Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1975. május 20., kedd Jelölő gyűlések (Folytatás az 1. oldalról) mus Áruházat, a vasgyári piacot. Jó ütemben halad a harmadik kerületi kollégium építése. Mindezek ellenére sok még a gond, a tennivaló. A gondok közé tartozik továbbra is a lakáshelyzet, a város vízellátása és anyagiak híján nem sikerült megkezdeni az északi tehermentesítő út építését. A lehetőségeink azonban a további gyarapodáshoz adottak. Az előadó ezt követően az LKM; a DIGÉP, a népfront megyei és városi elnöksége nevében képviselőjelöltnek javasolta Lázár Györgyöt, akit külön köszöntött abból az alkalomból, hogy a kormány elnökévé való megválasztása óta ez az első, nyilvános fellépése. Az égj begyűltek hosszan tartó, nagy tapssal fogadták a javaslatot és köszöntötték a kormány elnökét. Ezután számos felszólalás hangzott el, majd a gyűlés egyhangúlag elfogadta képviselőjelöltnek Lázár Györgyöt. Végezetül a kormány elnöke kért szót, megköszönte a bizalmat, mely, mint elmondotta, a párt politikájának szól, és örömét fejezte ki, hogy éppen ebben a nagy múltú munkáskerületben jelölték képviselővé. A jelölő gyűlés után Lázár György az LKM-be látogatott, ahol meghallgatta Csé- pányi Sándor vezérigazgatónak a vállalat gazdasági helyzetéről, eredményeiről, gondjairól szóló ismertetőjét. Jelen volt dr. Kocsis József, kohó- és gépipari miniszter- helyettes, Majtényi Lajos, a nagyüzemi pártbizottság titkára, Gácsi Ferenc szb-tit- kár. Lázár György ezt követően megtekintette a nemesacél-hengerművet. Tatabánya Tatabánya-Újváros, Komárom megye 1-es számú országgyűlési választókerületének lakossága a Turul Filmszínházban tartott jelölő gyűlést. Részt vett a gyűlésen Fociz Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára és dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke. Herczeg László, a Hazafias Népfront városi Bizottságának elnöke köszöntötte a gyűlés részvevőit Ezután Havasi Ferenc, Komárom megye és Tatabánya fejlődésének tükrében beszámolt az elmúlt évek eredményeiről. Majd a népfrontbizottság nevében javasolta a gyűlés részvevőinek, hogy ismét Fock Jenöt jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. Á felszólalók után a jelölő gyűlés részvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Ezután felszólalt Fock Jenő, és megköszönte a tatabányai választópolgárok bizalmát. Újpest Újpesten, a főváros 10-es számú választókerületének jelölő gyűlésén részt, vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Magyar Pamutipar művelődési otthonában megtartott. jelölő gyűlésen dr. Balogh Jánosné, a HNF IV. kerületi Bizottságának titkára mondott elnöki megnyitót. Ezt követően Somogyi Imre. a IV. kerületi Pártbizottság első titkára szólt Újpest elmúlt években elért fejlődéséről és a feladatokról. Ezután javasolta a gyűlés részvevőinek, hogy ismét Németh Károlyt jelöljék a 10-es számú budapesti választókerület országgyűlési képviselőjének. Több felszólalás hangzott el, majd a jelenlevők egyhangúlag elfogadták Németh Károly jelölését, aki köszönetét mondott az iránta megnyilvánult bizalomért. Budapest A VI. kerületben, Budapest 15-ös számú választó- kerületének lakosai az Operaházban tartottak jelölő gyűlést. Részt vett a gyűlésen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és dr. Moró István, az MSZMP VI. kerületi Bizottságának első titkára. Penczner Bertalanná, a VI. kerületi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd a gyűlés előadója, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke szólt az elmúlt években elért eredményekről és az előttünk álló további tennivalókról, majd indítványozta, hogy a gyűlés résztvevői Sarlós Istvánt jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. A felszólalások után a gyűlés részvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatot. Sarlós István köszönetét mondott a bizalomért. Csepel Csepelen a Rideg Sándor Ifjúsági és Művelődési Házban megtartott jelölő gyűlésen részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Fejér Jenőné, a HNF XXI. kerületi Bizottságának titkára mondott elnöki megnyitót, majd Ribánszky Róbert, az MSZMP XXI. kerületi Bizottságának első titkára vázolta azokat az eredményeket, amelyeket Csepel, s azon belül Királyerdő fejlesztésében elértek az elmúlt esztendőkben, s méltatta a Hazafias Népfront választási programját. Ezután javasolta: jelöljék Gyenes Andrást Budapest 65-ös választókerületének országgyűlési képviselőjévé. A javaslatot a részvevők egyhangúlag megszavazták. A felszólalások után Gyenes András megköszönte a választópolgárok bizalmát. Sárospatak Képviselő-jelölő gyűlést tartottak tegnap délután 2 órakor Sárospatakon, a Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár gyáregységének csarnokában is. A résztvevőket Joósz György, a Hazafias Népfront Sárospataki városi Bizottságának elnöke üdvözölte. Megjelent a gyűlésen XJjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bee ki Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, államtitkár, dr. Németh Pál, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára. Molnár András, a Sárospataki városi Pártbizottság első titkára, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára. A megnyitó után Molnár András, a Sárospataki városi Pártbizottság első titkára mondott beszédet. A Cse- ,pel Kerékpár- és Varrógép- gyár kollektívája többször elérte az élüzem szintet, a XI. kongresszus tiszteletére indított versenyben jeles eredményeket produkált. Sokat fejlődött a mezőgazda- sági üzemek tevékenysége is, számottevően korszerűsödtek a termelőeszközök. A választókerületben, mint az ország más tájegységein, emelkedett az életszínvonal. Végül a városi pártbizottság első titkára ismertette a Hazafias Népfront javaslatát. A 19-es számú választókörletben dr. Beclzl Sándor államtitkárt, az OTSH elnökét javasolták képviselőnek. A felszólalók egyöntetűen arról szóltak, hogy örömmel vették dr. Becikl Sándor jelölését, a Hazafias Népfront javaslatát támogatják. A gyűlés résztvevői egyhangúlag a jelölt mellett szavaztak. Az OTSH elnöke ezt követően köszönetét mondott a bizalomért. Nyék Iád háza Tegnap délután 6 órakor kezdődött az országgyűlési képviselőjelölő gyűlés Nyék- ládházán, a községi művelődési házban. Széchenyi László, a nagyközség tanácselnöke köszöntötte a részvevőket, az elnökségben helyet foglaló Dudla Józsefet, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Bialis Józsefet, a Miskolci járási Pártbizottság első titkárát, Sánta Lászlót, a megyei tanács osztályvezetőjét. Ezután Bialis József, a járási pártbizottság első titkára mondott beszédet és bemutatta a Hazafias Népfront jelöltjét, Simon Gábort, a BÁÉV alsózsolcai házépítő kombinátjának vezetőjét. Kilenc község képviseletében szólaltak fel a gyűlésen résztvevő választópolgárok. Elmondták, hogy támogatják a népfront jelöltjét. A részvevők egyöntetűen szavaztak: Simon Gábort jelölik a 7-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltjének, Simon Gábor megköszönte a gyűlés részvevőinek bizalmát. Munkabizottsági ülés az SZMT-ben Az SZMT-székházban tegnap délelőtt az SZMT agi- tációs, propaganda és kulturális munkabizottsága Nagy Lajos elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson megvitatták a dolgozók eszmei, politikai, kulturális tájékoztatása, nevelése érdekében kifejtett tevékenységet, amit az elmúlt négy évben a szak- szervezeti szervek végeztek. A Vöröskereszt főtitkára meipttee Tegnap, hétfőn megyénkbe érkezett Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, akinek Krasznai Gá- borné megyei titkár számolt be eredményeinkről. Ezt követően a délutáni órákban a Júnó-szállóban baráti beszélgetésre került sor, amelyen részt vettek megyénk különböző szerveinek ps vállalatainak vöröskeresztes munkával foglalkozó munkatársai. A mai nap folyamán a főtitkár fél tízkor előadást tart a Júnó-szálló Magyaros-termében a városi és járási főorvosoknak, a kórházak igazgató főorvosainak, a vértranszfúziós állomások vezetőinek, a járási és városi vk-titkároknak és a megyei vezetőség tagjainak a vöröskeresztes munka időszerű kérdéseiről és a vk-, valamint az egészségügyi szakszolgalat együttműködésének szerepéről. A délutáni program keretében Hantos János megyénk állami és társadalmi szerveinek vezetőivel folytat beszélgetést, amelynek keretében megvitatják Borsod- Abaúj-Zemplén megye vöröskeresztes tevékenységét, és , a további feladatokat. Átadták az idei BNV dijait Ma délelőtt a Gellért-szái- lóban Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese átadta az idei BNV díjait. Nagydíjjal tüntették ki a Magyar Hajó- és Darugyár tengeri önjáró úszódaruját, a Ganz Villamossági Művek 5000 lóerős tirisztoros villanymozdonyát, az Elektroakusztikai Gyár csoportos oktatóberendezését, a Kontakt a Alkatrészgyár Kontaset 'építőszekrényét, a Pest vidéki Gépgyár huzalzománcozó gépét, a Borsodi Vegyi- kombinát; dinitrogénoxid gyártástechnológiáját és a (Tiszai Vegyikombinát impregnáló lakkjait. Ezenkívül. 51 termék vásárdíjat kapott. Törvény a biztonságos életért (II.) A nyugdíjrendszer fejlesztése A legnagyobb érdeklődésre minden bizonnyal azok a változások tarthatnak számot, amelyeket a társadalom- biztosítási törvény a biztosítottak nyugellátásában érvényesít. Az öregségi nyugdíjrendszert két igen jelentős jogszabály fejleszti. Az egyik jogszabály a nyugellátásra jogosító korhatárt egységesíti, amikor kimondja: „öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha 10 év szolgálati időt szerzett.” Ez az intézkedés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok régi vágyát teljesíti, hiszen az eddig érvényben levő szabály szerint a mezőgazdasági tsz-tagok korhatára 5 évvel magasabb a munkásokénál és alkalmazottakénál: férfiaknál 65 év, nőknél 60 év. Ezt a korhatárt 1976. január 1-től évente egy- egy évvel csökkentik, sl980. január 1-től azonos lesz a munkás-alkalmazotti korhatárral. A törvény megerősíti az 1973-ban hozott rendelkezéseket a nyugdíjkorhatárt csökkentő korkedvezményekről. Azoknak jár két év kor- kedvezmény, akik az egészségre különösen ártalmas, a szervezetet fokozottan igénybe vevő murtkakörben legalább tíz évig, (nők nyolc évig) dolgoztak. Minden újabb öt évi, (nőknél négy évi) munkavégzés a korkedvezményre jogosító munkakörben egy-egy évvel tovább csökkenti a korhatárt. Jelentős változás: a nyugellátás összegét meghatározó mértékszabály egységesítése. Eddig más mértékszabály alapján állapították meg a munkások és alkalmazottak és más mértékszabály alapján a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjösszegét. A munkások és alkalmazottak 10 évi szolgálati idővel az átlag- kereset 22 százalékának megfelelő nyugdíjat kaptak. A termelőszövetkezeti tagoknál 10 év szolgálati idő a kereset 33 százalékának megfelelő nyugdíjra jogosított. A törvényben megszabott egységes mértékszabály szerint a 10 évi szolgálati idő alapján járó nyugellátás összege a biztosított havi átlagkeresetének 33 százalékát teszi ki. Minden további munkában töltött év után 2 százalékkal nő a nyugdíj mértéke, egészen a 25 éves szolgálati idő megszerzéséig. 26 és 32 éves szolgálati idő közt évente 1—1 százalékkal nő a nyugdíj mértéke, 33 és 42 évi szolgálati idő közt pedig 0,5—0,5 százalékkal emelkedik a mérték. A legmagasabb mértéle, az átlagkereset 75 százaléka tehát 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az évenkénti nyugdíjskála ezek szerint a következő: 10 éves szóig, idő alapján a nyugdíj a havi átlagkereset 33% 11 12 13 14 15 16 .17 18 19 20 21 22 23 24 25 _ 26 27 28 29 30 31 32 33" 34 35 36 37 3 3 40 41 42 évi 2 százalékkal emelkedik évi 1 százalékkal emelkedik évi 0,5 százalékkal emelkedik 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 64 " 65 66 67 68 69 70 "70,3 71 71.5 72 72.5 73 73.5 74 74.5 75 Az eddigi nyugdíjskálák helyébe lépő egységes mértékszabály egyetlen réteg szerzett jogát sem sérti, de jelentősen javítja azoknak a munkás-alkalmazotti rétegeknek az ellátátást, akiknek rövid a szolgálati idejük, hiszen 10 évi szolgálati Idő után 11 százalékkal emelkedik a mérték a korábbiakhoz képest. A gyakorlatban ezeknek a túlnyomórészt legalacsonyabb keresetű rétegeknek az ellátását az állam nyugdíjminimum megszabásával biztosította. A nyugdíjminimum ezután is fennmarad, s ennek összege az 1975. július 1-én életbelépő nyugdíjemeléssel a munkások és alkalmazottak részére 910 forint, a tsz-ta- goké 81.0 forint, a kisiparosoké pedig 860 forint lesz. Amennyiben valakinek a havi átlagkereset, alapján az új mértékszabállyál számított nyugdíja ennél kevesebb lenne, az előbbiek szerinti minimális nyugellátást kapja. Az eddiginél kedvezőbb ellátást biztosít az új mértékszabály azoknak is, akiknek hosszú ’a szolgálati idejük, mert nyugellátásuk valamivel magasabb lesz, mint az előző skála alapján számított összeg. Eddig a legmagasabb nyugdíj az átlagkereset 71 százalékát tette ki, szemben az új nyugdíjmaximummal, az átlagkereset 75 százalékával. Fenntartja a törvény az ösztönző nyugdíjpótlék rendszerét is. Aki a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább kíván dolgozni, a megállapítandó nyugdíjához még pótlékot kap, fizikai munkakörben évi 7 százalékkal, alka’- mazotti munkakörben évi 3 százalékkal emelkedik a nyugdíja. Ebben az esetben természetesen a nyugdíj ősz- szege meghaladhatja a 75% maximális mértéket, mert például fizikai munkaköroen töltött további négy évvel a nyugdíj elérheti az átlagkereset 95 százalékát. Így a nyugdíj azonos lehet, sőt esetleg valamivel meg is haladhatja a nyugdíjazás időpontjában elért keresetet, hiszen a nyugdíjalapként számított átlagkeresetbe a jutalom, a prémium, az év végi nyereségrészesedés, a« esetleges kitüntetéssel jár# pénz is beletartozik. Sőlcr Edit (Következik: Gondoskodás az özvegyekről és az árvákról.)
