Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
ÉSZAK-M AG YARORSZAG ; 1973. április 6., péntek Fock Jeni beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőben Fock Jenő megemlékezett arról, hogy az ország most ünnepelte felszabadulásunk napját, nemzeti történelmünk nagy sorsfordulóját. Hangsúlyozta, hogy soha el nem múló hálával tartozunk mindazoknak, akik hazánk, népünk szabadságáért harcoltak, elsősorban a testvéri szovjet népnek. Magyarország ma a szocialista országok nagy családjának megbecsült tagja, sikeresen munkálkodik a szocializmus építésén, a többi szocialista állammal és mindenekelőtt a Szovjetunióval testvéri közösségben. Testvéri barátságunk nyílt és megingathatatlan, szilárd, elvi, internacio- nrlista alapokon nyugszik, teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk munfeáspoiitikájáról A párt Központi Bizottságának 1972. novemberében tartott üléséről szólva elmondotta: a határozat legjellemzőbb vonása, hogy értelműén szolgálja a munkásosztály politikai, erkölcsi, és anyagi megbecsülését. Pártunk mun- káspoiitikáját jelenti, minden olyan lépés, intézkedés, amelyet a munkásosztály történelmi céljainak megvalósítása érdekében megteszünk. Ezután Fock Jenő arról szólt, a pártnak és a kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy a fizikai dolgozók legjobbjait a gazdasági és állami élet magasabb posztjaira állítsa. Hangsúlyozta: ezt a folyamatot nem tekinthetjük soha befejezettnek. Szükség van arra, hogy azok a legjobb munkások, akik felsőbb szintű vezetők lesznek, döntéseikben a munkás mai életépek személyes tapasztalatait, érzésvilágát képviseljék. Azt kívánjuk — mondotta —, hogy a munkásosztálynak mindenféle szempontból, tehát politikailag. morálisan és anyagilag is biztosítsuk az őt megillető helyet. Amellett, hogy kiigazítottuk a nagyipari munkásság gazdasági helyzetében tapasztalt hátrányt, azt akarjuk, hogy a munkásemberek' szavának súlya is jobban növekedjék a jövőben. Szükséges, hogy a vezetők minden szinten egyaránt vegyék komolyabban azt, amit a munkások a politikai életről, a munka szervezéséről, a szociális kérdésekről mondanak. A tanácsok szerepéről, a közelgő választásokról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: a tanácsok szerepe állami, társadalmi életünk fejlesztésében meghatározó jellegű, a kormány törekszik, hogy szerepüket tovább növelje, tekintélyüket hatáskörük szélesítésével és az ehhez szükséges lehetőségek biztosításával erősítse. Megemlítette, hogy sok még a bírálat a bürokrácia, az aktatologatás miatt. Ugyanakkor a tanácsi dolgozók sokszor teszik szóvá — és sajnos ez is igaz. állapította meg a szónok —, hogy a gyakran egymásnak ellentmondó és emellett túlrészletezett rendeletek is nehezítik munkájukat. Állandó feladatunk — hangsúlyozta Fock Jenő — a bürokratizmus, a lélektelen ügyintézés elleni harc. Fock Jenő részletesen szólt a párt életszínvonal-politikájáról. Célunk — mondotta —. hogy a gazdálkodás eredményességével egyidejűleg emelkedjen’ népünk életszínvonala. Az idén, a márciusi béremelések figyelembevételével — a fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos emelkedése ellenére — a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 4,5—5'százalékkal, az egy főre jutó reálbér pedig 2—2.5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett ár- és bérkérdésekről. A tervezett és a tavalyinál nagyobb mértékű életszínvonal-növekedést minden körülmények között biztosítjuk — ennek ellenére jól tudom, folytatta Fock Jenő —, hogy vannak kételyek kimondottan és kimondatlanul az árszínvonal alakulását illetően. Nem szabad belefáradni, hogy ezekre ismételten válaszoljunk. A legmeggyőzőbb érvünk természetesen az lesz, amikor beszámolhatunk róla, hogy adott szavunkat betar-' tottuk. Szilárd fegye'met Szélesíteni kell az árellenőrzést, de tudni kell azt is, hogy vannak olyan okok, amelyek az árszínvonalat minden ellenőrzés ellenére növelhetik. Sok függ tőlük, a jobb munkától, az üzemek önköltségcsökkentésétől. Fock Jenő szólt arról is, hogy a szocialista demokráciának szerves része az állampolgári fegyelem. Ezen a téren még sok tennivalónk van, mind az állam- és tanácsi apparátusban, mind a termelésben. A kormány a maga részéről mindent megtesz ! a fegyelem megszilárdítása érdekében. Joggal várja el tőlünk a dolgozó nép, minden hazáját, szerető állampolgár j — hangsúlyozta befejezésül a j miniszterelnök —. hogy olyan 1 közgondolkodást alakítsunk ki, amelynek alapján mindenki megérti, hogy csak a közérdek szolgálata segítheti elő az egyén boldogulását. 25 ezer budapesti ir.iú kommunista színpompás tavaszi seregszemlével és ifjúsági nagygyűléssel köszöntötte hazánk felszabadulásának 28. évfordulóját, április 4-én a Felvonulás téren. Képünkön: a nagygyűlés részvevői a Lenin-szo-[ bornál. Az ünnepségen Főcze Lajos, a KISZ KB titkára j mondott beszédet * A sportirányitás átszervezéséről Föld körüli pályán a Szaljut-2 A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára juttatták a Szaljut—2. jelzésű tudományos űrállomást. A Szaljut—2. felbocsátásának célja egy űrállomás tökéletesített konstrukciójának, fedélzeti rendszereinek kidolgozása, az űrrepülés közben tudományos-műszaki kutatások és kísérletek végzése. Képünkön: a Szaljut—Szojuz űrállomás modellje Űrhajósaink újabb űrrepülések előkészületeivel vannak elfoglalva — jelentette ki Jevgenyij Hrunov szovjet űrhajós-pilóta szerdán, néhány órával a Föld körüli pályán mozgó Szaljut—2 szovjet automatikus űrállomás felbocsátása után a Moszkva környéki csillagvárosban, a szovjet űrhajósok egységének kiképző-központjában és lakóhelyén. Jevgenyij Hrunov, aki 1969-ben a Szojuz—5 űrhajó legénységének tagjaként járt a világűrben, baráti beszélgetést folytatott Apró Antallal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával és felszabadulási évfordulónk szovjetunióbeli ünnepségei alkalmával Moszkvába érkezett ban való kísérletezés lehetőségeit. -A Szojuz—11 legénysége — Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev — azonban egy igen értékes és huzamos munkaprogram sikeres elvégzését követően a visszafelé vezető úton baleset következtében életét, vesztette. A Szaljut—2 felbocsátását megelőző időszakban — mondotta Hrunov — a szovjet tudósok és konstruktőrök igen jelentős kutatómunkát végeztek és sokat „csiszoltak'’ az űrállomás és az űrhajók felszerelésein annak érdekében, hogy az emberi űrrepülésekkel kapcsolatos kockázatot a minimumra csökkentsék. Kérdésekre válaszolva a Csütörtökön délelőtt ülést tartott a működését befejező Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa. Az ülésen részlvett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megjelent az ülésen Borbándi János, a Központi Bizottság osztály- vezetője is. Dr. Beckl Sándor elnök tartott tájékoztatót a testnevelés és sportirányítás átszervezéséről. Emlékezett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1971. november 3-1 ülésén — amely az államélet továbbfejlesztésének egyes kérdéseivel foglalkozott — olyan állásfoglalás született, hogy a testnevelésnek és sportnak a társadalom életében betöltött szerepe szükségessé teszi az állami irányítást. Az irányítással és az átszervezéssel kapcsolatos kérdésekben az Elnöki Tanács törvény.erejű rendeletet: alkotott és jogszabályt fogadott el a Minisztertanács. Dr. Beckl Sándor hangsúlyozta: „Az átszervezés érintetlenül hagyja az alapokat és döntően az irányításban hoz változást. Így jött most létre az Országos Testnevelési és Sporthivatal, amely a testnevelés és a sport központi állami irányító szerve. Fő feladata a sportpolitika érvényre juttatása, ennek alapján a fejlesztési koncepciók • és a megvalósítandó feladatok kidolgozása a sportélet különböző területein.” Az OTSH irányítja a tömegtestnevelést, a verseny- sportot, az utánpótlás nevelését, a nemzetközi sportkapcsolatokat. Irányítja és felügyeli a sportegyesületeket, megbízza, illetve kinevezi tisztségviselőit. Felelős a sportszakemberek képzéséért, továbbképzéséért, a sporttudomány kutatási fejlesztéséért. „Ami az iskolai testnevelést és sportot illeti — folytatta — abban olyan megoldás született, amely megteremti az oktatásügy, a nép- egészségügy és a sportmozgalom érdekeivel szoros összhangban álló kedvezőbb, a fejlődést jobban elősegítő helyzet kialakulását. Ennek megfelelően az iskolai testnevelés és sport irányítását, fejlesztését és feltételeinek biztosítását — az oktató-nevelőmunka szerves részeként — ezentúl a művelődési szervek végzik A tájékoztató aláhúzta annak fontosságát, hogy az állami irányításra való áttéréssel párhuzamosan növekedjék a különböző társadalmi és állami szervek szerepe a testnevelés és sport minden területén. „A szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezetek, az állami szervek a maguk eszközeivel nagy segítséget tudnak adni a sportpolitikai célkitűzések megvalósításához, e társadalmi öntevékenység további fejlődéséhez” — mondotta az elnök, majd kitért. a tanácsok szerepére. Az MTS jelenlegi területi szervei a jövőben a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveként fognak működni, elnevezésük testnevelési és sporthivatal lesz. A városokban, fővárosi kerületekben, járásokban sportfelügyelőségeket kell létrehozni. A tanácsok feladatköre tehát kiterjed a helyi testnevelés és sport irányítására. MSZBT-delegációval. Hrunov ezredes emlékeztetett arra, hogy az első szovjet űrlaboratóriumot 1971-ben bocsátották Föld körüli pályára, s akkor két szovjet űrhajót is felbocsátottak. amelyek legénysége kipróbálta az űrállomással való összekapcsolás műveleteit, illetve a Szojuz—11 esetében az űriaboratóriumszovjet űrhajós-pilóta nagy elismeréssel nyilatkozott az amerikai Apollo-programról. A beszélgetés végén Jevgenyij Hrunov űrhajós az összes szovjet űrpilóták nevében üdvözölte Apró Antalt, a magyar delegáció tagjait és rajtuk keresztül az egész magyar népet, a fel- szabadulás 28. évfordulója alkalmából. Borsod kitüntetettjei A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 28. évfordulója alkalmából az állami, a gazdasági munka különböző területein dolgozóknak, továbbá a fegyveres testületek tagjainak kiemelkedő tevékenységük, az épí- tömunkában elért eredmények elismeréséül kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között ott voltak Borsod megye élen járó dolgozói, az államigazgatási, a gazdasági és társadalmi tevékenység különböző területein kiemelkedően helytállt vezetői közül is számosán. A kitüntetések egy részét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke április 3-án, kedden, az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át. Más részük a megyék, városok felszabadulási ünnepségein, intézmények, vállalatok ünnepi rendezvényein került átadásra. Lapunk április 4-1, ünnepi számában beszámoltunk a megyei tanácson, a megyei Rendőrfőkapitányságon ésazMHSZ- nél rendezett kitüntetésátadási ünnepségekről. Alábbiakban közöljük azok névsorát, • akik — a már ismertetetteken kívül — jó munkájukért a megyében a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozata kitüntetésben részesültek. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki: Gergely Károlyt, a sárospataki Rákóczi Gimnázium igazgatóját. dr. Horváth Zoltánt, a műszaki tudományok doktorát, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát és Kiss Bertalant, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz elnökét. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki: Ángyán Ferencet, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát főosztályvezetőjét, Bagyal Pétert, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárvezetőjét, Barta A. Józsefet, a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség kerületi bányaműszaki felügyelőjét, Bérces Lajost, az Ede- lény járási Népi Ellenőrző Bizottság elnökét, Bolla Tamást, a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet elnökét, Csepre- gi Györgyöt, a FÉMVILL Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesét, Csépán Erzsébetet, a Pamutíonóipari Vállalat Miskolci Gyára munkamódszer-átadóját, Csorosz Pált, 'a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat üzemvezetőjét. Deák Jánosi, az Észak-magyarországi Vegiymüvek igazgató- helyettesét, Dobó Árpádot, a Lenin Kohászati Müvek elő- munkását, Futó Lajost, a Volán 3. számú Vállalata gépkocsivezetőjét, Fűzi Istvánt, a Miskolci Vasútigaz- gatóság osztályvezetőjét, Hartman Bálintot, az edelé- nyi Alkotmány Tsz elnökét, Hasilló Imrét, az Ózdi Kohászati Üzemek előhengeré- szét, Juhász Lajosnét, a miskolci Centrum Áruház eladóját, Kiss Károlyt, a Miskolci MÁV Vontatási Főnökség oktatóját, Kohán Józsefet, az Észak-magyarországi Vegyiművek szakmunkását, Kovács Istvánt, a Borsodi Vegyikombinát főosztályvezetőjét, Ludva Györgyöt, a Borsodi Szénbányák frontmesterét. Nagy Gyulánét, a Gyümölcs-Zöldség Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat miskolci gyáregysége . művezetőjét, Palkovics Mihályt, a tolcsvai Kossuth Szakszövetkezet elnökét. Rás- ki Lászlót, a sajóvámosi Aranykalász Tsz elnökét. Szepessy Pált, a Cement- és Mészművek Cementipari Gépjavító Gyára igazgatóját. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: Baráz Sándorné, a borsod- nádasdi Szabadság Tsz főkönyvelője. dr. Benlcö Csaba, a Miskolci MÁV Területi Egészségügyi Központ igazgató főorvosa, Cseszey László, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet főkönyvelője, Csilfí Istvánná, az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat raktárház-igazgatója, Demeter Márton, a kazincbarcikai 112. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanára. Dienes Imre, a Borsod megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat főkönyvelője, Drahos János, a berentei MÁV szénpályaudvar tolatásvezetője, Farkas István, a Borsodi Vegyikombinát hegesztője. Fábián Gyula, a tiszakeszi Tisza- menti Tsz főagronómusa, Forró Sándor, az Észak-magyarországi RÖVIKÖT Vállalat lerakatvezetője, Gergely Miklós, az Ozdvidéki Szénbányák vájára. Hornyák Erzsébet, az abaújkéri Ötéves Terv Tsz növénytermesztője, Jász György, a Sárospataki Áfész műszaki boltvezetője, Karaffa István, a Miskolci Cipész Szövetkezet gépkocsivezetője, dr. Kasza Gyula, az Ózdi Kohászati Üzemek gazdasági igazgatója, dr. Kossuth Mihály, a Szikszói Járásbíróság közjegyzője, dr. Kovács Ferenc, a műszaki tudományok kandidátusa, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense, Kozák Ernő, az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat igazgatója, Kiss Bertalan, a leninvárosi Szőke Tisza Tsz elnökhelyettese. Kiss Vince, a Tiszai Érőmű Vállalat csoportvezetője. Krelo- i'ics Márton, a Tolcsvai Áfész igazgatósági elnöke, Lendvai Mihály, a Volán 3. számú Vállalata főosztályvezetője, Matisz József, a sárospataki Kossuth Tsz üzemegységvezetője, Mihalilc József, a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregysége vezető kotrómestere, Nagy Béla, az Izsófalvi Általános Iskola tanára, szakfelügyelő, Ncdea Ede, a KGM Tüzelés- technikai Kutatóintézete tudományos főosztályvezetője, Orosz István, a csobaji Tisza vidék Tsz elnöke, dr. Ovin tay Miklós, a Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa, ifj. Payer Gusztáv, a- Üvegipari Művek Sajószem- Péteri Üveggyára autómat ■ - gépésze, Papp István, a miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat betanított fúrógépkezelője, Pásztor Gyula, a Lenin Kohászati Művek gyársgy- ségvezetője, Pásztor László, a Miskolci MÁV Számviteli Főnökség vezetője, Püspöki. János, a Volán 3. számú Vállalat gépkocsivezetője, Reményűi János, a Miskolci I. számú Műszaki Fenntartási Üzem körzetmestere, Steiner Béla, a Hollóházi Porcelángyár művezetője, Stumpf Bálint, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinál szőlőmunkása, dr. Szarka Zoltán, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense, Szigeti Antal, a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Borsod megyei kirendeltségének szaktanácsadója, Török István, az ózdi 102. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet kollégiumának vezetője, Varga László, a Zalka Máté Gépészeti és Gyártástechnikai Szakközép- iskola technikus tanára. Megyénk valamennyi kitüntetettjének további eredményes munkálkodást, szép sikereket és jó egészséget kívánunk.
