Észak-Magyarország, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

mzssszxxGEvrs ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1976. március 23., kedd A képernyő előtt Múltunkból, jelenünkből és jevőnkből (?)- Az elmúlt adáshél utolsó napján ünnepeltük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját. Az évfordulóra több műsor emlékeztetett. Nemcsak a híradórészletek. vagy a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott politikai fesztiválról készült tudósítás, s az ahhoz fűzött interjú a KISZ Központi Bizottságának titkárával A hét vasárnap esti adásában, ha­nem önálló adások, művészi műsorok is idézték a dicső 133 nnp emlékét. Ilyen volt például a szombat esti beszélgetés a Magyar Tanácsköztársaság egykori ifjúkommunistáival, a vasárnapi közvetítés a Munkásmozgalmi Múzeumból, s nem utolsósorban két film. Az egyik, a Révész György rendezte Volt egyszer egy család című filmkomédia. Goda Gábor re­gi nyének filmváltozata sajátos nyelven, közvetett úton emlé­keztetett erre az időszakra. A másik pedig, a Nagy Lajos l.'Jl!). május című novellájából készült. Üj vendég érkezett című. immár többször felújított tévéfilm pedig igen sűrű légkört teremtve idézte meg a Tanácsköztársaság elleni ösz- szeesküvést. markáns vonásokkal megmutatva, hogy az úri rendszer hívei milyen gyűlölettel fogadták a proletárforradal­mat. milyen módszeresen készültek a sajnálatos bukást kö­vető rettenetes megtorlásra E nagyszerű tévéfilm ismételt és időszerű bemutatása kapcsán mégis el kell gondolkoznunk: vajon nem kevés-e a televíziós és filmes repertoárban az olyan mű. amely ilyen évfordulós alkalmakkor — és más esetben is — méltó művészi eszközökkel idézhetné, mutat­hatná meg a Magyar Tanácsköztársaságot? # Múltunk után most fordítsuk figyelmünket — a jelent át­ugorva — a jövő felé. Az orchideák bolygója című tévéjáték ugyanis a százezredik évbe szaladt előre, akkori időbe he­lyezte kusza törfénetecskéjét. Herbert W. Franke művet — Jánosi Antal dramaturgi közreműködésével — televízióra alkalmazta és rendezte Rajnai András. Először őszinte elis­meréssel keli szólnunk Rajnai és Jánosi ’kitartó követicezc- tességéért, amellyel a különféle elektronikus-trükkös nrieg- jelenítésmódot népszerűsíteni igyekeznek. Most sci-fi témát ágyaztak a viliódzó tükörképek, kaleidoszkópszerű valamik közé. A látvány nem kötött ie sokáig, az érthetetlen törté­netke inkább bosszantott, mint szórakoztatott. A játék egyet­len öröme a tudat volt, hogy mi most élünk, s a hit, hogy talán a százezredik évben sem lesz olyan a világ, mint ami­lyennek ebben a műben láttatni akarták. Térjünk vissza jelenünkbe. Harmadszor jelentkezett a jó­nak ígérkező filmpropaganda-sorozat, a Filmszem. A sok­színű magazint két téma uralta most: az Árvácska bemuta­tása és fogadtatása és vele kapcsolatban egy értékes vita, a másik pedig a budapesti Magyar Filmek Mozijának léte, hivatása, tevékenysége volt. Bernátli László jegyzete és Lázár István ..hiány,jegyzéke” nagyonis valós témákra tapin­tott. s elgondolkoztatott: valóban csak. ennyit ér a magyar film iránti folyamatos érdeklődés fenntartása a fővárosban, így foglalkoznak ezzel a feladattal a budapesti filmforgal­mazók? (Megjegyzendő, hogy Miskolcon is több figyelmet érdemelne ez a téma, mert itt is van magyar filmek mozija •— „félállásban”.) A FUmszem nem fér bele ötven percbe. Nem volt benne semmi felesleges, az előzetes tájékoztatásra mégsem jutott a címlista felsorolásánál több idő. ík­Véget ért a szin-JÁTÉK-szin ... című, ötfordulós színházi vetélkedő. Nem volt mindvégig egyenletes, de egészében ötletes, nagy tárgyismeretet igénylő, a lexikális ismereteken túl sokféle következtetési, logikai készséget, sót színjátszói rátermettséget is kívánó, a nézőket izgalmasan .szórakoztató játék. Sók-sok epizódjára emlékezünk majd vissza jó szívvel. — Ugyancsak színházi téma a szokásos Színházi album je­lentkezése. A szokásos kis riportok, interjúk, előzetesek fölé emelkedett a Gobbi Hildával készített riport, amely niind tartalmi, mind terjedelmi adottságait tekintve szinte önálló művészportrénak is elfogadható és bemutatható. Emlékezetesen szép élményt kapott, aki vasárnap este, illetve kora éjszaka a képernyő előtt maradt, hogy a Benja­min László Kossuth-díjas költőről készített portréfilmet meg­nézze. A Bihari Sándor szerkesztette és Oláh Gábor rendezte film első részében a beszélgetőpartner. Dorogi Zsigmond tapintatosan háttérben maradt, az életút felvázolása után pedig úgv irányította a párbeszédet, hogy a költő útja és napjainkról alkotott képe egyaránt tisztán, világosan álljon a néző előtt. Benedek Miklós A Csckzerelöipari Vállalat 4. sz. Szerelőipari Üzem jó kereseti lehetőség mellett felvételre keres budapesti és vidéki munkahelyeire: lakatos, csőszerelő. valamint betanított és segédmunkásokat A kiemelt munkahelyekre 8—15% pótlékot fizetünk. ■ ' 6 hónapi ledolgozott munkaviszony után külföldi kikül­detést biztosítunk. í 44 órás munkahét minden héten szabad szombat, ked­vezményes étkezés, szállás, munkaruha egy évre. Jelentkezés: Csöszerelőipari Vállalat i. sz. Üzem munkaügyi csnnort Budapest VITI.. Kisfaludy u. 11. ÉPÍTKEZÉS Bozsik István munkája Tudományos-Technikai szemle Megyei szaktárgyi vetélkedő Az ú ttörőcsapatok sokré­tű nevelő tevékenységében jfelentős szerepet játszik a rendszeres szakági munka. Az iskolák es az úttörőcsa­patok önkormányzata által szervezett és irányított tu­dományos-technikai tevé­kenység nagyban hozzájárul a sokoldalúan, képzett ifjú­ság nevetéséhez. A csapatok szakági tevékenységének év­ről évre megismétlődő ran­gos eseménysorozata a tudo­mányos-technikai úttörő­szemle. A városi és járási szintű szaktárgyi vetélkedők után március 17-én került sor a szaktárgyi vetélkedő megyei döntőjére, Miskolfcon, a 2. sz. Általános Iskolában. A tu­dományos-technikai szemle megyei döntőjén megyénk járásainak és városainak 289 úttörője vett részt. A me­gyei művelődésügyi osztály és a megyei úttörőelnökség jól összehangolt szervező munkájának eredményeként a verseny szervesen kapcso­lódott az „őrizzük a lángot” mozgalomhoz, s a három év­tizedes jubileumot köszöntő eseménysorozat rangos epi­zódja volt. S ehhez — a nagyszerű szervezés mellett — a házigazda 2-es számú Általános Iskola is hozzájá­rult, az optimális verseny- feltételek biztosításával. A megyei szaktárgyi ve7 téikedő győztesei: magyar irodalom: Varga Katalin (Me­zőkeresztes) , történelem: Thomka István (Hidasnéme­ti), élővilág: Mörk Eleonóra (Miskolc, 8. sz. Alt. Iskola), földrajz: Bártfai Erika (Le- ninváros, 2. sz. Ált. Iskola), kémia: Éliás Gyula (Ózd), fizika: Kovács Zoltán (Al- berttelep), matematika: Kő- rössy Katalin (Miskolc, 34. sz. Ált. Iskola), orosz;, 8. oszt. tagozatos: Kovács Tün­de (Szerencs), szakosított: Palcsó Éva (Miskolc, 6. sz. Ált. Isik.) és normál: Murá­nyi Imre (Kazincbarcika). 7. oszt. tagozatos: Pisák Gyöngyi (Szerencs), szakosí­tott: Kaderják Péter (Mis­kolc. 30. sz. Ált. Iskola), és normál: Stefan Beáta (Mis­kolc, 39. sz. Ált. Iskola). A győzteseknek ezzel még nem ért véget a vetélkedő- sorozat, mert a tavaszi szü­netben sorra kerülő országos döntőn ők képviselik majd megyénket. Jutalomként pe­dig egy hétig Zánkán, szak­táborban vesznek részt. K. N. wmm Csúszós utak Itokkant munkások egy dort- mundi erdőben holtan találnak egy kislányt. A nyomozás meg­állapítja, hogy gyilkosság tör­tént. A gyanú egy Angclo nevű olasz vendégmunkásra terelődik, akit letartóztatnak, majd kellő gyanüok híján szabadon enged­nek. * Ezzel indul az Európa Kiadó gondozásában megjelent, Csú* szós utak című regény, Max von der Grün munkája, aztán egy hirtelen fordulattal egy ve­gyiüzemben folytatódik, ahol egv kamionsofőr véletlenül fel­fedezi, hogy a disz.nécsertelefon álcázott lehallgató-berendezés. Néhány munkás nyomozni kezd, majd ellopja a lehallgatott be­szélgetésekről készült dosszié­kat. Izgalmas történet bontako­zik ki. Az iró a nyugatnémet mun- kásirók egyik legjelesebbje, té­máit rendszeresen a mai üzemi életből meríti. A Csúszós utak című, magyarul most megjelent művében a társadalombírálat komolyságát a bűnügyi , regénv izgalmával elegyíti, s mint egyéb munkáiban, ebben is keményen bírálja a politikai reakció és a tőkés kizsákmá­nyolás minden formáját. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a városban a fákat, cserjéket Neopol bárium-poliszulfid • hatóanyagú KÖZEPESEN MÉRGEZŐ NÖVÉNYVÉDŐ SZERREL PERMETEZZÜK. A lakásba mérgezett ágakat bevinni tilos! Élelmezésügyi várakozási idő: 30 nap. Miskolci Kertészeti Vállalat. Építészmérnöki, építőmérnöki, vagy általános mérnöki képesítéssel rendelkező munkaerőt felveszünk, műszaki munkakörbe inlKi osziyrai beosztásba. Letelepedést elősegítjük. j Jelentkezés: Szombathely, Marx Károly u. 17. szám alatt. Telefon: 14-040. „Munkaeszközt adni a gyerekeknek ” „Szeretném, ha megismer­né azt a munkafüzetet, amelyet az Országos Pe­dagógiai intézet jelentetett meg a nyolcadikosok ré­szére Állampolgári ismerc- tekbőb Nagy örömünkre szolgál, hogy városunk két pedagógusa is közreműkö­dőit a munkafüzet elkészí­tésében . . KAZINCBARCIKA város Tanácsának művelődésügyi osztályvezetője írta a leve­let, s mellékelte hozzá a vaskos munkafüzetet is, ame­lyet egyelőre .kísérleti jel­leggel használnak néhány ál­talános iskolában, s amely­nek szerzői között ott van a szerzőpár: Bállá Árpád és Dékány Mihály. Kettőjük közül Dékány Mihályt ke­restük meg, aki ugyan elő­ször szabadkozott; mondván, övó a kisebb érdem az együttműködésben, de végül mégiscsak „kötélnek állt”, hogy valljon erről a mun­káról. Szabadkozása egyéb- ' ként érthető is volt, hiszen a szerzőpáros másik tagja Bállá Árpád a szaktanár törlénelemszakos — Dékány Mihály közreműködése sok­kal inkább kisegítő jellegű. Ö ugyanis, amellett, hogy a város egyik legfiatalabb is­kolájának igazgatója, mint rajzszakos ismert. Ám talán éppen ezért nagyon érdekes, hogy mi ösztökélte a mun­kafüzet elkészítésében. Hi­szen közvetlen pedagógiai munkájához lényegesen ke­vésbé hasznosíthatja, mint kollégája, aki a szakfelügye­let mellett tanít is. A beszélgetés azonban ré­gebbről indult el, hiszen a szerzőpárosnak, mint már említettük, nem ez az első ilyen munkája. Először a hatodikos történelem-mun­kafüzet pályázaton indullak. Akkor egy pécsi szerzőpá­rossal közösen második dí­jat kaptak, s ennek alapján kapták a felkérést, hogy ve­gyenek részt a hatodikos, a hetedikes és nyolcadikos történelem-munkafüzetek el­készítésében. — Ennek az volt az érde­kessége, hogy más tantár­gyakkal ellentétben a tör­ténelemhez nem volt mun­kafüzet, pedig ez a munka­eszköz nagyon sokat segít­het a történelemtanítás­ban. Konkrétan engem az érdekelt., hogy vizuális ké­pekre kellett lefordítani a történelmi anyagot. Mert nem illusztrációkészítésről volt szó, hanem arról, hogy a történelmi információt di­daktikailag indokolható és indokolt vizuális információs anyagra fordítsuk ót. Ez utó­lag nagyon egyszerűnek tű­nik, de közben persze rengeteg munkát adott, még akkor is, ha az enyém kevesebb és kisebb volt, mint a Bállá Árpád érdeme. Négy évig dolgoztunk a történelem­munkafüzeteken, tulajdon- . képpen ehhez tartozik ez az új munkafüzet is, hiszen az Állampolgári ismereteket a történelemtanításhoz integ­rálták. — Mennyire tudja figye­lemmel kísérni munkája hasznosságát? — Nem volt és nincs olyan hét, hogy ne beszél­nénk egymás között a mun­kafüzetekről. Sót, Árpád ko­rábban a saját tanítványain „kipróbálta” elképzeléseink gyakorlati hasznosíthatósá­gát. így tulajdonképpen én is érzékelni tudtam, hogy jó-e az amit én csináltam, segíti-e a gyerekeket a tör­ténelmi folyamat jobb meg­értésében. Egyébként mi ar­ra törekedtünk a munkánk­kal, hogy a gyerekeket is ösztönözzük a kutatásra és a gyűjtésre, hiszen a felada­tok megoldásához saját ta­pasztalataikra is szükség van. , — Az- a tapasztalatunk, hogy a munkafüzeteket sze­retik a gyerekek, mert ér­dekesebbé, változatosabbá teszik a tanulás, tanítás fo­lyamatát. A gyerekek fan­táziájára akartunk építeni és talán kíváncsivá is tud­tuk tenni őket. Ez volt a legfőbb célunk és nagyon örülünk, hogy sikerült meg­valósítanunk. Legalábbis ezt reméljük, hiszen az Állam- polgári ismeretek munka­füzetben is benne van a mi munkánk. Egyébként ebben a munkafüzeiben már mind­ketten igyekeztünk figye­lembe venni az új tantervi követelményeket is. — Diákkoromban mindig valami elérhetetlen messze-, ségben láttam a tankönyv­írókat — NEM TANKÖNYV, amit csináltunk, hanem se­gédanyag a tankönyvhöz. Ez más azért. Persze én azt hi­szem. hogy ma már sokkal több az olyan pedagógus, aki konkrétan részt vesz va­lamiféle tudományos mun­kában. mit régebben Erre ösztönöznek is minket és jó, hogy ösztönöznek Azt hi­szem. természetes igénv és tehetősóg. hoev a fe’ha'mo- zódott tapasztalatokat ilven fomu-ban is közkinccsó le­gyük. s a gyakorló ned^oő- eusok közreműködienek aZ rvlrfn+í'QTvol í4 ? Vq pl Cs. Ä*

Next

/
Oldalképek
Tartalom