Észak-Magyarország, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-08 / 187. szám

1976. aug. 8., vasárnap

BW'1—BBJBJ

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

import helyett, hazat alapanyag

£7

— (Jj növényvédő szerek

— Kedvezőbb exportlehetőségek

— A kísérleti gyártás sikere

lapunk hasábjain nemrégiben cikket közöltünk arról, hogy az ország első ilyen jellegű létesítményeként, kalcinálóüzem épül megyénkben, az Országos Érces Ásványbányák mádi üzeméhez tartozó Erdőbénye- ligeten. Szó eseti arról, hogy az üzem mindenekelőtt a hazai növény védőszer-gyártás fejlesztéséhez járul hozzá — termékével, a granulált kovaXöld előállításával csökkenti a tőkés országokból származó importot, ugyanakkor a hazai igények kielégítésén túl, exportja révén jelentős összegű devizát hoz a népgazdaságnak.

Megyénkben kizárólag az Észak-mag.varor^zági Vegy i - művek állít elő nagy tételben növényvédő szereket. Nem közömbös számunkra; mit jelent, a kalcinálóüzem építése, mit profitál e beruházásból Borsod egyik vegyipari üzeme, a hazai növény- védőszer-gyártás fontos bázisa.

Dr. Grega Józseíné, a gyár fejlesztési osztályának vezetője érdeklődésünkre, elsőként a növényvédőszer- program helyi eredményeiről szólt. Elmondotta, hogy a vállalat termelési értékének közel egyharmadát ma már a növényvédő szerek teszik ki, pedig néhány esztendővel ezelőtt úgyszólván csak latolgatták az új profil bevezetését. Az EMV fő termékeit ugyanis a műanyagok és a gyógyszer-alapanyagok adták.

A növényvédőszer-gyártás meghonosítása a kiváló kutató-fejlesztő gárda révén hamarosan .meghatái'ozó tényezővé vált a vállalat életében. Olyannyira, hogy ma már hétféle növényvédőszer-' hatóanyagot állítanak elő — ezek mindegyike igen keresett a mezőgazdasági üzemekben, nélkülözhetetlenné vált a növényápolásban. Nem véletlen, hogy a vállalat évek óta nagy összegeket költ-a növényvédőszer-gyártás, és egyáltalán az újabb típusú szerek továbbfejlesztésére, illetve kidolgozására.

A hazai növényvédőszer- gyártás még napjainkban is eléggé költséges. Az előállító vállalatok zömében import

— elsősorban lökés imporlú

— anyagokat használnak fel. s ez alól az Észak-magyarországi Vegyiművek sem kivétel. Érthető a törekvés, hogy mind a vállalati, mind pedig népgazdasági érdekek, előnyök figyelembevételével fejlesszék tovább a gyártást. Szeretnék a tőkés importú alapanyagok egy részét hazaival pótolni, vagy legalábbis a szocialista országokból történő beszerzésre átváltani.

Mindehhez jó lehetőséget biztosít a már említett er- döbényei kalcinálóüzem építése, hiszen az itt készülő kovaföldet az ÉMV is nagy mennyiségben használhatja majd a gyártandó növényvédő szerek úgynevezett hordozóanyagaként. Annál is inkább fontos ez, mivel a gyár által előállított növényvédő szerek mind nagyobb részét helyben kívánják formázni, közvetlenül felhasználhatóvá tenni. A gyár termelésében már ma is számottevő a poralakű szerek mennyisége, évente 3 ezer tonnát állítanak elő. S ez a mennyiség az elkövetkező években többszörösére nő. A kalci- nálóüzém belépése nagyban hozzájárul a tőkés imporlú anyagok mennyiségének a csökkentéséhez. Érzékeli elésül elég megemlíteni, hogy egy tonna tőkés importból való alapanyag, illetve hordozóanyag 20—25 ezer forintba kerül, míg az ugyanilyen minőségű mádi kovaföld ennek csupán töredéke lesz.

.....Iliim..n

A

z ÉMV növénvvádőszer- gyartása evek óta dinami- kusan fejlődik. Mennyiségben, választékban egyaránt. 'E kettő bővítését szolgálja majd az a nagyarányú beruházás is, amelynek meg- valósílásával új típusú szereket hozhatnak forgalomba a hazai és' külföldi piacokon. Már megkezdődtek, sót nagy lendülettel folynak a közéi lélmilliárd forint értékű növény védőszer-előállító létesítmény előkészületei, tervezési munkái, amelynek elkészültével — a kivitelezés befejezése, az üzemszerű termelés megkezdése 1980-ra

várható — itt indítják majd be számos új, az eddigieknél nagyobb, jobb hatásfokkal alkalmazható, száraz időjárás esetén is kiválóan alkalmazható, úgynevezett gázhatású növényvédő szerek gyártását. Az ezek előállításához szükséges alapanyagot a Borsodi Vegyikombinát biztosítja, s itt dolgozzák majd fel késztermékké.

Az Észak-magyarországi Vegyiművek új növényvédö- szer-gyártmányainuk egyike, az SE—101 elnevezésű, vízben oldható porszer máris sikert aratott. Félüzemi méretben idén 2—3 tonnát készítenek. az első próbák idén nagy sikert arattak: az almafákat támadó lisztharmat elleni védekezés során kitűnő eredménnyel szerepeltek a nyírségi területeken. A gázhatású növényvédő szerekből pedig az évi 8—4 ezer tonnás hazai felhasználás mellett, jelentős mennyiségű export — elsősorban a Szovjetunióba és más szocialista országokba irányuló — szállítások is várhatók.

N. I.

Aratás után Fotó: Sz. Gy.

A hegyek gazdasága

Az irodába nyolc órára érkezett vissza a határszemléről Jordán Pál, a pálházi Itakóczi Termelőszövetkezet elnöke. Fiatal, ahogy később megtudtam, harmincéves Életrajzát nem lehetne oldalajtón keresztül idézni. Nagyon rövid és egyszerű: kertészmérnöki és növényvédő szakmérnöki diplomája van, hét évig a szomszéd gazdaságban volt ágazatvezeló.- Idén került a pálházi közös gazdaság élére, olyan szövetkezetei vezet, amelyből állami támogatásért állandóan ostromolják az illetékeseket.

Nos, indokuk éppen elég van. A gyönyörű zegzugos, vízmosásokkal keresztezett völgyek, a későbbi kitavaszodás. az „erdőhűtött” nyár a turisták ezreit vonzza a kornyékre. Az itt élőknek, a begyek közé szorult falvak lakóinak más a véleménye. Ök a kopár esőktől lepusztított termőtalaj nélküli lejtőket látják, ekevastörő sziklás szántókon szántanak. És a savanyú talajokon utat törő vízmosás a legnagyobb ellenség, amely a maradék termőföldet is elpusztítja.

, Pálházán 4200 hektáron harcol az ember szinte minden- nan a termésért.

A kedvezőtlen adottság egyetlen ellenszere a nagyarányú feilesztés. Talajvédelem, erdőtelepítés, gyepesítés, állatlenvésztés fejlesztése ma már klasszikus model'. Csak egy dolgot igényel, pénzt. És mivel az üzem az ilven arányú fejlesztést — milliókról van szó! — salát erőből nem bírná, igénybe

szeretné venni az állami támogatások rendszerét.

— Már nem magunknak telepítünk — mondta az erdőről az elnök. —, a jövőnek, az utódoknak. A most kiültetett csemetéknek 50— 00 év kell ahhoz, hogy elérjék azt a vastagságot, amikor ismét dönthetök lesznek.

Aranyat ér az .erdő. Tölgyesei, bükkösei 1000 hektáron évtizedek óta az itt. élők kenyerét adják. Évente 8 millió forint forrása, szó szerint. hiszen a kitermelt fát a helyi fűrészüzemben dolgozzák fel. A közeljövőben kerül átadásra az új fűthető csarnok, a porelszívó berendezéssel, öltözővel, ősszel már 11 szalagfűrész dolgozik, exportra készítenek bútorléceket. Hazai piacra a parketta jut. Az állandó biztos árbevétel képezi, egyensúlyozza ki a tsz évközbeni kiadásainak nagy részét. És közben pótolják az erdőt. Évente 30 hektáron 20 ember ülteti a tölgy-, bükk- és a l'e- nyőcsemetéknek ezreit. A vegyszeres gyomirtást kivéve még mindenhol kezekre van szükség.

Aranyat ér az erdő, De nem mondható ez el lakóiról. A vadkárok, a tiprásból, rágásból eredő veszteség óriási. A termelőszövetkezet területének háromnegyed része az erdőgazdasággal határos. Ahol a szántók az erdővel érintkeznek, mindennaposak a kárjelentések. ^

Természetesen a károk eilen ügv is, lehet védekezni, hosv az prclöniij tr>n'i'o<oi<Pn megszüntetnék az árunövénytermesztést. Helyette gyepet telepítenének, amely viszont a takarmány kérdést is rendezné Több takarmány, nagyobb állatállomány. Ez a törekvés jól kivehető Jordán Pál szavaiból:

— Átalakítjuk gazdaságunk szerkezetét. Elsősorban megmutatkozik ez az évelő pillangósok területének növelésében. Mintegy 500 hektáron telepítünk lucernát, vörösherét, szarvaskerepet. A három növény összetételei úgy határoztuk meg. hogy a nedves, savanyú talajokra kerül a vöröshere, a lucerna alá cukorgyári mésziszappal előbb javítjuk a termőréteget, a szarvaskerep pedig a szárazabb adottságú lejtőkre kerül.

Lent a völgyben a Bózsva- patak két partjára öntözhető körülmények között 17 hektáron telepítetlek gyepet. A későbbiekben ezt még száz hektáron követi a gyepszó- nyeg felújítása, értékesebb fűfajtákkal vetik felül. Az igy kialakított takarmány- alap 400 tehén és 1000 anyajuh tartását biztosítja. És ezt a létszámot 1980-ra cl is szeretnék érni, mégpedig kevés beruházással — csak egy juhhodálvt létesítenek —.inkább a férőhelyek jobb kihasználásával.

— Természetesen — reitegette az elnök —• a szántó területe csökkenni fog. Figyelembe véve a környék igényét és szükségletét, növelni fogjuk a gyümölcsös és zÖldségterüietünket. Nálunk — ma is — mindkel ágazat

nyereséges, sót munkaerő is van, igy az ezek nyújtotta lehetőségekkel élni fogunk. A szétszórt gyümölcsösben 40 hektáron terem az alma, szilva, málna és mogyoró. Ez kevés. Amikorra fejlesztési alapunk „clbirja", a területet 20 hektárral megnöveljük. A környéken jól bevált bogyósokkal, de intenzívebb formában. A zöldség területet megduplázzuk, hiszen . fóliasátrak alatt a palántákat fel tudjuk nevelni.

A beszélgetés végére maradt a legkényesebb téma, a szántóföld kérdése. Á termelőszövetkezet évről évre kénytelen ..kölcsön” kombájnokat bérelni, amelyek viszont nem ingyen vágják a gabonát. Itt fent északon feleannyi idő alatt használódik el a gép. mint a déli járások sík vidékein. A kölcsön- kombájn igénybevétele éppen ezért duplájába kerül. Hogy ez a tény az. önköltséget milyen ii'ányba befolyásolja, az egyértelmű. Az állagok itt gyengék. Ahhoz, hogy a gabonatermelés folyamatát maximálisan legé- pesitsék és időben vágják le a kalászt, nem elég a most — a kedvezményes akció során — vásárolt új kombájn. A szövetkezet erőgénoarkiá- nak 17 traktora közül 10 öt évnél idősebb. A konibái- noknái méh rosszabb az arány. Az állami támogatás itt na,".von elkelne. hiszen az önerőből való pótol fiat ás a kérdési nvymvugtatöan nem tudja rendezni.

Kármán István

Fél év alatt 93 millió utas — Meglepő jelenségek — Munkaidő és táppénz Uj végállomások — Napontalő ezerrel több utast szállíthatnok

Miskolcon 200 ezer ember lakik A város nappali létszáma — ideszámítva a bejáró dolgozókat, átutazókat —. megközelíti a negyedmilliói. Az emberek nagy száma érzékelteti., hogy jól felkészült közlekedési szervezetre. s a közlekedés „névtelen” katonáinak fegyelmezett, helytállására van szükség, Zimmermann Ferenc, az MKV igazgatója, úgy értékeli. hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat kollektívája a lehetőségekhez, a város adott. sagaihoz mérten eleget tett az év első felében is feladatának.

— Vállalatunk kollektívája az ev első felében, — s ez vonatkozik júliusra is, — a tervezettnek megfelelő eredménnyel. s némely vonatkozásban altul jobban végezte munkáját. Az év első felében. a múlt év első hat hónapjához viszonyítva 4.7 százalékkal több; 93 millió embert szállítottunk autóbuszokon, villamosokon. Mindezt a jó technikai eszközök, s a kollektíva jó munkája biztosították.

Azzal kezdődött ez. hogy az ev elején 53 új autóbusz állt a rendelkezésünkre. Ennek nagyobb részét az elhasználódott jármüvek lecserélésére fordítottuk, ez sokat jelentett. A korszerűbb járművek nagyobb befogadóképességű- ek. a kultúrált utazást segítik elő. 18 jármüvet pedig az au_ tóbuszpark bővítésére, fejlesztésére állítottunk be.

— Hogyan és mennyiben ereztek ennek előnyeit az utasok?

— Már az év elején módosítottuk a menetrendet, es az itt megvalósított tendenciát érvényesítettük a nyári menetrendben is. Ennek lényege: sűrítettük az autóbuszjáratokat. A sok között meghosszabbítottuk a 21-es autóbusz útvonalát, ez megnyugtatóan biztosítja a DIGÉP dolgozóinak szállítását is. Megváltoztattuk a 10-es autóbusz útvonalát, illetve „P” jelű gyorsjárattal biztosítjuk a Búza térről az ócskapiacra való kijutást. A 4 A jelzésű

betétjárattal előnyösebb utazást biztosítunk a görömbö- lyiek nagy részének Vasárnaponként szép időben gyorsjáratokat indítunk a Búza térről Tapolcára, növeltük a többi gyorsjáratok számát is. Egyébként ebben az évben háromszor annyi gyorsjárat közlekedik, mint két évvel ezelőtt.

— Hogyan értékeli a kollektíva. elsősorban a járművezetők munkáját?

— Vállalatunk politikai, társadalmi és gazdasági vezetése nagyra értékeli az autóbusz- és a villamosvezetők munkáját. Nagyra, hiszen a hagyományos miskolci gondokon túlmenően újabbak is nehezítik a közlekedést. Gondolok arra. hogy a Gömöri felüljáró építése miatt megsűrűsödött a forgalom a belvárosban. Forgalmi dugókat okoz. hogy a Széchenyi utcában éppen a csúcsforgalomban rakodik öt-hat tehergépkocsi.

A jármüvek vezetői derekasan. becsületesen végeztek és végzik nehéz munkájukat. Ezt tanúsítja, hogy az útvonalak nagyobb zsúfoltsága ellenére tovább iavult az autóbuszuk és a villamosok me.

netrendszerüsége. Az autóbuszok keringési sebessége' 1.7 a villamosoké pedig 2,2 százalékkal növekedett.

— Milyen „meglepetést'’ mutatnak még az eddigi eredmények adatai?

— Mint említettem, a közlekedést befolyásolja a Jo. zsef Attila úti forgalomnak a főutcára való terelése. Ez elsősorban az autóbuszok haladására hat ki. Úgy gondoltuk. hogy az utasok a korábbitól jobban igénybe veszik a villamosokat. A tapasztalai az ellenkezőjét mutatja: a villamosokon kevesebben, ugyanakkor az autóbuszokon 9,4 százalékkal több ember utazott, mint a múlt év első felében.

— Még egy érdekesség: az év első telében a tavalyihoz viszonyítva lő órával csökkentettük és 19U óránál tartunk a havi szolgálati idővel. Ezt úgy sikerült elérnünk, hogy jelentősen csökkent a táppénzes ” betegek száma. Ügy látszik, hogy a heti. havi munkaidó. az igénybevétel szorosan összefügg a betegseggel. Érdekes, tavaly inkább a villamosvezetők, most pedig a gépkocsivezetők között kevesebb a beteg. Azzal van ez kapcsolatban hogy a villamosvezetők például hamarabb megkapják az influenzát. — nincsenek fülkével elválasztva —, mint a gépkocsivezetők.

— Mit terveznek az év második jelében és mit a jövőre vonatkozóan?

— Már megkezdtük és alaposan készülünk a téli forgalomra. Újból sok változást akarunk elérni. Az egyik legjelentősebb változás: megváltoztatjuk a papírgyári végállomást. Az új végállomás a jelenlegitől — félkilométernyire arrébb, a Majális-park bejárati kapujával szemben lesz. Mondanom sem kell, hogy ez kihat az emberek biztonságára. Az utasoknak kevesebbel keli gyalogolniuk, ha a parkba akarnak menni, rövidebb szakaszon ..öntik” el az utat.

— Az új végállomás üzembe helyezésével eavidőben megváltoztatják az 5-ös és a 15-ös autóbuszok \ végállomását. is. E járművek nem a Marx térről, hanem a papírgyári új a utóbusz-végállomásról indulnak. Az óhajoknak eieeet téve. innen a 3 5- ösnek télen is az 5-ösnek pedig nyáron lesz gyorsjárata.

— Az év második felében 10 új csuklós és 25 szóló autóbusszal számolunk. A szoló autóbuszokkal az elhasz- náltakat cseréljük ki. a csuklósok a fejlesztést, segítik. Ennek eredményekéopen naponta 15 ezerrel több embert szállíthatunk az autóbuszokon. Többek között az. avasi lakótelepiek örömére. 2 csuklóssal több közlekedik maid a 12-es. 14-es vonalán, és ez naponta 2 ezerrel több ember utazását biztosítja.

— Hadd mondjam még el. — mondja befejezésül az igazgató. — hogy nagy reményünk van az. öreg villamosok viszonylag gyors kicserélésére is. Ügv látsz.ik.

hogy hamarább megkapjuk az új csuklós villamosokat, és igy a jövő év második felében várhatóan már cs=k ilven járművek futnak a villamossíneken, s ezzel együtt felgyorsul a villamn.-'-a-ioi.-r.Zjés.

Csorba Barnabás

i