Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 i 1973. október 9., kedd A képernyő előtt Csuhraj, Szép Ernő és mások Grigorij Kozincev filmjeinek emlékezetes sorozata után újabb rendező életművének bemutatását kezdte meg a tele­vízió. Szombaton este láthattuk az első darabját. Grigorij Csuhraj neve a mozilátogatók előtt jól ismert. Már a kép­ernyőn most bemutatott és a mozikban az elmúlt tizenhét évben többször felújított alkotása. A negyvenegyedik világ­hírnévhez juttatta. A sajátos helyzetben született szerelem és a proletárhűség, valamint osztályöntudat csodaszép, köl­tői drámája pergett ismét előttünk, s bár már- többbször láthattuk ezt a filmet, mindenkor új meg új élményekkel ajándékoz meg. A fehér tisztet játszó Oleg Sztrizsenov és a nemrég elhunyt Izolda lzvickaja (Marjutka) játéka, külö­nösen az utóbbinak darabos harcosból, katonalányból sze­relmes asszonnyá válása és utolsó, tragédia felé rohanó pillanatai felejthetetlenek. Öröm volt hallani Csuhraj beve­zetőjét a film születésének körülményeiről. E»nek a film­nek a történetét maga a rendező még nem élhette át, de későbbi filmjei, amelyek majd a sorozatban következnek, már személyes élményeken alapulnak. S Csuhraj koráról, a közelmúlt és a ma történelméről akar vallani, erre akar emlékeztetni a művészet eszközeivel. * Két estén nézhettük a Különös vadászat című kalandos kémíilmet. Hazai műtermekből ritka az ilyesfajta, s mert a műfaj iránt nagy az érdeklődés, megfelelő várakozás előzhette meg ezt a filmet is. Pintér István és Szabó László ' írása alapján Sípos Tamás írta a forgatókönyvet, a rendező Kígyós Sándor volt. (Nekünk talán külön érdekesség, hogy a film nagyobb része Lillafüreden játszódott, de ennek kü­lönösebb jelentősége nincsen). Pintér és Szabó több hasonló történetet dolgozott már fel, Illetve írt meg, Sípos Tamás is sok írásművet ültetett már át képernyőre. Kígyós viszont eddig dokumentumfilm-rendezőként volt ismert és sikeres. Munkálkodásuk jó eredményt hozott. Jóllehet sok előre gyártott elem bukkant fel a filmben, a műfaj követelmé­nyeinek megfelelően, izgalmasan bonyolították a cselek­ményt, talán túl is bonyolítottak olykor, az elmélyültebb jellemábrázolásra, a témának a konvencionálistól eltérő, művészibb megközelítésére látszólag nem is törekedtek. A kém-krimi iránti igényt akarták kielégíteni, s az talán sike­rült is. (Azért a nyugati kémfőnök szobájába tehettek vol­na az Orion Vénusz televízió helyett valami más dobozt.) * Szegény táncosnők, újságírók, kávéházi figurák, revüesil- Iag, szerkesztők, ügyvéd és útonálló népesítették be vasár­nap este a képernyőt a Szép Ernő emlékét idéző, novellái­nak tv-változataiból összeállított műsorban. Kis tükörcsere­peknek szánta a költő-író ezeket a > novellákat, amelyekkel valakiknek a szemébe is lehet pajkosságból vakítani, ame­lyeknek a fényét sokfelé lehet irányítani. A századforduló szórakoztató revüjének kiégett éjszakai táncosnői csakúgy emberi sorsokat hordoztak és kort jellemeztek, mint a későb­bi évek pénznélküli újságírói, akik aszpirinben kártyáztak, s hasonlóképpen jellemző volt a korra a kitartott revüsztár, vagy a kóristaszerepért esdeklő színésznő. De talán a leg­jellemzőbb az Űriemberek vagyunk című jelenet, az el­árverezés előtt álló ügyvéd és az útonálló, aki vállonveregeti az ügyvédet: úriemberek vagyunk. Szép Ernő nem volt for­radalmár, írásműveivel aligha akart tömegeket mozgósítani, de becsületes és tisztán látó ember veit. Kis novellái, mint tükörcserepek, tükrözték környezete valóságát, és a csere­pekből mozaikkép áll össze, finom mívű rajzokkal. • * Röviden néhány más témáról. A Színészmúzeum második adása — Rózsahegyi Kálmán­ról — bizonyította, amit az első után gyanítottunk: megfe­lelő dokumentumok hiányában éppen a legértékesebb szín­padi szerepekre jut a legkevesebb hangsúly. A Salto mortale első sorozata remek artistaszámokkal kö­tött le, míg az újabb folytatásban ezek háttérbe szorultak, s helyettük érzelgős szerelmi történetecskéket kapunk. Nem jó, hä a televízió precedensei teremt, s a felnőttek vetélkedőjére, a késő esti órákban kisgyermeket is verseny­zőnek fogad el, kamera elé ültet, mint a Négy kerékkel ve­télkedőben tette. , Benedek Miklós A MŰSZER- ÉS IRODAGÉFÉRTÉKESlTÖ VÁLLALAT által forgalmazott műszereket és irodagépeket tartal­mazó 3 kötetes nagykatalógus 1973. december hó­ban megjelenik. (Ara: 1950 Ft) Megrendeléseket még október 31-ig elfogadunk. A később beérkező megrendeléseket előreláthatólag csak a II. kiadásból tudjuk kielégíteni. MÍG ÉRT Vevőszolgálati osztály 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 37. Telefon: 127-399 4 pártéíet és a pártosunku időszerű kérdései E könyv tartalmazza azo­kat a cikkeket, amelyek a párt X. kongresszusát követő két évben a pártépítés, a partéiét elvi, gyakorlati, módszertani kérdéseivel fog­lalkoztak, s a Pórtélét ha­sábjain megjelentek. A párt, a pártszervek, pártszervezetek irányító mun­kája az egyik, az alapszer­vezeti pártmunka, propagan­da-, agitációs és kulturális munka a könyv másik fő té­mája. Az írások — amelyek szerzői szinte kivétel nélkül nagy gyakorlattal és gazdag tapasztalatokkal rendelkező pártmunkások —, a X. kong­resszus által meghatározott politikai feladatokkal össze­függésben vizsgálják a párt- építés, a pártmunka, a párt­irányítás kérdéseit, a gaz­dasági, a politikai, az ide­ológiai élet területein elméle­ti és módszertani vonatkozás­ban. A könyv bizonyára hasz­nos segítője lesz a pártszer­veknek, az alapszervezetek­nek és minden pártmunkás­nak, különös tekintettel a XI. pártkongresszusra való felkészülés időszakára. (Kos­suth Könyvkiadó.) Megjelent az Eszperantó Magazin Űj folyóirat kínálkozik az érdeklődőknek. Már megje­lent az újságárusok polcain is a Magyar Eszperantó Szö­vetség lcéthavonként megje­lenő, új folyóirata, az Eszpe­rantó Magazin. Főszerkesztő­je Gergely Mihály író-újság­író, az eszperantista mozga­lom jeles zászlóvivője. Az első. októberi szómban a főszerkesztő vázolja — Soknyelvűség és korunk cí­mű beköszöntő cikkében — az új lap feladatait és céljait, majd sokszínű, gazdag tar­talommal mutatkozik be az érdeklődő olvasó előtt a magazin. Ismert írók, tudó­sok, közéleti emberek cik­kei, interjúi, vallomásai a közös nyelv szükségességé­ről, kapcsolatot teremtő ere­jéről, beszámolók, műfordí­tások, sajtószemle, eszperan­tó nyelvtanfplyam, sok szí­nes érdekes információ sora­koznak a lapszám harminc­két oldalán, s több értékes grafika, színesíti a lapokat. Az Eszperantó Magazin a nagyközönséghez szól első­sorban, nem az eszperantó nyelv ismerőihez, az eszpe­rantista mozgalom eljegyzett- jeihez. Azokhoz a tömegek­hez, akiket meggyőzni akar az eszperantó megismerésé­nek és elsajátításának hasz­nosságáról. az eszperantónak a békés egymás mellett élés­ben, a világbékében betölten­dő szerepéről. (b) A Fejér megyei Bauxitbányák felvételre keres: t föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött segédmunkásokat, csilléseket, bányagépkezelőket, segédvájárokat, vájárokat. A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet és a meg­előző munkahelyi egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Saékesfehérv4rról autóbusz-közlekedés van. Felvé­tel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést és napi há- • romszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. A z Iskoláinkért társa­dalmi alap két csekk­számláján már milliók­ról szólnak az összegek. Ami­kor — néhány héttel ezelőtt — a televízió A hét című műsorában megszólaltak me­gyénk vezetői, s e mozga­lom céljairól, törekvéseiről vallottak az ország nagy nyilvánossága előtt, négy­millió forint gyűlt már ösz- sze a majd felépítendő kol­légium költségeiből. S azóta ez az összeg tovább növeke­dett, hiszen aligha múlik el hét úgy, hogy valahol, va­lakik ne dolgoznának egy napot gyermekeink korsze­rűbb oktatásáért. * Mert az egy évvel ezelőtti felhívásra tízezrek válaszol­tak tettekkel. Munkások, többségükben kétkezi dolgo­zók, akik megértették: a se­gítséget azért kérik tőlük, mert rajtuk, az ő gyerme­keiken akarunk segíteni, az ő számukra szeretnénk egy- gyel több' olyan lehetőséget teremteni, amely utat nyit a magasabb tudás, a korsze­rűbb műveltség felé. S ha megépül a kollégium, akkor nemcsak a gyermekek előtt nyílnak tágabbra a kapuk, a szülők, a munkásszülők vállá­ra is kevesebb gond hárul. A több kollégiumi hely azt jelenti, hogy a vidéki gyere­keknek — legalábbis keve­sebbnek — nem kell albér­let után néznie, nem kell naponta bejárni az iskolá­ba. A drágább albérlet, a fárasztó s időt igénylő bejá­rás helyett a korszerű, ké­nyelmes, a tanuláshoz .maxi­mális feltételeket nyújtó kol­légiumban kaphatnak helyet, találnak második otthont. Tízezrek csatlakoztak már ehhez a három esztendőre meghirdetett mozgalomhoz. S akik már elküldték forint­jaikat, szabad napjuk felál­dozásával megkeresett forint­jaikat, azok mindig így fo­galmaztak: ki ne segítene boldogan, ha a gyerekekről van szó. Beszéltem egyszerű munkásokkal, olyanokkal, akiknek már kinőtt az isko­láskorból a ■ gyermekük. A „miértre” mindig az volt a válasz: nem maradhatnak közömbösek. Mert ők már élvezték a kollégium, az új iskola előnyét, de egyszer majd az unokáiknak lehet szükségük rá. S azt is el­mondták: az iskola, az okta­tás ügye, a gyermekek tanu­lásához a korszerűbb körül­mények megteremtése olyan „téma”, amely az egész társadalmat kell, hogy meg­mozgassa. Egy fiatalasszony fogalmazott úgy, hogy ha már a tanulásban nem tud segíteni a gyermekének, ak­kor legalább azzal segítsen, hogy a lehetőségek bővül­jenek. Azaz: legyen több kollégium, ahol a nevelő­tanárok segíteni tudnak, ahol megkaphatják azt a szellemi támogatást, s nem utolsósorban azt a nevelés- beli pluszt is, amit odaha­za nem tudnak biztosítani számukra. A munkások, a kétkezi dolgozóit, s nem! utolsósor­ban a kommunisták és a szocialista brigádok tagjai igennel feleltek a hívó szó­ra. Tettekkel, munkával, a szabad idő, a pihenésre szánt idő feláldozásával bizonyítot­ták: nemcsak élvezni akar­ják azt a lehetőséget, amit szocialista államunk nyújt gyermekeink korszerűbb ta­nulásáért, hanem maguk is hozzájárulnak a feltételek szélesítéséhez, újabb lehető­ségek megteremtéséhez. S amikor az- áldozatkész­ségről beszélünk, akkor is­mételten alá kell húznunk a kétkezi dolgozók, a kommu­nista munkások segítőkész- sógét: a szocialista brigádo­kon belül is ők voltak azok, akik elsőként csatlakoztak a mozgalomhoz, akik mun­katársaikat is magukkal von­ták az akcióba. De bármennyire is szép eredményeket értünk el ed­dig, azért azt sem hallgat­hatjuk el, hogy néhány he­lyen egy kicsit elfeledkez­tek erről az akcióról. Mert az akció elsősorban a mun­kával megkeresett pluszjöve­delem egyéni felajánlására épül ugyan, de ehhez a mun­kához a feltételeket is meg kell teremteni. Így az üze­mek vezetőinek azzal kell segítséget nyújtaniuk, hogy a munkalehetőséget megte­remtik. A munkalehetőséget, mely nemcsak azért hasznos, mert az Iskoláinkért társa­dalmi alap számláján növe­kedhet a felajánlott összeg, hanem azért is, mórt az egész vállalatnak jó az ilyen ter­melés, M ost, amikor az akció el­ső événeit vége felé közeledünk, nen» árt a számvetés. Azért, hogy a hívó, a kérő szóra minden­ki felelni tudjon, aki e ne­mes feladatban részt kíván venni, önként, jószántából. Hiszen eltökélt szándékunk, hogy azokat kérjük, azoktól kérünk, akik a hívó szóra tiszta szívvel felelnek. Re­mélhetőleg, még nagyon so­kan. Csulorás Annamária GONDOLJON A TÉLRE! Ne legyenek olajtárolási gondjai! Vásároljon olajtároló hordót 200 literes felújított 320 Ft új, kívül-bclül horganyzott 500 Ft ■ MŰANYAG ÉS FÉM marmon-kannát A BIK és az Afész-ek szakboltjaiban. Közülctek részére: a FÉMVILL Kereskedelmi Válla­lat I. sz. közületi boltjában: Miskolc, I., Vásártér u. 15. A hívó szóra tízezrek

Next

/
Oldalképek
Tartalom