Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
1978. február 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 / AZ ANTIKOMMUNIZMUS muu a nemzetközi forradalmi mozgalom, a szocializmus és a kommunizmus elleni harc ideológiai, politikai, gazdasági és más eszközeinek összessége, társadalmi szerepét tekintve a legfőbb eszköz, amelynek felhasználásával az imperialista monopóliumok neokolonialista céljaik elérésére törekszenek. Az imperializmus neokolonialista külpolitikájának anti- kommunista tendenciáját a kommunista és munkáspártok lí)CS9-es nemzetközi tanácskozásának dokumentumai is hangsúlyozzák: „A nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcában az imperializmus egyfelől makacsul védelmezi a gyarmati rendszer maradványait, másfelei az újragyarmatosítás módszereivel próbálja megakadályozni a fejlődő államok és a nemzeti szuverenitásukat kivívott országok gazdasági és társadalmi haladását. E célja érdekében támogatja a reakciós köröket, gátolja az elmaradott társadalmi struktúrák felszámolását, s igyekszik megnehezíteni, hogy ezek az országok a szocializmus útján vagy a szocialista távlatot nyitó haladó, nem kapitalista úton fejlődjenek.” A gyarmati viszonyok megszűnése végső megnyugvást még nem hozott. A legutóbbi 15 évben mintegy 90 államcsíny vagy államcsínykísérlet történt az imperialisták támogatásával. Megpróbálják felhasználni a volt gyarmatokon általuk létrehozott vagy megvesztegetett reakciós rezsimeket. Az imperializmustól való függőség újabb formáin kívül ez sem kínál többet a népeknek. Ellenállást váltanak ki azok a kísérletek, amelyekkel a fiatal államokat megpróbálják bevonni a katonai tömbökbe. Ennek egyik bizonyítéka az el nem kötelezett országok mozgalma. Az imperialisták fokozzák a kommunista-, szovjetellenes rágalom hadj ára tot, reformista nézetek propagandáját, hogy a felszabadító mozgalmat eltérítsék a forradalmi antiimperialista irányvonaltól és együttműködésre késztessék a kapitalista nagyhatalmakkal. Ezen belül igyekeznek felszítani az örökölt ellentéteket különösen a határkérdésekben és felhasználni azt a haladó politikai rendszerek ellen. Céljuk továbbá a Szovjetunió lejáratása, befolyásának csökkentése, kiszorítása. A Szovjetunió, a szocialista országok támogatják a felszabadult országok népét igazságos harcukban. A jelen körülmények között fontosnak tartják a szabadságszerető arab népeknek az imperializmus és a cionizmus ellen vívott harcuk megerősítését, mert a Közel-Kelet jelenleg történelmének bonyolult szakaszát éli át. Az egyiptomi kormány legutóbbi lépései olyan helyzetet teremtettek, amely súlyosan fenyegeti az arab népek létérdekeit, tényleges és súlyos akadály a közel-keleti kérdés igazságos és tartós rendezésének útjában. Az ENSZ XXXII. közgyűlésén a közel-keleti kérdés és a palesztin vitában elsősorban a szocialista országok küldöttei, de igen sok el nem kötelezett, harmadik világbeli ország képviselői is azt hangoztatták, hogy a Közel- Keleten csak akkor lesz igazán béke, ha visszavonják az izraeli csapatokat az 1967- ben megszállt területekről, ha a palesztin nép önrendelkezési jogát elismerik. Hangsúlyozták továbbá, hogy a közel-keleti békéhez a genfi konferencián keresztül vezet az út. Ismeretes az „Afrika szarván” kirobbant konfliktus. A Szomáliái vezetés nyilván külföldi sugallatra területi követeléssel lépett fel Etiópia ellen, katonai akciókba bocsátkozott, s ezeket ma is folytatja. Nyílt agresz- sziót követtek tehát el és megszállták az ország területeinek jelentő, részét. Az USA közel-keleti szövetségesei amerikai fegyverszállítmányokat juttatnak el Szomáliába. Cél: az etiópiai haladó politikai rendszer megdöntése. Nyilvánvaló az is, hogy az egységes szocialista Vietnam, az első délkeletázsiai szocialista ország létrejötte kiváltja mindazok haragját, akik a feszültség, az ellenségeskedés légkörét szeretnék állandósítani a térségben. Csak sajnálni lehet, hogy ezek az erők terveikre most olyan „kivitelezőt” találtak, mint Kambodzsa, amelynek lakosságát hű testvérként segítette a legnehezebb időkben is Vietnam népe. A két ország népe együtt harcolt az imperializmus ellen, és ebben a harcban közös győzelmet arattak. Reméljük, hogy mindkét állam szuverenitásának tiszteletben tartása mellett sor kerül a békés rendezésre. A szocialista országok minden támogatást megadnak a fejlődő országoknak abban a harcban, amelyet törvényes céljaik megvalósításáért, az imperialista kizsákmányolás lerázásáért és azért a jogukért folytatnak, hogy sorsukat maguk határozzák meg. Segíteni kell a fejlődő országokat az útválasztásban is. Minden népnek és országnak joga, hogy megválaszthassa fejlődésének útját. Nem avatkozunk más népek belügyeibe, de a fejlődő országok vonatkozásában is a haladás, a demokrácia, a nemzeti függetlenség erőinek oldalán állunk. A Szovjetunió és a szocialista országok készek megadni minden lehetséges segítséget és támogatást erkölcsi, politikai, gazdasági, szervezési téren egészen honvédelmük megszilárdításáig, A hosszú távú iparfejlesztést szolgáló legfontosabb kapacitások a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével épülnek. A KGST-tag- államok már eddig is — igen kedvező feltételek mellett — 11 milliárd rubel kölcsönt adtak a fejlődő világ országainak és mintegy 3000 objektum építéséhez nyújtottak és nyújtanak anyagi, műszaki segítséget. A szocialista országok lehetőségei azonban nem korlátlanok, de politikájuk nem konjunkturális jellegű a fejlődő országokkal való együttműködésben. Hazánk külkereskedelmi forgalma az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök elve alapján kedvező cserearány-mutatók mellett valósul meg velük szemben, miközben a segítségnyújtás elemeit is érvényesíteni kívánjuk. MA MAR ezek az országok kedvezőbb nemzetközi feltételek között vívhatják meg küzdelmüket. Megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, előre törtek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadulás, a függetlenség, a szocializmus erői. Ebben kiemelkedő szerepe van a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának, következetes kezdeményező magatartásuknak, együttes fellépésüknek. A fejlődő országok eredményei, harcai tovább erősítik e folyamatot, a jövőben még nagyobb súlya lesz .hozzájárulásuknak a békéért, a biztonságért, a társadalmi haladásért vívott közös küzdelemben. Dr. TJray Miklós A MÄV Miskolci Igazgatóság Vontatási Főnökség villamos forgőgepes műhelyében, Bottka Zoltán és Varga László a vontató mozdonyok szénkefetartóit javítja. Lehet-e minden nagyon jó? Tartalmas, bőséges, az eddigi eredményeket szépen összegező volt az a jelentés, amellyel a Borsod megyei Tejipari Vállalat vezetősége várta az SZMT nőbizottságát, amely a napokban ennél a vállalatnál tartotta ülését A vállalat igen fontos, felelősségteljes feladatot lát eL Évente 120—140 millió liter tejet vásárol fel, amit különféleképpen feldolgozva juttat el a lakossághoz. A tejiparban dolgozóknak több mint a fele nő. Ez is oka annak, hogy a szakszervezet nőbizottsága a helyszínen, részletesen akar tájékozódni róla, milyen a nődolgozók helyzete, megbecsülése a vállalatnál. Nézzük, mit mond erről a vállalat vezetőségének beszámolója? Az elmúlt évben több, pozitív irányba ható bérrendezést hajtottak végre. Az azonos állománycsoportba tartozó és azonos munkát végző női és férfi .dolgozók bére számottevő különbséget nem mutat. Gondot fordítanak a nődolgozók munkájának erkölcsi elismerésére, a kitüntetések adományozásakor a nődolgozókai létszámarányuknak megfelelően veszik figyelembe. Több nő kapott lakásvásárlási támogatást, s nyolcán lakásépítési kölcsönt. Figyelemre méltó a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelők anyagi támogatása. Hosszan lehetne még sorolni mi minden volt a terjedelmes jelentésben. Az ember azt gondolta, ez igen, a szakszervezet nőbizottsága bizonyára mindennel tökéletesen meg lesz elégedve. Csakhogy közel sem ez történt. A nőbizottság tagjai, akiket a megye gazdasági életének különféle területeiről választottak meg annak idején, ugyancsak járatosak a vállalati dolgokban. Más szavakkal: ismerik az életet. Az első kétség éppen a beszámoló pozitív hangja miatt keletkezett Többen megkérdezték az igazgatótól: valóban ilyen problémamentes itt minden? Határozottan hiányolták, hogy a jelentésben nem jutott hely a vállalat gondjainak, hiszen minden bizonnyal ilyenek is vannak. És még egy lényeges dolog. Több kimutatás szerepelt az anyagban, de nem találtak olyat, amelyik arról tájékoztatott volna, hogy azonos munkakörben, azonos végzettséggel rendelkező, a vállalatnál azonos időt eltöltő férfiak és nők fizetése milyen képet mulat, Kifogásolták — és joggal —■, hogy a szocialista brigádmozgalmat éppen csak érintették, s úgy találták, kevés a női szocialista brigád. Nem tetszett a „beszabályozott” könyvtárhasználat, ami azt jelenti, hogy hetenként két órában vehetik igénybe a könyvtárat. Nagyszerű, kemény két óra volt a nőbizottság ülése. Biztos vagyok benne, hogy a vállalatvezetésnek feltett kérdések zömének szakszerűsége — különösen ami a bérpolitikát illeti — olyan volt, ami méltán lephette meg a helyi vezetőket, s bizonyította, hogy ez a bizottság nem elégszila meg a szép szavakkal, konkrét, komoly elemzést igényel, összességében nagyon jónak értékelték a tejiparban dolgozó nők helyzetét, dicséretesnek találták a vállalat gondoskodását. Az, hogy mégis sok kérdés volt, s esetenként vita, semmit nem von le ennek értékéből. Bizonyította: ner igaz az, hogy minden olyan jó és tökéletes. Miket kell még tenni? Azt az SZMT nőbizottsága nagyon konkrétan megfogalmazta, s ismerve a tejipari vállalatot, bizonyára megszívlelik majd. Adamovics Ilona Munkavédelmi őrök tanácskozása inden évben visszatérő téma a medve, — nevezzük bizalmasan Mackó úrnak — február 2-i, gyertyaszentelő napi viselkedése. Mindannyian figyeljük ezen a napon az időjárást; borult marad-e az ég, kisüt-e a nap? Kint marad-e a medve, vagy pedig visszatér barlangjába? Jön-e végre a tavasz, vagy marad még hat hétig a tél? A medvével kapcsolatos időjárási jóslás ellerjedettségét hazánkban kétségkívül Jókai Mór Új földesúr című regényének köszönheti. A regényben leírt „niedvefilozófia” népi eredetű megfigyelésre támaszkodó változatát ugyanis hiába keressük az elmúlt századok kalendáriumaiban, vagy a néprajzi művekben, nem találjuk. Joggal tételezték fel, hogy a gyertyaszentelői időjós medve kizárólagosan a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór írói fantáziájának szülötte. Annál érdekesebb, hogy Victor Hugo Nyomorultak című regényében is olvashatunk erről az időjós medvéről: „A tél egyik napján délután rövid időre előtűnt a nap: de február 2-ika volt, Gyertyaszentelő Boldogasszony, amelynek álnok, hatheti fagyot jelentő napsütése Laensberg Máténak a következő, méltán klasszikus két sort sugalmazta: Ha süt a nap: a medve Odvába tér sietve.” A Nyomorultak 1862-ben jelent meg, az Üj földesúr is ebben az esztendőben, január 4-től június 29-ig folytatásokban a Pesti Naplóban. Bizonyára olvasta Jókai a Nyomorultak-at mielőtt az Üj földesúr-at befejezte volna. Életrajzi írásában említi, hogy a francia irodalmat igyekezett eredetiben és azon frissében olvasni. De az is lehetséges, hogy már előbb olvasta és kijegyzetelte magának valahonnan- ezt a Mackó úrral kapcsolatos időjóslást. De ki is volt ez a Laensberg Máté, vagy franciásan Ma- thieu Laensberg, akire Victor Hugo hivatkozott? A XVII. században élt Liége városában, állítólag a Szt. Bertalan templomnak volt ott kanonokja. Neki tulajdonítják az 1636- ban megjelent Liégei Almanach szerzőségét. Ez a könyv időjóslásokat és egyéb eseményekre vonatkozó jóslásokat tartalmazott. Ha továbbmegyünk a világirodalomban, John Steinbeck Rosszkedvűnk tele című regényében is találkozunk Mackó úrral. Azaz mégsem ővele, hanem egy másik, szintén téli álmot alvó állattal, a mormotával. így olvashatunk erről: „Itt a tavasz Baker úr — mondta Ethan. — Idén is igaza volt a mormotának.” Amerikában tehát a medve helyett a mormota jósol, s ő is pontosan február 2-án. A szabály egyébként az általunk is ismert; ha a mormota ezen a napon előjön üregéből és meglátja árnyékát, visszabújik és további hat hétig ott marad. Tehát, ha ezen a napon kisüt a nap, a tél folytatódni fog, s ennek következménye, abban az évben rossz termés lesz. A mormota olyan megtiszteltetésben részesült az Egyesült Államokban, hogy február 2-át ott „mormota nap”-nak nevezik (groundhog day, woodchuck day). Missouri államban ezt a napot a törvényhozó testület törvénybe is iktatta. Pennsylvaniában van egy Mormota Klub, melynek tagjai ünnepélyesen vonulnak a külön e célra tartott mormotájuk üregéhez ezen a napon, hogy lássák, milyen időjárást jósol a klub kedvence, amikor álmából felriasztják. (Úgy mondják, hogy mormotájuk csak éppen annyit téved, amennyit a meteorológusok szoktak.) Végeredményben egy több évszázados megfigyelésről van itt szó. A földművelő ember a téli álmot alvó állatok tavaszi viselkedését és az időjárás alakulását vetette össze. A jelekből pedig következtetett a mindennapi létet adó termésre. „gyertyaszentelői medve” az egész emberiségé. Egy nemzet sem mondhatja kizárólagosan a magáénak. De úgy érzem, mi, magyarok különösen büszkék lehetünk arra, hogy az irodalomba művészi módon a magyar Jókai Mór juttatta be Mackó urat, az időjós medvét. Pozder Miklós az ÉMÁSZ aál Első ízben rendezték meg a munkavédelmi őrök tanácskozását az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál. A vállalat 142 társadalmi tisztségviselőjét Bur- gony László, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatta a munkabiztonság helyzetéről. Az elmúlt öt év adataihoz viszonyítva jónak értékelhető a tavalyi év; csökkent a vállalatnál az egy főre eső balesetek száma, és csökkent az ezer főre jutó kiesett munkanapok száma is. Az ország többi áramszolgáltató vállalatához viszonyítva jó az ÉMÁSZ munkabiztonsága. Megállapították a tanácskozáson, hogy a jövőben az 1977-es tendenciát kell folytatni. Az elmúlt évben sokat fejlődött ugyanis a munkabiztonság. Valamennyi igazgatóságon felépültek az oktató tanpályák, melyek segítségéve] gyakorlati oktatássá fejlődött az elméleti munkavédelem A Magyar Villamos Művek Tröszt és a SZOT munkavé* Jelmi osztálya meghozta döntését, hogy a jövőben minden más áramszolgáltató építsen hasonló oktató tanpályákat és javasolják, hogy más, veszélyes üzemekben is törekedjenek létrehozására. /. munkavédelmi őrök tanácskozásának következő napirendi pontja a szakszervezet és a munkavédelmi őrök feladataival foglalkozott. Hi- degh Lajos, a vállalati szak- s: rvezeti bizottság munka- védelmi felügyelője az 1978- as tennivalókat ismertette. A munkavédelmi őrök hozzászólásaikban felhívták a vállalat vezetőinek figyelmén a leggyakrabban előforduló veszélyforrásokra, i techno- ló;'ák veszélyt rejtő hibáira, elmondták a munkavédelmi oktatással kapcsolatos észrevételeiket. Végül küldötteket választottak, akik az iparági tanácskozáson képviselik majd az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatok Íz iiíIipÉÉ lire ills I fejlői iirszásoSii ff!I.) Az időjós medve
