Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. április 7., péntek Új kiáííítóheíy Miskolcon A Vasas Galéria Néhány évvel ezelőtt igen nagy örömmel üdvözöltük a diósgyőri Kohász Galéria megszületését. Létrehozóit az vezette, hogy a két diósgyőri nagyüzem szomszédságában legyen mód a képzőművészeti kultúra terjesztésére, szinte elébe menjenek a dolgozóknak a tárlatok kínálatával, a szó legszorosabb értelmében közelítsék egymáshoz a munkást és a művészetet. A jó elgondolás technikai kivitelezése már több akadályba ütközött, nem volt megfelelő helyiség és a vendégház emeleti tanácskozó- terme igencsak provizórikus megoldásként volt elfogadható. Az idő bebizonyította, hogy ez az átmenetiség nem tartható fenn hosszan, és mint annak idején foglalkoztunk vele, a Kohász Galéria az elmúlt nyáron megszűnt. Felszámolásának körülményeit most utólag már kár felemlegetni. A diósgyőri nagyüzemek és a környék népessége változatlanul indokolttá teszi egy diósgyőri állandó kiállítóhely jelenlétét, és ezek a meggondolások vezettek oda, hogy a minap — mint arról Pető János grafikusművész tárlata kapcsán már szóltunk — az új Diósgyőri Vasas Művelődési Központban megnyílhatott a Vasas Galéria. Az új galéria hivatott betölteni azt a közművelődési-művészeti szerepet, amelyet elődjének szántak. Jó központi elhelyezésénél fogva igen alkalmasnak mutatkozik arra, hogy mind a diósgyőri nagyüzemek, mind a III. kerület mintegy harminc más üzeme és a kerület lakossága körében a képzőművészeti kultúra terjesztője, az érdeklődés felkeltője és ébrentartója lehessen. Szervezetileg — szemben a ko- i'ábbi Kohász Galériával — nem több intézmény összefogásából született, hanem a Diósgvőri Vasas Művelődési Központon belül működő létesítmény. @ Az elmúlt napokban az első kiállítás kapcsán kerestük fel és beszélgettünk M. Szilágyi Lajosnéval, aki az új galériának egyik szervezője. létrehozója és a művelődési központon belül felelős irányítója. Ö tájékoztatott arról, hogy a Vasas Galéria milyen programot tűzött maga elé. A már vázolt, alapvető célokon túl mindenképpen fokozni akarják azt, hogy elébe menjenek a dolgozóknak, a látogatóknak, és úgy kívánják megválogatni az egymást követő tárlatok anyagát, hogy mind többen ideszokjanak. Arra is gondot kívánnak fordítani, hogy egy rövid nyári időszakot leszámítva, ne legyen folyamatossági hiány a tárlatok között, az ide betérők mindenkor találjanak kiállítást, sőt még azt is tervezik, hogy mint a színházaknál állandóan ugyanazon a napon van a premier, itt is mindig csütörtökön és délután fél háromkor legyen az új kiállítások megnyitása, hogy megszokott ’napon, megszokott időpontban — a délelőttös műszak váltása után — lehessen az ünnepi találkozás, az új tárlati anyagokkal. Természetesen azt szeretnék, ha ezek a találkozások nem szorítkoznának a megnyitókra. A kiállítási terem nemcsak könnyen megközelíthető, hanem roppant vonzó is, jó a megvilágítása és a művelődési házat egyéb céllal felkeresőknek is szinte útbaesik. Mint hallottuk, több kisebb helyiség, máshol is elhelyezhető klub feláldozásával sikerült a Vasas Galéria helyiségét biztosítani, de véleményünk szerint nagyon megérte: a környék rangos kiállítóhelyhez jutott. © Nézzük most már, hogy a jó keretek között, milyen tartalom várható. Mint M. Szilágyi Lajosné mondotta, az első esztendő alapelve: ideszoktatni mind több embert, s ezért kívánják a képzőművészeti műfajok mind szélesebb skáláját felvonul tatni. A most látható Pető- kiállítást majd a Munka - képzőművészet című, a Her man Ottó Múzeum Képtára anyagából rendezett tárlat követi. Ezen többek között Bernáth Aurél, Derkovits Gyula, Kmetty János, Do manovszky Endre, Dési Hu bér István, Kondor Béla Tornyai János, Szőnyi István munkái láthatók. A képtá- anyagából a továbbiakban is legalább évente szeretnének összeállításokat bemutatni. Nyártól Blaskó János festőművész, majd később Zsig- nár István festőművész, Va- radi Sándor szobrászművész, Demcsik Attila ötvösművész. Anton' Dancsev bolgár dísz- kovács kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. És még egyet, mint minden évben, most is bemutatkozást lehetőséget kívánnak teremteni a Diósgyőri Vasas Képzőművészeti Kör tagjainak, és várhatóan még ebben az évben az országos képzőművészeti köri kiállítás anyagából is bemutatnak egy gyűjteményt. A tervek azt látszanak igazolni, hogy a Vasas Galéria jó úton jár a diósgyőri tömegek és a képzőművészet egymáshoz közelítésében. A Herman Ottó Múzeum Képtárával, a Miskolci Galériával már fennálló és minden bizonnyal erősödő kapcsolata hihetőleg segíteni fog tervei mind jobb megvalósításában. Űj kiállítóhellyel gazdagodott hát Miskolc, új otthonra lelt a közművelődésben végzendő művészeti ízlésfejlesztő tevékenység. Érdemes lesz a Vasas Galériára figyelni. (benedek) CSAK 1 NAPIG! ÁPRILIS 7-ÉN, AZ ÁRUCSARNOKBAN . Kréker (lengyel) teasütemény 10 Ft helyett 6 Ft-os áron kapható. József Attila szavaló verseny A költészet napja tiszteletére szavalóversenyt hirdetett a miskolci járás fiataljainak a KISZ Miskolc járási Bizottsága, a járási hivatal művelődésügyi osztálya, az Északmagyarországi Vegyiművek KISZ-bizottsága és a sajóbábonyi Déryné Művelődési Ház. Az április 11-i szavalóversenyre nemcsak az általános iskolai tanulók és a KISZ-korosztályú fiatalok nevezhettek be, hanem a felnőttek is. Eddig több mint harminc versmondó küldte be jelentkezését a sajóbábonyi művelődési házba. A szavalóversenyt egyébként gyermek- és felnőtt kategóriában rendezik meg. Gyermekkönyvnapok a Hernád mentén Encsen, az általános iskolában kerül sor a Hernád- m enti gyermekkönyvnapok megnyitó ünnepségére április 10-én. A rendezvénysorozat első napján igen érdekesnek ígérkező ankétra kerül sor a Móra Ferenc Könyvkiadó és az ifjúság olvasóvá nevelésének kapcsolatáról. Az április 27-ig tartó rendezvénysorozat eseményeiből még egy tapasztalatcserével összekötött anké- tot kell kiemelnünk: április 24-én a borsodi gyermekkönyvtárosok vitatják meg tapasztalataikat, s cserélnek gondolatokat az olvasóvá nevelésről. , Miként az már szokásos, a -gyermekkönyvnapok idején Számos író—olvasó találkozó- • ra is sor kerül. Göncre és Hidasnémetibe Takács Tibor, Vizsolyba, Vilmgnyba és Szemerére Balogh Béni, Encsre és Forróra Baranyi Ferenc, Szikszóra és Göncruszkára pedig Varga Domokos látogat el. Irodalmi színpadok találkozója A Rónai Sándor Művelődési Központ és a Miskolci járási Hivatal művelődésügyi osztálya rendezésében Sajó- bábonyban rendezik meg az irodalmi színpadok és gyermekszínjátszó körök miskolci járási találkozóját április 9-én. Tizenegy irodalmi színpad és gyermekszínjátszó kör .vesz részt a találkozón: hét gyermek és r.égy felnőtt csoport. Az egész napos találkozó szakmai értékeléssel zárul majd, ami a további munkához nyújthat segítséget. A gyermekszínpadok kategóriájában három, a felnőttek között pedig egy díjat adnak ki. ÁPRILIS 12: GYULA ÁPRILIS 23: BÉLA ÁPRILIS 24: GYÖRGY Kerülje el a sorbaállást! Táviratát az esedékesség napja előtt legalább 2, legfeljebb 15 nappal előbb feladhatja r Ebben az esetben a távirat címe előtt H jelzést kell írni és utá,na a kézbesítés napját. Pl.: H 8. Az esedékesség előtt legalább 3 nappal előbb feladott dísztávirat dija kedvezményes! A TIT munkája Borsodnádasdon A TIT Borsod megyei Szervezete 1972-ben határozta meg és adta közre a helyi csoportok működésére vonatkozó irányelveit. A helyi csoportok szervezésével némileg lazítani akarta a szervezeti keretek túlzott központosítását. Lehetőséget kívánt teremteni ahhoz, hogy a társulat tagjai hatékonyabban visszacsatolód- hassanak saját társadalmi bázisukhoz, munkahelyükhöz, lakóterületükhöz. A megyei szervezet pontosabb igényfelmérésre, „test- re-szabottabb” ismeretterjesztő munkára biztatta tagságát, és ennek a munkának a helyi csoportok alkották a kereteit. Az irányelvek az 1972—1974. közötti időszakban még nem említették Borsodnádasdot, ahol helyi csoport szervezése indokolt lett volna. Bár jelentős nagyüzemek — a lemezgyár és a bánya — jelenléte ezt kívánatossá tette volna. De mint nagyközség sem került szóba a • szervező munka kezdeti szakaszában. Borsodná- dasd közművelődéséért felelős párt- és tanácsi vezetők a nagyközséget megillető rang és felelősség tudatában előbb-utóbb napirendre tűzték ezt a témát. Útépítés, ABC-áruház, kisüzemek telepítése, lakásépítési program teljesítése mellett a község közművelődésének az ügye sem lehetett huszadrangú kérdés. A két fenntartó szervhez tartozó művelődési házak együttműködésére már abban az -időszakban is megvolt a lehetőség, amikor még a két intézmény együttes fenntartásának és írányítá-, sának a módozatait mérlegelték. Borsodnádasdon egy TIT helyi csoport létesítésére volt meg a reális lehetőség, amely a gyártelep és a község kulturális igényeit egyaránt kielégíti. Ennek a létrehozása csak közös igyekezettel valósulhatott meg. A szellemi tartalékok észszerű és célszerű felhasználása oldhatta meg a nagyközségben az ismeretterjesztés gondjait. A dicséretes kezdeményezés Murányi Elemér MSZMP nagyközségi bizottsága titkárának, Res tás László tanács - titkár, Papp Béla tanácselnök, valamint a két fáradhatatlan kultúrmunkás Szu- csányi Kálmánná és Érsek Ferenc művelődési ház igazgatók nevéhez fűződik. Az 1976-os év közművelődési tervének elkészítésénél Murányi Elemér javaslatára merült fel a TIT helyi csoport szervezésének témája. A kezdeményezést messzemenően támogatta dr. Márton Ferenc TIT járási elnök, vezető ügyész. A csoport megalakulásánál tagtoborzást végeztünk politikai munkások, tanácsi dolgozók, műszakiak, egészségügyiek körében. A csoport 20 tagot foglalt magában. A pedagógusok részvétele igen mérsékelt volt. Erőink számbavétele után fokozatosan tértünk át az előadások megszervezésénél az „önellátás” rendszerére. 1976/'77-ben az előadások jelentős részénél még igényeltük a járási előadókat. Témánk ekkor a jogtudatformálás volt, amely elérte a település társadalmának különböző rétegeit (nőszövetség, politikai munkások csoportja, ifjúsági és üzemi kollektívák stb.). Az Ózdi Járásbíróság, Ügyészség és Rendőrség dolgozói vállalták magukra ennek a munkának az oroszlánrészét. A nádasdi hallgatóság azóta is érzékenyebben érdeklődik a jogi kérdések iránt, érdeklődéssel várja vissza előadóit. 1977/ 78-ban az egészséges életmód témaköre volt a központban. Előadógárdánkból az egészségügylek álltak „csatasorba”. A rétegpolitika révén differenciálódott az előadások hallgatósága, változatosabbá vált az előadások színtere, mert a helyi viszonyok ismeretében sikerült mindig a „megfelelő előadót a hallgatóság” számára mozgósítani. Már a harmadik éve működik helyi csoportunk. Erőink, képességeink ismeretében alkalmasnak mutatkozik a közösségünk az ismeretterjesztés korszerű, tudományos szintű ellátására. Természetesen mindig számolunk azzal, hogy a járási, megyei, de még országos szintű munkahelyeken dolgozó ismeretterjesztő munkások előadásai is gazdagítsák lakóhelyünk dolgozóinak ismereteit. A helyi csoportok tapasztalatait, működésének eredményeit, bevált módszereit hamarosan megyei fórumon vitatja meg tagságunk. Mi is készítjük á „leltárt”, amely nem az előadások száma tekintetében lesz elsősorban hiánytalan. Azzal mérhető munkánk eredményessége, hogy Borsodnádasdon a TIT helyi csoport tagsága fel tud-e nőni a nagyközségi ranghoz, megtalálja-e a helyes arányt a természet- tudományi és társadalomtudományi előadások között. Közelítjük az erősen tagolt, differenciált hallgatóság igényeit, hogy a munkahelyi ismeretterjesztésben a műszaki témák mellett a társadalomtudomány is érvényesüljön, de utat nyitunk a „konzervatívabb” hallgatóság, a „falusi”-nak nevezett közösségek felé a természet- tudományos előadásoknak. Differenciáltan szolgáljuk ki az igényeket. A szellemi erőkkel való gazdálkodás, mint egy „diszpécser-szolgálat”, kedvezően fogja a jövőben is alakítani Borsod- nádasd dolgozóinak művelődését, világnézeti fejlődését. (nemesik) RÖVIDÉBE ÉS HOSSZABB TÁVON EGYARÁNT HASZNOS ÜTITÁRSA A RIGA 16, VERHOVINA 6, SIMSON MOKICK S 50 kismiMerélipár! Üzembiztos! Kényelmes! Gazdaságos üzemeltetésű! Kapható: a BIK és áfész szakiizlctckbcn, áruházakban!
