Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1972. április 13., csötortölc Fock Jeno V eszprémben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta- Heinz Kiihnt, Észak-Rajna Veszífália nyugatnémet tartomány Mi­niszterelnökét ‘A gyár fel len dűlőben van Fock Jenő, az MSZMP, Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán Veszprém megyébe lá­togatott. A megye, székhe­lyén először a megyei párt- székházat 'kereste fel, ahol az MSZMP Veszprém me­gyei Végrehajtó Bizottságá­nak tagjaival folytatott meg­beszélést az időszerű politi­kai és gazdasági kérdések­ről. A Minisztertanács elnöke ezután — Pap Jánosnak, a Veszprém megyei Pártbizott­ság első titkárának, Horváth Jánosnak, a megyei pártbi­zottság titkárának és • dr. Radnóti Istvánnak, a. Veszp­rém megyei Tanács 'elnöké­nek társaságában — elláto­gatott a Bakony Művekbe. A vendégeket Bergou János, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium főosztályvezetője, a gyár miniszteri biztosa, va­lamint az üzem párt- és. tö­megszervezeti vezetői kö­szöntötték. A Minisztertanács elnöke meghallgatta a Bakony Mű­jEseményekről RÖVIDEN CSAK FONTOS ÜGYBEN .' I ' Az Egészségügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a magyar állampolgárok Ju­goszláviába továbbra is csak halaszthatatlan hivatalos ügyben, szolgálati útlevéllel, és a kijelölt oltóhelyek ál­tal kiállított érvényes nem­zetközi himlőoltási igazol- vánnyal utazhatnak. Magyar állampolgároknak más eu­rópai országokba történő uta­zásához jelenleg himlő elle­ni védőoltás nem szükséges. SZOVJET—TÖRÖK TÁRGYALÁSOK Szerdán az ankarai elnöki palotában megkezdődtek a tárgyalások Nyikolaj Pod- gornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének 1 elnöke és Cevdet Sunai tö­rök köztársasági elnök kö­zött. ÁTADTA KORMÁNYA ÜZENETÉT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Binh Ba Thí-t, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­követét, aki átadta kormá­nya üzenetét. Az Elnöki Ta­nács elnöke ennek kapcsán j a magyar nép és á kormány teljes támogatásáról biztosí­totta a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kormányát. NATO­HADGYAKORLAT Az idén április 17. és 21. között Köln térségében ren­dezik meg a NATO kétéven- .ként szokásos törzsvezetési gyakorlatait, amelyeken az Egyesült Államok, Belgium, Hollandia, Kanada, Nagy- Britannia és a Német Szö­vetségi Köztársaság hadse- regparariesnokságainak kép­viselői vesznek részt. A KOMSZOMOL MUNKÁJÁT TANULMÁNYOZZÁK Dr. Gombár Józsefnek, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága titkárának vezetésé­vel szerdán ifjúsági delegá­ció utazott a Szovjetunióba a lenini Komszomol ideoló­giai munkájának tanulmá­nyozására, és a két testvér- szervezet együttműködésének továbbfejlesztésére. letaiés Bukarestből A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa Bu­karestben április 11—12-én rendes ülést tartott Ivan Ja- kubo vszkijnak, az egyesített fegyveres erők főparancsno­kának, a Szovjetunió mar- salijának elnökletével. A ki­adott . közlemény szerint az ülésen áttekintették a Var­sói Szerződés tagállamainak hadseregei közötti együtt­működés továbbfejlesztésé­vel összefüggő időszerű, köl­csönös érdekű kérdéseket. A katonai tanács munkáját gyakorlatias és elvtársias lég­kör,. valamint a részvevők teljes. kölcsönös megértése jellemezte — mondja a köz­lemény. Az ülés részvevőit szerdán- fogadta Nicoíae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács el­nöke. (Folytatás az 1. oldalról) — A térvezettnél gyengébb múlt évi eredmények jó ta­nulságként szolgáltak. így a termelési és értékesítési ta­pasztalatokat leszűrve már az év első napjaiban jobb eredmények születtek, mint a korábbi évek kezdetén. A legdöntőbb és talán ugyan­akkor a legörvendetesebb az, hogy a nagy hagyományok­kal rendelkező diósgyőri ko­hászat gazdasági sikereinek folytatásához a dolgozók és vezetők együttes hozzáállása minden eddiginél jobbnak bi­zonyult. A beszámolót kö­vetően több gyáregység- és főosztályvezető szólalt fel. A felszólalók közül különösen kiemelkedő . volt Zárnbó Pál Vezérigazgató-helyettes hoz­zászólása, aki az acélgyártás és acélalakítás technológiai kérdéséivel foglalkozott. Az ide vonatkozó szigorú előírá­sok betartására hívta fel több termelőegység vezetőjé­nek figyelmét. A műszaki konferencia második napirendi pontjá­ban Gácsi Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára az 1971. évi eredmé­nyek alapján ismertette a I résztvevőkkel az LKM szó- j cialista munkaverseny-moz- j galmának helyzetét. Az ér­tékelés alapján végül is négy arany, három ezüst és három bronz fokozató kitüntetést, osztottak ki a kiváló gyár­egységek és főosztályok ré­szére. A műszaki konferencia záróakkordjaként a vasöntö­de és a közgazdasági főosz­tály élüzem-zászló kitünte­tést kapott, míg a henger­mű II. és a húzó-hőkezelő gyáregységet élüzem oklevél­lel tüntették,ki. A kitünteté­seket dr. Énekes Sándor ve- zériga'zgató nyújtotta át a kitüntetett egységek vezetői- , nek. Guttman József | L. A. ZENKEV1CS: ftz óceánok gazdagsága ii. Az occanológia mányának komplex teljessé­gére kell törekednie, mint ahogy komplexek az óceán­ban végbemenő folyamatok és komplex maga az óceán is. Az oceanológia e sajátos­sága világosan megmutatko- .zik. bármelyik ágát is szem­léljük az ember gyakorlati tevékenységének az óceánok kutatásában. Vegyük például azt a kér­dést, hogy az óceánok mé­lyét miként használják fel az ipar radioaktív hulladékai eltüntetésére.’ Ennek megol­dásához ismernünk kell a tengeráramlatok irányát és sebességét, valamint az élő szervezetek szerepét az atom­mag bomlástermékeinek el­raktározásában és átvitelé­ben, a fen ék ül ed ók e k ab­szorpciós sajátosságait. a természetes radioaktivitás hátterét, stb. Vagy hogyan oldhatnánk meg a nagy távolságú hidro- akusztikus csatornák kérdé- * sét, ha nem használnánk fel a fenékmetszeteket, a talaj- felszín sajátosságait, a ten­gervíz fizikai Sajátosságait, a benne élő organizmusokat, ,slb. Nem alaptalanul hasz­náljuk. tehát az „ipari ocea­nográfia”, ,,bio-oceanográfia”, „kémiai oceanográfia” kife­jezéseket. amelyek már ön­magukban is rámutatnak az óceánokban lejátszódó fizi­kai, geológiai, kémiai, bioló­giai jelenségek és folyama­tok megszakíthatatlan kap­csolatára. A szerves anyagok, ame­lyek a temgerben élő növé­nyi és állati szervekben ta­lálhatók, jelentősen megha­ladják a szárazföldek szer­ves készleteit, bármennyire jelentéktelen mértékben használjuk is fel most még ezeket. A tengerekből éven­te kifogott élőlérfyek — a cethalakat nem számítva — kb. 38 millió tonnát tesznek ki, amiből kb. ;;4 millió ton­na hal. Elgondolkodtató, hogy a tengerekben §s óce­ánokban élő halak mennyi­sége ennek több mint tízsze­rese. vagyis félmilliárd ton­na körül .jár. A puhatestű­ek, rákfélék és egyéb — a halak táplálékául szolgáló — élőlények száma ennek tíz­szeresét. teszi ki, vagyis 4—5 milliárd tonnát. A tengerek és óceánok teljes élő népes­ségének’súlya — durva becs­lés szerint — 16—20 milliárd tonna. E gyorsan növekvő és anyagutánpótlását könnyen biztosító növényzet és ge­rinctelen állatvilág évi ter­melő képessége többszörösen meghaladja saját mennyisé­gét. S éppen az óceán élő népességének ez a tömege az, amelyet mind ez ideig csali egészen jelentéktelen mértékben (kb. 4 millió ton­na erejéig) hasznosítanak. Viszont ez .nyitja meg a jö­vő legnagyobb távlatait, mert itt a tenger szerves nyers­anyagainak kimeríthetetlen forrásairól van szó. Szabad-e ilyen hatalmas tartalékokat kihasználatlanul hagyni? A szovjet “k all kották meg az élet .mennyi­ségi eloszlásának térképét, nemcsak hazai vizeken, ha­nem a Csendes- és az Indiai­óceánon, valamint az An­tarktisz vizein -is. Az emberiség ez ideig csak a tengerparti hínárokat hasz­nosította, E valóban értékes nyersanyagkészlet felhaszná­lásának sokféle módját dol­gozták már ki az élelmiszer-, gyógyszer- és textilipar szá­mára. Tengereinkben azon­ban még á hínárok' kihasz­nálása sem megfelelő, bár. ebből az értékes készletből legalább 12—15 millió tonna áll rendelkezésre. Az óceánok termőképessé­ge rendkívül nagy jelentősé­gű mind elméleti, mind pe­dig gyakorlati szempontból. Az óceánokban és tenge­rekben a növényzettel be­népesült felszíni zóna í 00— 200 méter. Kiszámítható, hogy a- hidroszféra termé­kenységre képes tömege leg­alább, ezerszer nagyobb, mint a földgolyó zöld növényta­karóval fedezett talajainak tömege. Ha számításba vesz- szük, hogy a tenger növény­világa majdnem teljesen zöld tömegéből — vagyis „hasznos” elemekből áll, a föld növényzetében pedig ez a kisebb részt képezi, akkor a különbség még nagyobbá A képzettség növelése elengedhetetlen (Folytatás az 1. oldalról) — A SZOT megállapította — mondotta dr. Prieszol Ol­ga —, hogy a szakszervezeti mozgalom egészében céltuda­tos munka folyt a határoza­tok végrehajtásáért a szak- szervezeti munka minden területén. Pozitív az összkép a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tében is. A határozatok vég­rehajtását elősegítette, hogy a tagság széles alapokon megismerkedett a célkitűzé­sekkel. Két kérdéssel foglal­kozott ezután kiemelten a főtitkár, az állami munka se­gítésével és a közalkalma­zottak élet- és munkakörül­ményeinek helyzetével, il­letve annak javításával. Dr. Prieszol Olga beszélt a tanácsok átszervezéséről is. A járási hivatalok megszer­vezése zökkenőmentes volt A csökkent létszámú szerve­zetek is megfelelnek a vá­rakozásnak. Nem sikerült viszont a községi tanácsok személyi állományát megfe­lelően erősíteni. Ennek elle­nére is megbirkóztak a köz­ségi tanácsok a megnöveke­dett gazdasági és társadalmi feladatokkal. A hatásköri változásokat pedig a lakos­ság örömmel fogadta, ösz- szegzésében a főtitkár meg­állapította, hogy egy eV alatt már, jelentős konkrét intézkedések történtek. A határozatok négy évre szól­nak, minden természetesen még nem valósulhatott meg, a tendenciák azonban ked­vezőek. Ezután vita következett, majd a kérdésekre dr. La­dányi József és Prieszol Ol­ga válaszolt.' Befejezésül s megyei tanács elnöke jutal­makat adott át a legjobb aktíváknak. A megyei KISZ-bizottság am m sr r rv gl pleserel Dudia \ József, a KISZ MB első titkára elnökletével teg­nap ülést tartott a KISZ megyebizottsága. A KISZ MB a KISZ VIII. kongresz- szusa és a KISZ megyei kül­döttértekezlete határozatai alapján megtárgyalta és el­fogadta a KISZ MB négy­éves feladattervét. Határozat született a KISZ MB mellett működő rétegtanácsok tevé­kenységére és személyi ösz- szetételére. Így a KISZ MB ifjúmunkás tanácsának elnö­ke Tóth Pál, a KISZ megye«! vb tagja, a DIGÉP géplaka­tosa, titkára Frisovszky Ti­bor, a KISZ MB pol i ti kai munkatársa, a KISZ MB me­zőgazdasági ifjúsági tanácsá­nak elnöke Lökös Ilona KISZ-vb tag, a MEZÖBER dolgozója, titkára Pál József, a KISZ MB politikai mun­katársa; a KISZ MB Tanuió Fiatalok Tanácsának elnöke Graff jódi László, megyei KISZ-vb tag, a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója, titkára Kovács Lajosné, a KISZ MB politikai munka­társa lett. A KISZ MB a továbbiak­ban tájékoztatót fogadott el a KlSZ-végrehajtóbizotteág két megyebizottsági ülés kö­zötti tevékenységéről. ^álik. Emellett a tengerek és óceánok part meliéki nö­vényzetében a fenéken élő szervezetek évi mennyisége gyakran eléri az 1000—1500 mázsát hektáronként, miköz­ben a vízben szüntelenül fo­lyik az élő szervezetek meg­semmisülése és újabb nem­zedékek létrejötte. A piánk- ton-mofizatok a tengerfelszín egy hektárjára számítva évenként ugyancsak néhány száz mázsányi termést ad­nak. A (alajok. SS"m tengeri felszínek ^ermékeaiy- ségét azoknak a tápanyagok­nak a mennyisége- határozza meg, amelyeket az ott élő szervezetek hasznosítani ké­pesek. A talajban ezek az anyagok igen korlátozott mértékben találhatók, s ezért a termőképesség magas színvonalon való megtartása érdekében rendszeresen be kell vinni a talajba új talaj­javító anyagokat. Az óceánoknál a helyzet egészen más. A tengervízben oldott állapotban bőségesen vannak a növényi vegetáció­hoz nélkülözhetetlen anya­gok; kivételt ez alól csak a nitrogén- és főszforvegyöle­tek alkotnak, amelyek a fel­színi fotoszintézis övezetében rendszerint nem állnak ren­delkezésre kellő mennyiség­ben. Az óceánok mélyén azonban az előző hosszú év­ezredek és évmilliók során hatalmas mértékben halmo­zódtak fel a „műtrágyák”, s ebben a raktárban kimerít­hetetlen tartalékok vannak biogén elemekből, foszfor- és nitrogén-sókból. A tengeri élőlények a ben­nük felhalmozódott szerves anyagok 99 százalékát pusz­tulásuk után ismét a vízbe juttatják, csakúgy mint élet- tevékenységük termékeit Így tehát az élő szervezetek testében fog'alt szerves anyagok visszakerülnek a vízbe —r- annak a ma még jelentéktelen résznek a ki­vételével, amit az ember az óceánból kiemel. A termé­kenység alapjául szolgáló .készletek tehát az óceánban szüntelenül megújulnak. Ezek az'anyagok azonban a nehézségi erőnek engedel­meskedve feltétlenül elme­rülnek az óceán mélyebb ré­tegeibe, ahonnan visszajutá­suk nem olyan egyszerű. A tenger felszíni övezeteibe, ahol megvan a lehetőség a fotoszintézisre (a felső 50— 200 méternyi rétegben), csak jelentéktelen részük kerül. A mélyből a felső rétegek­be kerülő biogén elemek mennyisége az óceán vizének körforgásától függ. Amikor az előzőekben a növényi planlonok sűrűségének csök­kenéséről beszéltünk a part­tól távolabbi helyeken, ép­pen a tápanyagok csökkenő mennyiségére gondoltunk, ami határt szab a növényi élet fejlődésének. Mesterségesen , v“8y; felső vízrétegek tápanyagok­kal való ellátása révén mind ez ideig még senki sem trá­gyázta a tengert és óceáno­kat. Erről nem is beszélhe­tünk reálisan, mert nagyon, sok anyag kellene hozzá. A tenger-medencék egyes, töb- bé-kevésbé zárt; részéin eset­leg meg fogják tudni oldani ezt a kérdést. Viszont >a mo­dern technika rendkívül gyors fejlődése révén reális elgondolássá vált az. hogy 300—500 méter mélységből a felszínre hozzák. a víz gaz-, dag tápanyagait. Ezzel meg­oldódhatnék a tengerek és az óceánok termőképességének emelésével kapcsolatos leg­főbb problémák. [Folytatjuk) vek vezetőinek tájékoztató­ját a vállalat tevékenységé­ről, dolgozóinak helyzeté­ről, majd felkereste a Ba­kony Művek Zsiguli-alkatré- szeket előállító gyáregységét. Megtekintette a modern üze­met, amely négy alkatrész­ből az idén már háromszáz- ezer garnitúrát gyárt a Zsi- guli-gyár megrendelésére. A Minisztertanács elnöke elbe­szélgetett a .műszaki szak­emberekkel, valamint az autóalkatrészt gyártó szala­gon dolgozó munkásnőkkel. Fock Jenő délután elláto­gatott a Veszprémi Vegyipa­ri Egyetemre, ahol dr. Po- linszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes, dr. Nemecz Ernő, a Veszprémi Vegyipari Egyetem’ rektora, dr. Gádos György, az egye­tem pártbizottságának titká­ra és Szakonyi János, az egyetem KISZ-bizottságának titkára köszöntötte. Fock Jenő ezután részt vett az egyetemi tanács ülésén és tájékozódott az egyetem ok­tató-kutató munkájáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom