Észak-Magyarország, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

fr v tflAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXII. évfolyam. 274. szám Csütörtökön magyar—finn hivatalos tárgyalásra került sor az Országházban. A \ szívélyes, baráti lég­körben lezajlott tárgyaláson megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kap­csolatai minden területen kielégítően fejlődnek, s to­vábbi fejlesztésükre adottak a lehetőségek, mindenekelőtt gazdasági téren. A tanácskozáson eszme­cserét folytattak a mindkét felet kölcsönösen érintő nem­zetközi kérdésekről, elsősor­ban az európai helyzetről, az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről, a helsinki értekezlet záróok­mányának végrehajtásáról, s az 1977. évi belgrádi talál­kozóról. Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök — Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában — csütörtökön délután kísére­tével a Láng Gépgyárba lá­togatott el. A magyar és finn zászlóval díszített gyár­kapuban virágcsokorral kö­szöntötték a finn államfőt, akit Gácsi Miklós kohó- és gépipari álamtitkár, Nagy Jánus külügyminiszter-he­lyettes, Kasaly József, a Láng Gépgyár vezérigazga­tója és Földes Róbert, a XIII. kerületi Tanács elnöke fogadott. Urho Kekkoncnl Kasoly József tájékoztatta a nagy múltú gyár életéről, arról, hogy a több mint 100 éves gyár az ország egyik legje­lentősebb nehézvegyipari és energetikai berendezéseket gyártó vállalata, ahol jelen­leg mintegy háromezren dolgoznak. A termékeivel világhírt szerzett vállalat nemzetközi kapcsolatai évről évre széle­sednek, finn cégekkel jiél­Mai széiMkiiói «•••••••••••••••• Uj menetrend, régi gondok (3. oldal) Ózdiak között (4. oldal) Rovatunk postájából (&. oldal) Rádió- és tv-musor (7. oldal) I finn elnök látó a Láng Gépgyár Urho Kekkonen és Losonczi Pál beszéde íéS!! 't %|sKr " . ­dául 1973 óta dolgoznak együtt. A meleg, baráti hangulatú találkozón a vezérigazgató átnyújtotta Kekkonen elnök­nek az Espoo, városba szál­lított 90 megawattos fütö- lurbina makettjét. Ezt követően a finn köz- társasági elnök a vendéglá­tók társaságában két szere­lőcsarnokot tekintett meg. A kazán- és vegyigépgyáregy- ségben elismeréssel szólt a dolgozók munkájáról, nagy érdeklődéssel szemlélte meg a paradicsomsűrítő berende­zés gyári, technolóigai fo­lyamatát. Megnézte azokat a turbina-kondenzátor edénye­ket is. amelyeket a Láng Gépgyár szállít Finnország­ba. Urho Kekkonen hossza­san időzött a turbina gyár­egységben. ahol a különbö­ző. nagy átmérőjű tengelyek készülnek. Szót váltott a gyáregység több dolgozójá­val — elismerő szavait bri­gádnapló is megörökítette. A finn államfő — Horváth •István szocialista brigádve­zető kérésére — a „Kilián György” nevét viselő brigád könyvébe bejegyezte: ..Első osztályú munkát végeznek". Urho Kekkonen a meleg, baráti fogadtatást és vendég­látást megköszönve elmond­ta, hogy a két ország közötti kapcsolat a kölcsönös biza-, lom és együttműködés je­gyében alakul, erősítéséhez hozzájárulnak a finn és a magyar gyárak jó kapcsola­tai is. Nagy jelentőségűnek minősítette — s mint mond­ta. támogatja — azt a finn— magyar közös vállalkozást, hogy az Outokumpu cég és a Láng Gépgyár együtt: ex­portál erőművi berendezé­seket. Hangsúlyozta: a finn és a magyar ipar együttmű­ködésével jelentős eredmé­nyek érhetők el, s ezt az együttműködést a jövőben fejleszteni kell. Urho Kekkonen elnök — látogatásának emlékéül — lappföldi arany mosó tálat ajándékozott a gyár kollek­tívájának. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke csütör­tökön szállásán vacsorát adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének tiszteletére. A szívélyes, barati hangu­latú vacsorán Urho Kekko­nen és Losonczi Pál pohár- köszöntőt mondott. A Finn Köztársaság elnöke kiemelte, hogy magyarorszá­gi látogatásának légkörét mindig végtelenül kellemessé teszi a viszontlátás öröme. Urho Kekkonen meleg sza­vakkal méltatta a népeink közötti barátságot. A két or­szág külpolitikájáról szólva Kekkonen kijelentette: kül­politikai irányvonalunk a békés egymás mellett éles megvalósításában már évek­kel ezelőtt megtalálta a kö­zös érintkezési pontokat. Hazánkban szerzett sze­mélyes élményeiről szólva Kekkonen elnök elmondta, hogy már diákkorában is járt Magyarországon, s azóta figyelemmel és nagy érdek­lődéssel kíséri népünk éle­tét. Az évek során látoga­tásai külön-külön és együt­tesen is gazdagították az or­szágunkhoz fűződő emlékeit. Kitért a Finn—Magyar Tár­saság tevékenységére. Végezetül megköszönte a vendégszeretetet. (Folytatás a 2. oldalon) RMinisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter, tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Fővárosi Tanács elnöke, valamint az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter jelen­tést tett a budapesti ötéves lakásépítési terv végrehajtá­sának helyzetéről. A kor­mány határozatot fogadott el a lakásépítési kapacitások fejlesztésére és a lakótelepi építkezések tervszerűségének javítását szolgáló intézkedé­sekre. A pénzügyminiszter javas­latára a kormány módosítot­ta az általános jövedelem- adóról szóló 1971. évi ren­deletét. Az új rendelkezések a többi között további adó­kedvezményeket biztosítanak a kevésbé fejlett szolgáltató­hálózattal rendelkező terüle­teken a lakosság részére ja­vító. karbantartó munkát vállaló kisiparosoknak és kis­kereskedőknek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Francia vendégek Tegnap délelőtt négytagú francia szakszervezeti delegá­ció érkezett Miskolcra. A vendégeket Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei titkára kö­szöntötte. majd tájékoztatót adott a kereskedelmi, pénz­ügyi, vendéglátóipari vállala­toknál dolgozók munkakörül­ményeiről, a szakszervezet munkájáról. A delegáció tagjai tegnap találkoztak a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetőivel és ellátogattak a Centrum Áruházba. Ma délelőtt a francia szak- szervezeti delegáció' Mezőkö­vesdre látogat és az áíész ke­reskedelmi. felvásárlási, 'szol­gáltatási munkájával ismer­kedik. A Borsodi Szénbányák berc.ntei aknájának tizenhetes siklói frontfejtésén dolgozik a 79 tagú Béke szocialista brigád. Az acéltámokkai biztosított hetven méter hosszúságú fronton a szénréteg vastagsága csupán egy méter. Felvételünkön Szoboszlai András robbanóíuralot készít Fotó: Kozák Péter ió itiuiikásvédelemre Az V. ötéves tervben a szociális tervek munkásvé­delmi fejezetei bővültek. Megyénk 106 vállalatának féléves eredményeit értékel­ve megállapítható: a terve­zett, közel 254 millió fo­rinttal szemben több mint 273 millió forintot használlak fel a- munkakörülmények és a szociális helyzet javításá­ra. A munkásvédelmi fel­adatok társadalmi üggyé váltak. A munkakörülmé­nyek javítása, a balesetek megelőzése és a foglalkozási ártalmak csökkentése igen fontos feladat. Borsod me­gye üzemeiben számos jó példa van arra. mit tesznek ennek érdekében. A Diósgyőri Gépgyár ez évi komplex munkásvédelmi terve 33 millió 840 ezer ío- rintot ír elő a munkásvéde­lemmel kapcsolatos problé­mák megoldására. Termé­szetesen ez módosul, hiszen az üzeni! szemlék során ta­pasztalt hiányosságokat . fo­lyamatosan kell megszüntet­ni. A DIG ÉP-ben három té­nyező hat legerősebben a munkásvédelemre: a zaj­szint. a íestékártalom és a vibráció. Ezek csökkentését szolgálja a szigetelt falazatú egyengető műhely, a nagy nyomású festékszóró és a festékelszívó fal, valamint a ,.H” gyáregységben felépülő korszerű galvanizáló és fes­téküzem. A rugóüzemi vib­rációártalom enyhítése pedig kidolgozás alatt áll. Eddig 39 munkásvédelmi újítást küldtek be a dolgo­zók az újítási bizottsághoz. A munkásvédelmi kiállítás, az Ózdi Kohászati Üzemek­nél tett tapasztalatcserével egybekötött látogatás, s a különböző vetélkedők. a munkásvédelmi negyedév feladatait szolgálják. A Pamtfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában évről év­re jelentős összeget fordíta­nak a munkásvédelmi célok megvalósítására. A dolgozók munkakörülményeinek javí­tására az idén 2 millió 194 ezer forintot szántak. Ebből az összegből több mint 210 ezer forintot fordítottak baleset-elhárításra. A szak­emberek biztonságtechnikai szempontból folyamatosan vizsgálták át a gépeket, elektromos berendezéseket, valamint a különböző védő- berendezéseket. Felújították továbbá a villámhárítót, il­letve a gyűrűs gépek hajtó­motorjainak ékszíj védőbur­kolatát. Jelentős összeget, 100 ezer forintot fordított az üzem az anyagmozgatás gé­pesítésére is. Az üzemegész­ségügy, a munkakörülmé­nyek javítására pedig 640 ezer forintot használtak fel. Ebből az összegből újították fel például az üzemorvosi rendelőket, illetve csökken­tették a gépek zajszintjét. Felújították továbbá a szo­ciális létesítményeket is — erre 1 millió 230 ezer fo­rintot költöttek. Élen jár a munkásvéde­lem javításában a Felsőzsol- cai MEZŐGÉP Vállalat is. Az év eddig eltelt részében összesen 14 millió 701 ezer forintot fordítottak a mun­kásvédelemmel kapcsolatos problémák megoldására. Az anyagmozgatás ' korszerűsíté­sére 1 millió 377 ezer forin­tot költöttek, s ezenkívül beszereztek még egy nagy értékű autódarut is. Jelen­tős eredményeket érlek el a biztonságtechnikai színvonal emelésében is, amelyre 3 millió 216 ezer forintot for­dítottak. Számottevően javí­tották a melegüzemben a dolgozók munkakörülmé­nyéit: az idén két űj hőke­zelő kemencét és egy rugo- edzö kemencét is üzembe helyezett a vállalat. A zaj­ártalom csökkentésére, illet­ve az elszívó berendezések beszerzésére pedig 3 millió 623 ezer forintot fordítottak ebben az évben. A vallalat nemrégiben vásárolt egy Ikarus autóbuszt is a kultu­rált munkásszállítás biztosí­tására. Ismeretes, hogy a Decem­ber 4. Drótművekben folya­matosan állnak át az ózdi hengerhuzaltól függő kor­szerű huzalgyártási techno­lógiára. Ebben a folyamat­ban nagyon lényeges a mun­kásvédelem kellő figyelem­be vétele. A korábbi ólom- fertőzések megszüntetése ér­dekében fokozatosan áttér­nék a söpatentirozásra. A pácolás esetenkénti elmara­dása pedig a savas üzemek ártalmait küszöböli ki. Az egytonnás kölesekben törté­nő gyártás is hat a munkás­védelemre. hiszen nincs szükség gyártás közbeni he­gesztésre. A zajszint a gyár sodrómüvében a legmaga­sabb. Ezen ártalom meg­szüntetésére újítási javasla­tot lettek amely jelenleg el­bírálás alatt áll. A Decem­ber 4. Drótművek ez évi munkásvédelmi fejlesztési terve 83 millió 270 ezer fo­rint. i mniszleMifts Miskolcon Tegnap Miskolcra érkezett dr. Kapói yl László, a nehéz­ipari miniszter helyettese. A vendégeket Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgató­ja fogadta a BSZ-székházban. Ezt követően szakmai tanács­kozáson vettek részt ahol ifjú mérnökökkel tárgyaltak a bányászat jövőjét érintő legfontosabb feladatokról, tér. vekről és elképzelésekről. A Nehézipari Minisztérium felmérést készített a nyers­anyag-felhasználásról. Ennel^ alapján megállapították, hogy hazánkban a szükséges nyers- anyagmennyiség ötven szá­zalékát hazai erőforrásokból biztosítják. A szintenlartás érdekében a jövőben a szi­lárd ásványbányászatot meg kell kétszerezni. Az energia­alapanyag és az energiarend­szer fejlesztését tanulmányoz­ni kell. E feladat megoldása érdekében szükség van a fia­tal szakemberek munkájára és kezdeményező-készségére is. A miniszterhelyettes szólt az atom- és szénbázisú erő­művek jövőjéről, a tudomá­nyos és műszaki tevékenység szerepéről, a Borsod megyei vegyesbányászat. érc- és építőanyag-bányászat lehető­ségeiről. valamint a kutatás fontosságáról. Elmondotta, hogy a fiatat szakemberekre a jövő bányászata szempont­jából nagy feladat hárul. Dr. Kapolyj László délben a Nehézipari Műszaki Egye­temre látogatott, ahol a bá­nyász tanszéken magas szin­tű előadást, tartott a hazai ás vány anyag-termelés távla­ti lehetőségeiről, a környezel és az ember kapcsolatáról. Délután dr. Havasi Bélá­val. az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkárával és Teleki Istvánné ország- gyűlési képviselővel, a Sze­rencsi Állami Gazdaság üzem- és munkaszervezőjével beszélgetett a tokaj-hegyatjai ás vány bányászat néhány fon­tos kérdéséről. Ezt követően ellátogatott a Borsodi Hőerő­műbe. ahol a fejlesztési ter­vekről és lehetőségekről *ár. gyatt. majd részt vert a N «* hézioari Műszaki Ee velem el­ső éves hallgatóinak “zakes- télvén. melyet Királdon. a helyi művelődési háttta." tar­tottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom