Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. május 8., csütörtök Filmjegyzet rnp //■ •• 1 •• 1 1 uzgom bök Solti Bertalan és Mészáros Ági a filmben. A felszabadulásunk 25. évfordulójára kiírt regénypályáza­ton nyert első díjat Bertha Bulcsu Tűzgömbök című regénye, amelyből az író forgatókönyve alapján most, a 30. évfor­dulóra rendezett filmet — Illés György operatőri és Petro- vics Emil zeneszerzői közreműködésével — Fehér Imre. Nagy érdeklődéssel vártuk a film bemutatását, s ezt részben a ki­tűnő regény, részben pedig a már régóta hallgató rendező — utolsó nagy sikerű filmje, a Bakaruhában volt — újra jelentkezése indokolta. A rendező 8—9 évvel ezelőtt ugyan­csak Bertha Bulcsu regénye alapján készítette az Harlekin és szerelmese című, nem éppen sikeres filmjét, ilyen előz­mények után tehát különösen indokolt a feszült várakozás. A Tűzgömbök Magyarország történelmének egy rövid esz­tendejét érzékelteti. 1944 tavaszától, pontosabban nagycsü­törtöktől egészen a nyugati országrészek, pontosabban Szom­bathely 1945 márciusában bekövetkezett felszabadulását kö­vető napokig. Sajátos módon, egy kilencéves kisfiú szemén keresztül láttatja ezt a felbolydult világot, részben ahogy az ártatlan gyermekszem rácsodálkozik a környezetre, részben pedig ahogyan egy álmodozásra, töprengésre hajlamos gye­rek a gondolatvilágában történéseket és idősíkokat egybe­mosva vizionálja maga körül a világot, az ismerősökét, a hozzátartozókat. Nagy vállalkozás egy ilyen film elkészítése, amelyben az alapvető tartópillér a kilencéves gyermekszereplő. S hozzá még a gyermeki fantázia megjelenítése, a gondolati képek és valóságos történések megfelelő váltása, ritmusa! Fehér Imre alighanem ott ragadta meg a sikeres megvalósítás le­hetőségét, amikor a gyermekszerepre megtalálta a kis Szűcs Gábort. Ez a kisfiú nem alakítja, nem játssza, hanem ter­mészetes módon éli Thali Ambrus azonos korú regényhős életét, szerepformálása rendkívül hiteles, szépen mondja szö­vegét is, belső monológjai jól tükrözik a morfondírozó gyer­meket. A regény, illetve most már a film története e városból falura, a paraszti nagyszülőkhöz menekített gyermek cent­rumba állításával állítja elénk egy dunántúli falu életében 1944 vészterhes nyarát és őszét, majd a háború végső tob­zódása idején a pinceéletet Szombathelyen, s a felszabadu­lást. Sikerült elkerülni a film alkotóinak az e témakörben már ismert sablonokat. A háború borzalmaiból nagyon ke­veset látunk, de mindvégig érezzük a jelenlétét. Az egyes szereplők kitűnően jellemzik a kort, illetve azt a kis társa­dalmi réteget, amely az adott faluban — és bizonyára falvak százaiban — azon a rettenetes nyáron élt, remélt, töprengett, vagy éppen gyáván menekülni készült. Történelmi nullaórát említ a felszabadulás hajnalán a kisfiú egyik nagybátyja, aki szombathelyi postatiszt. Valóban olyan fordulópontot je­lentett az a reggel, ahonnan még az időszámítást is újonnan lehet kezdeni, új történelmünk nulla órája, amely óta mos­tanáig harminc esztendő telt el. A nyári képsorok, tehát a film első része sokkal inkább leíró jellegűek, mint a második, amelyben sűrűsödik, feszül a dráma, egyre inkább körülvesz a nézőtéren is minket a háború fojtogató levegője. Szinte jólesik nekünk is a főhős gyermekkel együtt gondolatban vissza-visszaszaladni, ami­kor még élt a mama, meg a kistestvér, egy-egy boldog szán­kózásra, vagy a mesevilágba, a képzeletbeli tatár rokonok közé. A három másik gyermekszereplő alakjában is kis drá­mák rejtőznek, gyermeki, emberi sorsok villannak fel. A vallásos falusiak által eleve rossznak ítélt kilenc-tíz esz­tendős kis Czimber Rozi, az ugyancsak városról falura me­nekült, de már kacér nőt sejtető tizenhárom éves forma Árnál és a szökött katonával bújkáló zsidó kislány, Olga sorsa mind ennek a kornak egy-egy jellemző vonulatát sej­teti. A felnőtt szereplőgárdában Solti Bertalan szótlan komor- ságú Thali nagypapája. Mészáros Ági nagymamája, a nagy­bácsi alakjában Kállai Ferenc, a nagynéniében Váradi Hédi, a katonai sofőrt játszó Benkő Péter és a falusi nyilas fő- I nököt alakító Horváth József érdemel kiemelést. Az emlí­tett három kislányt megszemélyesítő Maretics Erika, Palás­tiig Beáta és Horváth Ildikó közül az elsőként említett volt a legtermészetesebb. A repülőszázad A győzelem napjára mutatják be a premiermozik Leonyid Bikov rendezésében és főszereplésével A repülöszázad című szovjet filmet, amely egy 1943-'as ukrajnai légiütközet kap­csán a vadászrepülők harcairól, pihenőidejéről, s — ami há­borús történetekben ritka — szerelméről ad sokszínű képet. A történet tragédiával végződik, mint az a vadászrepülők­nél a valóságban is gyakori volt, de most, harminc évvel h háború után is tisztelgő emlékezésre indít. Benedek Miklós Elbocsátó csengetés Turizmus ­tengelyen „Ismerd meg hazádat, ismerd meg barátainkat’’ jelszóval hasz­nos mozgalmat indított a peda­gógusok Szakszervezete Miskolc városi Bizottsága hazánk fel­szabadulása 30. évében. Terv­szerűbbé teszik a városi és me­gyei iskolák, oktatási intézmé­nyek kirándulásait, társasuta­zásait. A „turizmus—tengelyen” mozgalommal a diák- és tanár- csoportok kerékpáron, autón, autóbuszon, vonaton és repülő­gépen bejárják hazánk és a szomszéd országok legszebb tá­jait, ismerkednek népével és hasznos tapasztalatokkal gazda­gítják a könyvből tanult isme­reteket. Ebben az évben a szilvesztert és az új évet már Prágában és Karlovy-Vary-ban töltötte egy csoport, a húsvéti szünetben Kolozsvárra és Marosvásárhely­re látogattak el, s most május 2-, 3-, 4-én különvonattal 800 diák és tanár vett részt Verőce- Maros, Visegrád, Budapest út­vonalon tapasztalatszerzésen. Megnézték a visegrádi várat, az ásatásokat, kirándultak a Bör­zsöny egyik legszebb helyére, a Királyrétre. Budapesten vasár­nap délelőttre bérbe vették az egész Madách Színházat, Móricz Zsigmond ,,Murányi-kaland”-já- nak megtekintésére. A nagysza­bású kiránduláson a miskolci Kossuth Gimnázium, a 40. $z. Általános Iskola, a Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépis­kola, az I. sz. Ipari Szakközép- iskola, a 101. ' sz. Szakmunkás- képző Intézet, a mezőcsátj Nóg­rádi Sándor Gimnázium és az alberttelepi általános iskola ta­nulói, nevelői vettek részt. A „turizmus—tengelyen”-moz- galom tavaszi és nyári program­jában szerepel még egy dunán­túli túra, a debreceni virágkar­nevál, a szegedi szabadtéri já­tékok és a gyulai várjátékok megtekintése. „Tátrai nyár” Csehszlovákiában és Lengyelor­szágban, a „két szomszédvár” ungvári és munkácsi túra, sza­badkai és poreesi nyaralás, va­lamint romániai és bulgáriai utak egészítik még ki a prog­ramot. Palumby Gyula 1 Pedellus bácsik már régen nincsenek, az én „időmben'1 is már a hivatalsegéd kö­telessége volt, hogy csengő­vel jelezze a tanítási óra kezdetét, no és persze a vé­gét, arra azonban még igen­csak jól emlékszem, hogy a legeslegutolsó napon (vajon honnan szerezhette?) kolomp szólt. Talán igazán nem is kolomp volt az, csak egy na­gyobbacska csengő, de még az igazi fajtából, amelyet rángatni kellett, nem pedig megnyomni. Szóval ezzel a csengő-kolomppal jelzett a kedves kis öreg, hogy ki­csengessen bennünket az is­kolából. Mi még (lám, ez már megváltozott azóta!) úgy vol­tunk, hogy az utolsó tanítási napon, az utolsó óra után sorakoztunk fel, hogy végig­járjuk a tantermeket, a fo­lyosó zeg-zugait, az udvart és az iskola előtti park kis ösvényeit. S arra is jól em­lékszem, hogy de sokszor fo- gadkoztunk korábban, „csak egyszer kikerüljek innét, vissza sem nézek többet”. Aztán, amikor elérkezett az utolsó, az annyit várt taní­tási nap — mert bizony megesett, hogy valaki maga kérte: „hadd javítsak!, be­számolok inkább az egész évi anyagból!”, mégiscsak elnehezedett a szívünk ... Volt, alti azt mondta, „ez a buta ritmusos csengetés te­szi ...” Már jó ideje, hogy május nyolcadikén utoljára men­nek tanórára az érettségizők, a negyedikesek. Azután — pénteken meg szombaton —, amikor még egyszer ne­kik — ezúttal valóban csak nekik — szól a csengő, az ünneplő ruhába öltözött fi­úk és lányok végigjárjál! azt az utat. amelyet végigjártak az előttük érettségizett fia­talok is. Négy, kemény, mun­kában telt esztendő van mö­göttük, olykor az éjszakába is belenyúló tanulással, ké­szülődéssel egy-egy dolgozat- írásra, temérdek drukk és idegfeszültség, „jaj, csak ma ne hívjanak ki felelni, leg­közelebb bizony no. hogy megtanulom még visszafelé is ...”, szorongások, hogy meglesz-e a jegy, amire szá­mítottal!, sikerül-ie a felelet, és rájönnek-e a kisebb stili- likre a tanárok ... Négy esz­tendő színes világa, a csak egyszer volt diákévek min­den szépsége sűrűsödik bele abba a csengetésbe. Az el­bocsátó csengetésbe... Hiszem, hdgy az évek pil­lanattá sűrűsödése az, ami­től megfényesedik a"'szem, elcsuklik a hang, s a vidám fiatalság ellenére is fátyolos lesz a mosoly. Bármennyire banálisnak tűnik is, egy kor­szak zárul le mögöttük visz- szavonhatatlanul és megis­mételhetetlenül; a gondtalan, a védett diákéveké. Ami ez­után következik, az már a próbatétel, a bizonyítás, hogy az örömökben és gondokban eltelt esztendők, a tanulás­sal, a munkával eltelt tan­évek nem voltak hiábava- lóak. Igen, azok számára sem volt hiábavaló, akik nem jelenkeztek egyetemre, hanem a gyárakban, az üze­mekben és más munkahelye­ken kezdenek új, dolgos éle­tet. A megszerzett tudást, a kétszer kettő igazságát senki és semmi nem veheti el már tőlük, s ha időszakosan talán hasztalannak is tűnik egy-egy ismeret, valahol, va­lamikor biztosan javukra szolgál. A hétköznapok megszokott ritmusában visszatérő ünnep a ballagás, az elköszönés a társaktól, a tanároktól, a kö­zösségtől. amely változásá­ban is állandóan körülölelte őket. Az érettségi — bár szülők, társak és tanárok iz­gulnak értük — mégiscsak egyéni próba. Ha úgy tet­szik, számadás ... Négy tan­év számadása, összegezése, a gondolkozóvá érő ember el­ső igazi felnőtt bizonyítá­sa ... Érettségi, érettség, érett... gondolkodóvá, ösz- szegzésre is képessé váló, ezt jelentheti. De azt is, hogy újabb fi­úk és lányok indulnak ki az iskolákból — lám csak, ez is formálisan hat! — az élet­be, keresnek új, más helyet maguknak, szándékuk, tehet­ségük, szorgalmuk, kitartá­suk és nem utolsósorban tudásuk szerint. S ha ma ta­lán néha még kétkedve fo­gadják is a régi latin köz­mondást, „nem az iskolának, az életnek tanulunk” — most elindulnak azon az úton, amelyen megértik igazságát. A csengetésben, amely most elbocsátja őket, ez is benne van .. . Amit csak fel­nőtt fejjel, évek múlva ért meg igazán az ember. Mint ahogy benne van abban a láthatatlan csomagban is, amelyet magukkal visznek, s amelybe ilyesmit „csomagol­tak” bele, mint emberség, tudás, akarás, szorgalom, be­csület, tisztesség — Szóljon az a csengő... <es. a.) Dolgozókat alkalmaznak Korszerű információs rendszer Nagy érdeklődéssel várt előadást tartott tegnap a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárban Mihail Alek- sz'androvics Hitrov, a Szovjet­unió Állami Műszaki Tájé­koztatási Intézet tudományos és módszertani osztályának vezetője. Az előadásra a MTESZ megyei szervezeté­nek rendezésében került sor, a Borsodi Műszaki Hetek keretében. Mihail Alekszandrovics Hitrov korunk nagy problé­májáról, a műszaki és tudo­mányos életben szükséges információk biztosításáról, az ehhez szükséges rendszer szovjetunióbeli alkalmazási módjáról tartott előadást. El­mondta, hogy a Szovjetunió­ban az információs rendszer négy részre tagozódik: össz- szovjetunipi, ágazati, ágazat­közi-területi és a különböző üzemek belső információs központjaira. A különböző információs központok más és más fel­adattal és hatókörzettel ren­delkeznek. Az össz-szovjet- uniói információs központ alapvetően hazai és külföldi információkat tárol és dolgoz fel. összegyűjtik a világ va­lamennyi publikált informá­cióját, a szabadalmakat és a tudományos ..kutatómunkák eredményeit. Ezzel elkerül­hető az — mert az informá­ciós rendszerhez bejelentési kötelezettség is tartozik —, hogy ugyanabban, vagy ha­sonló témakörben. többen folytassanak párhuzamosan kutatómunkát. Negyven szá7 zaléknyi szellemi és anyagi erőforrást' sikerült ezzel más kutatási területre fordítani. Az ágazati információs központok az információk összegyűjtésében és az ezzel kapcsolatban felmerült szük­ségletek kielégítésében már a szakmai sajátosságokat ve­szik figyelembe és aszerint rendszerezik a tárolt anya­gokat, adatokat. A további információs központok, a he­lyi sajátosságokat és a válla­lati terveket, elképzeléseket szolgáló adatbankkal rendel­keznek. A Szovjetunióban mintegy 155 ezer ember foglalkozik információk gyűjtésével, lei- használásukra való előkészí­téssel. De az információk iránti igény korunkban any- nyira megnőtt — naponta 1500 információ érkezik be egy-egy intézetbe —, hogy ezek feldolgozása csak auto­matikus, számítógépes rend­szerrel oldható meg folya­matosan. Ez a számítógép- rendszer képes a betáplált információk felvételére, azok rendszerezésére, a beérke­zett kérdések feldolgozására és lefordítására, az informá­ció kikeresésére és kiírására. Lenin írta egyszer: „Teljes és igaz információra van szükség”. Ez a mondat talán sosem volt annyira idő- és szükségszerű, mint manap­ság. Ennek a feltételnek a kielégítése csak ilyen ma­gas színvonalon álló, korsze­rű adattárolási módszerrel és technikával lehetséges. Re­ményünk van arra, hogy eb­be a rendszerbe hamarosan mi is bekapcsolódhatunk. A Moszkvában működő Nem- • zetközi Tudományos Techni­kai Információs Központban a KGST tagországokra vo­natkozólag kidolgozták az együttműködés kérdéseit. A megoldás technikai feltéte­leinek, részleteinek kidolgo­zása még megoldásra vár. Talán egyszer sikerül, a nem is olyan távoli jövőben a vi­láginformációs rendszer ki­dolgozása is, amire az UNES­CO keretében már történtek kezdeményezések. Buciiért Miklós Gyakorlattal rendelkező gép­járművezetőket, gyors- és gép­írót, rakodómunkásokat, autó- motorszerelőket, valamint ma­róst, adagolóst és férfi segéd­munkásokat azonnali belépéssel felvesz az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci szállítási üzem­egysége. Jelentkezés: személye­sen, Miskolc, Besenyői u. ÉPFU- telcp, munkaügyi osztály. A Nehézipari Műszaki Egyetem műszaki osztálya felvételre keres elcklrikust, villanyszerelőket. Je­lentkezés: E/3 kollégium, fszt. 8. szobában. Felvételre keresünk: minősí­tett hegesztő, lakatos és esz:er- gályos szakmunkásokat, nyugdí­jas gépírókat. Jelentkezési cí­münk: Cementipari Gépjavító, Miskolc-Mésztclep. A Göngyölegellátó Vállalat Miskolc, Besenyői u. 2. sz. alatt felvételt hirdet szegező! és sza­lagfűrész-gépkezelői munkakör­be. Betanulási idő 3 hónap, er­re az időre 100%-os bért fize­tünk. A Nehézipari Műszaki Egye­tem Bólyai kollégiuma takarí­tónői beosztásban dolgozókat al­kalmaz. Felvételre jelentkezni le­het az E/i. kollégium 104-es szo­bájában. A VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozót keres, piackutató munkakörbe. Fizelés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Sétány u. 1. szám, munkaügyi osztály. A Hazai Pamui szövőgyár So­roksári Gyára az alábbi mun­kakörökre keres férfi: rakodó- munkás, női: gyakorisági fel­vételező, géptisztító, cérnáző, ta­karító, konyhalány. szővőátkép­zős, gyors- és gépírót. Jelent­kezni lehet: munkaügyi osztá­lyon, 1734, Budapest, XX., So­roksár, Marx Károly u. 294. sz. Budapest, római-parti, gere­csetetöi és visegrádi — szeptem­ber végéig üzemelő — üdülő­inkbe azonnali belépéssel fel- szolgálónőkct és konyhalányokat keresünk. Munkásszállást és el­látást az üdülőben biztosítunk. Az iskolai szünet teljes tarta­mára egyetemista és középisko­lás lányok is jelentkezhetnek. Jelentkezés levélben vagy sze­mélyesen a Fővárosi Tanács V. B. gazdasági hivatal üdülte­tési osztályán, 1840 Budapest, V.* Városház u. 9—11. Vidéki áfész magas bérezés­sel univerzális szakembert ke­res hűtőgép, presszógép, pénz­tárgép karbantartására. Telep­hely Miskolcról könnyen meg­közelíthető. Gépjárművel rendel­kezők előnyben. Jelentkezést a kiadóba kérjük, „Jó szakember** jeligére. Női munkaerőket felveszünk konyhára, szállodára, étterembe 1975. május 5-től október 8-ig szerződéssel. Csak miskolci lako­sok jelentkezzenek. Nyugdíjaso­kat és vidékieket nem alkalma­zunk. SZOT üdülők, Miskolc- Tapolca, Győri u. 6. sz. A Nyékládháza és Vidéke Áíész felvételre keres folyama­tos foglalkoztatással helyettesí­tői munkakörben élelmiszer és vendéglátó szakmában boltvezető­ket. Az alkalmaztatás feltételei: szakképzettség, 5 éves szakmai gyakorlat, erkölcsi és működési bizonyítvány. Fizetés megegye­zés szerint. Felvételre keres to­vábbá a mályi tóparton levő 20-a« sz. bisztrójába csaposokat, szaká-. csőt, kézilányokat és takarítót. Jelentkezni az áfész központjá­ban: Nyékládháza, Vasút út. 1. sz. alatt, illetve a mályi tópar­ton levő bisztróban lehet; A Nehézipari Műszaki Egye­tem sokszorosító üzeme felvé­telt hirdet egy fő gépmesteri és egy fő gépírónői munkakörbe. Jelentkezés a sokszorosító üzem vezetőjénél. A/5. ép., fszt. ti. Hirdetmény Értesítjük Kazincbarcika város lakosait, hogy a Kazincvölgyi 20 kV-os légvezeték építésénél — temetőtől Berentéig — keletkezett zöldkárpanaszokat 1975. május 12-én 8 órától 14 óráig az ÉMASZ Kazincbarcika, Dimitrov út 36. sz. alatt vesszük fel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom