Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

•m ESZAK-MAGYARORSZÄO 2 1975. március 9., vasárnap a ESEMÉNYEKRŐL MEGBESZÉLÉS BEJELENTÉS t Szombaton délelőtt Asszuánban megkezdődött Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő és Henry Kissinger amerikai külügyminiszier megbeszélés-sorozata a kö­zel-keleti rendezésről. Egyip­tomi részről a találkozón je­len van Iszmail Fahmi kül­ügyminiszter és Abdel Ghani al-Gamazi hadügy­miniszter, míg amerikai részről Joseph Sisco külügy­miniszter-helyettes és Her­man Eilts kairói nagykövet vesz részt. ELHUNYT ® 80 éves korában elhunyt Franciszek Mazur, a lengyel kommunista mozgalom is­mert személyisége. A felsza­badulás után a LEMP PB tagja, a KB titkára volt. • 1952—1957 között a szejm és az államtanács alelnöki tisz­tét töltötte be. 30 ÉVES % 30 éves a „PAP”, a Len­gyel Távirati Iroda. A len­gyel államtanács ez alka­lomból a Munka Zászlórend első fokozatával tüntette ki a hírügynökséget, amelynek munkatársait Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök levélben köszöntötte. TILTAKOZÁS & A Renault-művek igazga­tósága hétfőn szünetelteti a termelést a Sandouville-i és Flins-i üzemekben, ami több mint 20 000 dolgozót foszt meg egynapi bérétől, a Le Mans-i üzemben pedig napi négy órával csökkentette a dolgozók munkaidejét, s ter­mészetesen ennek megfelelő­en csökken a bérük is. A Renault-gyári szakszerveze­tek élesen tiltakoztak az igazgatósági intézkedések el­len, s rámutattak árra, hogy azokkal el akarják fojtani a dolgozók jogos bérkövetelési mozgalmát. A szakszerveze­tek követelik, hogy az igaz­gatóság kezdjen azonnal tár­gyalásokat. s vonja vissza önkényes intézkedéseit. * • A Bánk of America, az Egyesült Államok legnagyobb bankja csütörtökön bejelen­tette, hogy február 20-án, a szovjet—amerikai kereske­delmi és gazdasági bizottság washingtoni ülésén 500 mil­lió dolláros exporthitel nyúj­tására tett javaslatot a Szov­jetuniónak. A hitelt egy e célra alakuló bank-szindiká­tus folyósítaná. A javaslat célja a Szovjet­unióba irányuló export foko­zása, mivel — mint ismere­tes — az amerikai kongresz- szus a következő négy évre évi 75 millió dollárra korlá­tozta az amerikai export­import bank által a Szovjet­uniónak nyújtható kereske­delmi hitelek összegét. A Bank of America William Simon pénzügyminiszter áp­rilisi szovjetunióbeli látoga­tása során vár választ a ja­vaslatra. DIPLOMÁCIÁI KAPCSOLAT ® Portugália és Algéria el­határozta, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcso­latot létesít — jelentették be egyidejűleg Lisszabonban és Algírban. FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJK @ Ismét elmaradt a szom­bati postai kézbesítés Bel­giumban: a postai alkalma­zottak már a második hét­végén sztrájkolnak, túlóra­követeléseik teljesítésének kivívására. Nem hozták ház­hoz az újságokat sem. és zárva maradtak a postahiva­talok is. Ugyancsak túlóra­követelések miatt figyelmez­tető sztrájkot tartottak a francia nyelvű belga rádió és televízió technikusai is: a normális műsorsugárzás a rádiónál és a televíziónál több mint egy óra hosszat szünetelt. I pályaválasztás és 3Él| Az általános iskolákban március 20-ig kell beadniuk a tanulóknak a továbbtanu­lással, illetőleg a pályavá­lasztással kapcsolatos kérel­müket, jelentkezésüket. Az életpálya megválasztásának fontos jogi szabályai Van­nak. A szülői felügyelet kö­rébe tartozó jog, hogy a szülő meghatározza: a gyer­mek milyen életpályára ké­szüljön. A családjogi tör­vény szerint a gyermek ré­szére azt. az életpályát kell választani, amely hajlamai­nak, testi és szellemi képes­ségeinek, valamint egyéb kö­rülményeinek leginkább megfelel. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők az életpálya megválasztásá­ban nem tudnak megegyez­ni, a döntést a gyámható­ságra bízhatják. Más -a hely­zet a szülők különélése ese­tén. Ilvenkor a döntés joga a gyermeket nevelő szülőt illeti meg, hiszen a szülői felügyeletet egyedül gyako­rolja. A szülő elhatározását — a családjogi törvény szerint — csupán két körülmény korlátozza. Az egyik: olyan életpályát kell választani, amely a gyermek érdeké­nek (hajlamainak, képessé­geinek stb.), leginkább meg­felel. A másik korlátozás, hogy döntése előtt meg kell hallgatnia a különélő má­sik szülőt is. A törvény te­hát csak a másik szülő meghallgatását, a vele való megbeszélést írja elő, hogy a másik szülő is beleszól­hasson a gyermek életének formálásába. Ez azonban nem azt jelenti, hogy közö­sen kell határozni — a dön­tésre a felügyeletet gyakorié szülő egyedül jogosult. Ez esetben tehát nem tartozik a gyámhatóság hatáskörébe, hogy a szülők közötti vitát eldöntse. Beruházások a bányászatban (Folytatás az 1. oldalról) észak-dunántúli jszénmeden- cékben megnyitásra kerülő új ' szénbányák fejlesztési céljának kidolgozását. A Nagyegyháza, Mány térsé­gében, az oroszlányi Már- kus-hegyen és a dorogi Len­csehegyen húzódó gazdag barnaszén-vagyon hasznosí­tására a távlati tervek sze­rint Bicske körzetében nagy teljesítményű erőművet lé­tesítenek. Ezen a vidéken, a Komárom megyei szénbá­nyászat jövőjét meghatáro­zó új bányák építésére 1976 —1989. között kerül sor. Az idei beruházási prog­ramban nagy szerepet ka­pott a már kimerülőben le­vő bányák szénvagyonának pótlása. Ilyen célra 700 mil­lió forintot költenek. A je­lentős összeg nagyobb részét a mátraaljai, a mecseki és a tatabányai vállalatok kap­ják. Ebben az évben a koráb­binál lényegesen többet, 900 millió forintot költenek új gépek vásárlására, a fizikai munka könnyítésére. Több, mint 300 millió forintot szánnak az idén olyan beru­házásokra, amelyek nem a termelés növelését, hanem a bányászok munka- és egész­ségvédelmét szolgálják. Az év első felében fejezik be például a hévízi bányász gyógykórház bővítését. Hét­emeletes, 200 ágyas új szál­lodai részt építettek, s ez évtől a korábbinál kétszer több bányászt utalhatnak gyógykezelésre az intéz­ménybe. Pécsett az esetle­ges metánkitöréseknél égési sérülést szenvedő bányászok kezelésére olyan kórházi részleget alakítanak ki, a je­lenlegi honvédkórházban, ahol az országban egyedül­álló terápiás gyógyításra rendezkednek be. A speciá­lis részleg építését az idén kezdik meg. Kisipari termékkiállítás Kazincbarcikán Szombaton délelőtt kisipa­ri termékkiállítás nyílt Ka­zincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központ előcsar­nokában. A bemutatón 17 kisiparos 500 különböző ter­mékkel vett részt. Csatári Er­nő, a KIOSZ megyei titkára üdvözölte a megnyitón rész­vevőket és rövid áttekintést adott a város kisiparosainak ipari, termelő és szolgáltató tevékenységéről. .Megjegyezte, hogy minden szakma képvi­selőjének szükséges a szünte­len továbbképzés, hiszen a lakossági igények egyre na­gyobbak. A kiállítást Fegyveres Zol­tán, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság munkatársa nyitotta meg. Kiemelte, hogy a kisipari tevékenységnek a lakossági szolgáltatások ki­elégítésében milyen nagy sze­repe van a városban. A be­mutató március 16-ig napon­ta délelőtt tíz órától este hé­tig tekinthető meg. A kétoldalú kapcsosai érdekéken N incs és nem is lesz semmi változás az NSZK keleti politikájában — figyelmeztette a nyu­gatnémet jobboldalt Hans-Jürgen Wischnews- ki külügyi államminiszter. Szombaton délután Bochumban tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a keleti politika minden ellenére foly­tatódik. A miniszter azért volt kénytelen ezt a kifejezést közbeiktatni, mert — mint mondotta — a legkülönfélébb helyekről adnak ismételten hangot annak a kételynek, hogy folytatódik-e a Willy Brandt és Walter Scheel által megkezdett kiegyezési és együttműködési politika. Az NSZK és a szocialista országok kapcsolatait a mi­niszter így jellemezte: a szerződések és az összes kelet­európai állammal fennálló diplomáciai kapcsolataink — Albánia kivételével — alkotják most a sokoldalú együtt­működés gyakorlati és fokozatos kiépítésének alapját. A szövetségi kormány arra törekszik, hogy ezt az együtt­működést lehetőleg egyforma súllyal fejlessze a politika, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és technika, az emberi kapcsolatok és könnyítések valamennyi szóba jövő terü­letén. A szövetségi kormány különösen fontosnak tartja, hogy (nyugat-) Berlint bevonják és részesévé tegyék en­nek a kooperációnak. Wischnewski hangsúlyozta, hogy ez a politika már ed­dig is jó eredményeket hozott. Emlékeztetett Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter tavaly októberi moszkvai látogatására, amely nyilvánvalóvá tette a kapcsolatokban elért haladást. Egyetértünk a Szovjetunió kormányával abban, hogy ki­elégítő eredményeket értünk el a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében és kedvezőek a kilátások az együttműködés elmélyítésére. Különösen örvendetes, hogy népeink között megjavult a légkör — mondotta. A lengyel—nyugatnémet viszonyban vannak még ren­dezetlen kérdések — állította —, de ezeket felülmúlják az eredmények. 1970 óta sokszorosan megjavultak a kap­csolatok, ugrásszerűen nőtt a két ország kereskedelme, fokozódott az ipari együttműködés, s más vonatkozások­ban is kedvező kapcsolatok alakultak ki. Ez a fejlemény méltó figyelmet és pozitív elismerést érdemel. Kissinger, az USA külügyminisztere útban a Közel-Ke­letre, Brüsszelben találkozóit görög kollégájával, Dimit- riosz Biciosszal, akivel a ciprusi kérdést, valamint az Egyesült Államok és Görögország kapcsolatát vitatta meg A „dominóelméletet” is­mét emlegetni kezdték Ame­rikában. Emlékszünk rá, a vietnami háború kellős köze­pén volt divatban. Annyit jelentett akkor, hogy az USA nem hagyhatja sorsára Dél-Vietnamot, hiszen úgy sorakoznak ott, az indokínai térségben egymás mellett az amerikaiak támogatta rend­szerek, mint a dominók, s ha az egyik — Vietnam — eldől, akkor magával rántja a többit is — Laosztól Thai­földig ... Most annak kapcsán hi­vatkozott a „dominókra” Kissinger külügyminiszter, hogy Kambodzsában köze­ledni látszik a vég az USA szövetségese, a Lón Nol- rendszer számára, a wa­shingtoni kongresszus mégis vonakodik megadni a Ford és Kissinger által kért rend­kívüli katonai segélyt. Ford elnök a héten sajtóértekez­leten még egy utolsó kísérle­tet tett arra, hogy a szenáto­rokat és Képviselőket jobb belátásra bírja. Közölte, hogy ha két héten belül nem szavazzák meg a 222 millió dollárt, akkor a Lón Nol-rezsim megbukik. Egy dominó eldől... Az amerikai honatyák azonban, úgy látszik, inkább azt veszik számításba, hogy az Egyesült Államok közvé­leménye, magyarán: az a polgár, akinek a szavazatá­ra nekik már 1976 novem­berében ismét szükségük lesz, nem akar hallani sem Indokínáról, sem háborúról, sem ablakon kidobott száz­milliókról. Norodom Szihanuk her­ceg, aki Pekingben várja a kambodzsai harc kimenete­lét, a minap számítást vég­zett: az USA kormánya 3 milliárd dollárt költött Lón Nol-ék megvásárlására és 7 milliárdot a khmer nép el­leni háború céljaira. Az utolsó 222 millió igazán nem adhat már új fordulatot az eseményeknek. Norodom Szihanuk herceget sajátos egyéniségnek tartot­ták, s nem mindenki volt amellett, hogy a herceg (aki 14 éven át volt a királyi trón birtokosa is, utána pe­dig 12 esztendeig kormány­főként irányította az ország ügyeit, míg Lón Nol katonai államcsínnyel meg nem dön­tötte) hivatott Kambodzsa sorsának irányítására ... Mostanában a figyelem in­kább Khieu Samphon felé irányul, aki az úgynevezett, „vörös khmerek” vezére, a felszabadító hadsereg pa­rancsnoka. ö ott van Kam­bodzsa szabad területén, a herceg pedig Peking vendé­ge. Egyesek szerint — ter­mészetesen politikai értelem­ben — Peking foglya... Nyilvánvaló azonban, hogy helyzete és megítélése nyom­ban megváltozhat, ha Phnom Penh, a főváros felszabadul, ha Lón Nol megadja magát, s ha Norodom Szihanuk visszatérhet — ha vissza akar térni. Az amerikaiak beteljesül­ni látszó kambodzsai kudar­cát Kissinger nyilván vala­milyen közel-keleti „siker­rel” kívánja feledtetni. A külügyminiszter ismét ott van a Közel-Keleten, Boeing 707-es repülőgépével meg­kezdte ingajáratát Tel Aviv és az arab fővárosok között. Célja: az úgynevezett „kis lépések” taktikájának alkal­mazásával újabb részleges megállapodást üssön nyélbe, legalábbis Izrael és Egyip­tom között. A héten egy véres ese­mény Tel Aviv-ban arra fi­gyelmeztetett, hogy igenis sürgős szükség lenne a gen­fi tárgyalások mielőbbi meg­kezdésére. Egy palesztin ge­rillacsoport Tel Aviv ten­gerparti szállodáinak egyi­kébe behatolt, túszokat sze­dett, s az izraeli hatóságok későbbi közlése szerint a tú­szokért cserébe bebörtön­zött araboknak és annak a Capucci érseknek a szaba­don bocsátását követelte, akit a palesztin ügy támo­gatása miatt, fegyvercsem­pészés vádjával ítélt el iz­raeli bíróság. Még egy „politikai krimi” tartotta izgalomban a hét elején a nyugati országok közvéleményét, elsősorban az NSZK-ét. Az elrabolt nyugat-berlini CDU-vezér, Lorenz, aki talán éppen el­rablásának köszönhette, hogy a vasárnapi választásokon pártja a legtöbb szavazatot kapta, csak jóval azután nyerte vissza szabadságát, hogy a nyugatnémet hatósá­gok az emberrablók minden kívánságát teljesítették. A Lorenz-ügy jó alkalmat adott a nyugatnémet reak­ciónak, hogy a terroristák­kal való leszámolás ürügyén az egész baloldal, az igazi baloldal, a kommunisták, a munkások, a szakszervezeti vezetők ellen sürgessék a kormány határozott fellépé­sét. Megkezdődött a „bo­szorkányüldözés”, a baloldal elleni hajsza. Érdemes el­gondolkozni, kinek is hasz­nált hát a terrorakció? So­kakban felvetődik a kérdés: vajon nem éppen a reakció ösztönözte, segítette beépí­tett emberei révén az em­berrablást? A hét nagy eseménye volt az olajexportáló országok szervezetének, az OPEC-nek algíri csúcsértekezlete. Az ' algíri csúcsértekezlet ered­ményeit később lehet majd lemérni: április elején, ami­kor Párizsban összeül az » olajfogvasztók. az olajszállí- 6 tők és .a harmadik világ I képviselőinek értekezlete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom