszédja. temesi főispán volt, s történelmi tény az is, hogy a szultáni családból néhányan 1430 táján Magyarországra menekültek. Mi adja ennek a Szendrő várában írt széphistóriának irodalmi értékét? A viszonylag rövid ének csupa regényes helyzetfordulat. Az ének eseményei ezenkívül lelki motivációval párosulnak. Az ebből következő szerkezeti egység, az előadás drámaisága, balladaszerűsége. a lélektani helyzeteket jól festő, erőteljes nyelve, >a jó ritmusra törekvés a század egyik legköl- tőibb alkotásává emeli Szilágyi és Hajmási históriáját. Szilágyi és Hajmási széphistóriájának témája két magyar népballadában és néhány szlovák históriában szintén fennmaradt. Sőt, átkerült a délszláv és cigány népköltészetbe is. Íróink közül pedig Vörösmarty Mihály, Gyulai Pál. és Jakab Ödön újra feldolgozták. Hajdú Imre Állandó készenlétben Szerétéiben — megbecsülésben A délelőtti rendelési idő vége után egy órával érkeztünk meg Bőcsre. A körzeti orvost, dr. Szabó Viktort — aki nemrégiben vette át az Egészségügyi Minisztériumban a Kiváló Orvos kitüntetést — otthonában találtuk. '— Ritka esemény nálunk, hogy ilyenkor itthon vagyunk. A rendelési idő kiírása ugyanis nem sokat jelent. Jönnek hozzánk ebédidőben, vacsoraidőben, akkor, ha vendégeink vannak, egyszóval a legváratlanabb időközökben. De ez a hivatásunkkal jár. Idővel megszokja az ember az állandó készenlétet, azt, hogy amikor a legjobban ízlik az ebéd, vagy legmélyebb álmunkat alusszuk, fel kell kelnünk. Dr. Szabó Viktor több mint húsz éve dolgozik,ebben a körzetben feleségével. Orvosi munkáját Berettyóújfaluban kezdte, és később itt telepedett le. — Megszerettük ezt a vidéket. Körzetünkben minden lakót ismerünk, a hosz- szú évek alatt szoros kapcsolat alakult ki közöttünk. Tudjuk, hogy Mari néninek fájós a lába, hogy Pista bácsi ízületi gyulladásban szenved és sok más kedves ismerős búját-baját, gondját ismerjük. Úgy érezzük, gondoskodásunkért hálásak a betegek, a község lakói és a sörgyár dolgozói. (Szabó doktor ugyanis egyben a gyár üzemorvosa is.) Amikor elmegyünk hosszabb időre üdülni, már nagyon várnak vissza. Kérdezgetik, merre jártunk, mit láttunk, mondják, hogy hiányoztunk. Ennél nagyobb elismerésre,' megbecsülésre senki nem számíthat. Beszélgetésünket csengetés szakította félbe. Eszmé letten beteget hoztak, áramütés érte. Az orvos máris indul. Feleségével folytatjuk a beszélgetést, aki or-, vosírnokként dolgozik férje ■'Oldalán. — Látja, ilyen a mi munkánk. Nehéz, sok lemondást igényel, mégis ez adja a szépségét, értékét. Segítségre szoruló emberek jönnek és tőlünk megkapják a segítséget. Legszebb emléke-, ink közé tartozik például az egyik helybéli fiatalasz- szony szülésének levezetése. Már régen történt. Saját kocsinkon vittük be a kórházba, de az út hosszúnak bizonyult, a várandós kismama ott szült meg a kocsiban. Nem ez az egyetlen szülés, ahol segédkeztünk. Közben visszaérkezett a férj, megtörtént az elsősegélynyújtás. A kitüntetésről érdeklődöm. .. — Nagyon boldog voltam, amikor átvettem. Nem számítottam rá. Együtt örült a családom, A fiam szintén orvos, és van egy két és fél éves unokám már. Gyakran járnak ki hozzánk. Ha itt van a kisunokám, szinte felüdülést jelent számomra. Sohasem vagyok annyira fáradt, hogy ne játszanék vele szívesen. Távolabbi terveiről csak ennyit mond: — A nyugdíjra nem gondolok még. Szeretnék még sokáig gyógyítani. Monos Márta A kuril-szigeteki vulkán hamujában a szovjet biokémikusok a növényi pigmentek szintéziséhez szükséges legegyszerűbb szerves vegyületeket fedezték fel. Alekszandr Oparin szovjet akadémikus véleménye sze. __„^es-eimélelét a z egész világon elfogadták) e lelet azt bizonyítja, hogy a vulkáni folyamatok az alapvető prebiológiai ve- gyületek forrásai. BENCZE JÓZSEF: Szembenéz az agg szelekkel no Dagadt folyó mosdatja a sarjúval ringó berket, s a kint rekedt hal, uszonya hullámot a réten kerget. Mire zúg a Napóceán üde lesz a fáradt pázsit, a kaszáló derék borul, és a napcsók izzaszt, lázit. Boglya bólint a dombokon ércet bújtat ott a földmély, évszázados lombos fákból tőzeget gyújt meddő hőség. Bányász lett az ökrös gazda,, klottgatyában szőrös mellel, térdig áll a berki sárban szembenéz az agg szelekkel. „N. olyan kitűnő szellem, hogy még a tévedéseit sem kellett elismernie'’. Én szívesebben olvasnám a következőt: N. olyan kitűnő szellem, hogy sokszor tévedésnek képzelte még az igazságait is. Ki tudja? Talán a közelgő világvégében hivő, szektás jö- vendöiőknek is igazuk van. Utóvégre a holnapi napot még nem értük meg; De az ő igazságukra annyi az esély, mint hogy egy részeg émber álmából fölriasztva revolvert kap, kitántorog a sötét kertbe, a levegőbe lő, és szíven talál egy kóbor flamingót. Leszoktam a dohányzásról — mondja I. E. —• De-azért gyújts rá nyugodtan. Szeretem, ha a társaságomban cigarettáznak. Gyönyörködöm a mozdulatokban. Megfigyeltem, hogy vannak dolgok, amelyeket csak szépen lehet csinálni. Ilyen a dohányzás is. Még egy barbár majomember is esztétikusán szokott rágyújtani a cigarettájára ... van!” Ha otthon marad: „Nem pártolja a művészetet!” Egyszóval, bármit tesz — ellenségei minden cselekedetét kiforgatják. Hiszen ők addig élnek, amíg elégedetlenek Nagyurammal. Válasszon hát tisztességesebb, bár éppoly szigorú ellenfelet: önmagát, öt próbálja a tetteivel megnyerni. Ha ugyan ilyen személy egyáltalán létezik ... Abszurd helyzet. Ha Bölcs lennék, és a Fejedelem tanácsot kérne tőlem, ezt mondanám neki: — Nagyúr! Sohase törekedjék arra, hogy kivívja ellenségei megelégedését. Ez hiú ábránd' lenne. Ök minden tettét a visszájára fordítják. Ha szónoklatot tart: „Beszél, ahelyett, hogy cselekednék!” Fia nem tart szónoklatot: „Nincs mondanivalója!” Ha bált ad: „Micsoda féktelen fényűzés!” Ha nem ad bált: „Fogához veri a pénzt!” Ha jól érzi magái: „Könnyű neki!” Ha rosszul érzi magát: „Persze, kimerítette a dőzsölés!” Ha hidat építtet: „Miért: nem inkább vasutat?” Ha utakra költ: „Mi lesz a hidakkal?” Fia leszállítja az árakat: „Tönkremegy az államháztartás!” Ha fölemeli őket: „Nyomorba jut a nép!” Ha letöri a pártütőket: „Micsoda oligarchia!” Ha békejobbot nyújt: „Ügy látszik, fél!” Ha színházba megy: „De sok szabad ideje Langy társaság. Zavaros bor, lötty fekete, egy pohárban sósrudacskák. Olyan .ízük van, mint a felaprított kerti széknek. Az egyetlen életelem L. M. I. története Karinthy Frigyesről. Hatvány Lajos, az író, írómecénás és iparbáró, Ady, József Attila és a Nyugat-kör lelkes támogatója, meghívta barátját egyik alföldi kastélyába. Karinthy heteket töltött a fényes környezetben. . Külön lakosztályt nyitottak neki, ágyába vitték a kakaót, hintón ringatták be a városba, naponta kitisztították a ruháját, még a gondolatait is eltalálták. Amikor a nyaralás véget ért, a vendég így szólt a házigazdához: — Légy szíves, adj kölcsön száz pengőt. Ugyanis meg szeretném jutalmazni a személyzetet Flatvany szó nélkül a zsebébe nyúlt. Karinthy elutazott. De néhány nap múlva expressz levelezőlap érkezett tőle, a következő szöveggel : „Lojzikám! Sajnos, elfelejtettem kiosztani a borravalókat. Kérlek, tedd meg helyettem. De sokat adj, mert én gavallér ember vagyok.*.” Korányi kórház. Baleseti bel, női oldal . Hatos számú kórterem. It£ feküsznek az öngyilkos lányok ist a szerelem sérültjei, a bolondságig szeretők. Elnézem őket. Milyen fiatalok, haloványak, szépek! Arcukat hogy megszépíti önnön erejük, de gyöngeségük is: a bőrükön immár öntudatlanul áttetsző fájdalom ... S délután ötkor belépnek a kapun, akik tettüket okozták. Egymás után jönnek a férfiak: hót ezekért? Jönnek az érelnieszesedéses Don Jüanok, a Fiat 600-as salátakereskedők, a hobo-frizurás sihederek; az ijedtségüket öntudattal viselők: jönnek a kövérek, a sajtfejűek, a' göthös mellűéit, a vigécek, a diákok, a slusszkulcs- csörgetők . .. A nappali portás már ismeri őket. És gratuláló részvéttel köszön < nekik. Sajnálkozva, de elismerően is. Mint férfi a férfinak.-k Egy asszony üli gyermekét az utcán,’ Üti, üti, üti . .. A gyermek meg átöleli az anyja szoknyáját, örvénylőén és tapadón, a ruhájába kapaszkodik, a lábszárába, a húsába; fájdalmával mintegy hozzá menekül — segítséget és védelmet várva attól, akitől az ütéseket kapja ... ★ Rádióinterjú. — Buzdítani kell a termelőket! Gyárunk a 14,5 százalék cukortartalom fölötti cukorrépáért már éveli óta magas prémiumot fizet. — És ez nagyon megterheli az uzet» költségvetését? :— Egyáltalán nem.' Biológiai felfedezés Mohácsi Regős Ferenc: Épülő városrész
