Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. eGYESOLJETEKI Véget ért az országgyűlés ülésszaka A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 233. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1974. október 5. Huszonöt éves az NDK A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a népi demokratikus állam megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából pénteken délután az IKARUS Karos­széria- és Járműgyárban nagygyűlést rendezett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett-.a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt he­lyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Kisházi Üclön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter, Somo­gyi Sándor, a Budapesti Párt- bizottság titkára, Roslca Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Duschek. Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkára. Az elnökség tagja volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­követe is. Az NDK és a magyar him­nusz hangjai után Bánki Zsuzsának, a Vígszínház mű­vésznőjének szavalata követ­kezett, majd Sarlós István, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, s átadta a szót dr. Tímár Mátyásnak, a nagygyűlés szónokának. Dr. Tímár Mátyás beveze­tőben hangsúlyozta, hogy 25 esztendővel ezelőtt a német Nobei-díjasik munkások és parasztok, kom­munisták sorsdöntő lépését mindenekelőtt az tette lehe­tővé, hogy a második világ­háború fő terheit viselő Szov­jetunió szétzúzta Hitlernek és szövetségeseinek fegyve­res erejét és a népek sorát szabadította fel a fasizmus igája alól. A szovjet hadse­reg katonáinak milliói ontot­ták vérüket, adták életüket a győzelemért, népeink szabad­ságáért, boldog jövőjéért. — A Magyar Népköztár­saság a Szovjetunió után el­sőként ismerte el a Német Demokratikus Köztársaságot — hangsúlyozta dr. Tímár Mátyás — állami kapcsola­taink kezdetének dátuma: 1949. október 18., ennek is most ünnepeljük jubileumát. Az azóta eltelt negyedszázad alatt népeink testvéri szö­vetségben, a szocialista or­szágok közösségének tagja­ként ott vannak a haladás első soraiban. Dr. Tímár Mátyásnak, a Központi Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének nagy tapssal fo­gadott szavai után Gerhard Reinert nagykövet emelke­dett szólásra. A nagykövet bevezető sza­vaiban megállapította: — Az NDK 25 éve — első­sorban olyan negyedszázad, amely kifejezi a szocialista német állam szilárd összefor- rottságát a szocialista állam­közösséggel. Olyan negyed­század, amelynek folyamán népünk barátsága és testvé­ri együttműködése állandóan mélyült a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or­szág népeivel. Hálával és örömmel ál­lapítjuk meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság elejétől fogva hűségesen mellettünk állt Ezt az is bizonyítja, hogy néhány nap múlva ün­nepeljük 25. alkalommal an­nak a jelentős eseménynek a dátumát, hogy az első német munkás-paraszt állam és a Magyar Népköztársaság fel­vette a diplomáciai kapcso­latot. Anyagmozgatás és csomagolás 1974. A Svéd Akadémia az ide két tagját, Eyvind Johnsóa és Hurry Martinssont tüntet­te ki munkásságáért az iro­rlfiinl A MTESZ miskolci szék­házában tegnap, október 4- én, pénteken délelőtt tájé­koztatták az újságírókat az „Anyagmozgatás és csoma­golás 1974” cím alatt sorra kerülő rendezvénysorozat programjáról és célkitűzé­seiről. Az anyagmozgatás­nak és a csomagolásnak a munkaerőhelyzetre, a ter­melés szervezettségére, a munka kulturáltságának fo­kozására, a házimunka köny- nyítésére és az életszínvo­nalra gyakorolt hatása régóta közismert, de csak napja­inkban terjedt el az a felis­merés, hogy az üzemen be­lüli anyagmozgatást, a cso­magolást, a szállítást és az elosztást, illetve ezek szerve­zését és irányítását egy­ségesen kell fejleszteni. A MTESZ Központi Anyag­mozgatási és Csomagolási Bizottságának képviseletében dr. Cselényi József, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa ismer­tette az országos rendezvény- sorozat programját. Október 9. és 12. között kerül sor a VIII. országos anyagmozga- öísi konferenciára, melynek központi témája a tudomá­nyos kutatás és az anyag­mozgatási rendszerek prob­lémája. Az eseménysorozat másik fontos rendezvénye a BUDATRANSPACK ’74 cí­met viselő nemzetközi anyag- mozgatási és csomagolási ki­állítás. A központi program keretében kerül sor a HUN- GAROPACK ’74 című ma­gyar csomagolási versenyre is, amelynek díjnyertesei között borsodiak is szerepelnek. A Tiszai Vegyikombinát a Ne­hézipari Minisztérium há­rom különdíját nyerte el. A Hollóházi Porcelángyár az Építésügyi* és Városfejleszté­si Minisztérium és a Belke­reskedelmi Minisztérium kü­löndíját kapta meg. A rendezvénysorozat prog­ramjában több borsodi vál­lalat, illetve a Nehézipari Műszaki Egyetem szakembe­rei is szerepelnek. A prog­ramnak nemzetközi jelleget ad a lengyel és az NDK-beli szakemberek részvétele. A konferencián számos külföl­di szakember tart előadást, a BUDATRANSPACK ’74 kiállításon pedig a mintegy száz résztvevő csaknem fele külföldi országokból érke­zett A tflujt est térvény Dr. Papp Lajos és Borbánéi János tartott referátumot Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés: napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Németh Károly cs Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkredi­tált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartotta meg beszámolóját a tanácstör­vény végrehajtásáról. Dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke min­denekelőtt azt érzékeltette, hogy a törvény végrehajtá­sa, túlmenően a tanácsok feladatán, egész szocialista társadalmi fejlődésünk je­lentős tényezője, amely közvetlenül érinti a lakossá­got és a tanácsoktól függet­len szerveket is. Hangsú­lyozta, hogy már az MSZMP X. kongresszusa központi feladatként jelölte ki az ál­lamélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztését. Ennek értelmében a tanácsok mun­káját úgy kellett tökéletesí­teni, hogy növekedjék önál­lóságuk, bővüljön hatáskö­rük, javuljon tevékenj'ségük szakszerűsége, egyszersmind szélesedjék a lakosság ál­landó tevékeny közreműkö­dése is a tanácsi feladatok megvalósításában. Tény, hogy a törvény már az előkészítés és a megalko­tás idején közérdeklődést váltott ki, — állapította meg dr. Papp Lajos. Ez is indo­kolja. — tette hozzá —, hogy a végrehajtásról is széles körben szerzett vélemények alapján számoljon be. E ta­pasztalatokat mindenekelőtt abban összegezte a további­akban, hogy a törvény el­veinek és szabályainak he­lyességét az élet, a gyakor­lat igazolta. A tanácsok mun­kája a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelő­en változott, javultak a ta­nácsi tevékenység feltételei, és fokozódott a lakosság ak­tivitása. Nagyobb teret szentelt az államtitkár a tanácsi önálló­ság problematikájának. Fi­gyelmeztetett arra, hogy so­kan még a több anyagi esz­közzel azonosítják az önálló­ság megvalósulását, holott a tanácsok anyagi eszközeit nem a tanácstörvény hatá­rozza meg. A tanácstörvény a rendelkezésre álló eszkö­zök és a helyi erőforrások eredményesebb feltárására és Dr. Papp Lajos hatékonyabb felhasználására ad lehetőséget. Kitért az államtitkár a ta­nácsi munka személyi vo­natkozásaira is, hangsúlyoz­va, hogy a tanácsokról al­kotott vélemények nagymér­tékben függenek a szemé­lyes benyomásoktól. És bár általában a jó ügyintézés ta­pasztalatai vannak nagy •többségben, továbbra is idő­szerű a követelmény, hogy a tanácsi dolgozóknak nem az ügyek intézésére, hanem el­intézésére, sőt, lehetőség sze­rint minél több ügy megelő­Borbándi Jánor zésére kell törekedniük. E vonatkozásban utalt a bér­rendezés kedvező visszhang­jára, s a tanácsi szervek közhangulatának, munkamo­ráljának javulására. Szólt a tanácsi munkában jelentke­ző szakemberhiányról, ame­lyet véleménye szerint első­sorban nem létszámnövelés­sel, hanem a belső személyi tartalékok jobb hasznosítá­sával, a munkamegtakaritási lehetőségek kihasználásával, nem utolsósorban az eljárá­sok egyszerűsítésével lehet (és kell enyhíteni. Benyomásait és beszámoló­ját a következőkben össze­gezte az államtitkár: a tör­vény megalkotása óta az ál­lampolgárok számára is, a tanácsi munkában is érezhe­tők a kedvező változások. Mindazonáltal, a tanácsi szerveknek még sokat kell dolgozniuk a törvényadta le­hetőségek jobb kihasználása érdekében. Dr. Papp Lajos beszámoló­jához 18 képviselő jelentke­zett szólásra. A bizottságok­ban kialakult véleményt dr. Gonda György képviselő fog­lalta össze. Simaházi Sándor Borsod megyei képviselő, az Encsi járási Hivatal elnöke felszó­lalásába megállapította: a tanácstörvény jól szolgálja azokat a célokat, amelyek megalkotását szükségessé tet­ték. Borsodban is eredmé­nyesen folyik a törvény vég­rehajtása, nőtt a tanácsok tekintélye, önállósága, fele­lőssége. A képviselő felhívta a fi­gyelmet az aprófalvas tele­pülések gondjaira. Végezetül a képviselő in­dítványozta, hogy a tanácsok helyzetének alakulását to­vábbra is kísérje kiemelt fi­gyelem, a tanácsok kapjanak továbbra is segítséget felké­szültségük növeléséhez, mun­kafeltételeik javításához, ügyintézésük egyszerűsítésé­hez. A délutáni órákban Bor- hándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szólalt fel, mintegy mérlegelte: ho­gyan kapcsolódik a tanácsok munkája az áilamélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének, a párt és a kor­mány által meghatározott programjához. Hangsúlyozta, nem lehet különválasztani az állam fej­lesztését, a szocialista de­mokrácia szélesítését és a központi irányítás javítását, (Folytatás a 2. oldalon) G portugáliai helyzet Portugáliában elfogatási parancsot adtak ki Almeida Araujo, a Liberális Párt fő­titkára, Angolában pedig An­tonio Joaquim Ferronha, az Angolai Kereszténydemokra­ta Párt főtitkára ellen. Mind­kettőjüket azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a szep­tember 28-i ellenforradalmi államcsínykísérlet megszer­vezésében. A demokratikus kormány hatóságai körözik Antonio Figueiredo alezre­dest, a Liberális Párt másik vezetőjét is. A liberális pár­ti vezetőknek az utolsó pil­lanatban sikerült kereket ol- daniok cascaisi luxusvillá­jukból. A párt felforgató te­vékenységéhez több százezer dollárt kapott különféle tő­kés csoportoktól, részvény- társaságoktól. Aradi iinieráek Vasárnap, október 6-án lesz 125 éve, hogy az aradi vár mellett kivégezték a magyar szabadságharc 13 tá­bornokát. A város határában, a Ma­ros kanyarulatánál levő ré­ten ott, ahol egykor a bitó­fák álltak, sötétszürke grá­nitoszlop őrzi a vértanúk emlékét. Az obeliszknél va­sárnap közös magyar—ro­mán emlékünnepséget tarta­nak, a vértanúk halálának 125. évfordulója alkalmából. Ekkor helyezik el katonai díszpompával az emlékosz­lop oldalában a vértanúk közül 11-nek a földi marad­ványait, amelyek eddig Ara­don, illetve a város közelé­ben nyugodtak. Az ünnepségre dr. Orbán László kulturális miniszter­nek, az MSZMP Központi Bi|ottsága tagjának vezeté­sével magyar kormánydele­gáció érkezik a városba. A közös ünnepség keretében október 6-án, reggel a ma­gyar küldöttség koszorút he­lyez el a magyar forradalom 13 tábornokának emlékét idéző emlékoszlopnál. Ezután az ünnepség résztvevői az új hídon át a Maros túlsó part­ján levő kultúrpalotába vo­nulnak, és annak mintegy 800 férőhelyes nagytermében tartja meg ünnepi beszédét a magyar és a román kor­mányküldöttség vezetője, majd magyar és román mű­vészek közös műsorban idé­zik a forradalom és a sza­badságért meghalt martiról* emlékét. til—ICTiilA, Ö rfj^j ii^ ii n Dr. Tímár Mátyás és Gerhard Reinert beszélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom