Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

í X ^ yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 36. szám. Az amerikai külügyminisz­tériumnak az emberi jogok helyzetéről készített doku­mentuma megállapítja, hogy Izrael megsérti a megszállt arab területek lakosságúnak jogait, nem megfelelő bánás­módot alkalmaz az izraeli börtönök foglyaival szemben és terrorizmus vagy politikai íelbújtás gyanújára hivatkoz­va tömegesen utasítja ki a megszállt arab területek la­kosait az országból, kollektív megtorlást alkalmaz velük szemben. A dokumentum, melyet a kongresszus a külföldi kato­nai és gazdasági segély oda­ítélése szempontjából tanul­mányoz, a többi között meg­állapítja, hogy a megszállt (arab) területeken érvényben levő katonai kormányzat az alapvető emberi jogok egyné- melyikét „biztonsági okokra hivatkozva hatályon kívül he­lyezte”. A dokumentum ez­után számadatokat ismertet arról, hogy hány arab fogoly van izraeli börtönökben, mi­lyen tiltakozó megmozdulások voltak a megszállt területe­ken a közelmúltban, s hány Ara: SO fillér palesztin arab kényszerült különböző gazdasági okokból elhagyni szülőföldjét. A Palesztina; Felszabadí- tási Szervezet csütörtökön ka­tonai célpontoknak minősí­tette a megszállt arab terüle­teken létesített izraeli koló­niákat és bejelentette, hogy ennek megfelelő eszközökkel harcol ellenük. A szervezet genfi irodája Begin izraeli kormányfő látogatásával egy- időben nyilatkozatot tett köz­zé. amelyben rámutat, hogy ezek a törvénytelen telepü­lések akadályozzák a béke megteremtését, és durván megsértik a nemzetközi jogot. Egy palesztin hivatalos sze­mélyiség Bejrutban csütörtö­kön bejelentette, hogy az el­lenállási mozgalom az izraeli megszállókkal való kollaborá- lás miatt kivégezte a ciszjor- dániai Ramallah egyik leg­gazdagabb üzletemberét, Ab­dul Nur Dzsanhut. A hírrel kapcsolatban az Izraeli Rádió elmondta, hogy Dzsanhu, ha­lála előtt pár nappal, talál­kozott Ezer Weizman izraeli hadügyminiszterrel. Szombat. 1978. február 11. ___ " ' - ­H eves Sarcok Libananban Bejrútban pénteken reggel — a csütörtök esti viszony­lagos nyugalom után .— is­mét heves harcok dúllak az arabközi békefenntartó erők Szíriái alakulatai és libanoni jobboldali milicisták között. Az immár harmadik napja tartó fegyveres összecsapá­sokban — a Reuter értesü­lése szerint — csaknem száz ember vesztette életét, s mintegy 140 megsebesült. Orvlövész golyója találta el a libanoni képviselőház alcl- nökét is. Combsérüléssel ápolják kórházban. Csütörtökön Damaszkusz- ban Hafez Asszad szíriai köz- társasági elnök magas rangú libanoni küldöttséget foga­dott. A küldöttség tagja volt Fuad Butrosz libanoni kül- ügy- és hadügyminiszter, Számi el-Khatib, az arabközi békefenntartó erők libanoni parancsnoka és Szolimán Frangié — volt elnök, a jobb­oldalt tömörítő libanoni front vezetője. Szelim al-Hossz libanoni miniszterelnök a delegáció Damaszkuszból való visszaté­rése után reményét fejezte ki, hogy „a közeljövőben sikerül pozitív eredményt elérni” és a szembenálló felek között igazi tűzszünetet megvalósí­tani. . A PFSZ minősítése: ez izraeli települések katonai célputik A lázbércl „vízgyár” Miskolciéi északra, a Sajó völgyében, illetve a borsodi szénmedeneében levő települé­sek és ipari létesítmények ivó- és iparivíz-cUálásál a Borsodi Vízellátási Rendszer biztosítja. A vízellátási rendszer egyik jelentős víznyerési létesítménye a lázbérei tá­rozó. amely Bánhorvátitól délnyugatra mintegy 4 kilométerre, a Bán patak völgyében létesült, s amelynek vízgyűjtő területe 218 négyzetkilométer, a tó felülete pedig 77 hektár. Képünkön a diszpécsert eremben Szilágyi Béla müszakvezctö gépész látható, akinek — többek között — feladata a víztisztítás technológiájának irányítása, ellenőr­zése, az üzemnapló óránkénti vezetése. (100 ezer ember ivóvize című képes beszámo­lónk az 5. oldalon). 32,5 milliós nyereség Eredményekben gazdag évet zárt a Bartók Béla Termeliszmtkezet 1 francia élik külpolitikai nyilatkozata Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök úgy tervezi, személyesen is­merteti májusban az ENSZ- közgyűlés rendkívüli, leszere­lési ülésszakán Franciaország leszerelési javaslatait. Így azt, hogy a genfi leszerelési bi­zottság helyett hozzanak létre új, az ENSZ égisze alatt mű­ködő nemzetközi fórumot, va­lamint azt, hogy hozzanak létre nemzetközi műhold­megfigyelő hálózatot a lesze­relés ellenőrzésére. Giscard d’Estaing mindezt csütörtökön este mondotta el a Francia Televízióban, ahol a közelgő választások kapcsán nemzetközi kérdésekről nyi­latkozott vezető újságírók­nak. „A márciusi választások nyilvánvalóan fontos követ­kezményekkel járnak majd, ami Franciaország külpoliti­káját illeti” — jelentette ki. Hozzáfűzte: reméli, hogy a szavazáskor „a józan ész nem hagyja cserben a franciákat”. Miután a köztársasági elnök előzőleg már többször kifej­tette, hogy a választásokon a jelenlegi kormánytöbbség tá­mogatását tekinti „jó döntés­nek” a megjegyzés azt jelen­ti, Giscard d’Estaing a kül­politikát illetően is az eddigi helyzet megőrzésére szólítja fel a franciákat. Am arra a kérdésre, változnék-e Fran­ciaország külpolitikája akkor, ha a márciusi választásokon a baloldali pártok jutnak több­séghez, Giscard d’Estaing azt válaszolta: „természetesen, igen”. Ezt azonban nem rész­letezte. A francia—algériai viszony­ról szólva megállapította, hogy az utóbbi hónapokban meglehetősen feszültté vált. Azzal vádolta az algériai ve­zetőket és a sajtót, hogy nem tanúsítottak „Franciaország­hoz hasonlóan mérsékletet”. Az Afrika szarvában ural­kodó helyzetről szólva a francia köztársasági elnök ki­emelte, hogy az államközi határokat tiszteletben kell tartani. A francia államfő szerint arra lenne szükség, hogy a nagyhatalmak szün­tessék be a térségbe irányuló fegyverszállításaikat. A francia államfő egy kér­désre válaszolva visszautasí­totta azt a nézetét, hogy az enyhülés politikája „kiful­ladt” volna. Hangsúlyozta, hogy Franciaország közvetlen és ígéretes kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval, s a két ország között nincsenek objektiv nehézségek. Washingtonban a külügy­minisztérium szóvivője csü­törtökön „igen komoly fej­leménynek” minősítette a har­cok fellángolását Libanonban. Tom Reston külügyi szóvivő azt mondotta, hogy az Egye­sült Államok „feszült figye­lemmel kíséri” a libanoni helyzet alakulását, s máris kapcsolatba lépett az érdekelt felekkel Bejrútban és Da­mns zkuszban. A hónapok óta Párizsban tartózkodó Raymond Edde, a libanoni nemzeti blokk veze­tője csütörtökön állást foglalt amellett, hogy „Európa te­gyen lépéseket az ENSZ Biz­tonsági Tanácsánál az újabb libanoni népirtás megakadá­lyozására”. Felhívta a figyel­met rá, hogy a jelenlegi liba­noni helyzet súlyosbodása magában rejti Izrael újabb dél-libanoni intervenciójának veszélyét. Az edelényi ifjúsági ház színháztermében rendezte meg tegnap, február 10-én zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövet­kezet. Az utóbbi esztendők­ben háromszor nyerte már el a Kiváló Szövetkezet címet ez a hét községet összeölelő, termelésének volumenét il­letően a legnagyobbak közé tartozó, pedig alig 4800 hek­tárt művelő, de a mellék­üzemágakat, az ipari tevé­kenységet a mostoha adott­ságok ellensúlyozására nagy­szerűen kifejlesztő közös gaz­daság. Az elmúlt évben el­ért eredmények minden vo­natkozásban túlszárnyalták az eddigi legsikeresebb esz­tendőkét is. Az eredményekben gazdag év zárszámadó közgyűlésén kedves vendégeik között üd­r Export a DiGEP-ből \ Diósgyőri Gépgyár maradéktalanul eleget tett exportkötclezcttségcnck, sőt több területen túl is teljesítette azt. Erről olvashatják Murányi Gyula nyilatkozatát a 3. i oldalon. vözölhették Újhelyi Tibort, a Borsod megyei Pártbizottság titkárát, dr. Vékony Ernőt, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkárát, Markovics Jánost, a MÉM főosztályvezető-helyettesét és dr. Németh Pált, a TESZÖV titkárát. Szilágyi Adolf, elnökhe­lyettes megnyitó szavai után Botya Péter, a termelőszö­vetkezei elnöke ismertette a vezetőség nagyon tartalmas, tárgyilagosan értékelő, a ten­nivalókat is meghatározó be­számolóját. A beszámoló me­gyei szinten is kiváló ered­ményekről adhatott számot, az éves mérleg szinte min­den mutatója azt bizonyítot­ta, hogy nemcsak elérték, de túl is teljesítették kitűzött céljaikat. 1977-ben túljutottak a nem­rég még „bűvösnek” tartott mércén, a negyedmilliárdos haláron. Összes árbevételük 261,ö millió forint volt, ami 54,1 millióval magasabb az előző évinél, és 36,5 százá- lékkal több a bázist jelentő 1975. évinél. Ebből 139,3 mil­lió forint származott az élel­miszer-gazdasági és 122,3 millió az ipari, építőipari és más melléküzemági tevé­kenységből. Igen nagymér­tékben, csaknem 10 millió forinttal növekedett, s elér­te a 32,5 millió forintot a szövetkezet tiszta nyeresége. Ez teszi lehetővé, hogy az idén a mezőgazdasági terme­lést növelő beruházásokra az állattenyésztésben 11,9 mil­lió, a növénytermesztésben pedig 15,6 millió forintot for­dítsanak. Mostoha adottsága­ik között így szolgálja jól a „kisegítő” ipar a mezőgazda- sági termelés fokozását, a termésátlagok, a hozamok növelését. Idei tervük, amely már 282 milliós, 7 százalék­kal nagyobb árbevételt ír elő, (Folytatás a 2. oldalon) II propwiÉiiÉ iszeríi fefadafai Tegnap délután a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében a Lenin Ko­hászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár közel ötszáz propa­gandistája hallgatta meg dr. Mona Gyulának, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya he­lyettes vezetőjének előadását a párt propagandamunkájá­nak időszerű feladatairól. Az előadásra a művelődési köz­pont Propagandisták Klubja előadássorozatának részeként került sor, s részt vettek rajta a két diósgyőri nagyvállalat párt- és tömegszervezeti pro­pagandistái és tisztségvise­lői is. Mona elvtárs előadásában hangsúlyozta, hogy agitációs és propagandamunkánk leg­több célja, feladata a pozitív társadalmi folyamatok ösz­tönzése, a politikai érdeklő­dés kielégítése, a valóság pon­tos, hiteles ábrázolása. A Központi Bizottság 1976. ok­tóberi határozata úgy ítélte meg, hogy a pártoktatás szer­vezettségében elértük az op­timális határt, az előrelépés tehát nem mennyiségi, ha­nem minőségi kérdés. A tar­talmi továbbfejlesztésnek az eszmei nevelő munka egész rendszerét át kell hatnia, az állami cs a tömegszervezeti oktatásban, legyen az tömeg- propaganda, vagy káderkép­zés és továbbképzés. Az előadó röviden elemezte az elmúlt évek legfontosabb ideológiai vitáinak tanulsá­gait. majd a propagandamun­ka legfontosabb feladatait is­mertette a gyakorlattal, pár­tunk bel- és külpolitikájával és gazdaságpolitikájával szo­ros összefüggésben. A párt- oktatás hatékonyságának nö­velése érdekében erősíteni kell a propaganda politikai, mozgalmi jellegét, küzdeni kell az „iskolásdi”, a bizo­ny itványcentrikusság ellen. (Folytatás a 2. oldalon) j m

Next

/
Oldalképek
Tartalom